Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-01-01 / 1. szám
1938 január 1. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Igen tisztelt vevőinknek boldog uj évet kívánunk megköszönjük cégünk iránt tanúsított bizalmukat, — amelyre ezentúl is rá fogunk szolgálni. Szekszárd, 1938 január 1. Pirnitzer József és Piai áruháza. A sírnál vitéz Vendel látván polgár- mester, mélyen megindító sz*>p beszédben búcsúztatta a megboldogul* tat, a vároB díszpolgárát, aki o'y sok szeretettel és megértó jóindulattal segítette eló Szekszárdnak, a megyeszékhelynek városias fejlődését. A szülóía unak, Döbrököznek a bnoeu- üdvözletét Baumann Béla fójegyző tolmácsolta és a koporsóra helyezte el azokat a hantokat, amelyeket Éryppk a döbröközi temetőbe pihenő szttlei sírjáról hozott magával, A Szekszárdi Daloskör megkapó éneke után az anyaföldbe került dr Éry Márton porhüvelye és nemsokára csak ez óriási koszorutömeg jelezte, hogy olyan valaki tért meg Istenéhez, akinek halála — érdemei folytán — igen széles körökben keltett mély és őszinte részvétet. A családhoz az ország minden részéből érkeztek részvétlevelek és táviratok. Dr Darányi Kálmán miniszterelnök és báró Perényi Zsigmond koronaőr meleghangú rószváttávirataikat Szekszárdra küldötték. . A család a következő gyászjelentést adta ki: Dr Éry Mártonná Angster Aranka felesége, mély fájdalommal, de az Úristen akaratában megnyugodva tudatja, hogy forrón szeretett férje, gyermekeinek és unokáinak rajongott | édesatyja és nagyatyja dr Éry Márton Tolna vármegye ny alispánja és törvényhatóságának örökös tagja, volt országgyűlési képviselő, a Vármegyék és Városok Országos Mentő- egyesületének ügyvezető alelnöke, Siekszárd megyei város, Böloske, Dombóvár, Döbrököz, Dunaföldvár, Gyulaj, Nagykónyi és Ssakcs disz polgára folyó hó 25 én, Szent Kará osony reggelén, szüntelerül munkában töltött áldásos élete 73., boldog házassága 46. évében a szentségekkel megerősítve, az Ur szent akaratában megnyugodva visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Drága ha lottunkat folyó hó 27-én, hétfőn délután 3 órakor a Kerepesi temető ha- lottashásában fogjuk beszenteltetni és fo'yó hó 28 án, kedden délután 2 órakor temetjük Saekszárdon,' vár- megyéje székhelyén, a belvárosi róm. kát. templomból, az alsóvárosi temetőben a város által adományozott díszsírhelyre. Az engesztelő szent miseáldozatot Ssekszárdon folyó hó 28 án 9 órakor és Budapesten folyó hó 30 án 9 órakor a Szent Imre herceg-úti plébániatemplomban mutatjuk be. EgéBZ életét egyházának, hazájának és családjának szentelte és utolsó leheletéig híven ssolgálta. Gyászolja 7 gyermeké, 3 veje, 3 menye, 13 unokája és a kiterjedt rokonság. A kormányzó szózata ' Szebb ajándékót valóban nem kap hatott volna a magyar nemzet kará- esónyirá, mint azt a mély, történelmi jelentőségű gondolatokkal teljes beszédet, amely vitéz nagybányaiHorthy Miklós, Magyarország kormányzója részéről Jásznsgykunszolnok vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlésén elhangzott. Éz a kormányzói szózat nemzetünk életében kimagasló eseménynek számit, hatása minden bizonnyal hosszú évekre, sőt évtizedekre fogja megszabni a magyarság sorsának kialakulását. Irányt ig&tatott ez a beszéd a nemzet számára és távlatokat nyitott meg, olyan távlatokat, amelyek bizalmat és reménységet ébreszthetnek a jövőre vonatkozólag minden magyar emberben. A kormányzói szózat a magyar nemzet minden fontosabb sorsproblé- máját felölelte s éles határozottsággal és világossággal mutatta meg az utat, amelyen a nemzetnek haladnia kell, hogy céljait elérje és a boldogulása elé tornyosuló nehézségeket leküzdje. Beszédében a kormányzó elsősorban meleg szavakkal emlékezett meg azokról az elszakíthatatlan kapcsolatokról, amelyek a Horthy csa.ádot Szolnok vármegyéhez fűzik. Majd át tért a magyar jelen egyik legéletbevágóbb kérdésére: a magyar fiatalság nagy problémájára s rámutatott arra, ‘ hogy mig a régi időkben a magyar fajta politizált, harcolt ós vérzett; a a vagyongyarapító, a nem zet jólétét fokozó kereskedelemmel elvből nem foglalkozott, addig ma ezen a téren gyökeres változásra van Slök&ég. Fiainkat a gazdasági pályákra kell irányítani, ahol különösen hasznos polgárai lehetnek a hazának. De kiemelte a kormányzó szózata mindazokat az örvendetes jelenségeket is, amelyek biztos reményt nyuj tanak arra nézve, hogy országunk gazdasági fejlődése jó utón halad s amelyek révén oly újabb erőforrások nyílnak meg a magyarság számára, amelyek a nemzet jólétét fogják elő mozdítani, „örülhetünk annak, — mondotta a kormányzó — bogy ha zánk áldott földjén olajat találtunk és remélhetjük, hogy még többet fogunk találni.0 — Megemlékezett a „Tisza0 nevű magyar tengeri hajóról, amely kitünően állotta ki a tengeri vihart s a szabad kikötőről, amelynek segítségével közvetlen kapcsolatot létesíthetünk Középeurópa és a Kelet között. Hangsu'yozta azonban, hogy e biztató jelenségek ellenére még igen sok tennivaló vár az államra és nemzetre egyaránt, éppen ezért arra intette a magyarságot, hogy „po itizáljunk kevesebbet0, továbbá : „óvakodjunk, ma inkább, mint valóba, mindentől, ami magyar és magyar között széthúzásra vezet, mert sorsdöntő pillanatokban egységes közvéleményre less szükség.0 A magyar belpolitikai életben felmerült két kérdésben is lesaögezte álláspontját Magyarország kormányzója s a kormányzói szózat e ki emelkedő jelentőségű része, amely egy csapásra oszlatta el a magyar belpolitika egyes téveszméit és balhiedelmeit, bizonyára nagy mérték ben fogja előmozdítani az egységes magyar közvélemény kialakulását. Elsősorban a diktatúra kérdését érin tette a kormányzó s rámutatott arra, hogy „alkotmányos államban a törvényes karhatalom feladata, hogy a törvény és törvényes szabályok által pontosan megállapított személyiségek' parancsára és vezénylete mellett egy ilyen kísérletet meggátoljon0. Ezzel alkotmányos életünk legilletékesebb tényezője Bzámolt le egyszersminden- korra a diktatúra rémével, amelyet néhány év óta ellenzéki o dalon oly gyakran szerettek emlegetni. Igen nagyjelentőségüek s bizonyára nemcsak a haza, de az egész világ közvéleményének figyelmét fel fogják ébreszteni a kormányzói szózatnak a királykérdásre vonatkosó megállapításai. „A magam részéről kötelességemnek tartom a történelmünk küzdelmes évszáaadai alatt a nemzet életével összeforrt királyság ősi intézményének megőrzését. Hangsúlyozni kívánom: az arra illetékes alkotmányos tényezők vannak hivatva megállapítani az e téren függőben lévő kérdések rendezésének időszerűségét olyan időpontban, amidőn a nemzet a maga akaratát arra híva tott szervei utján kinyilatkoztatni helyesnek tartja0. Ezek kétséget ki záró és világos szavak, amelyek min den magyar ember megnyugvására si o'g* Ihatnak, s amelyeknek méltó betetőzése volt a kormányzónak aa a kijelentése, hogy „minden hatalom a Szent Koronáé és minden jog belőle f«kadu. Ez a mondat aa évezredes magyar történelem hagyományosr és hamisíthatatlan szellemét sugározza^ s valóban a magyar alkotmányban gyökereaik. Amikor még a kormányzó utalt tizenhét évvel ezelőtt Székesfehérvárott mondott szavaira, s azokat megismételve kijelentette, hogy „nem engedhetem meg Magyarországé kormányzójának személyét a királyi trónnal kapcsolatba hozni0, valóban, minden homályt, a félreértés mindén lehetőségét kizárta s ezzel előrelátha-, tólag a királykérdés problémáját —, hosszú időkre nyugvópontra juttatta. A magyar nemzet őszinte hálával tartozik kormányzójának a szolnoki vármegyeházán elmondott és valóban történelmi fontosságú szózatáért. Az igazi, a nemzet lelkének legmélyéből fakadó egységet szolgálta ez a be-' széd,‘ amely mindenképpen alkalmas arra, hogy közös munkában és kü-x zös akaratban forrassza ösbzo a nem-' zet niinden tagját és egy ssebb, egy boldogabb magyar jövő korszakét!1 készítse elő. Életmentő... Irta: Jánosi György. Magyarország első asszonya felhívást intézett a nemzethez a jótékonyság gyakorlására. Ez a felhívás minden esztendőben elhangzik és a megértő társadalom hatalmas visszhangot ad rá. Sok adomány gyűl be, sok élet könnyebbül meg, sokszor egynémelyik a végleges elmerttléstól menekül. A jótékonyság az ember lelkének legszebb vonása, Isten munkája általunk azokkal Bzemben, akikhez másként közeledni nem akar. Hatása ób eredménye kiszámíthatatlan arra nézve is, aki a jótékonyságot gyakorolja , arra nézve is, aki azt elfogadja. Nem vallási, hanem általános emberi cselekvény, amelynek mégis emberfeletti rugói vannak és jelentősége az örökkévalóság felé irányul. Jóttenni önmagunk iránti legszebb kötelességünk, lelkileg egyedül hasznos minden más nagyhangú pózolással és hangoskodással szemben. A biblia is azt mondja: „Matasd meg nekem a te hitedet a te jócselekedeteidből.0 A trianoni Magyarország csodával határos utat tett meg az utóbbi tizennyolc esztendő alatt. Történelmének legsúlyosabb, egyben legszebb, legeredményesebb napjait élte. A semmiből emelkedett ki és a Gondviselés bámulatos mentőakcióit ismerjük fel azokban a kimagasló személyekben, akikre az a feladat hárult, hogy a trianoni sötétben vezessék a nemzetet, — de az eseményekben is A bizonytalanból országgá izmosodott ismét ez a szétzilált terület, amelynek gazdasági és potitlkai súlya, tekintélye a viszonyok következtében napról-napra nagyobb. Am az álta- . I&noa helyset meg mindig nem az, amit eszményi értelemben tökéletesnek és kedvezőnek mondhatnánk. Különösen emberbaráti téren rend- kivttl sok a tennivaló. Sok még és sok is marad z szo-í 8élly 1 . ’ . !v Részben a trianoni, gazdasági mega. ráskódtatás, részben a szokásos társadalmi, emberi szeren csétíenség sokak életét dúlta fel és sorsát tette bizonytalanná. Három terület tárul fel a szociális segítői akarás előtt. 1. A betegek. 2. A kenyérkereső nélküliek. 3. A sok gyermekes családok. A jótékonyság csak akkor értékes és nem eredményes helytelen erkölcsi állapotot, ha megtalálja a maga legmegfelelőbb területeit. Hp e három pontra siet a segítés balzsamával. A betegeket nemcsak az állapi természetes szervei utján, hanem az egyéni gondoskodás szeretetteljes figyelmével is támogatni kell. Egy-, másért felelősek vagyunk l A hat-' mincmilliós magyar nemzet nem egészen utópisztikus végcélja elsősorban azt jelenti, hogy tartsák meg a meg- ‘ levőt i Nagy eredmények csak egészséges alapon épülhetnek fel — Nem' szab-d tobst nöunyelmüen lemondani, senkiről sem. Képzeljük el, mit szén* t ved egy család, amelynek keresője, vagy valamelyik családtagja beteg ? ! ; A beosztott és kiszámított kereset elég arra, hogy napról napra megéljen a család, vagy az egyéb, de a rendkivüliségeket nem bírja el. Ilyen- - | kor Isten nevében segíteni több, mint 1 hazafias kötelesség. S \*A kenyerkereső nélküliek ínsége
