Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-01-05 / 2-3. szám
fi TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1938 január 5. De helytálló az elsőbiróságnak azzal kapcsolatom okfejtése is, hogy a vád alapjául szolgáló cikkben foglalt és a 16 má zán vádlóira vonatkozó vádbeli kitétel olyan lény állítást foglal magában, ame’y va'ó.ág esetén a főmagárrvártlóka kíi meg' e (• nők tenné ki. az elsőbiréság á!tal ide v> nvt o óin előadottakon leiül még azért is, n ért annak állítása, hogy a fómagánvádlók a v éz Vendel István polgármester el en let! feljelentésnél >Strohmann«-ok \oftak, egyértelmű azzal, hogy a feljelentést n ab) an felsorolt tényeknek köze’ebbi smeret»* nélk'■*, íz azok valóságának bizonyithatásán stuft; ható esetleges adatok ismert te nélkül, k$mtV elmOen írták alá és nevűket cső etz! ö ín diák oda egy a vitéz Vendel István polgár mester személye ell1 n irány u'ó hajs ának. A kir itélfi'ábla a vádlott á'laí elkövetett bűncselekmények nuYősitézé! 's 'ftr vétiyszerű- ■ek t tálja. A btlnősségi körű mé yeke' i izsgálva, a kir. itél6'ábla elfogadja az el fi bíróságnak ezek tekintetéi en e^t közölt helyes mérlegelését. Súlyosító kórUímény hiányában a rsaládos állapotra m'r.t enyli Ifi kfti'ü'ményie, \ alamint az elsőbitóráp ál*a| k emelt okokra való figyelemmé', a kir. réztábla törvéi yszerűnek találja, hogy az élj' bíróság » vádlott ellen, a II Bn. 4. § a alapján, fogház! fintetés helyett megfe’elfien s ulyos olyan pén>l- Mntelést szabott k<, amelv a kir. télőtábU migilélése szerint is arányban áll az alanyi bi.nfisség fokával és a bfincs< le km’nyi k járgyi súlyával. Mindezek ab pián a kir. iiélő ábla az első- bíróság ilé'etél a Bp 423 § áriak 3. bekezdése értelmében a fenbe-kcl kiegészített indokai alapján helybenhagyta A Mr. Ítélőtábla az el*öbiróság i életének rendelkező részéi mei fele ően helyesbítette és a tüntetés kiszabásánál a Bv. 3. § ának 2. 1 ekezdésére va'ó I m tkozást mint tévését mellőzte, mert a II Bn. 4 § ának a kalma- zása folytán, a szabadságvesztés büntetés mellfizésének k élvei k^/tében, a pénzbüntetés jelei Ike?ik főbűn’« lésként, —tekintet nélkül arra. 1 opy a szóban lévő bűnesetei ményekre a külön I öt vény milyen büntetést szab ki. A várt!« tt a védője utján 7. sorszám alatt beedott írásbeli fellebbezési indokokban fellel be/ését a Bp. 385. § 1. b) és c) pontjaira is ki t r esztette, mert az első bíróság a mínősilés kéidéséhen tévédéit és ,1 ért a Bv. 16 § át nem alkalmazta. A kir. itélő'rbl* a Bp 385 §*ának 1. cl ponljár* alapított fellebbezés kiterjesztésére nézve megjrgyzi, hogy a vádlott és védője által az ebé bi-óság ítélete ellen a felmentés végett bejelent*!! fellebbezés keretében, a valóság b zóny tásának és illetve a büntet* helőségel kizáró oknak kérdése, az ügy jogi természeténél fogva, fr lühizsgálat tárgyát képezte Ami * Bp. 385. §.-ának 1. b) pontjára alapított fellet bezés kiterjesztését illeti, a kir. ité ó ábta ezt figyelmen kivűl hagyta. mert a v. dióit és védője az elsőhirós-'g előtt megtartott föl árnyaláson határozottan megjelölték boty az elsőbirósági ié'tt mely | rendelkezése ellen minő semmiségi ok alap? ján fellebbeznek és ezt a fellebbezést az írásbeli indokkal más semmis gi okt.i ki- . terjeszteni rém l< hét. Pécs, 1937, évi július hó 14. napján. Rihmer Aladár s. k. kir. Ítélőtáblái : 1 ácselnök. Dr Apczy Ernő s. k. k r ítélői blai b ró, előadó, Dr Balta Béta s k. kir lélőtábl íi bíró. B. I. 4392/15—1937. szám. A Magyar Szent Korona Tie-ében a Magyar Királyi 1 ú j| a sajtó 11 íján elkövetett tágilrtírzás ví égé mialt Rlázsik Ferenc eílen indított Minik* yét, melyben a szekszárdi kir tftr ényszé '*>37. évi if rib’s h> 10 napján B 41 5 l ,j37.sz. alatt, a pécsi I ir. ítélfitáb’a pedig a vá.t ott Bak és védőjének fellebbezésére 103 ' évi í julius hó 14 na j.;n B II. 916 10 "37. szám alatt Ítéletei hozol', a védfi r*' 7. ről használt, irásfan is indokolt s]ffijú*^ pa- j nssr. folytán nyilvános táuya'áson. ■1 jjilat | alá vette és meghozta a krwokt/.' végzést: A m. kir Kúti« a semmisségj 0 n * znak I a Bp. 3F4 § nak ü ponpáia fs » P• 385. § insk I. bt p *Mj.ra «’api olt t* >- Iv’ssm- utasitja, — a :öbb‘ r szét • f-dij «!;sitja. I ti d o k < I i s : , Aki. ilélőtáb’a .tél'e ie el n a * >■ J fi a Bp. 385 § á■ k I a), b és c porttja n apján, mert a vád óit csele’ ói én ve '* in bűncselekmény, liá bt'.ncse’e mé S >s mikéit minő- j sitendő c a Bv fi - a •* 1- oka ma- ! zása m alt; - a Bp. t-4 1. k V. pontja i aj pjjn p> d g Vi 'J ■ Vr-.- >lt* István öggjs| r- j me e ie| fvi.y jrn ok hes érzésének | m-1 fizcst* ps I á. .vvM\ uoly és Föglein jn.os j fő mag;-m ád ■ i na1, mint (aruknak a meg- i ésketéVe 11 iáit jelentett te semmis,*égi pa- BaS \ 7 a.aki semmi, ségi okon érvényesített semmisségi panaszrészt, a Bp. 434 § áriak “i A mozi keile meson fűtve vanl Szerdán Jan, 5. Csütörtökön, jan. 6. 3 órakor a helyár vigalmi adóval együtt 77, 66 és 44 f WILLY BIRGEL főszereplésével i ÁRULÓK TELEFON: 143 VILÁGFőszereplők: Willy Birgel, Lida Baarova» Irene von Meyendorff és Theodor Loos Fox világhiradó H0ZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Pénteken Szombaton Vasárnap 3 órakor a helyár vigalmi adóval együtt 44, 66 és 77 f Az előadások kezdete: hétküznapokoi: V» 7 és */»• órakor, vasár- és Ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Rúd bízom a felesésem Vígjáték Főszereplők: Erdélyi Mlcf, Páger Antal, Komár Juliska, Pethes Sándor, Vaszary Piri Magyar világhiradó Keresek februári bekölt&zésr* 1,0089 2 szobo-konyhts. éléskamrás lakást. — Cim ; Járásbíróság, földszint 2. száma ajtó. 19 A paksi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, 7398—1937. tkv. szám. Árverési hirdetmény-kivonat ' 3. bekezdése értelmében, m nt * törvény á tál kizártat vissza kellett utasítani, mert ezt a semmisségi okot a védő már az elso- | fokú bíróság Ítélete ellen is bejelentette, — ’ azonban a kir. ítélőtábla annak figyelembevételét mellőzte. Ily esetben ped'g a Bp. : 428, § ának 2. b kezdése nem engedi meg a semmisségi panasz használatát, j A Bp. 385. § ának I. b) pontjára alapított semmisségi panaszrészt pedig, mint semmisségi ok megjelölése nélkül használtat kellett a Bp. 434 § ának 3. bekezdéséhez I épest visszautasítani. Ugyanis a bejelentésnek abból a módjából, hogy ha a vádolt cselekménye bűncselekmény, az másként minősítendő, nem lehet megállapítani, hogy a cselekmény minősítését a védő miért nem tartja törvényszerűnek s mily minősítés helyességét vitatja Ez a Bp. 390. § a által megkívánt megje ölés nun vehető ki sem a pa- j nasz írásbeli indokolásából, sem a p rbe i korábbi > édekezésből. A semmisségi panasznak egyéb része pedig nem alapos. Azok elbírálásánál előrebocsátja a kirá yi Kúria, hogy a Bv. 16. § ának nem alkalmazása miatt a Bp. 385. 9 ának 1 c) pontjára alapított semmisségi panaszrészt'is a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára alapitottnak tekintette, mert a Bv. 16. § a nem a büntet hetőséget, hanem bűncselekmény megállapítását kizáró okot létesített, A panasz írásbeli indokolása szerint a vádba tett cselekmény azért nem bűncselekmény, mert a »Strohmann« kif jezés a fő- magánvádlók egyéniségét és társadalmi állását figyelembevéve nem alkalmas arra, hogy őket kör megvetésnek tegye ki. Ez a védekezés azért nem helyt álló, mert az al ófoku bíróságok helyesen fejtették ki, hogy ez a kifejezés kapcsolatban a vádba tett tényállásokkal alkalmas a ra, hogy a főmagánvádlókat közmeg.elésnek teeye ki s e megállapítás helyességét nem befolyásolja a főmagánvádlóknak a 'édelem részéről vitatott társada'mi helyzete sem. De nem helytálló az a, védekezés sem, hogy a valóság bizonyítása a vád’ottra nézve azért, mert a kir. ítélőtábla tényként állapította meg, hogy a főmagánvádlók a feljelentés megszerkesztéséhez néhány szakember tanácsát is felhasználták, sikerrel járt. Téves ugyanis idevonatkozólag a védelemnek az az érvelése, hogy ebből a ténymegállapításból azt kell következtetni, hogy a félj elem és megtételének szellemi irányítói » f magánvádló on kívül álló egyének voltak, — ekként a vádbeli tényállítások lényegének valósága bizonyítást nyert. A »ádbeli fő és lényeg*s tényállítása ugvanis az, hogy a főmagánvádlókat mások slrohmannak álWtoitak be az ügybe, ők csak nevüket adták a feljelentéshez Ezzd szembe az nyert bizonyítást, hogy a főmagánvádlók a feljelentés megszerkesztéséhez adatokat gyűjtöttek, a feljelentést is ők szerkesztették meg. A fő és lényeves tényállítás valósága tehát nem nyert bizonyítást, mert a főmagánvádlók akartak feljelentést tenni, ők azt nug is szerkesztették, be is adták, — a feljelentés megtételének a szellemi irányítói ennélfogva ők voltak, nem pedig azok, akik a feljelentés megszerkesztéséhez mint szakértő tanácsot adtak Á vádlott bűnösségének megállapítása tehát tévedés és törvénysértés nélkül történt. Mind ezekhez képest a semmisségi panasznak a Bp. 385. § ának I. a) és tévesen az 1. c) pontjára hiva kozással bejei-n ett részét, mint alaptalant a Bpn. 36. § ának 1. bekezdése értelmében el kellett utasítani. Budapest, 1937 évi november hó 9. Kvasssy Gyű'a s. k, a tanács e'nöke Med igy István s k, előadó. Ká oly s. k. Dr Bán József s. k Jenő s. k. Dr Gergics Dr Szolnok Részben lOKíértörleszféjre eladó Tolnán, BezerédJ l.-tér 5 SSf v lloszerQ húz kettős* óba, konyha, veranda, fürdő* és mellékhelyiségekkel, villany, kút. Válas’bélyegre rajzot, fényképet küldök, Hága József. Mvt^óvermekásv úri háznál eladó Cim a kiadóhivatalban. Magyar Á’ialános Takarékpénztár végre» hajtatónak, Szinger János és neje Gerst- necker Erzsébet végrehajtást szenvedők ellett indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 1765 P 70 f tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a Paks községben fekvő s a paksi 7045. számú tkvi betéti A f 1. sorsz. 10.052. hrsz. szőlőnek a Homokerdő dűlőben a végrehajtást szenvedők nevén álló V, részére 110 pengő; a p ksi 5853. számú tkvi betéti A I. 1—2. sorsz. 903—904. hrsz. alatti házra 9. szám alatti udvarral és kertre a Pacsirtautcában 1683 P; u. e. tkvi betéti A IL 1. és 2. sorsz. 905. és 936'1. hrsz. alatti szántókra a Beltelekben 330 pengő; u. e. tkvi betéti A t 2. sorsz. 17.901 16. hrszám alatti szántéra a Pörös dü'őben 825 P 50 fillér kikiáltási árban, elrendelte. Az árverést 1938. évi január hó 31. napján délelőtt 11 órakor Pa son, a telekkönyvi hatóság helyiségében (Deák Ferenc*utca 10. szám, 4. ajtó fogják megtartani. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási árnál alacsonyabb áron alul eladni ne» lehet. Az utóajánlat akkor is kötelező, ha ar ajánlattevő az árverésnél meg nem jelent. Ha az árverésen az utóajánlatnál nagyobb ígéretet nem tesznek az ingatlant az ajánlattevő által megvettnek kell tekinteni. Az újabb árverés költségeit a vevő az igére vételáron felül köteles fizetni. (1908 ;XL1. te. 27. §) Bánatpénz a kikiáltási ár 100/„-a, amelyet a magasabb 'géret ugyanannyi °/-ra kell kiegészíteni. t Paks, 1937 december 16. Dr Deák, kir. járásbiró. FONTOS Budapestre elköltözésem folytán gaz- dag, komplett háztartásomat feloszlatom. Ebédlő, szalon, hálószobák, iroda, konyha, cse'édszoba és előszobák bu orzata, szőnyegek, villanylámpák, van*-gép, Tógép, Wertheim szét rény, Fallas Nagy Lexikona, Dárday Törvénytára, Grill féle Döntvénytár és egyéb ngók rövid múlva, eme lapban közrétee dő napon megtartandó magánárverésen eladók lesznek. Az ingók miodennap 2—4 ig megtekinthetők és esetleg lefoglalh tók. Ugyanitt zongora, B;x angol mechanikás, rövid kereszthuros, majdnem uj, részletre is bármikor eladó. KÖZLÉS BÉRBEADÓ Emeleti 5 szobás lakás minden mellékhelyiséggel és kerti ud- varral, továbbá kertre tekintő nagy udvari szoüa-konylilis lakás mellékhelyiséggel. Di* Spányi Leó, ügyvéd. rischhof Sándor * litiMMtli Alapítva 1912-ben. — SxekssArd, Báró Augusz Imre-u. 32. — OFB eng. 1922. óta Levélbeli érdeklődésnél válaszbélyeget kérek Báralt iirlnzilrtHn. Az újvárosban két i—i i szoba k nyhás, cseréptetős, magasan épített ház, ára 4500 pengő (2735) A gimnáziumhoz közel, adómentes ház, ára 11.000 pengő. (2662y Tolna megyében 35 magyar hold, ideálisan szép és jó birtok, a mfiutt ti 3, a vasútállomástól 1 km-re, a Balatontól 20 km-re, ára 30.000 pengő. (2634) Bérlet. Baranyában 140 kát. hold. — ————■ Bér kát, holdanként 150 kg búza és az adó. (2613) Fold. Közvetlen a bátaszéki ut mellett, ——— az őcsényi határban, 1100 O-öl, ára Oölenk-nt 1 P 50 f. (2632) Az őcsényi határb n, Sovány telken 1800 öl a második dűlőben, ára négyszögölenként 1 pengő. (2716) Sárközben 18 holdas szállás, ára Qőlenként 80 fillér. (2680) Birtok. Tolna megyében 27 kishold ——birtok épülettel, ára Ómenként 80 fillér. (2652) Tolna megyébe-1 24 000 O-öl szántó, épület nélkül, ára O ölenként 52 fillér. (2692) Szőlöa Lakható tanyás szőlő a Gyflszt- —»■' völgyben 1400 öl, ára négyszögölenként 1 pengő 8 ) fillér. (2718) 750 öl szőlő a Baktában, a város fölött, ára Qölenként 2 P 50 fillér (2657) Közel a városhoz 5000 öl prima szőlő két épülettel, teljes felszereléssel, 100 hektó hordó, 2 prés, daráló stb., ára kedvező fizetési feltételek mellett 7000 P. (2738) Inaósáa. Egyes számú Werthei»pénzszekrény, ára 100 P.(2T05) Kiválóan szép, valódi ezQstróka- boa, ára 350 P. Ritka alkalmi vétel. (2733) Szeiffert billiárd asztal. Nagy fehér zománc köpenyes kokszkályhs, ára 100 P. Kisebb kokszkályha, ára 25 F- Vasrolós üzletajtó, 100 pengő. (2695) Molnár*féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárdi.