Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-10-27 / 83. szám
2 Hisztériámban a kézmüvesipar iránt, ha kelifi anyagi fedeaetről gondoskodás nincs. 4. Kézművesipari jogosítványt ne nyerhessen, illetve kisipar Usésétfil el tilUssék a közalkalmazott, magán- alkalmasott ás hásastára, illetve vele egy háitartáaban élő egyén, kinek állandó össajövedelme a foglalásmentes létminimumot meghaladja. 5. A késmttvesiparos ellen vetetendő végrehajtás esetén a foglalás alól mentes legyen : évi 1200 P kinn lévőség, illetve kereset. Családtagonként havonta 10 P, egéss évi lisst, tttseló, élelmisser és ruhásat, negyedévi lakás és mUhelybér. Iparok sse rint 50—300 P-ig készáru és a törvényesen megállapított foglalásmentes nyersanyag. Alvállalkozás esetén a fővállalkozó és rendelő egyetemle* ges anyagi felelőssége, követelés behajtásának soronkivttli elintézése és a sorrendi elsőbbség biztosítása, munkaügyi bíróság illetékessége. 6. Hatvan éven felüli kézműves iparosok saját személyükre eső ke- resetiadó alóli mentesítése. 960 pengőn alóli keresetiadó (inségadó) men* tességét. A nagyobb családu késmü- vesiparos keresetiadója gyermekenként fokozatosan leszállittassék. Be* tegség alatti segédtartás, valamint az özvegy iparüaőnek segédje után a keresetiadó töröltessék. 7. őrlési adómentesség, a leiké szék és tanítókhoz hasonlóan a kéz* müvesiparosságra is kiterjesstessék. 8. Irányáraknak az árelemző bizottságok által való vidékenkénti kötelező bevezetése az egységes tipusu cikkeknél. Az árrombolás ellen kiadott rendelkezés kiegészítését azzal, hogy a jogerősen megállapított ár- rombolás elkövetőjétől a közszállitás- ból való részesedés, segéd, tanonc- tartási jog elvonassék. 9. A nagy- és gyáripar számára adott állami kedvezményekkel szemben a nyersanyagok árai felülvizsgáltassanak és köteleztessék a gyáripar, hogy a vám- és devizakedves mény segítségével beszerzett nyersanyagokkal önköltségi áron lássa el a kézművesipari. 10. A társadalombiztosítás és adóhátralék végleges rendeaése. . 11. Az adósságrendezés törvényes megoldásáig — a tetemes peri, végrehajtási és árverési költségek elkerülése céljából — kéri a kézműves- iparosság 3—12 havi kiméleti idő engedélyezését, úgyhogy a kiméleti időt kérő iparos ellen, a kiméleti idő tartama alatt, peri költségek ne ítéltessenek meg, végrehajtás és árverés ne foganatOBittassék. 12. Rövid lejáratú hitel és ingó- jelzáloghitel bevezetése. Kézműves készítmények vármegyénkinti értékesítő szervének létesítése. Családi házak építési költségeinek folyósítása az épitő kisipar foglalkoztatására. 13. Generál-vállalkozás megszüntetése, mert a részletvállalatbaadás esetén a közületek a fővállalkozó hasznát ób kezelési kiadásait megtakaríthatják és ezáltal a kisipari munkaalkalmak leginkább biztosíthatók. 14. Adó- és illetékhátralék egéBz összegének letiltása folytán a további munkaalkalom szerzése és az iparos családjának megélhetése veszélyeztetve látszik, ezért kéri a kongresz- szus, hogy a vállalati összeg 10 százalékánál magasabb ne legyen. 15. Továbbképző tanfolyamok fokozatos kiépítése. 16. Ipartestületi székházak LÁB kölcsönének törlesztésére az illető testületek hadikölcsöne valórizáttasBék. 17. Ónálló késmüveBÍparosok számának korlátozása akként, hogy özTOLNAMEGYEI UJSÄG Hindenuenteki koszorúk 4 P-tfil, slrcsokrok 1*50 pengőtől készülnek. Divatos preparált koszorujaim pazar kivitelben. Mielőtt máshol vásárolna, kérem megtekinteni virágüzletemet. ___ Varga József 09 * Arany és ezüst éremmel kitüntetve. "Vp 723 virágkertész. vegy vagy árva — családfenntartók esetét kivéve — 26 éven alóli férfi, 24 éven alóli nő, iparjogositványt ne nyerhessen. A miniszter képviselőjének felvilágosításai. Báró Kruchina miniszteri osztály- fónök szólt ezntán és az iparosság parlamenti képviseletire vonatkozóan ismertette Bornemisza miniszternek a nagykanizsai kongresszuson is elhangzott azt a tanácsát, hogy az ipa rosBág igyekezzék elhelyezkedni a parlamenti pártok keretében, mert a miniszternek az a nézete, bogy az iparosság parlamenti szervezete nem lehet más lehetőségű, mert képviselő házunk nem érdekképviseleti összetételű. A felsőházban, ahol van érdekképviselet, sok gyakorló iparos foglal helyet. Téves — úgymond — a kívánságoknak az a része, amely azt állítja, hogy adó- és illetéktartozás fejében egészen le lehet foglalni az iparos keresetét. Eddig is csak 25 °/o-ot lehetett lefoglalni, ezentúl pedig már csak 15°/o-ot. Az iparengedély kiadását sem lehet a 26. életévhez kötni, mert ha ezt intézményesítenék, akkor az önálló exisztenciát alapítani kivánó fiatal iparosok csak későn nősülhetnének és ez kárára lenne a nemzetnek. Vita a nyugdíjügyről. Ring Gyula ismertette ezután a magyarországi iparosság nyugdíj mozgalmának történetét, amely az 1872. évben kezdődött. Elmondta, hogy a kilencvenes évek derekán több városban helyi nyugdíjpénztár alakult, ezek azonban nem prosperáltak. Saját érdekében kényszeríteni kell az iparosságot a kötelező nyugdíjbiztosításra és addig is, amíg ez megtörténik, a kongresszus figyelmébe ajánlja a Szolnokon már megkezdett nyug dijbélyegrendszer intéaményesitóset. Kádár Elek, a szolnoki iparos- nyugdíjpénztár igazgatója ismertette ezt a szervezetet, egyúttal kívánta, hogy azok az összegek, amelyeket az iparosmester segédkorábau befizet az OTI öregségi pénztárába, átutaltassanak az iparos nyugdíjintézetbe. Botos Imre (Szekszárd) egyelőre a szolnoki rendszer bevezetését kérte, hangoztatva, hogy a kötelező nyugdíj biztosítást meg kell valósítani, mert az ország 336 ipartestülete közül 241 ezt kívánja. Ezt azért is mielőbb in tézményesiteni kell, nehogy e kérdésben bennünket nálunk alacsonyabb- rendü államok megelőzzenek. Czirják Antal országgyűlési kép- j viselő összefoglaló módon ismertette ! az iparos nyngdijkérdés anyagát, rá- I mutatva arra, hogy ezt a kérdést sürgősen le kell tárgyaltatnia a kormánynak, amely oly sok szeretettel kezeli az iparoBÜgyeket. A törvényhozás bizonyára hozzá is járni a kormány ilyen kezdeményezéséhez, mert a parlamentben a kisiparosságnak nincs ellenzéke. Elmondta ezntán, hogy a kongresszust megelőző tanácskozás során báró Kruchina felemlítette, miszerint az iparügyi miniszter nem fog elzárkózni az elől, hogy segély alakjában hozzájáruljon annak az irodának a fenntartásához, ahol a néhány központi hivatali tisztviselő feladata lesz az ideiglenes egyesületek gestiőinak ellenőrzése. A minisztérium tehát már most is kész támogatni a nyugdíjintézeteket és remélhető, hogy a kötelező nyugdíjbiztosítást is megvalósítja. Kérte, hogy a nagygyűlés mondja ki a nyugdíj kérdés sürgősségét. Ez meg is történt. Handl János (Bonyhád) az árrombolás ellen, Szauer János (Báta- szék) a kontárkérdésben, Kovatsek Ferenc (Budapest) az OTI kérdésben nyújtott be határozati javaslatot. — Kovatsek kívánta, hogy az OTI, mint az országnak az állam ntán legnagyobb vagyongyüjtő szerve, tartalá kaiból adjon kölcsönöket a kézmfl- iparosságnak ngyanngy, mint ahogy az IMI révén a nagytőkének ad. Követelte egyúttal, hogy az OTI vétessék ki a belügyminisztérium hatásköréből és az iparügyi minisztérinmba helyeztessék. Azt is kívánta, hogy az ipari munkásság fizetéses szabadságának terhét az OTI viselje, mert az OTI érdeke a munkásság egészségének a konzerválása. Pettrits Kálmán (Tolna) az adóaránytalanságok kérdésében Schul- theisz Konrád (Bonyhád) a munkaadók zaklatása elleD, Kutassy István (SzekBzárd) a vásárok szabályozása ügyében, Gaszner János (Bátaszék) a vidéki tanonciskolák érdokében adott be határozati javaslatot. Erdős MiklÓB (Szekszárd) határozati javaslata az ipartestületi jegyzők pragmatikájának megalkotását, az ipartestületi tagdíjakkal hátralékos iparosok iparjogának az elvonását kívánta, majd arra kérte a kormányt, hogy a köztisztviselők fizetését a régi összegre állítsa vissza, hogy ezzel megsegítse az ipart. Báró Kruchina rámutatott arra, hogy az iparjog elvonása olyan büntető jellegű intézkedés, amelyet csak az iparos megbízhatóságának a megTELEFON: 143 Szerdán, okt. 27. Csütörtökön, okt. 28. VILÁGCsak 16 éven felüllek részére! N0ZI Leányok egymískSzt Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: Vi7 és l/»9 Francia társadalmi erkötcsrajz Főszereplők: Danielle Darrleux, losette Dny órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Fox világhiradó 1937 október 27. rendttlése esetén alkalmasnak és ez a közigazgatási bíróságig felebbez- hstő. Wayner András (Bátzssék) az ipartestületi szakosztályok megszervezése, Szalay Ferenc (Paks) a ta- nonctartás szabályozása érdekében terjesztett be határozati javaslatot. Pintér József az ismert papképviselő nagyhatású beszédben mutatott ezután reá a magyar iparostársadalom tradícióira és elismerőleg emlékezett meg az iparosság fegyelmezett fejlődéséről. Arra kérte az iparosokat, hogy öleljék magukhoz az iparos ifjúságot és tereljék be az iparteztületekbe, hogy izgatók martalékává ne legyen a jövő reménysége. Az indítványok során Klein Hugó, Jagicza Lajos, Zinner Ferenc és Gaszner János sió- laltak fel, Papp József IPOSz elnök össsetartásra hívta fel az iparosságot, míg Landauer Pál indítványára a kerületi bizottságot bárom évre njból megválasztották. Közekéd A kongresszus közönsége ezután ebédre gyűlt össze, Gaszner bátaszék i ipartestületi elnöknek Horthy kormányzóra mondott felköszöntője ntán Zombory Ferenc h. főjegyző üdvözölte Szongott alispánt, aki ebben a minőségében először tisztelte meg Bátaszéket megjelenésével, báró Kruchinát, dr Őrffy Imrét, az iparosság régi jóbarátját, az orBzággyü- lési képviselőket és az iparosvezetőket. Báró Kruchina a miniszter nevében is köszönte az üdvözlést, majd Szongott alispán jelentette ki nagy tetszést keltő pohárköszöntőjében, hogy nem akar négy fal közt dolgozni, hanem az élettel érintkező népies közigazgatást akarja megteremteni. Petainek József ötletes beszédben az iparosok feleségeit éltette, dr Klein Antal mondott ezntán állandó derültségtől kisért hnmoroB felköszöntőt, majd Pintér József képviselő a magyar kisiparnak a külföld által íb elismert nagy értékét méltatta. Báró Kruchina ebbe a beszédbe kapcsolódva felemlítette, hogy mig négy évvel ezelőtt 400 000 P volt a magyar kisipari export, ebben az évben ez már 8,000.000 pengőre emelkedett. Érdekes, hogy Párisba művirágokat, Németországba fényképező lencséket szállítunk. Dr Dulin kimentette dr Pesthy Pál és Percsel Bála távolmaradását, majd szabadságpolitikai kérdéseket fejtegetett. Az egybegyűltek kívánságára felszólalt dr órffy Imre, kijelentve, hogy nem azért jött el a kongresszusra hogy felhívja magára a figyelmet hanem azért, mert 17 évi törvény hozó működése alatt vesszőparipája volt a kisiparosság kérdése és mert az IPOSz tiszteletbeli elnöke. Még a régi kisgazdapártban megalapították a kisipari csoportot, amelynek munkájában a megnemértés és a lekicsinylés kálváriáját járták. Idővel azonban eredményeket tudtak fal* mutatni és ebben nagy része vaa » lelki előkéssitésnek. Sikerült megértetni, hogy a kisipari kérdés nem párt-, hanem nemzetpolitikai kérdés, amelyért küzdeni minden polgári pártnak kötelessége. Örömmel látja, hogy a kisipar iránti megértés kérdése már érik és megállapítja, hogy ő társaival együtt becsületes munkát végzett ezen a téren. Az óriási tetszést kiváltó hoBfl«n tapssal kísért beszéd után Czirják Antal ós Törő József szólaltak még fel.
