Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-10-27 / 83. szám
XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937. október 27. (Szerda) 83. szám. NAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre •_ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. Előfizetést dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez kllldendők.1 Hirdetések drali A legkisebb hirdetés dlls 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mllllmétsi széles hasábon mllllmélersorohkénl 10 fillér. Mllóstkeresőknek SO százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír. valamint a litt'*“ -----ny llttér soronként 60 fillérbe keriiÜ A kötelezd iparos nyugdíjintézet felállítását kívánta a tolnameeyei iparos naeyáyaiés I Vasárnap délelőtt tartotta Tolna vármegye kázmüvesiparos társadalma kongresszusát a bátaozáki iparos szék- házban és a népes összejövetelen nem. csak a megyebeli ipartestületek jelentek meg, hanem ott voltak a kalocsai, bajai, mohácsi, pécsi és kaposvári testvérszervezetek kiküldöttei is. Az iparügyi minisztert báró Kruchina Károly miniszteri osztályfőnök képviselte és megjelent az IPOK részéről Papp József elnök, Ring Gyula alelnök, az IPOSz. részéről ifj. Tóth Pál elnök, dr őrffy Imre tisztelet beli elnök, dr Dobsa László igazgató, a Kőművesmesterek Országos Szövetségétől Kouatsek Ferenc elnök, a pécsi kereskedelmi és iparkamarától dr Vétek János főtitkár, Kádár Elek a szolnoki iparpB nyugdíj egyesület igazgatója, a vármegye közönsége részéről Szongott Edvin alispán, Szekszárd megyei várostól dr Cs. Papp Jenő polgármester- helyettes. Bátaszék község képviselőtestülete nevében megjelentek: Mi- chéli Mihály biró, Zomborg Ferenc h. főjegyző, dr Hamer Imre plébános és Pongrácz Lajos gyógyszerész. A törvényhozók közül ott voltak: Czirják Antal, dr Dulin Jenő, dr Klein Antal, dr Mojzes János, Petainek József és Pintér József erszággyülési képviselők. A kongresszust Oaszner János bá- taszéki ipartestületi elnök nyitotta meg, aki a vendégek üdvözlése után Törő József szekszárdi asztalosmesternek, kerületi bizottsági alelnöknek adta át a nagygyűlés vezetését, majd báró Kruchina Károly miniszteri osztályfőnök állott szólásra és az alábbiakban tájékoztatta a kongresz- Bzust az iparügyi miniszternek a fel- merülő kérdésekben való állásfoglalásáról : Az iparügyi miniszter képviselő|énekf báró Kruchina Károly- nak beszéde Bornemisza Géza m. kir. iparügyi miniszter nr önagyméltősága nevében őszinte szeretettel üdvözlöm a tolnavármegyei kézmüiparosBág nagygyűlését. A Miniszter Ür, aki a kéz- müvesiparosság minden megmozdulását élénk figyelemmel kiséri, azzal a megbízással küldött ki erre az ülésre, hogy az itt elhangzottakról részletesen tájékoztassam. A Miniszter Ur egyébként a kéz- müveBÍparoBság vezetőjével állandó érintkezést tart fenn, mert a minise- tóriumban tartott kisipari napokon az Ipartestületek Országos Központ ának vezetőségével közvetlenül tárgyalja meg azokat a kérdéseket, Amelyek a kisiparosságot leginkább érdeklik. Ismeri a kisiparosságnak minden időszerű problémáját és eze ken az értekezleteken állandó tárgyalás anyagát képezi a kisiparosság hitelellátásának, a munkaalkalmak szaporításának, a kisiparosság továbbképzésének és a kézmüvesiparoBságot terhelő pénzügyi terhek csökkentésének kérdését. A célunk az, hogy minél több egészséges kisegzisz- tenciát teremtsünk és azt a nemzetfenntartó és a nemzetgazdaság szempontjából is rendkívül értékes társadalmi réteget, amit a kisiparosság képvisel, minden vonatkozásban megerősitsük. Kétségtelen, hogy a kézműves- iparosság összes problémái szoros összefüggésben vannak a munkaalkalmak kérdésével. Ezen a téren gyökeres javulás csak a vásárlóképesség növekedése révén remélhető és épp ezért a kormánynak legfőbb gondját képezi, hogy a fogyasztóközönség vásárlóképességánek biztosításával közvetett formában szerez- zen munkaalkalmat a kézmüvesiparos- ságnak. A gazdavédelmi rendelet ezt a célt szolgálta és kétségtelen, hogy a gaidavédelmi rendeletből származó előnyöket nemcsak ez a társadalmi osztály, hanem az egész ország élvezi. Természetesen emellett a kézműves iparosságnak a közszállitásokba való bekapcsolódásával is igyekszik munkaalkalmakat biztosítani, és a LÁB kölcsönök folyósítása, az építési adókedvezmények, a tataro- zási hitelek egytől-egyig azt a célt szolgálják, hogy a kézmüvesiparosság munkaalkalmait szaporítsuk. A belső fogyasztópiac biztosításán felül azonban rendkívül fejlett kézmüvesipa- rnnknak a külföldi fogyasztőpiacokon is elhelyezési lehetőséget kívántunk biztosítani és ez a cél vezette az Iparügyi Miniszter Urat a Kisipari Kiviteli Intézet megalakításánál, — amelynek működése elé jogos reményekkel tekinthetünk. A kisiparosság hitelellátásának kérdésével is állandóan foglalkozik a Miniszter Ur és bár az IŰKSz ma abban a helyzetben van, hogy a kisiparosságnak minden jogos hiteligénylését ki tudja elégíteni, az Iparügyi Miniszter Ur tervbevette, hogy a kisipari hitelellátás terén újabb kedvezőbb megoldásokkal fog a kézműves- iparosság segítségére lenni. Emellett a bankszerü fedezettel nem rendel- | kező kisiparosok akciójának hitel— • kereteit a szükséghez mérten növeli I és ezzel lehetővé teszi a legnehezebb j anyagi helyzetben levő kisiparosok kisebb hitelekkel való ellátását is. ! A gyűlés tárgysorozatán szereplő kérdések mindegyike ismeretes a Miniszter Ur előtt, hiszen a kézmü vesiparosság öregségi és rokkantsági biztosításának kérdésével az u. n. iparosnyugdij problémájával az Ipartestületek Országos Központja állandóan foglalkozik és ez a testület, amely egyébként is mint a kéz müvesiparosság hivatott országos érdekképviselete, állandóan napirenden tartja a kisipari kívánságokat, a kisiparosság egyetemének meghallgatása után dólgozza ki azokat a tervezeteket, amelyek a központ véleménye szerint a kérdés megoldására leginkább alkalmasak. A 60 éven felüli kézmüvesiparosok csökkent keresőképességének az adókivetéseknél való figyelembevételének intézményes biztosítását a Miniszter Ur a pénzügy- miniszter úrral egyetértésben már kilátásba helyezte, amennyiben ez a kérdés a közadók kezeléséről szóló hivatalos összeállítás átdolgozása során fog valószínűleg rendezés alá kerülni. Az árrombolás megakadályozását szolgálja az 1936. évi VII. te. 28. §-a, illetőleg annak végrehajtási rendeletében szabályozott eljárás, természetesen ez még nem teszi fölöslegessé azt, hogy a kézmüvesiparosság felvilágosító munkával ne siettesse ennek a kérdésnek végleges rendezését. — A továbbképzésre rendkívül nagy súlyt helyez a Miniszter Ur és a továbbképző tanfolyamok állandó kiépítése folyamatban van, a mintamühelyek felállításával, a mestervizsgára előkészítő és a mesterképző tanfolyamok rendezésével pedig azt akarjuk elérni, bogy a kóz- müvesiparosság a korszerű követel ményeknek megfelelő szakképzettséget megszerezhesse és ennek segítésével az egyre nehezebbé váló gazdasági versenyben is jobban állhassa meg a helyét. Látva azt a törekvést, amely a kisiparosság körében a továbbképzés iránt megnyilvánult, a Miniszter Ur a szakkönyvtár megszervezésével is igyekezett a legszükségesebb elméleti ismeretek megszerzését megkönnyíteni és a szakkönyvek rendkívül alacsony áron való beszerzésének biztosításával ezeket a könyveket a legszegényebb iparosok számára is könnyen hozzáférhetővé tenni. Természetesen a kézmü vési párosság helyzetének javítására ezenfelül is minden eszközt megragadunk és legyenek meggyőződve, hogy minden olyan kívánság, óhajtás, ami a kézmüvesiparosság helyzetének javítására alkalmas, ami az ország jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetében az I egyéb társadalmi osztályok tehervel is megvalósítható, gondos és a kisiparosság érdekeit szem előtt tartó tárgyalás anyagát képezi. Abban a meggyőződésben, bogy a kisiparosság kívánságainak ilyen közvetlen formában való megismerése a kézművesipari problémák megoldására rendkívül alkalmas, ismételteit őszinte szeretettel üdvözlöm a Miniszter Ur öaagyméltósága nevében a tolnavármegyei kézmüvesiparoseág nagygyűlését. A miniszter képviselőjének nagy tetszéssel fogadott beszéde után Szongott Edvin alispán hosszantartó taps és éljenzés közepette köszönte meg a hozzá intézett üdvözlő szavakat. Bár Tolna vár- megye — úgymond az alispán — a mezőgazdasági termelés képét mutatja, megállapítani kívánja, hogy a vármegye hazafias és értékes kézmüvesiparosság kívánságait szeretettel figyeli éB támogatja és ő maga ugyiB mint alispán, a legnagyobb jóindulattól eltelve igyekszik megóvni az iparosság érdekeit. Segélyek Bejelentette ezután Törő elnök, hogy az iparügyi miniszter a paksi ipartestületnek 3000, a bátaszékinek pedig 2000 pengő székházbővitési segélyt engedélyezett. Üdvözlések Dr Dulin Jenő mint a kerület képviselője üdvözölte a kormány képviselőjét, majd Papp József IPOK elnök, ifj. Tóth Pál IPOSz elnök és dr Vétek János kamarai főtitkár üdvözölték a kongresszust. Az elnöki jelentés következett ezután és Törő elnök arra kérte az egybegyttlt iparostár- sadalmat, bogy minden egyéb kívánságot röviden tárgyalva, ez alkalommal különösen és egyértelműséggel csupán a kötelező iparosnyugdijintéa- mény felállítása mellett foglaljon állást a nagygyűlés. A tolnamegyei iparosok kívánságai Törő József kongresszusi elnök terjesztette elő az alábbiakban a vármegye kézmüvesiparossága nagygyűlésének alábbi kívánságait: 1. A kézmüvesiparosság törvényhozási képviselete, a felsőházban és képviselőházban, megyei és városi törvényhatóságokban, városi és községi képviselőtestületekben a számaránynak megfelelően. 2. Iparos nyugdíj (baleset és rokkantsági) intézmény kötelező alapon való életre biváBa és a hivatalos tervezet BÜrgős elkészítése. 3. Az iparügyi minisztérium kis- és kézművesipari osztályának, valamint a kapcsolatos állami intézményeknek költségvetési keretének felemelése, mert hiába a legnagyobb igyekezet és a legjobb szándék a miEnves szám ára 12 ffilléra
