Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-10-12 / 82. szám
XX. évfolyam. Szekszérd, 1938. október 12. (Szerda) 82. szám. LNMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SsérkcssMSsés és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blóflzelésl difi Egész évre — 12 périgrö || Félévre — — _ 6 pengő Ko márom Mindannyian hittünk, hiszünk és hinni fogunk Magyarország feltámadásában, bármi következnék is be. febben a meggyőződéssé vált hitben viseltük húsz éven át a súlyos keresztet, szenvedtük a trianoni és páriskörnyéki békediktátumok által felidézett gazdasági válság szenvedéseit. De . mindenkor büszkén, meg nem alkudva hangoztattuk a magyar feltámadás elmaradhatatlan bekövetkezését. Ez az idő meg is érkezett és minden igényünk megvan arra, hogy a vérség és a történelem jogán mielőbb megérjük a Felvidék visszacsatolását. Kánya Kálmán külügyminiszter a magyar delegációval vasárnap érkezett Komáromba, hogy a visszacsatolás mérvét és módozatai! megtárgyalja a cseh kormány kiküldötteivel. Az egész világ feszült érdeklődéssel figyel most Komárom, az ősi magyar város felé, áhöl az európai béke szempontjából valóban nagyjelentőségű munka folyik. A világ minden, érdeklődésénél nagyobb azonban a magyarság várakozása^ idegeket feszitő izgalma, mert érezzük, hogy a meggyötört magyar nemzet csakugyan hamarosan eléri a magyarság győzedelmes történelmi igazságát. Egyelőre még csak Ipolyságot és Sátoraljaújhely rendező pályaudvarát kaptuk vissza, de utána rövidesen sor kerül minden magyarlakta területre. Az a három hónap, amelyet a négyhatalmi értekezlet kitűzött, arra való, hogy véglegesen likvidálhassa a cseh—magyar kérdést Európa, hogy a csehek minden magyar kívánságot kielégítsenek, mert sem Angliá, sem Franciaország hem engem, hogy ezzel a kérdéssel, a csehek a háború pusztító veszedelmébe sodorják Európát annak a hangoztatásává!, hogy a béke- szerződések sérthetetlenek. Ha a komáromi tárgyalások eredményétől ném is várhatjuk ezeréves jussunk maradéktalan beteljesedését, mégis úgy hisszük, hogy a négyhatalmi értekedet révén visz- szá kell kápnunk Munkácsot, ahová honfoglaló Árpád apánk emléke fűződik, PózsOnyt, amely országgyűléseink színhelye volt, Kassát^ ahol Rákóczi, a nagyságos fejedelem ■nyugszik édesanyjával, a hőslelkü Zrínyi Hónával és Felvidékünknek mindazokat a rögeit, amelyek Bocs- kay hajdúiról, Rákóczi és Thököly kurucairól beszélnek nekünk. A nemzet lélekzetét visszafojtva Ügyel a Komáromban folyó tárgyalásokra és bizalommal várja, hogy Kánya Kálmán és gróf Teleki Pál, az európai tekintélyű diplomaták megtalálják az utat az ország boldogabb élete felé és az önrendelkezési Jog segítségével visszaszer- zik mindazt, ami a Felvidéken ezer ^vig a miénk volt Pelelós szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap mcglclenlk minden szerdán és szombaton, előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét lllstó közlemények ■ szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érnli A légkisebb hirdetés dtla 1*80 pengd. — A hirdetés agy 60 milliméter ésélss hasábon mllllraélersoronkénl 10 fillér. AllástkarssOknek 80 százalék kedvezmény. A hlrrovatbáh elhelyezed reklám-, tllagytéal, családi hír, valamint h nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A pécsi egyetem bölcsészkarának bucsula Holub professzortól Megemlékeztünk róla, hogy a kormányzó tudós földinket, dr Holub Józsefet, a pécsi egyetem bölcsészeti karának a professzorát kinevezte az egyetem jogi karának alkotmány- és jogtörténeti tanszékére. Ebből az alkalomból a Magyar Történelmi Intézet szemináriumában megható ünnepély keretében vettek tőle búcsút az egyetem bölcsészeti karának történetéül hallgatói. Az ünnepségen, amelyen Birkás Géza dr egyetemi tanár, rektor, a távozó tüdós professzornak számos kartársa, a nagyszámban megjelent régi és jelenlegi tanítványai vettek részt, Tóth László dr egyetemi tanár, az egyéteities történelem tanára, Hölub József több mint húszéves történetírói munkásságát és tizenöt- éves egyetemi tanári Tevékenységét vázolta. Hangsúlyozta, hogy Holub József dr történetírói murtkája szervesen illeszkedik bele abba a tevékenységbe, amely ma Hóman Bálint és Szekfü Gyula nevével van fémjelezve. Húszéves, a magyar alkotmány- és jogtörténetem problémáitól soha fel nem szakadó munkás ság érett be Holub Józsefnek a jogi kar alkotmáhy- és jogtörténelmi tanszékére való kinevezésével. Holub József dr tizenöt esztendőn keresztül volt a pécsi egyetem bölcsészet karán a magyar történelem pro- fesszóra. Éz alatt a tizenöt év alatt módszeres munkával vezette be a fiatal történetírói generációt a tudományos munkásságba, de egybeú elfojthatatlan ambíciója volt, hogy nagy tudásu magyar történelem- tanárokat képezzen. Nagy tudásával és mély pedagógiai felkészültségével mindkét téren a legszebb eredményeket érte el. Ezért fájó különösen az a veszteség, amely a bölcsészeti kart Holub József eltávozásával érte. Tóth László dr beszéde után Babies András dr egyetemi tanársegéd a volt hallgatók nevében, majd Fodor Henrik és Sziffert Mária a jelenlegi hallgatók nevében vettek búcsút a távozó professzortól. A búcsúszavakat Holub József dr meghatva köszönte meg, hath goztatva, hogy ha eltávozik is, mégis igen közelben marad nemcsak testileg^ lelkileg is. A búcsú pillanatát és fájdalmát — mondotta— aranyozza be a mai nap nagy ma* gyár öröme, amikor Magyarország feltámadásába vetett rendíthetetlen hitünk először válik valóra. Nekünk a magyar múlttal foglalkozóknak, akik állandóan a magyar föld és á magyár élét kialakulását és fejlődését vizsgáljuk, különösképpen örülnünk kell a mái napnak, amelyen a magyar nép élniakarása és élni- tudásá újabb lendületet, hitünk sze- szerint, leírhatatlan lendületet vesz. A távozó professzor ezután meghatva vett egyenkint újra búcsút kartársaitól és az egyetemi hallgatóktól. Szedres alapításának százéves jubileuma A társadalmi szükségesség szavát a magyar földbirtokos osztály tagjai közül senki sem hallotta oly tisztán az erkölcsbölcseleti parancsokat senki sem érezte oly világosan, mint vármegyénk európai hírű fia: a jobbágyfelszabaditó Bezerédj István, Ez a nagyműveltségü, mélységes szociális érzéssel megáldott férfi belátta, hogy a magyar jobbágyintézmény nemcsak idejét múlt dolog, hanem a nemzet fejlődésének Is akadálya. Éppen fezért elhatározta, hogy felszabadítja jobbágyait és ezzd a tényével példát mutat majd az egész ország birtokostársadalmának is. Jóval a jobbágyok felszabadítását elrendelő törvényes intézkedések megtétele előtt: az 1836. évben tette meg Bezerédj István az első lépést erre a nagyszerű kezdeményezésre, mikor jobbágyaival örök- haszonbérleti szerződéseket kötött, majd földhöz és lakóházhoz juttatta őket és ezzel megalapította Szedrest, a kedves magyar községet. Ebben a vármegyében jól tudjuk. hogy Bezerédj István lelkes munkása volt a selyemtenyésztésnek. Magyarországon ő keltette életre a már hanyatlásnak indult selyem** termelést, ő ültettette tele a hidjai és jegenyési birtokot a selyemhernyók neveléséhez szükséges szederfákkal és ő, aki a szederfaültetést éppen a selyemtermelés érdekében annyira szorgalmazta, felszabadított jobbágyainak faluját is Szedresnek nevezte el. Ez á rövid története ennek a bájos kis falunak, amely folyó hó 9-én Ünnepelte fennállásának százéves jubileumát, amely alkalommal szeretettel áldozott alapítója emlékének. Az ünnepségen megjelentek: dr Vitéz Thuráiiszky László főispán, Szongott Edvin alispán és -neje, -ér Ferenczy Ferenc miniszteri osztály- tanácsos és neje, gróf Apponyi Rezső ny. főispán, földbirtokos és neje, dr Csapó Dániel gazdasági főtanácsos, Illés Imre kormányfőtanácsos, j Kunffy Lajos és neje, dr Gözsy I Tibor, Bernrieder József földbirtokosok, valamint a szomszédos Medina, Fácánkert és Tengelic községek főjegyzői és bírái. Az ünnep a vitéz Makray Lajos országgyűlési képviselő, tolnai pfé* postplebános által celebrált fényes papi segédletü tábori misével kezdődött, maid a báró Fiáth Tiborné által adományozott és a templomdombon felállított kereszt megszentelése következett. Szedres község jubiláns díszközgyűlését báró Fiáth Tibor felsőházi tag, földbirtokos, Szedres község közszeretetben álló bírája nyitotta meg, majd Korbai István községi főjegyző ismertette a jobbágyfelszabaditó Bezerédj István életét és ezzel kapcsolatban Szedres község keletkezését és fejlődését. Indítványára elhatározta a képviselőtestület, hogy megfesteti a kőzségalapitó Bezerédj István arcképét. Tolnay- Knefély Ödön, a kerület országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet, majd báró Fiáth Tibor községi bíró átadta dr Ferenczy Ferenc miniszteri osztálytanácsos*- nak, a magyaros ruhamozgatotft megindítójának és lelkes harcosának, Szedres jóakaró barátjának a község díszpolgári oklevelét. Ezzel az Aktussal véget ért a jubiláns ünnepély, amelyen a falu magyar ruhába öltözött ifjúsága is résztvett báró Fiáth Rózsának, a község földesura és bírája leányának á vezetésével. A lélekemelő ünnepély végeztével a közönség lelkesen ünnepelte báró Fiáth Tibort és családját Azért a szeretetteljes megértésért, amelyet a lakossággal szemben úgy a múltban, mint a jelenben tanúsítottak. Az ünnepélyen közreműködött a szekszárdi leventezenekar lé. Segítsünk « szegényeken! Mivel sokan vannak Szekszárdon, akik a Magyar Norma bevezetésekor még nem laktak városunkban, vitéz Vendel István polgármester, az azóta ideköltözöttekhez az alábbi megkeresést intézte: Szekszárd megyei város az élaggott munka- és keresetképtelfefi szegények ellátását a belügyminiszter rendelete értelmében a hatóság, a társadalom és a felekezetek összefogásával az u. n. Magyar Norma segélyezési rendszer alapján intézi. Szegényeinket két Szent Ferenc- rendi nővér részesíti lelki és Jedti gondozásban. A város közönségének e nemes -ügy iránti -megértő áldozatkészségét tanúsítja az a körülmény, hogy a Magyar Norma bevezetése óta 1937. évi december hó 31-ig önkéntes felajánlásból közel ló 000 pengőt ős • 2848 P 20 fillér értékű élelmiszert • és ruházatot juttatott elaggott szeI gényeink támogatására, amely álEgyes szám ára 12 fillér.
