Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-08-07 / 60. szám
XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937. augusztus 7. (Szombat) 60. szám. Szerkesztőséé ős kiadóhivatal: Felelős szerkesztő: Hirdetések érali Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d 111 Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő BL ÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dlfak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.| A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerlll. Világnézeti harcok Általában Kagimnitől — Kr. e. 4900 körül —, számítják a világnézeti harcok kezdeteit, mert attól az időtől kezdve maradtak fönn írott emlékeink, de valóságban ez a harc jóval élőbbről való. A világnézetek harca csak olyan régi mint maga az ember. Az ember tudásvágyából, tökéletesedni akarásából önként követ* kezik ez. „ Az emberiség a századok hossza során való leszármazásában egyetlen embernek tekintendő, amely folyton megvan és mindig folytatódik“ — ahogyan ezt a pozitív bölcselkedés atyja Comte megállapította. És ebhez az egyetlen, a szakadatlanul titkokat és ismeretlenségeket fürkésző emberhez szól az Ur — Madách zsenijén keresztül — amikor azt mondja neki: „Mondottam ember : küadve küzdj és bízva bízzál.0 Ahhoz a gondolkodó emberhez akinek ez a „lombik0 mindig BZÜk volt és mindig tág. Aki mikor már már azt hitte, hogy sikerült neki gondolataival átölelni a végtelenséget, akkor eszmélt rá, hogy tulajdonképpen még mindég csak collstokkal méregeti a csillagtávolságok milliós fényéveit, hogy „sárból és napsugárból van összegynrva, a tndásra törpe0 éppúgy csak mint 8—10000 évvel ezelőtt ZarathüBtra Ormnzdja és Ahrima- nonja: világossága és sötétsége, Bara és napsngára s időszakonkint az egyensúlyát elvesztő lelkének éltető eleme a küzdés és a biava bizás. Mozgékony, nyugtalan szellemű 'lelkek mindég voltak és lesznek akik mindég nj és nj reflexiókat termelnek ki, nj hiteket, uj világnézeteket, amelyek rendesen egy alapszövetből kiindulva terebélyesednek Bzét, milliók veszik vállaikra értök a keresztet, amíg azok győzedelmeskednek. Nem is volt még nép ób nem is volt még nép felett olyan fegyelem, amely a haladó idő által termelt eszméket el tadta volna hallgattatni. Épp azért fogadtuk az optimizmus meguyug* tató érzésével miniszterelnökünk szavait amikor azt mondotta: >túlbecsüli a kormány erejét az, aki azt várja, hogy kormányintézkedésekkel meg lehet szüntetni a világ- nézeti harcokat; erre a kormány nem képes és azért nem is vállalkozik rá*. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy az ország gyeplője nem ,egy elfogult urlovas kezében van, hanem olyan emberében, akivel ezeket a szavakat a társadalompolitikai korrektség és a társadalomtudomány józan objektivitása mondatta. Amikor a kormányok kénytelenek felfigyelni a körülöttük daló világnézeti harcokra, akkor már azok a világnézetek mélyen beleivódtak a nemzeti élet szövetébe. A felvilágosodás óim alatt összefoglalt nagy világnézeti harc — ezen egyik legnagyobbja a közelmúlt s tán az emberiség történelmének — nálunk II. József alatt öltött testet- lelket, de már jóval előbb itt kavarogtak köaöttünk a felvilágosodás eszméi és Mária Terézia mély barokk vallásossága lelkét is minduntalan megkeseríti az ifjúság felfogása, melyet azok a nyugati egyetemekről hoztak magukkal, ahol Descartest, (akinek minden bölcselkedése végeredményben Szent Ágostonhoz és Aquinói Szent Tamáshoz tér vissza), Spinozát, Ronsseant tanulják, Koper- nikust, Galileit, Keplert, sőt már Kantot is, akit rövid hazai szereplés után kitiltanak 1795-ben az összes magyar főiskolákból. És mégis hiába volt minden tilalom, mert az nj esz mék njabb és njabb hívőket találtak s a vadon némaságához hozzászokott magyar fülek saivták magúkba az nj igéket, a szomjazék mohóságával. És hiába gondolta azt II. József, hogy az abszolnt fejedelmek egyetlen tollvonásával visszagörgetheti a már elindult lavinát, azt már nem lehetett többé. Ma is csak ngy vagyunk, mert a napilapok és a rádió világában eze két a világnézeti harcokat megszüntetni, merő képtelenség. Ma, mikor Moszkva és Csehország szinte naponta hazudják bele a világba az ő elveik egyedül üdvözítő voltát, amikor a mi szép zengésű magyar nyelvünket az 6 tisztátalan szájukra veszik és a hazugságok özönével árasztják el az „úri0 Magyarországot, amikor a nyugati hatalmak is élet-halál harcot vívnak a világnézetek ezen zűrzavarában, akkor önmagunk ellen való vétek lenne ezekre föl nem figyelni. Halálos bűn lenne önmagunk ellen, ha ezen világnézeti harcok sötétlő számumja elől beledugnánk fejünket a Szaharává lett életünk mindinkább forrósodó homokjába, azzal a naiv optimizmussal, hogy hiszen ilyen harc nincs is. De éppen ilyen vétek volna az is, ha oázisszemlélettel nézném a körülöttem kavargó vihart az árnyas pálmák, dús gyümölcsök és friss forrásvizek idillikus légköréből. Itt nincs más mód, mint fölemelkedni a társadalompolitika és tudomány tárgyilagos légkörébe és józan eklekticizmussal hozzámérni a mi magyar életünkhöz a hoziámérhetőt, mielőtt egy irracionális megoldás rá nem döbbent bennünket arra, hogy elkéstünk. Soha egyetlen kornak nem volt ilyen kiterjedt irodalma, min| a mainak. És nálunk is a magyar tudományos irodalom is mindinkább elmélyed a válság izgalmai között a letűnt nagy korszakainak elemzésében. Szépirodalmunk Bem látott annyi történelmi regényt, mint amit az utolsó évtized kitermelt. Hogy ennek a kornak is megvan a maga bőséges pamflet irodalma, ez is CBak velejáró jelenség. Minden kornak megvoltak a maga sophistái, demagógjai és pamfletistái, akik szinte patbalogikns túlzásokig tudták vinni cinizmusukkal és a dolgok lelkét meg nem értő csűréé- csavarásukkal a gondolatok szent ügyét és üres szó- bombasztokkal kimozdítani helyéből az erőtlent, de ezek egyetlen korban sem voltak számbajöhető komoly ellenségek. Minden nj sokratesi irónia nélkül is csak a pusztulás az ő sor snk. Nekünk ma igenis számot kell vetnünk azzal a ténnyel, hogy a szerteágazó részlettudomány uj eredményeit összevonó törekvés, amely a vallás, nemzet, ember, faj, minden- ség összefüggéseiből egy nj világnézetet termelt ki, egy uj, emberibb erkölosiséget, amely többé nem elhanyagolható és el nem némitható világnézet. Hogy ez a világnézet ma, még nagyobb egységeiben sem egységes ez is természetes és igy volt mindenkoron. A görög világnézet sem volt egységes, széttagolt város — államaival elég ha csak Athénre és Spár tára gondolunk, eltekintve a perzsa egyiptomi és más ráhatásoktól. A keresztény filozófia sem volt teljesen az és a fölvilágosodás nagy megnj hodása is más volt Rousseau, Descartes stb. főlvilágosodásában, más volt Lessing, Leibnitz, Kant stb-óban és más volt az angolok nemzeti bölcseleté Lock és Hnme empirizmusában és más az ir Berkeley elméjében. Emlékezetes, hogy a mait év augusztusában a belügyi, pénzügyi és iparügyi minisztérinm közös bizottsága jött Ssekszárdra á város pénz- és vagyonkezelésének, a vízmű, csatorna* mű, szennyviztisztitótelep, vágóhíd, hütőhás, jéggyár, villamosmü és az aszfaltburkolási munkálatok végrehajtásának és elszámolásának a megvizsgálására. Ez a bizottság körülbelül másfél évtizedre visszamenően rovancsolást tartott itt és a bizottságnak a belügyminisztérium számvevőségéhez tartozó tagjai kiderítették, hogy a városi pénztárban sorozatos sikkasztások, az adóhivatalban pedig okirathamisitáBok történtek. A tetteseket — mint tudjuk — a szekszárdi királyi törvényszék azóta már jogerősen el is Ítélte. Ez a vizsgáló bizottság a hatalmas anyagot feldolgozta és jelentés formájában terjesztette a rovancsolás eredményét a belügyminiszter elé. Minthogy a jelentés szerint a vizsgálók bizonyos szabálytalanságokat és hivatali mulasztásokat észleltek, — Széli József belügyminiszter dr Per- czel Bála alispánhoz intézett leiratában vitéz Vendel István polgármester, dr Cs. Papp Jenő közigazgatási tanácsnok, dr Bus Lajos városi tiszti főügyész és Farkas Imre győri sz. kir. városi műszaki főtanácsos, És ma is osak igy vagyunk. És amikor ma a miniszterelnökünk ennyire objektív tud maradni a világnézeti harcok feléje meredő sttrtt lándzsahegyei között, amikor Hómau Bálint történetfilozófiai idealizmusa közismert és amikor ő is nemrég jelentette ki, hogy a spiritualizmus légkörében él, akkor az a osodálatos, hogy a vissza-vissiatérő történelem, a mindig megnjhodni akaró múltúnk még mindig nem tadott megtanítani bennünket, hogy nem ésasaerü a végletekig makaoskodni a reformok keresztülvitelének elgáncsolásán, hogy nem helyes jobbra balra tekintgetni a világnézeti harcok sanda kereszttüzeiben, hanem bitet kell tanni azok mellett, akiknek a jóhiszeműségük éz magyarságuk vitán felül áll és engedjük végre megmenteni önmagunkat. Minden ilyen, a válságok megoldásaiban szerte ágazó kornak igazi nagyjai nem azok voltak, akik az ezer eszmén és megoldáson tnl még njabbak elgondolásán lehetetlenked- tek, hanem azok, akiknek a lelkében a múltnak teljes átérzéSe, a rendszerek józan mérlegelése, a dolgok lelkét meglátó tiszta kriticizmusa olyan helyes gyakorlatiassággal tudott túlsúlyra juttatni, amely alkalmas volt arra, hogy minden nagyobb zökkenők nélkül érjék el nemzetükkel az el- | kerülhetetlen nj világ partjait, (m. I j volt szekszárdi városi főmérnök ellen elrendelte a fegyelmi vizsgálatot és az ügy elbírálására illetékes fórum gyanánt Tolna vármegye fegyelmi választmányát jelölte ki. A belügyminiszter egyúttal utasi- sitotta az alispánt, hogy saját hatáskörében indítson fegyelmit Tóth városi főszámvevő, Haidekker János városi főmérnök, Kócsy Géza szám- ellenőr, Qacsályi Gizella adótiszt, Fogarassy József városgazda, Nagy Dénes és Sarlós József végrehajtók, Kiss István üzemi főkönyvelő, Moha Lajos kertész, valamint Kerecsényi Ferenc és Lékay György szerződéses fogyasztási adóellenőrök ellen. A nehézményeiés tárgyává tett hivatalvissgálati anyag nagy terjedelme óriási feladat elé állítja Szón- gotl Edvin központi járási főszolgabírót, az alispán által kirendelt fegyelmi vizsgáló biztost, aki már a napokban megkezdi a kihallgatásokat. A mnnka azonban akkora, hogy a vármegye fegyelmi választmánya a legjobb esetben is osak a jövő év elején veheti az ügyet tárgyalás alá. A belügyminiszter vitéz Vendel István polgármester ellen azért rendelte el a fegyelmi vizsgálatot, mert a hivatalvizsgálatot végző belügyi számvevőség előterjesztése szerint a beruházási munkálatok végrehajtás a A szekszárdi városházán folytatott miniszteri vizsgálat fejleményei Egyes szám ára 12 fillér. 5
