Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-07-21 / 55. szám
2 TOkNAMEGVgl ÚJSÁG 1937 Julius 21. Ásókról a magyar katonákról, akik a tUpvenalbaq harcoltak és egésiaó- geaen tértek vtffia. de yitéaek nem lettek, most történik intéaményei gondoskodás. Eddig 11 t^|Tf|jnybe^ (is 8 rendeletben foglaltatott qlyap intéakedás, amely biaonyos előnyt adott a bábom nőseinek. A most elkészült) és ősszel tárgyalandó tUsharcos javaslat nemcsak Összefoglalja, hanem jelentős mértékben Jeí ú bővíti a világháború magyar kationéinak érdekeit siolgáló rendelkezéseket. A nemzet hálájának, a frontharcosokkal szemben régi adósságának Je- róvása, — mint a honvédelmi miniss- ter megjegyezte — nem jelenthet olyan eredményt, mint amit szivünk és jog szerint adni szeretnénk. Hozzátehetjük, hogy azért a győztes államokkal való összeh^sonlitásban is jelentős előnyöket biztosit ez a javaslat, amely a tüzharcosság megállapítását a Károly-csap at kereszthez köti, ugyanakkor gondoskodik arról is, hogy a Károly-csapatkeresztre való igény elismerhető legyen azok számára is, akik ennek érvényesítését eddig elmulasztották. A harctéri szolgálat erkölcsi elismerését jelenti a tűzharcos minőség anyakönyvi fel- jegyzése és a tüsharcosok adójának az önkormányzati választójog szempontjából való kétszeres beszámítása. Az erkölcsi mellett anyagi előnyöket is jelent a javaslat. Eszerint a közszolgálatban való elhelyezkedésnél elsőbbséget biztosit. A hadipótlékra való igónyjogosultságot kiterjeszti minden tűzharcos közalkalmazottra és a hadipótlékot a nyugdíjas viszonylatban is folyósítják. A tűzharcosoknak a magánalkalmazásban való elhelyezkedését is elősegíti a javaslat. Biztosítja a gyógyszertárakban, nagyobb vállalatoknál és ezer holdon felüli nagybirtokon a tűzharcosok alkalmazását, közszállitásoknál, — gyógyszertári jogosítványoknak, állami egyedárusági cikkek árusítási engedélyének, egyéb jogosítványoknak, korlátolt számú iparengedélyeknek, kéményseprési jogosítványoknak, kiviteli és behozatali engedélyeknek adományozásánál egyenlő feltételek mellett elsőbbségben részesítését. Méltányos rendelkezéssel gondoskodik a javaslat a tűzharcosok náborfti katonai szolgálati idejének a magán- vállalati nyugdíjintézetek és nyugdíj - pénztárak által y»lo beszámításáról. Előnyt btztpsi| a tüsharcosok gyermekei számára a 'javaelet a középéé szakiskolákon, ügy a főiskolákon és egyetemeken a tandíjmentességre- Lehetővé teszi a tűzharcosoknak vasúti utazási kedvezményben való ré- ssetitését is. Figyelemmel van a javaslat arra, hogy a vitézek, hadigondozottak számára már biztosított előnyöket érintetlenül hagyja. A törvényjavaslat rendelkezéseivel, ha szerény keretek közt is, de a lehetőség legszélesebb határain belül igyekszik leróni háláját a nemzet azokkal szemben, akik érte a nagy harcban kiállottak. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr Hollán Péter Pál pécsi lakos, jogtudort tanügyi fogalmazógyakornokká nevezte ki s szolgálattételre Tolna vármegye királyi tanfelügyelői hivatalába osztotta be. — Szekszárd emlékei a mohácsi fogadalmi templomban. A mohácsi fogadalmi jemplom augusztus hó 12-én tartandó felszentelése alkalmából Szekszárd város adományáról szóló alapítólevelet is elhelyezik a templom falcba, a város küldöttsége jelenlétében. A pergamenre festett művészi alapítólevelet Wallacher László gimnáziumi rajztanár díjtalanul készítette el. Az ugyanakkor Mohápson rendezendő kiállításon Szekszárd város több városfejlesztési képpel vesz részt. — Áthelyezés. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Vecseg György I. oszt. posta- és távirdatisztet Szek- szárdról áthelyezte Budapestre a 72. sz. posta- és távirdahivatalba. végett is — táruik jelenlétében fogja átadjnj az ille^eyp főszolgabíró. A megjutalmazottak a következők: T. Bottyán József tengelici születésű hidjapusztai lakos, ak> Hidjáo és Jegenyésen B3 éve áll a Bezerédj uradalom szolgálatában. Előbb psi- kós, gulyás éf béres yqjjff mo8t P6' dig 46 éve szérüpásstor. 2. Id. Jankovlcs József paksi szü- letéstt gazdasági alkalmazott, aki dr Kováts-Sebestény Endre felsőházi tag gyapapusztai gazdaságában már 54 év óta tevékenykedik. 3. Szieber György ujdombóvári Születésű felsőleperdi uradalmi magtáros, aki a herceg Esterházy uradalomnak ezen az önállóan kezelt pasztáján 64 éve alkalmazott gazdasági cseléd. ». Préscher Fttlöp nagyszékelyi születésű gazdasági munkás, aki 42 év óta megszakítás nélkül aratógaz dája Gyérey Richárd gyántpusztai gazdaságánakA nemzet hálája Hálát leróni egyén és nemzet qqjl* mára mindig kötelesség marad, bármilyen szolgálatokról van is qzó. Mennyivel inkább köteles a hála akkor, amikor olyanokkal szemben kell leróni, akik életük kockáztatásával és vérük hullásával a harc mezőn állottak ki a nemzetért, hasáért, mindnyájunkért. A győztes országoknak természetszerűen köny- nyebben módjuk volt arra, hogy hálájuknak kifejezést adjanak hőseikkel szemben, mint a nagy világ- mérkőzésben alul maradt országoknak. Sajnos, a sors úgy hozta, hogy az éhség és kimerülés, nemkülönben a destrukció néhány héttel előbb hozta meg nálunk az összeomlást, mint ahogy az ellenfeleinknél bekövetkezett volna. A vesztes, szétssaggatott ország hosszú időn át adósságban maradt hőseivel szemben, nem jószántából, hanem a körülmények kényszere folytán. Lassankint azután, amint a lehetőség engedte, igyekezett leróni háláját és elismerését az elesett hősök hátramaradottai iránt. Lekvár Irta: Radvónyné Ruttkay Emma Most úgy érezte, hogy amíg él, nem fog többé szilvalekvárt enni. Vagy hogy ez nem is volt lekvár, hanem „raszter“, ahogy az íny es - mesternők mondják az ilyen felcukrozott, felillatositott, felfűszerezett szilvalekvárt. Ez a „reszter“ úgy hasonlított a közönséges, paraszti szilvalekvárhoz, mint a Dunakorzó tétlen jómódja a Váci-ut valamelyik gyárának kiözönlő robotosaihoz. De azért irgalmatlanul meg lehet unni, ha az ember négy napig szakadatlanul ezt variálja reggel, délben, este, — no meg éjjel, az álmatlanság éhe- sitő óráiban. Volt hozzá kenyér, volt hozzá dió, egy maréknyi száraz sütemény, meg egy-egy félliternyi tej, amit reggelen kint beadtak az asszonynak, akire — betegség idején mindig ráült a rémület. A sors mennykőnagy kalapácsa alatt máról-holnapra egyedül maradt. A megtépázott nyugdijat félteni kellett minden betolakodó könnyelműségtől. Külső segítség nincs, nem lehet, hiszen az felemésztené a garas sokat is, akkor aztán még koplalá- árán se jutna újsághoz, itt-ott könyvhöz, egyszer-egyszer uzsonnához a Dunaparton, ahol mégiB csak elmerenghetett a régi időn, amikor még ember lehetett. Amikor még ketten kiverekedhették maguknak a rangnak megfelelő környezetet is. Ezen az oldalon fogytak az évek, a túloldalon szaporodtak. Vassnénak már nemigen volt mit várnia a sorstól s ha egy színesebb órát kierőszakolt magának a színházban, vagy megvette azt a rendes cipőt, amit a kirakatban régen nézegetett, elfutotta szemét a könny. Lehet ezt nekem ? Szabad ezt nekem 7 Nem lett volna jobb élire rakni ezt a garast is, valami ismeretlen baj kivédésére ? Mert a bajok jöttek és úgy támadtak a sötétből váratlanul, ijesztőn, egyre sűrűbben, hogy nehéz volt kivédeni a csapásokat. Dehát mikor ez is kell. Egy-egy felvillanó öröme az életnek. Színes szivárvány az ég peremén, percekre, vagy pillanatokra, hogy vissza lehessen feledkezni a múltba. Abba a múltba, ami — ha nem is volt soha káprázatos — mégis CBak élet volt. Mig ez a mostani ? — Eh, jobb nem is gondolkozni rajta. Mindig a rossztól félni, jót soha nem várni. A csengőt leszereltette az ajtóról. A csengő visítása követelődző és parancsoló hang volt. A kopogás mégis szelidebb valami. Benne van a kérdés: szabad ? De a csengő szemtelen, ráordit az emberre: nyisd ki, be akarok menni 1 És ha még volna valaki, aki Vassné helyett kiszaladna az ajtóhoz. De ő fusson, készségesen, mint egy mindenes, vagy egy inas? Nem, est nem fogja megszokni soha. Akik megértő barátjai voltak, azokkal néha összejött egy jobb vendéglőben, nagyon szerény ebéd mellett, ahol 10—20 fillér „borravaló“ ellenében megkülönböztetett tisztelettel szolgálták ki. Másnak maradt az edény elmosása, az asztalnemű mosása, az nj rend megteremtése az asztal körül, söprés, porolás, minden. így egyedül igazán nem lehet szives vendéglátó az ember. És hát meg lehet est is szokni, hogy betegség idején egy-két napig nem essünk. Vassné meg tudott lenni avval a kis tejjel, vagy teával, amit hirtelen felforralt a villany. A csend már fél gyógyulás. Olvasni lehet az ágyban, néha egy jót aludni s ez felért minden patikaszerrel. Most azonban szokatlanul makacs és hosszadalmas volt a láz. Nem volt kedve hozzá, hogy fogvacogva végigmenjen az előszobán a konyhába. Itta a tejet szobamelegen s hűsítőnek behozott egy jókora nBgy üveg szilva resztért. Ez jó, a hígja hűsít, a sűrűje táplál, aztán meg ngyis nagy ez az üveg, kezdjen el benne romlani a befőtt, mi a csodát csinál vele normálisabb étkezések, egészség idején. Mert vége annak a világnak, amikor naponta 5—6 szegény gyerek is beódalgott a kapun és jutott mindegyiknek gyümölcs, lekváros kenyér, vajaskenyér, még sütemény is. Ma I — Testnevelési kitüntetések. * Országos TfiitjMvelto Tanács jf * 8ág testnevelése érdekében végi*** önzetlen óa eredményes mupi^g^ gukért dicsérő oklevéllel tUn|e^Q hi Kozáry György értényi tanítót ói Sándor Albert spakályí vezető jég*, aőt. Az Qkleyetafcet az illetékes jt. rási főszolgabíró fogja nevezetteknek átadni. — Nyugdíjazások. A m. kir. pénz. ügy miniszter Simon Gyulát, a szekszárdi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez beosztott m. kir. számyevőségi tanácsost saját kérelme foly tán a háborúban szerzett rokkantságára való tekintettel juligs hó Jaffl nyugdíjazta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szekeres József majsámiklósvári alsómeggyespusztai róm. kát. urad. tanítót nyugdíjazta.-— Könnyű László a „Nemzeti Figyelő“ julius 18 i számában a ma- gyár faj gazdasági és számbeli fej. erősítéséről: „Telepítés és visszatelepítés“ címen irt cikket. — Veszélyes kaland a Dunán, A múlt héten igen veszélyes eset történt a Duna közepén, a baja—háta- széki hid közelébén. Az esemény különösen azért érdekli lapunk ql- vasó közönségét, mert az egyik sze- rereplőt Ssekszérdon és környékén is jól ismerik. Mestpr Kálmán, az Országos Társadalombiztosító Intézet bajai kerületi pénztárának tisztviselője és Braunberger Vince bajqi magántisztviselő kis lélekvesztőn akkor igyekezett át a Dunán, amikop a hirtelen keletkezett szélvihar erős hullámverést okozott. A kis vizj- jármü felborult és a két jóbarát kifordult a csónakból. Mindketten jó úszók lévén, erős karcsap ásókkal a part felé igyekeztek, de Braunber- gert a hid lábánál elkapta az örvény, fuldokolni kezdett és már háromszor is a viz alá merült. Ekkor Mester Kálmán veszélyes helyzetben levő barátjához UBZott és bár maga is válságos pillanatok elé került, nagy erőfeszítéssel partra vitte az eszméletlenné vált könyvelőt, akinek az ijedtségen és a viziváson kívül egyéb baja nem történt. ezt nem lehet megtenni, ámbár Vassnénak még mindig rájár a keze és a szive az ilyen jótékonykodásra. Lajos bácsi, az ucca mindenese, most is nagyokat köszön, ha meglátja Vassnét. Persze, sok jó ebéd jött valaha a konyhából. Hej, azok a csipetkés paradicsomlevesek! Múltkor az üzletajtóban állt a roggyaut uccamindenes, hát vett neki egy darab kenyeret, szalonnát hozzá. Kánikula idején jó hűvös dinnyét, de — mit tagadja — maga is megijedt a könnyelmű jótékonyságtól. Ha egy ekkora üveg szilva reszter elkezdene romlani, szó sincs róla, lehetne rá segitséget kapni, át is lehetne főzni, de ez megint olyan dolog, hogy ha a régi Marist, vagy Annust lehetne szalajtani: vigye a vici Sanyinak ezt a nagy darab lekváros kenyeret, vagy: főzze át a lekvárt, mert penészt fogott. Legalább is egészség kellene az ilyen vállalkozásokhoz, vagy életkedv, vagy gondtalanság. De ha mindennek az ellenkezője szorongat és ijesztget, nagy kérdőjeleket rajzol a lázas agy- velőbe ? Hát csak jöjjön inkább az a lekvár és fogyjon. Az első nap csak elmúlt valahogy. Tej, lekvár. Akkor dzsem volt a neve. Délben tej, lekvár-, akkor süteménnyel már* togatott kalács volt a neve. Este a htts lé viszel keverve orvosság volt. Éjjel lecsúszott az aszpirin mellő >4 egypár korty.
