Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-01-05 / 2-3. szám

1938 január 5. TOLNAMEGYEI, ÚJSÁG 5 ■ 1 —i Elsőrendű cser hasibb j 74 pengő Otenkiat. — Aprított bükkfa | 100 kg ként P 4'50-ért. Dorogi tojás- szén a legelőnyösebben beszerezhető, házhoz szállítva Ekés József és Társa cégnél, Szekszárd, az újvárosi templom mellett — Telefon: 137. i* — Tőrvivóverseny. A bajai III. Bála gimnázium óa a eieksaárdi G*ray János gimaáxiaca vivői folyó hó 9-én össxemérik erejüket. A verseny dól­előtt 10 órakor keadődik csapatver­sennyé!, délután egyéni versenyeket tartanak. A bajai gioanásistákban erős elienfáire akadtak a szépen fej lődő sieksiárdiab, m irt as orsságos elsitercita bajnokságon a budai cisz­tercita gimnásium mögött a második hslyet foglalták el és így a — re­mélhetőleg — nagyszintű közönség­nek szép versenyekben lesz része. — Gyanús gyermekhalál. A ssa- kályi erendőrőrs távbeszélőn jelen­tette a sseksiárdi kir. Ügyészség élűikének, hogy Ragöly kösságben Fazekas Ferencnének gyermeke sstt- eltett és az újszülöttet folyó hó 4én raggal az ágyban halva találták, a halált orvosi vélemény sierint fulla­dás okozta. Nyomozás indu't annak megállapítására, hogy nem forog e fenn bűncselekmény vagy gondatlan­ság a csecsemő elhalálozásánál. — Betörés. Balaskó József diós- herényi lakos nyitott ablakán át be mászott egy ismeretlen egyén és a szekrény bői egy pénztárcát 72 pen­gővel és 2 ezüst gyűrűt ellopott, majd az ablakon kimáasva megszökött. Á csendőrség a tolvajt kézrekeritésére nyomozást vezetett be. AlpAr Gitta a Művész Színházban ;. totói nette“ a legnagyobb ojierettsilcer, A Művész Színház a Láz és a Barbara őrnagy száz előadása után karácsonyra a könnyebb műfajnak adott helyet és bemutatta Komjiti Károly Antoinette cimü operettjét Alpár Gittával a címszerepben. Már most megállapíthatjuk, hogy a kará­csony előtt színre került sok zenés darab köat kétségtelenül az Antoi' nette z legsikerültebb. Igazi béke­beli nagy operett ez, érdekes szöveg­gel, Harmath Imre mulatságos ver­seivel és Komjáti Károly remek ze­néjével. Már sok Komjáti muzsikában gyönyörködtünk — a Pillangó /ó* hadnagy, a Cirkusz csillaga, az Éjféli tangó bejárta az egész vilá­got, — mégis ilyen meleg éB fülbe­mászó zenét talán még sohasem irt. A közönség az előadás végén már dúdolja a melódiákat és ma, alig egy héttel a bemutató utéD, már egész Budapest az Anioniette zenéjére tán­col minden mulatóhalyen. A Művész Színház legjobb együt­tesét állítja aa Antoinette szolgála­tába, az előadás főattrakciója azon­ban Alpár Gitta f [lépése. Alpár utoljára Londonban énekelt a boro názási revüban és márc'usban lép fel először Ni"vr Yorkban a Metropoatain operahizban, ahol R goletto Grldáját és Traviata címszerepét fogja éne kelni. Amerikai fellépése előtt hass- napos vendégjátékot vállalt a Művész Színházban, ahol most január köze­péig fogja énekelni az Antoinette címszerep it. Itt énekelte néhány év előtt a Dubarry-l száz táblás ház előtt és most hangjának régi csillo­gásával mint Auto.nette h5ditj» meg * kötöttséget. Nagyszerűen énekel és remekül játszik ez a nagy műv'taaoő; j hogy tud nevetni és hogy tud köny- nyeani I Muzsika az •‘gésa lénye és I zene a megjelentse. Kilencsser öltön | ködik, — rnháit SsUcs Endre ter­veste és a Berkovics szalon késii- tette. Máris beszélnek ró'uk. És milyen mulatságos Latabdr Kálmán, csupa ötlet és úgy táncol, mint senki. Partnere a vidéken is ismert ssubrett, a fiatal Lantos Ica, aki ezzel a eaereppal került fel a fő­városba. Aranyos, Oda teremtés, nagy jövő vár rá itt is. Szilassg LíbzIó, az uj bonviván, Debrecenből került fel és eddig prózai szerepeket ját­szott nagy sikerrel. Most énekel és táncol. Meleg hangja van, fess, ki­tünően mozog. A köaöoság máris szereti. Sailassy lesz a jövő sátraimén asinésze 1 Bájos Egry Mária, remek Kovács Terus, Oross Vilma és Mi hályfi Béla. Szabó cs Ernő rendesése színes és ötletes. Gara Zoltán a leg- p<tzarabb díszeteket tervezte. Ismét siker van a Művész Színházban 1 Kiadó a „Tolnamegyel Újság“ Hírlapkiadó Rt. A szekszárdi kir. törvényszéktől. B. 41-1937-5. sz. A Magyar Szent Korqn i nevében 1 A sze szárdi kir. törvényszék, mint büntető birós g a sajtó utj in elköveteti rágalmazás vétsége miatt Blazsik Ferenc elles indított bűnügyben a lőmagánvádlónak B 41 — i937. számú vádiratában fogl lt vádja feett meg­tartott nyilván >s őtárgya ás alapján meg hozta a következő Ítéletet; B azsik Feienc ádlott, aki 1875 november 25 éu született Csongrádon, Szekszárdon lakik, magyar á lampolgár, nős Steiner Ilo­nával, 3 gyermek atyji, nyug mív. főintiző, hírlapíró, katona nem vo t, vagyontalan, beszél magyar, német és olasz nyelven, bűnös a 2 rendbeli, a Bv. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdés 1. pontjának első esete szerint minősülő, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében miül szerző. A kir. törvényszék ezért; Blazsik Ferenc vádlottat a Bv. 3. § 2. bekezdése, a II. Bp. 4. § 1. bekezdése és az 5. § 1. bekezdése és második bekezdés 2. tétele és 7. § a alapján behajihatatlan ág esetén a II. Bn. 8. 9. és 10. § ai alapján öt (5) pengőnként tgy (I) napi, (sszesen tizen­hat (16) napi fogházra átváltoztatandó nyolc­van (80) P pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést az Ítélet jogerőre emel­kedésétől számítóit 15 nap alatt ke 1 végre­hajtás terhével az 1892 : XXVII. te. 3. § ában meghatározott célra a m. kir. postatakarék­pénztár központjánál, vagy bármely posta hivatalnál az »Igazságügyminisztérium Bün­tetéspénzek bevételi számlája Budap st« c - men nyitott 108 807 számú csekkszárrra ja­vára befizetni. A vádlott a Bp. 479—430. § a értelmében köteles az ezután esetleg felmerül bünUg i költséget az államkincstárnak m-gtériteni. A Bp. 479—430. §-ai alapján vádlott kö­teles Pápay Káro y és Fög'ein János főma- gánvidlóknak hetvennégy (74) P ügyvédi és béiyegköhséget az i élet jogerőre eni lkedé- sétöl számított 15 nap alatt végrehajtás ter­hével megfizetni. A*Sf. 40. és 42. S-ai alapján az ítéletben megállapított pénzbüntetésért és a bűnügyi költségekért, ideértve a lőmagánvádlóknak fizetendő kö!tsége<et is, első sorbin a biz- 'osité»ul letett összeg erejéig a »Tolnamegyei Újság« cimü időszaki lap kiadója, amennyi­ben pedig ezeket a biztosíték nem fedezné, másodsorban az elitéit, harmadsotban a kiadó egyéb vagyonával, végül ped g a Mol­nár-féle nyomdai müintézet és szabadalma zott iróalzatgyár rt. szekszárdi cég, mint syomdatulajdonos egész vagyona erejéig felelős. A St 45. § 3. bekezdése alapján köteles a »Tolnamegye: Újság« cimü időszaki lap szerkesztője az: ítéletet indokaival együtt a nevezett időszaki lapban, u jogerős ítélet ké besitise ul n megjelenő legközelebbi, vagy azt közvetlenül köveiő számnak elején rendes nyomáisal minden lappéldányban közzétenni. Indokolás; A kir: törvényszék Biazsix F.renc vád­lottnak a főtárgyaláson t tt vallomása, a »Tolnamegyei Újság« cimü időszaki lap XVIII évfolyam 64. számában, az első oida on »A ármegyei fegyelmi választmány fém ntó ítél- te vitéz Vendel látván polgár- mester ügyében« cim a'att megjelent cikk, min tugyi bizonyíték alapján a lö/etkező tényállást állapította meg ; A »Tolnámégyei Újság« cimü dőszaki lapnak 1936. évi augusztus hó 18 napján ni -gjelent 64 számában Blazsik Ferenc vád­lott >A vármegyei fegyelmi, választmány fel­mentő ítélete vitéz Ve del István polgár­in-st r ügyéiben« címet viselő cikkét irta. , E cikkben Pápay Károly és Főgleia János ! fő vagánvád ókra vonatkozóan a következő kitétel fog'altdtik; ».. • . ha a közélet puriükalá a volna a cél, akkor nem egy Pápay Istvánt vagy egy Főgleia Jánost állítottak volna ebbe a« odió zus ügybe strohmánoknak azok, akik talán országos, vagy várospolitik-d szempontból, esetleg egyéni érvényesülés céljából akarják kiszektrozni állásából a Dolgármes er .« Vád ott a főtárgyaláson előadta, hogy cikkében a fő magánv á d 16k ra vonatkozó ezen kitételt azért irta, mert vitéz Vendvl István polgármester ellen lett fegyelmi feljelentés tulajdonképpen nem a főmagánvádléknak, hanem másoknak a műve, ők tulajdonképpen csak a nevükéi adták oda ; erre vonatkozóan közérdek védelme címén kérte a valóság bizonyításának az elrendelését. A kir. törvényszék a valóság bizonyításit a Bv. 13. § első bekez :ése el>ö pontja alapján elrendelte, mert úgy találta, ho 'y a vádlott cikkében foglalt s a f imagánvádlókra vonatkozó állítás, a váltott részéről a köz­érdek megóvása céíjából történt és mert a valóság bizonyításának Irendelését fŐmagán- vádlók nem ellenezték. A ki -. törvényszé t Pápay Károly, Főglein János főmagánvádlók, Fogarasy |ó»sef, Leo- polj Mihály, Horváth Károly. Simon László, Pintér János, Szab) András Till, Székelyt István, Ferencz Péter és Till J nos Schmidt tanuk vallomása, a szekszárdi kir. járásbíróság B. 11.207— 1936 számú iratai között hiteles máso'atban elfekvő, Tolnavármegye alispánjához intézett feljelentés mint tárgyi bizonyíték alapján a következő tényállást állapítja meg; Főglein János Pollermann és Pápay Ká­roly aláírásokkal ellátót . Szekszárdon, 1936 évi április hó 24. napján kel , Tolna vár­megye alispánjához intézett panasz eadvány — fegyelmi feljel -ötéi vitéz Vendel István, Szeks/á o megyei város polgármestere ellen — adatait az azt aláírók s Főglein |áuos PoUermann és ápay Károly gyűjtötték össze, a feljelentést ezen adatok alapján Pápay Káro y szerkesztette s azt Főglein János PoUermann mindenben magáévá téve irta alá. Ezen tényállás szerint meg van cáfolva a kérdéses cikkben fog alt az az állítás, hogy P-ipay István és Főglein János fŐmagánvád- lók a Tolna vármegye alispánjához beadott fegyelmi félj - entés. él csa »strohmanok«- ként szerepelnének, azaz csak nevüket adták volna a feljelentéshez, amelyhez egyébként semmi közük sincs — s Így vádlottnak a valóság izonyitása nem sikerű t A kir törvényszék megállapítása szerint a vádlottnak a fentebb hivatko ot cikkében foglalt az a tényállítása ; ». ..ha a közélet purifikálása volna a cél akkor néni egy Pápay Istvánt és Főglein Jánost állítottak vo'na oda eb e az odiózus Ügybe slrohmsnoknak azok, akik talán or­szágba, vagy varospo itikai szem, untból, ese leg egyéni érvény esü és cé jabó akarják kiszekirozni állásából a polgármestert* — valóság esetén a lőrnagánváJlókat közmeg vetésnek tenné ki, mert igeu elitélendő dolog az ha valaki egy közélet' férfi — polgár- mester — elleni lejelentéshez nevét odaírja abból a célból, fibgy a ra az esetre, ha a feljelentésben fog'a t tényállítások valótla­noknak bizonyu nának, az igni lejelentő az alaptalan feljelentés következménye tői sza ba dúljon, igy vádlottnak ez a tényá litása kirneiiti 2 rendbeli a Bv. 1 § ába ü fcö-ző és a 3. § 2. b kezdés 1. pontja első esete sze int u- nő.vülő saj-tó utján e követ ti rágalmazás vét­ségének a tényiiladéki elemeit, ezért őt abbani beszámítást kizáró és büntethetőséget megszüntető ok hiányábao, miután a szük­séges magánmditv.lnyt az arra jogosított főmagánvaulok k«*tlő időben előterjeszU-tiék — bűnösnek kellett kimon Jani és megbün­tetni. A kir. törvényszék a bünteté. kiszabása nái súlyosító körülményt nem ész lé i, e-iyhiiő kö ülménvüi vetta a vádlott csa ládos állapotát A kir. tö Vény szék, le kint éttel a vádlott egyeuis gére ugv talá la hogy megölelő súlyos penzbünietés alkalmazásával ől éppen úgy lehet megbünl tni - s t ujab bűn­cselekmény e követésé ól éppen úgy lehet visszatartani, m nt a cselekményével a ányban álló szaoadsá.v sztés bűn • lés alkalmazásé vaí, miért is a II. Bn 4 § áriak a alma/á- sával a vádlottal a r.ndelkező lés/béri irt — alanyi bűnössége fokává1, cselekménye táigyi súlyával, valamint egvéai, v győri és kei eseti viszonyaival aránkban' állónak tálá t pénzbüntetés meg izetésére itá te. Az Ítélet egyéb rendelkezései a 1 Ínivott törvényszakaszokon alapulnak. A kir törvé yszék Pá av Károly és F g- lein János fŐmagánvád ókai a va ló fisukra azért eskette meg, mtn veiM Szí mben a me lő zés e tő-vényes oko: fennforogni nzin Iá.otl és n ért a Bp 222 § áti. k utolsó be keidése szerint megesketésük különbé is a biróság belátásától függ. Szekszárd, 1917. évi április hó 10. Wandi Rudolf sk. kt. t elnök, >/ rima, Laj w sk, kt. bíró, Bolgár Kálmán sk. k . ono itéletszerkesaó. » A pécsi k r. iielö.aut« B. IF. 916-1937-10. sz. A Magyar Szent Korona nevében ! A pécsi kir, ítélőtábla a sajtó utján elkö vetett rágalmazás vétsége miatt B a sík Fe renc ellen folyamatba tett bűnügyet, mely­ben a szekszárdi kir. törvényszék 1 >37 évi április hó 10-én B. 41 1937—5. s/ám aUu ítéletet hozott, a vádlott által bünöso; ginek megállapítása miatt és felmentése véget', a védő által a Bp. 384 §-ának 9. ponttá alap­ján a vitéz Vendel István polgármester e lent fegyelmi iratok beszerzésének mellőzese miatt, továbbá Pápay károly és Főglein |á,ios fő- magánvádló tanuk megesketése miatt, a Bp. 385. §. I. a. pontja alapján az ililét rendel­kező része és iudokolása ellen a vádion felmentése végeit bejelentett é< a vá jlóit által védője utján 7. so. szám a tall uasbaii is indokolt fellebbezés folytán meg arto.it nyilvános fellebbviieli fő tárgyaláson vizsga lat alá vette és a következően ítélt: I A kir. ítélőtábla az e sőbiróság ítéletit ! helybenhagyja azzal a helyesbue/scj hogy a vádlott büntetésének kiszabásé mii a Bv. 3. Iának 2. bekezdésére való hiva.kozási mellőzi. I indokolást A védőnek a Bp. 334. §. 9, pontjában meghatározó t alaki semmiségi okból az..ii az alapon bejelented fellebbezése; hogy az j elsőbiróság a va óság bizonyítasz kapcsán a I kért fegyelmi iratok beszerzéséi mér őz te, I alaptalan, mert a valóság bízón vltisá >ak tár gyát képező lények a kihallgatott tanult val­lomásával és a szekszárdi kir. jáiásbirusag- I tói beszerzett B. 11207—1930. számú iratok I tarta mával tisztázva vannak. A védőnek ugyancsak a Bp. 384. § 9. pontjában meghatároz o t alaki semmiség! ok j alapján azért bejelentett fellebbezése, mer. az elsőbiróság a tanúként kihallgatott ló* magányádlók megeAetésél elrendelte, szin­tén alaptalan. Egyrészt az elsőb róság áh*, felhozott o'rokból, másrészt azért, mert Pá­pay Károly fŐmagánvád ló meg skeílé ének mellőzésére törvényes ok fenn nem lorg nt. Pápay Károly lőmagánvádlónak az e söbuó ság élőt meglinoit főtárgyalásoti ismert: I lett szekszárdi kir. járásbíróság! B. í 120íí— 1936. számú iratok al-pj m nn gálUpah <to büntetett előéletére való tigyelemmei, a Bp I 222. § 1. bekezdés 3. pon.j t alapján, az l elsőbiróság a neve. evt főmagáuyád ót a meg esketéstő el/áiha t i volna ugyan, ez azon­ban di iii volt kötelező és a eisoon óság be­látásától lügtíöti De mindezektől eltekintve a biróság a tanuk vallomás n s abadon mér­legeli és ez függeilen attól', hogy a iami tett-e esküt a vahomasárvagy sem. Az e sőbiróság tehát a tői vénynek a vé delem szompon jából lényeges rendéihez - sét vagy elvéi egyik köztien szó l.ó ha áro/a- tával sem sértette meg. Érdemben: A kir ilé őláhla az elsőbiróság ítéleté >ea 1 foglalt é-> e/. ír.lila iiiegiarto t fői rgy lason felvett bizony ukok he yes mérlegelésével í n egállapdo t a on tényékét, a in e yek a bűn Cselekmény k léuyálladeki elemeit foglalják magukban, vulokna < fogadj r <i. A r:i iiéhVáolr az eisőbi óság által meg- állapit ól ain . lé yekéi, ámeneket a va óság bi.onyitása el, dmznye/etl. az elsőbiróság á tál meg ailu t lőtárgyaláson lanukkéu ki­hallgatott s e • é yek vallom is i alapján a, követkcöőkkei e é z ti ki: A (őinag ruvádlók vitéz Ve rdéi |s yin pol­gármester eilen többektől pa aszokat hallot- U|j az ál nólag is sérelmeknek utána jár ak, a pahas/ooükat a lakásukon Ír-Iker slék, a zó-, kát panasza >ra riie^ha villák és egysekkel jegyzőköi ivet veit k lel. A> ■ ss/egyujtötl adatok aapjiii I ápay Ká.o y lőm^ga .vádio Főglein János ’őmagauvació kö. reinükodesc- : ||1 a teljele rtest megsztrke»/U te é. ahhoz néhány ál aia meg nem ne e/r-u szakember " únácsát is felhasznált^. Ezzel a kiegészítéssel a Mr i él Tibi« valóknak fogadja el az t sőbnó-ág uélee bei foglalt és a lő tárgy. «Ms n feliéit bizo­ny tás helves mér ege éséve megállapított azon tényeket i>, amelyek t | '«I .ág b zo nyilasa eredménye eit E tények alapul vétele melleit »/ es - biróság helyesen vont köve k / etés. a vád* lóit bűnösségére. Az elsőbiróságnak ama ok ejtése, hog« a valóság b Zó nyitás a nem Sikerűt, h-lytáló, mert az a tevékenység, amelyet ä lőma^án vádiók a vitéz Vendel István polgái ni ester ellen tett feljelentéssel kapcsolatban az első- bíróság megállapítása és a kir. itMőtáb a ide vonatkozó kiegészítése szénit kifejtettek, a feljelentést létrehozó és meglévő olyrn te­vékenység volt, amely nélkül a feljelentés n.i-g nem löriénhetett Vjlna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom