Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-08-07 / 60. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 augusztus 7. Kiadd lakás Első emeleten egy kétszobás és mellékhelyiségből álló lakás, november 1-tól kiadó. Eaetleg a lakás aaonoal is elfoglalható. —- Bóvebb felvilágosítás 0ZV. Adler Jánoenónál kapható. 501 k brill ssabálytalannl járt el és a város érdekeit nem védte meg, egyes esetekben a kormányhatóság rendel- késéséit nem hajtotta végre, a a «állítási ssersódések megkötését elmu- lasstotta, a vállalkosók számlajáran- dóságait nem a ssabályszertt módon utalta ki, a város hástartásának vitelét általában nem a kellő előírelá- lássál és as előirt ssabálysserliséggel végeste és a felügyeletet elmúlás» totla, visszaélések megtorlása iránt nem intéskedett, a város részére törvény szerű jóváhagyások nélkül köl csönöket vett fel, egyeseket a város« nál szabálytalan módon alkalmazott; dr. Cs. Papp Jenő kösigasgatási tanácsnok ellen asért, mert as ellen- őrsés körüli hivatali kötelességét elhanyagolta, a pénztárból felvett pénzeket Bzabálytalanul kezelte, vizsgálóbiztosi minőségében hivatali kötelességét nem az előirt pontossággal látta el j dr. Bús Lajos várost tiszti főügyész ellen azért, mert hivatali teendőit nem a köteles gondossággal látta el; Farkas Imre Győr szabad királyi város műszaki főtanácsosa, Szekssárd megyei város volt főmérnöke ellen azért, mert a beruházási munkálatok körüli ellenőrzést — a vizsgáló közegek szerint — elmulasztotta. Részletes utasítást ad a belügyminiszter az alispánnak arra vonat« kozóan is, hogy mi alapon indítsa JUeg » fegyelmi eljárást a többi felsorolt városi tisztviselő ellen, akik között Tóth Pál főszámvevővel szemében többek közt az a kifogás, hogy-állítólag — a beruházások számviteli lebonyolításánál nem az előirt szabályszerűséggel járt el, a város pénz- és értékkezelése, a bevételek kimutatása és behajtása felett a kö« ■■ Községi jegyző urak figyelmébe!—— Az 1500—1937. P. M. számú rendelet szerinti, uj mintája vAmörlési igazolvány ■x 1937-38. gazdasági 6vrc. — Beszerezhető a Molnár-féle rf. könyv- és papír kér es kedésében Szekzzárd, Kaszinó-bazár teles ellenőrzést elmulasztotta, irreális költségelőirányzatokat készített és a számvitel körül nem az előirt szabályszerűséggel járt el. Haidekker János városi főmérnök ellen az a kifogás, hogy a városi csatornamű építésének felügyeleténél és műszaki felülvizsgálatánál való működése nem volt megfelelő. Gacsályi Gizella városi adótiBzt* ről azt állítja a vizsgáló bizottság, hogy az általa kezelt városi irattárat nem tartja rendben, Fog arassy József városgazda ellen azért kell az eljárást elrendelni, mert az ügykörébe tartozó elszámolásokat és nyilvántartásokat szabálytala« nul vezette; Nagy Dénes és Sarlós József végrehajtók ellen szabálytalanságok miatt; Kiss István üzemi főkönyvelő ellen pedig azért, mert az üzemek részére érkezett pénzek átvételét és elszámolását szabálytalanul végezte; Moha Lajos városi főkertéss ellen az anyagkezelés miatt és azért, mert engedély nélkül magánmunkálatokat folytatott és földet használt; végül Kerecsényi Ferenc és Lékay György szerződéses fogyasztási adó« ellenőrök a borfogyasztási adó, sör- és szeBzfogyaaztási adópótlék kezelése körül követtek el mulasztásokat. Mindezek természetesen a hivatalvizsgálat adatai, amelyekre vonatko« zóan a fegyelmi vizsgálat során lefolytatandó kihallgatások alkalmával az illetők megtehetik észrevételeiket, előadhatják védekezésüket és ismertethetik bizonyítékaikat. Az üggyel kapcsolatban kérdést intéztünk dr. Perczel Bála alispánhoz, aki a közönség tájékoztatására a következőket volt szives mondani: — Az ügy mostani állású sze- • rint szigorúbb erkölcsi elbírálás alá eső cselekményről, vagy visszaélésről nincsen szó és a fegyelmi eljárást csupán mulasztások és szabálytalanságok miatt kellett elrendelni. Szárazon, minden kommentár nélkül közöljük ezeket a hivatalos ada« tokát azzal, hogy az eljárásnak praejudikálni semmi tekintetben nem kívánunk. Az ügy az illetékes fórumok elé kerül és azok megállapításait mindenki nyugodtan várhatja. Szöges cipőben* turistabottal a Balaton körül Balatonftlred, Í937 aug. 3. Egy év óta naponta ábrándoztunk róla Orosz Ivánnal, hogy hátizsákkal és turistabottal felszerelve utrakelünk a minden tavak királynőjének, a szépséges magyar tengernek felkeresésére. Tegnapelőtt ez az álmunk valóra vált, mert vonatunk ablaká« ból d. u. Vs4 órakor — pár pillanattal azután, hogy elhagytuk a B.-Kenéséhez tartozó Akarattya- pusztát — megnyílt előttünk a magas partokba mélyen bevágott eróziós völgynyiláson, az u. n. Tikacson át a Balaton bűbájos panorámája. Feledhetetlen kép l Iván is sűrűbben pöfékel kurta fapipájából, nekem pedig a levegőben akad fenn a szalon- názó cserkéazbioskám. Pedig hányszor láttuk már ezt a panorámát. Különösen kedves utitársam 11 A láthatár erősen borús. Időnként szitál az eső. De nem baj. Annál csodásabb színeket játszik a nagy viz, a haragos smaragdzöldtől kezdve | MituLa korujRft /ízárnám. cl-néüuUöxKetettc«.! az illanó angyalzöldig, az ultramarin kéktől a feketés okkersárgáig és, a pikkelyes ezüsttől a habselyem fa. hérig. Almádiban kitárt karokkal rohanunk a vízbe és 2 perc múlva már óriási hullámverés jelzi a strand közönségének, hogy Iván egy hősi lendülettel a magas csuszkáról a habokba érkezett. Alkonyatkor frissen, ruganyosán lépkedünk Vátfa János irótársunk úri kúriája felé. A házigazda a lépcsőn vár bennünket és már messziről ki. abál felénk: — Melyikőtök Orosz Iván és me« lyikőtök Miklós Vitéz ? Azután összeölelkezik a Balaton két szerelmese, mig felém egy szép, karcsú, szőke nő közeledik szerelmes mosollyal, — de mint azonnal kiderült, ez bizony nem nekem szólt, de a közelünkben álló fess, fiatal csendőrtisztnek. A kedves háziak finom uzsonnája azonban nekem is szólt s igy teljesen megvigasztalódtam. Másnap reggel 8 órakor már Veszprémben vagyunk, a svájci- szépségű nosstori völgyön keresztül és Imreh Géza kir. ügyész barátunk kalauzolásával tekintettük meg a patinás és mégis modern ősi város nevezetességeit és az egész ország« ban páratlan viaduktját, mely a Sédpatak felett 3 merész vasbeton ivével 2 hatalmas bércet köt össze. Kis országunk egyik páratlan technikai teljesítménye ez, melynek máris csőEgy párisi utazás tanulsága Ha valaki ma nemcsak szórakozásból utazik, hanem a világot látni akarja, mégha nincB is sok ideje hozzá, jól teszi, ha a fény és egyben a haladás fővárosát Párisi felkeresi. Ezt a fényt, amely Páriának sajátja volt mindig, tündöklő ragyogássá fokozza a világ összes nemzeteinek igyekezete, hatalmas erőfeszítése: Sűrítve a legművészibb formában adni, ami a nemzet életének, kultúrájának lényege: amivel a civilizáció világosságához hozzájárul. Es a kultúrának ebben a rengetegében való egész napi bolyongása Után a néző előtt valósággá elevens« dik ez a szimbólum: estére kelvén ragyogó kivilágításban fényversenyre kelnek egymással a nemzetek pavil- lonjai. Amikor fóliázik az erőtől duzzadó német épület hatalmas rajza, sorban kigyulnak a többi nemzetek épületei is, közben rakéták psállnak a Szajnából és az egész fénykoncertben mint vezérszólam messze kiemelkedik a színes fényekben kivilágított Eiffel-torony, tetejéről szerte vetítve a sugárt. Bizonyára a francia nemzeti büszkeség rendezte ezt meg igy, amely a francia kultúrát vallja a világ világosságának. Büszkén mehetünk a magyar pavillonba: ahogy kivilágított tornya nemességével és előkelőségével felhívja magára a figyelmet, úgy nagyszerűen megállja helyét a belseje is: nobilitása, finomsága, mely azért erőteljes és tartalmas, egy ősi kultúrát revelál, szemben az utódállamok, különösen Románia parvenű pompázatával és vásáriasságával. Nem célom itt az eddig soha nem látott méretű kiállítás ismertetése, bár ez is rengeteg tanulságot rejt magában: mint dobog a külön nem« zeti érzés akár a legkisebb Luxemburgban, vagy akár a partja szépségét hirdető Monacóban is, mint jelennek meg uj nemzeti életre ébredt ősi, nagy kultúrák az egyiptomi és a palesztinai pavillonban, mint hozzák a többi nagy nemzetek épületeikben mindent, ami erő, szépség, feltalálás és haladás. De öröm azt látni, hogy ez a sokrétű feszülő erő mint kel egymással a legnemesebb ver« senyre, olyan versenyre, amelyből a nagy elzárkózás és gyűlölés után egymás megismerése és megbecsülése, a béke fakad. Ezt hirdeti a kiállítás bejáratánál a hatalmas béke- OBzlop és ezért volt a francia nemzettől minden duzzadó nacionalizmusa mellett fenséges béke-tett a világkiállításnak páratlan anyagi felkészültségű megrendezése. Es itt Van, amire a párisi ut tanulságaként rá akarok mutatni: óriási tévedésben vannak, akik a mi újságjaink híradása nyomán kézlegyintéssel, úgy intézik el Frsnciaországot: ott ugyiB félig már szovjet vanl Aki igy beszél, nem tudja, hogy egész Párisban egyetlen kolduB sincs, hogy az újságárus délben eltávozik és nyitva hagyja újságos bódéját a kirakott pár száz franknyi aprópénz« zel együtt és vevői az ő távollétében is hiánytalanul leteszik a pénzt, sőt váltanak maguknak és egyetlen sou sem tűnik el, hogy a francia kisgazda jószágát ős eszközeit őrizetlenül hagyja kint a földjén. Aki nem járt ott, ezt nem tudhatja. Nem láthatja a töméntelen sok autót, mely úgy fut, mint mikor Pest összes autói vizsgázni mennek. Aki ezt nem látta, elfelejti a lényeget, hogy Franciaország gazdag, hatalmas, ott jólét, haladás van, az ottani szocializmus a gazdagság, a fejlettség szocializmusa, mig a szovjeté a szegénységé, művelétlenségé és a kétségbeesésé I Igaz, vannak sztrájkok, sőt ezek a kiállítás egyes részeinek építését is hátráltatták, de ez arra megy, hogy a munkás minél nagyobb jólétet vívjon ki magának, pl. hogy fizetéses tengerparti üdülést kapjon, nem pedig az éhezés elleni Franciaországban nagy kommunista párt van, de ez nem naciona- listaellenes; nacionalista-kommunista pártnak hivatalos lapja van (ami szerintünk fából vaskarika). Nem kistőkeellenes, hisz a kistőkés Francia- i országnak valóságos megszemélyesítője, csak nemzetközi nagytőke- elleneB, háboruellenes l Nem mondom, hogy a francia marxizmus azonos a nemzeti szocializmussal, de nincs olyan távol tőle, mint hinnők. A rzkonságot külön« ben igen jól meg lehet magyarásni a Németországban történt változás« sál, ahol a Hitler előtti marxist! többségből nemzeti szocialista tömegek lettek. Talán az Oroszországgal való katonai szövetség az, amely külsőleg tartja £ szovjettel való elvi rokonságot és a béke fenntartásának szándéka. De távol van Franciaország, mely az egyéni mozgást tekintve ma is a korlátlan szabadság és kötetlenség hazája, attól, hogy ott diktatúra, vagy szovjet legyen és távol attól is, hogy az ottani szocia- lizmuB a natiaonalizmuB sírásója legyen. Legjobban jellemezhetném a mai francia lelket a világkiállítással: a pompás nemzeti erő-demonstrálás, de egyúttal hatalmas nemzetközi béke-tett. A francia világkiállítás és a francia lélek nem cáfolja meg, hanem inkább megerősiti, hogy a jövő iránya, —■ amelyet mindig nyugatról diktáltak és sohasem keletről — erősen a ssq- oialismus jegyében fog haladni, de nem akarja és nem is fogja nélkü- lözni a szocializmus eleven erőit. Dr Gyöngyös Bála.
