Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-01-12 / 4. szám
XX* évfolyam. Szekszárd, 1938. január 12. (Szerda) 4. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre-----Hi rdetések árait A legkisebb hirdetés dlls 1*60 pengő* — Á hirdetés egy 60 mllltméta. széles hasábon ntlHfmélersoronként 10 fillér, ■ , ... ... ... .. , .... . ............ _. /vllástkerssőknek 50 százalék kedvezmény. A nsnmí I ® ** j® . ^® rdetések, valamint s lap szellemi részét IHető I A hírrovatban elhelvezetl'reklám-. ellegvzésl, családi hír, valamint a 6 pengő I közlemények a szerkesztőséghez kUldendők.1 - I nyllttér soronként 60 fillérbe kerUI. A töke Jósai és RöteleHííel Mintha a Szent István esztendeje már előrevetné árnyékát s éreztetni akarná, hogy a kilencBiáséves ünnepi fordnlás nagy eseményévé válik az egész magyarságnak. Már sz elmúlt és légárait év utolsó napjei is megteltek a várakozás feszülő áramával. Ezt különben egymagában is indokolttá tette a titkos választói jog* nak a beterjesztése s talán még inkább az a rádióezósat, amivel Darányi Kálmán zárta le ai elmúlt esztendőt, hogy megnyissa egyben ezzel a szózattal az uj esztendőt. Valóban, úgy tűnik fel a helyzet, mintha a miniszterelnök ezen a szózaton keresztül úgyszólván minden msgyar embernek, kicsinynek agy, mint nagynak, szegénynek és gazdagnak egyaránt, adni akarna valamit abból a mesékben szerepló „hamuban sült pogácsából, aminek ises- sége és táplálóereje a legszűkebb napon is átsegíti az embert s amit a jó saülő gondosságával kiosst a mi* niszterelnök a magyarok között, hogy ez átsegítse mindnyájakat a még hátralévő nehéz időkön. Mindenkinek sióit ez a rádiószózat. Nem volt az életnek egyetlen sikja, amely elkerülte volna Darányi Kálmán figyelmét. Igazi fényszóró itt minden mondat, hogy világot gyűjtsön az ólet mieden kérdésére. Ha nem is foglalkozik ezúttal a miniszterelnök kormányzati kérdésekkel, mert —- amint mondja — ezt egy következő rádióbeszédében akarja a magyar társadalom siéles rétegével megismertetni, de már ebben a szózatban is él ai alkalommal, bogy minden fontosabb kérdésben, ami ma szőnyegen van, ismertesse a maga, illetve a kormány álláspontját. A legfontosabb kérdésnek tartja — természetesen — a szociális kérdéseket, mert amint maga mondja — „korunk a szociális állam jegyét viseli arculatán". Halljuk meg csak, miképpen siói Darányi Kálmán erről a szociális jellegről. — A ma követelményeinek — úgymond — csak ai a politika fe lel meg, amely számolva a népi erőkkel, a nemzet legszélesebb rétegeit iparkodik felemelni az erkölcsi, a kulturális és az anyagi életszínvonal magasabb fokára. Reánk is nagy feladatok várnak e téren, még pedig lehetőleg gyors egymásutánban az államélet minden területén. És itt kitér a miniszterelnöki szó sat arra az ellenmondásra, ami egyrészt a töke elleni hangulatban, másrészt a hitellel szemben nyilatkozik meg, ami véssjelzőnek számíthat és aat jelenti, hogy ezen a téren bajok vannak, melyeket feltétlenül orvosolni kell, hogy a tőkét is, a hiteléletet is azon vágányokra lehessen visszaterelni, ahol a tömegek szociális érdekeit szolgálhatják. Darányi Kálmán saerint: — Joggal követelheti a kormány és a nemzet, hogy a hitelsserveset a gondjaira és késelésére bisott tőkeállományt valóban a nemseti termelés saolgálatába állítsa s ebben a tevékenységében ne helyeskedjék ki- aárólag rideg Usleti álláspontra. Ugyancsak behatóan foglalkozik a miniszterelnök a másik nagy kérdéssel : a gyáriparral is. S mintha csak figyelmeatetni akarná a nagyipart arra a mindenütt jelentkeiő tünetre, amely általában a nagyipar- ellenes hangulatban nyilvánul meg, eaen a területen sem siklik át anélkül, hogy magát a gyáripart nagy ssociális kötelezettségeire no figyelmeztetné. Mert amint mondja: — A tőkét nemcsak jogok, de kötelességek is illetik. E« ait jelenti, hogy zz üzletpolitikában a jövedel- meaőség jogos és érthető szempontjai mellett a nagy ÖBBzesség szempontjaira is figyelemmel kelt lennie. A gyáriparral szemben — úgymond — mig ennek jelentőségét mindenki szívesen ismeri el a nemzeti jövedelem szempontjából, de azt is joggal várhatja el az ország dolgoaó társadalma, hogy a gyáripari tőke a munkások és alkalmaaottak szociális szükségleteit minden vonatkozásban kielégítse s tekintettel legyen a fogyasztórétegek teherbírására és jogos érdekeire is. S mig a jogok és kötelességek terén a teljes tárgyilagosság alapján szabja meg a tartoaik és követel mértékét, addig az egésa ország lakosságát inti a tetszetős, de annál veszedelmesebb jelszavak mákonyá- tói, amely úgy akarja aa elégedet lenkedés kérdését megoldani, hogy egyiktől elvevén, ugyanazt a másiknak odaadja. De etfg csak mérgezés és a bajok kuruzslószerrel való ellobosodáea. Aa ipari gyógyítás: uj munkaalkalmak teremtése és a javak igazaágoa megosztása. Erre törekszik a kormány s ennek a gondolatnak a saolgálatába állítja legközelebb megvalósítandó uj törvényjavaslatait. A MGereben Kör“ bfitnszébi kulturestje Vizkereszt napján tartotta a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör évadnyitó knlturestélyét a bátaszéki kaszinó színháztermében, ahol a nívós műsor meghallgatására összejött Báta- szék és környékének egész értelmisége. A zsáfolásig megtelt terem közönségét Zombory Ferenc b. főjegyző, a kör tagja hatásos beszéddel üdvözölte, majd vitéz tardoskeddi Benke Józsefnó szül. sárosmagyar- berkeszi és kakulyai Mása Melanie Írónő, a kör tiszteletbeli tagja jelent meg az előadó asztalnál és a hallgatóság meleg tetszésnyilvánításától ki sérve felolvasta két vidám elbessélé- sét, amelyek egyike vadásztörténet, másika pedig repülőélmény. Melegen ünnepelte a közönség az illusztris írónőt ős gyönyörködött nemcsak témáiban, hanem nagyszerű stílusában is, mert kiváló mestere a tolinak vi téz tardoskeddi Benke Jóssefné és biztos szemű meglátásait bravúros művészettel rögaiti meg. Mondanivalóiban váltogatják egymást az ór zelmi és a vidám momentumok, bi zonyságául annak, hogy lírája és sza tirája édes testvérek. Elbeszéléseinek sikerét csak fokozta — Óméltósága egyéni bája, valamint megnyerőén tökéletes előadóképessége. Hosszasan ünnepelték a kitűnő írónőt, akit eb ben a minőségében valószínűen más kor és máshol is idvözölhetünk. Vitéz Szentlőrinczy Gáza dr báta széki orvos, a megye határán túl is jól ismert hegedűművész játsaott ezután Szántó Jenő hegedűművésznek, a bajai zenede igazgatójának a son- gorakisóretével. Kreisler: Öreg emberek otthon, Szántó : S*entlórinczy nek ajánlott bölcsődala, Schubert: Moment Musical, Hubay: Vékony deszkakerítés cimü szerzeményei kelültek előadásra, majd Burmester szerenádját és Hubay mazurkájával mint ráadással kedveskedtek a művészek. A zeneértő közönségnek, amelyet már oly sokssor ragadott magával vitéz Szentlőrinczy dr művészete, ez alkalommal különleges élményben volt része. Szántó Jenő, az országosan ismert nevű hegedüvirtuói, a kivételes mu- zsikalitásu nagy művész kisérte zongorán Szentlőrinczy hegedüjátékát olyan bravúrral éa olyan művésai át- éraéasel, amilyennek az ember csak ritkán lehet tanúja. A hegedüjátékot követő tepsviber lecsillapulta után Csaba Ferenc vezényletével szép katonadalokat énekeltek az elemi iskolások, majd dr Pongrácz Kálmán, a Kulturális Egyesületek Szövetsége és a Msgyar Társadalomtudományi Társaság titkára, aa iámért külpolitikai publicista tartott egyórás hatalmas előadást. A világnésetnek a külpolitikában való szerepét fejtegette és nagy érdeklődést keltő beasédében bebizonyította, hogy a hatalmak külpolitikai akcióikat frázisokkal és jelssavakkal leplezik és hogy tetteiket sohasem az érzelmi momentumok irányítják, hanem csapán a nemzeti érdekek. A tanulságos beszéd után soká ünnepelték az illusztris előadót, akit dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, a kör diszalnöke követett a felolvasó asztalnál. Dr Halmos „Főiőtanfo- lyamu cimü humoros novelláját olvasta fel a hallgatóság folyton felharsanó kacagása közben. A kedves miliöjü vig elbeszélésnek óriási volt a BÍkere. Berde Hona Könnyű László költő munkatársunknak Megcsókolta a szenvedőknek nagy királya cimü gyönyörű költeményét szavalta el es- után nagy hatással, majd a gyönyörű kulturestóly dr Kovács János működő tag záróbeszédével végződött. A Tolnamegyei Hírlap előső számában durva támadás jelent meg a ssekasárdi városi párt ellen. A városi párt magyarázatot kért dr Dulin Jenő országgyűlési képviselőtől, a T. H. főszerkesztőjétől, aki az alábbi két nyilatkozatot juttatta dr Leopold Kornél kormányfőtanácsoshoz, a városi párt vezetőjéhez : Szekszárd, 1938 január 9. Méltóságos Dr Leopold Kornél urnák m. kir. kormánjfótanácsos Szekszárd. Igen tisztelt Barátom! A bonyhádi választásról haza érkezve olvastam a Tolna megyei Hírlapban legutóbb m egjelent képviselő testületi gyűléssel kapcsolatban irt cikket. Mindenekelőtt közlöm Veled, hogy a cikk megírásáról előzetesen tudomásom nem volt s azzal, annak méltán kifogásolható részei miatt magamat nem is azonosi tóm. Feltétlenül intézkedem, hogy jövőben hasonló eset elkerülteseék. Magam részéről élénken sajnálom, hogy intencióm és Ízlésem ellenére a vezetésed alatt álló párt kellemetEgyes szóm éra 12 fillér. Sajnálkozó és bocsánatkérö nyilatkozatok len félreértéseire okai szolgálható be* állításba került. A lap munkatársa egyékbént kijelentette, hogy egyes ki fejelésekkel korántsem akart sem téged, sem tissteletreméltő barátaidat megsérteni, helyesebben megbántani. Meg vagyok róla győződve, hogy ismétlődni nem fog. Kérlek fogadd nagyrabecsülésem kifejezését és vagyok kési hived: I Szekszárdi | Dr Dulin Jenő. Állami letfltár 1 rMáltóságos i Dp Leopold Kornél urnák Szekssárd. Méltóságos Uram I A folyó hó 8 án megjelent Tolna* megyei Hírlap első oldalán hosszabb cikkben válasioltam a Tolnamegyei Újság elősö számában megjelent „Ssekszárd ügyei és a fővárosi sajtó“ című, a tudósítói működésemet sértő cikkére. A Tolnamegyei Újság hírlapírói működésemet állandóan támadja. Efeletti elkeseredésemben -a cikkem utolsó előtti bekezdésében, beismerem, szokatlanul erős kitétele* két használtam. Sajnálattal állapítom
