Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-07-21 / 55. szám
XIX. évfolyam, Szekszárd, 1937. Julius 21. (Szerda) 55. szám. TÖÍMlEGtí ÜJSÁ6 HátojqnSNTKÉlSZm MHMBT.TqBftrigwgCTTftíirrpnTirnrAi<tKTA»SAnATJinT-^ Szerkesztőség ős kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fele lős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint s lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez killdendők.| Hirdetések árait milliméter A legkisebb hirdetés dija t’SO pengő. — A hirdetés egy 60 széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér, AÜástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyexettlreklám-.' eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Nyugalmi helyzet a gazdasági éleiben Nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az egész közgazdasági életet érdekli és érinti a legújabb gazdavédelmi rendelet, amelyet a 33-as bizottság állásfoglalása után a vasárnapi hivatalos lapban adott ki a kormány. Valójában nem uj rendeletről van ázó. Évek hosBzu során át tartó átmeneti rendelkezések után 1935-ben adta ki a kormány azt a rendelkezést, amely végleges megoldás útjára terelte ezt a kérdést. A most kiadott rendelkezés az 1935-ben lefektetett alapelvek szerint készült, de ami még ott csak általánosság volt, az most részletes szabályozást nyert a gyakorlati végrehajtás érdekében. Másrészt, természetesen figyelembe vette a kormány azokat a jogos kifogásokat, amelyek az 1935-ös rendelet gyakorlati végrehajtásánál mutatkoztak s a mostani újabb rendeletben ezeket a részletkérdéseket is a megnyugtató megoldás útjára terelte. A rendelet 3 alapvető intézkedést tartalmaz. Az első az, hogy az ezer holdon felüli birtoknál megszünteti a védettséget, a második, hogy az ezer holdon aluli védett birtokoknak a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresén túleső terheit állami könyvadósság vállalásával rendezi és végül a harmadik az, hogy a 10 holdon áluli birtok rövidlejáratu adósságait negyvenéves törlesztéses kölcsönökké alakítja át. Mély szociális érzés nyilatkozik meg ezekben az intézkedésekben.- A legkisebbek, a legjobban rászorultak, a 10 holdon aluliak kapják a legnagyobb védelmet azzal, hogy rövid- lejáratú, nyomasztó adósságaikat — melyek állandóan Damokles kardjaként lógtak fejük fölött — hosszú törlesztéses kölcsönné alakítják át, amelynek méltányos kamat mellett történő visszafizetése elviselhető helyzetbe fogja hozni a kisexistenciák tízezreit. De az alapvető rendelkezésen kívül más célszerű intézkedések is jelentékenyen hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a gazdaadósságok terén végleges nyugalmi helyzet következzék be. A gyakorlat mutatta meg, menynyire veszedelmes volt az, bogy kezességgel alátámasztott tartozások esetén a hitelezőnek módjában volt minden további nélkül a jótállót szorongatni. Aki ismeri a vidéki, főként falusi viszonyokat és tudja, hogy a kezességvállalás szinte baráti kötelesség, könnyen átláthatja azokat a súlyos következményeket is, amiket ez jelent különösen kevésbé lelkiismeretes hitelező esetében. Éppen ezt akarja lehetetlenné tenni a rendelkezés, amikor kimondja, hogy 50 holdon aluli gazdaadÓBnál csak a főadós tehető felelőssé, nagyobb adósoknál pedig köteles lesz a hitelező elsősorban a főadós ellen .fordulni. Helyes szociális intézkedése a rendeletnek az is, amely módot nyújt a törölt védettség visszaállítására, ha valaki elmaradt kötelezettségeinek eleget tenni hajlandó. Általában az egész rendelkezésen az a szellem vonul végig, amely a kiaexisztenciá- kát védi s azokat kívánja elsősorban talpraállítani. Nem lehet vitás, hogy a rendelettől gazdasági életünk megkönnyebbülését és kedvező irányú fejlődését várhatjuk. Már magában az íb nagy előny, hogy ezt a széles rétegeket érintő, eddig függőben lévő kérdést véglegesen megoldja, — s igy eloszlatja a közgazdasági élet bizonytalanságát, ami talán seholBem károsabb, mint éppen ott. Ha a hitelező | áldozatot is hoz, megkönnyebbedik I a helyzete, mert pontosan tudja, hol | az a határ, ameddig el kell mennie. A volt kajdacsi plébános halála Amerikában Volt hi vei, barátai és ismerősei bizonyára mély részvéttel veszik tudomásul a szomorú hirt, hogy Sároáry József, a pécsi egyházmegyének apostoli buzgóságu fiatal papja, magyar hazájától távol, idegenben, Amerikában folyó hó 16-án meghalt. Sárváry Józsefet az 1923. évben szentelte pappá gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, akkor pécsi püspök. Felszentelése után Mecsekszabolcson és Vajszlón volt káplán, majd Virág Ferenc pécsi megyéspÜBpök az 1933. évben Kajdacsra nevezte ki plébánosnak. Az 1936. évben lemondott plébániájáról, Amerikába utazott, hogy oda szakadt magyar véreink közt lelkipásztorkodjék és megerősítse őket hitükben, valamint az óhaza iránt való szeretetükben. Amerikában a New-York melletti Betlehem magyar plébániáján volt káplán és ott működött hazafias lelkesedéssel, most bekövetkezett haláláig. Sárváry József az év elején kezdett betegeskedni. Orvosi tanács folytán felvétette magát egy kórházba, ahol megoperálták ugyan, de a műtét közben már megállapították, hogy gyomorrákja aránylag fiatal kora dacára is annyira előrehaladott volt, hogy emberi tudomány már nem tudott rajta segíteni. A pécsi egyházmegye nagyon lelkes, tevékeny tagját veszítette el a fiatal papban, aki rövid idő alatt is megörökítette nevét alkotásaival. Kémesen, az Ormányságban páratlan agilitással és lelkesedéssel templomot épített és nagy része volt a nagydorogi temptomépitésben is. Hívei mindenütt szerették és emlékét buzgó imádságuk kiséri. Az „ur" fia és a kereskedés Irta: vitéz dr Tóth András országgyűlési képviselő. A kormány — helyesen — félredob minden elavult és a mai világba nem illő társadalmi előítéletet, amely azt mondja, hogy az „ur" fia. ne menjen kereskedőnek, mert az „ur fia csak ur lehet". Nagyon sokat vesztettünk nemzeti vagyonban emiatt a felfogás miatt! A kormány a magyar nemzet jövőjét, az intelligens, keresztény fiatalságot be akarja kapcsolni a közgazdasági életbe. Ez végtelenül helyes és okos dolog. Annyiszor hallottam már erről ragyogóbbnál ragyogóbb politikai beszédeket és gondolkoztam azon: jogot elvenni olyan könnyen nem lehet parlamentáris államban; munkaalkalmakat teremteni végtelenül nehéz autarchiás gazdasági életben ; hogyan kell tehát megoldani a kérdést, hogy meglássuk azokat a réseket, amelyek nem vágnak a mások vagyontestén és hűséges állam- polgári lelkületén sebeket, hanem a kormány részére lehetővé teszik, hogy ezeken keresztül súlyos, nehéz problémákat oldjon meg. Ilyen rést, ön- . magától mutatkozó rést talál az em I bér, ha a keresztény ifjúságot a köz- | gazdaságba akarja bekapcsolni. Az első lehetőség pedig a közgazdaságba való bekapcsolásra: a kiskereskedőnek való nevelés. , Már most mi kell ehhez ? A kiskereskedelembe való bekapcsolódáshoz, a kormány részéről éppúgy, mint az egyén részéről lelkiismeretesség kell. Átgondoltnak és szervesnek kell lennie annak a gondolatnak, amelyet a kormány ilyen nehéz helyzetben keresztül akar vinni. Meg kell állapítani, hogy ma a kiskereskedelmet veszedelmesen fojtogatja a nagytőke és a gyáripar. Nem szeretném, ha félreértenének : kapitaliszti- kus államban nem lenne józan ember az, aki a tőkét megtámadná. De a gyáripar a kiskereskedelmet valóban fojtogatja és kereskedelmi vállalkozásaival — amitől feltétlenül meg kell szabadítani a kiskereskedelmet, — az egész gazdasági életet. Meggyőződésem, hogy ha ettől a kereskedelmet megszabadítjuk, akkor ezzel az egész gazdasági élet meg szabadul egy súlyos tehertől. A kiskereskedelem, sanyarú sorsa miatt, nem irigylésre méltó pálya. Meg kell I tehát teremteni a lehetőségeket, a ' kedvet, hogy a magyar intelligencia ifjúsága kereskedői pályára menjen. A magyar kiskereskedők a magyar kereskedelem kombattánsai, méltók arra, hogy kormánysegitBég és törvényhozási segítség jusson a részükre. Jó magyarok ezek... Hej, de sok kiskereskedő üzlete zárult be 1914- ben azzal, hogy „bevonulás miatt zárva", de nem láttam egyetlen egy olyan gyárat sem, amelyen ez a tábla függött volna, amikor mi hazajöttünk 1916-ban, 1917-ben rokkantán és bénán. De a magyar kereskedelem védtelenül is jóakaratu, hűséges, dolgos, szerény munkásréteg. Sajnos, azonban ma olyan a helyzet, hogy már a proletári életszínvonal közelébe süllyedt. Azokat kellene kormány- intézkedésekkel kiküszöbölni, akik ezt a gazdasági réteget ide süllyesztették. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a kormány sincB bővében a pénznek. Bizony, azt is tudom, hogy nincs senki ebben az országban, aki a világviszonylatban is elismerten kiváló tehetségű magyar fiatalságot tisztviselő gondokkal teli íróasztalokhoz kívánná szorítani. Nem a hivatalok és a szövetkezeti irodák adminisztrációjában van a helye a magyar ifjúságnak, hanem a kereskedelem első tűzvonalában, a kiskereskedelemben 1 Igaz, hogy ezen az úgynevezett önálló pályán nincs szamárlétra, nincs nyugdíj Bem, nincs kegydij sem, van azonban egy lehetőség: megnyitni az utakat a komoly, önálló munka mellett a vagyonosom dáshoz, megszeretni a kitermelt magyar értéket s megtanulni a takarékoskodást b az értékek helyes felhasználását. Ha kedvet teremtünk a magyar intelligencia fiatalságában a kereskedői pálya iránt, hosszabb-rövidebb idő elteltével már nem a hivatalnoki fizetésre várók serege fog szaporodni, hanem az önálló adófizetők és munkaadók tábora. A töldmluelésl miniszter kitüntetései Mint minden évben, úgy most is kitüntette és pénzjutalomban részesítette a földmivelésügyi m. kir. miniszter azokat a mezőgazdasági alkalmazottakat, akik hoBBzn szolgálatuk alatt kiváló hűséggel és ragaszkodással viseltettek munkaadójukkal Bzemben, hűségűkben az úgynevezett proletárdiktatúra sem ingatta meg őket és becsületességükkel mindig követendő jó példát mutattak társaiknak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter figyelme ez alkalommal vármegyénkből négy ilyen egyén felé fordult. Ezek mindegyike 80 pengő pénzjutalmat kapott, azonkívül a miniszter szép keretbe foglalt díszes kitüntető okmányát. Á kitüntetettek- • nek a pénzt és a diszokmányt kedves Ünnepség keretében — okulás Egyes szám ára 12 ffilléra
