Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-03-27 / 23-24. szám

23—24. szám. XIX. évfolyam. Szekszárd, 1937. március 27. (Szombat) Szerkesztősig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|i Egész évre. _ 12 pengő || Félévre__ _ 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.) Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlls 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 mlltimétsr széles hasábon milllmélersoropként IQ fillér. Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamin) a nyllttér soronként 60 fillérbe kertll. A győzelmes húsvét Irta: dr Magyarász Ferenc Kimondhatatlanul sok harc dúlt a világtörténelem folyamán és küzde­lem lesz az ember élete e földön, míg ember, élet és föld lészen; győ­zelem azonban csak egy van a vilá gon: a húsvét és csak egy győztes: a föltámadt Krisztus. Mert minden egyebet, ami e világon diadalnak lát­szik, legyőz a múlandóságba hálál. Nézd a tudomány vívmányait, a szellem diadalát az anyag fölött; ez sem állandó, mert jöhetnek termé­szeti vagy világtörténeti katasztró­fák, jöhet a népek és nemzetek ter­mészetes elvénhedése s egész kultú­rákat eltemet a múlandóság avarja. Gondoljunk csak a letűnt káldeai, egyiptomi, görög-latin, arab, hindu, azték, inka, stb. kultúrára, melyek- bői sokszor alig valamit, azt is csak romokban tudott átmenteni az em­beriség a jelenbe és a jövőbe. A múlandóságot és a halált nem győzte még le semilyen kultúra. Nézd az emberi hatalmat, az ál­lamalkotó erőt, a politikai bölcses­séget, a jogrendet, a fegyverek győ­zelmét, a hírneves államférfiakat, a hallgatagon is annyira magabiró, ke* vély diplomatákat, a diadalkeréken büszkélkedő fejedelmeket — nézd, ha ugyan láthadnád őket, ha háló poraikat is szét nem hordta volna a múlandóság szele, melynek nincs, aki vagy ami ellentállhatna. Nincs hatalom, mely legyőzhetné a halált. Nézd a kincset, a gazdagságot. Az is nagyhatalom, győztes hatalom. Már az ószövetségi bölcs is azt mondja, hogy a pénznek minden engedelmes­kedik. (Prédikátor 10, 19.) Csakugyan, sok minden engedel­meskedik a pénznek, minden, amit pénzen meg lehet vásárolni: az él­vezet, a rang, a tekintély, a tiszte­let, néha a becsület is, az irigység nemkülönben, de hányszor látjuk, hogy sem egészséget, sem lelkiisme- retbeli nyugalmat, sem megelégedést, sem boldogságot nem lehet pénzen venni! Ezek sem engedelmeskednek a pénznek. De a csontember sem, akit nem lehet megvesztegetni, nem lehet le­győzni, akinek aszott keze egy szem- pillantás alatt letarol mindent, ami­hez az ember keze görcsösen ragasz­kodott. De még azok sem győztek igazán, akik látszatra legyőzték és megölték az élet szerzőjét. (Ap. Csel. 3, 15.) Az egész világtörténelmen végighar- san a »Feszítsd meg!« diadalordi- tása; a Nérók, a Vili. Henrikek, a francia forradalom vérengző tigrisei, az Oroszországra, Spanyolországra, Mexikóra rászabadított pokol, a sa játmagára végleg rátalálni nemtudó német nép uj pogánysága, mind, mind ettől a vészes lármától hang­zik vissza — de túl a véres, gyil­kos őrület döbbenetes hangzavarán fölhangzik a föltámadt isteni Üdvö­zítő biztató szava; »Béke nektek, né féljetek!« (Lukács 24, 36.) Feltámadás szent ünnepén Fölzeng az élő hit szava És fényre gyűl lelkünk egén Az örökélet csillaga. Előttünk büszkén felragyog Csodás, szent égi látomás. Krisztus szól hozzánk: Én vagyok Az élet és feltámadás. Ö ad nekünk uj biztatást Nehéz, nagy harcok éjjelén, Hiába várunk bárki mást, Nincs rajta kívül más vezér. Feszíthetik keresztre bár, Borulhat rá vad sziklakő, Harmadnap, mint nagy eszme már E dúlt világra visszajő. Eget kér és eget kap itt, Hiába állnak ellene, A szentirás szerint ezt a monda­tot mondta az angyal Jézus üres ko­porsója mellett: „Ne féljetek. A Ná­záreti Jézust keresitek, aki megfeszit- tetett; feltámadott, nincsen itt; íme a hely, ahova őt helyezték. De men­jetek el, mondjátok el az ő tanít­ványainak és Péternek, hogy előtte­tek megyen Galileába; ott meglát­játok őt, amint megmondotta néktek.“ Ez a maga teljességében csodála­tos, az ember által ismert világrendbe be nem illeszthető esemény sokat foglalkoztatta a gondolkodókat és a húsvéti évenkénti megújulásával fel­eleveníti mindazt, ami lelkűnkben végbemegy. Kétségbeesett buzgóság- gal iparkodnak némelyek bebizo­nyítani a feltámadás isteni tényét. Rámutatnak a természet jelentős vál­tozásaira, az emberi gondolkodás sajátságaira és mindenre, amire lehet. Elfelejtik, hogy Jézus feltámadása a történelmi messzeségben végbe­menő olyan isteni esemény, amely­Ne is féljünk tehát senkitől és semmitől, mert az Üdvözítő legyőzte a szenvedést, legyőzte a bűnt, mely miatt jött a szenvedés meg a halál a világra, ő az igazi győztes — hó doljon is tehát neki az értelem a hit által, az akarat az erkölcs által, a szív a szeretet által, mert szere- tetet a győztes Jézus is csak úgy tud teremteni a mi szivünkbe, ha mi magunk is akarjuk. Akarjuk tehát Jézus diadalát, hogy boldog legyen a mi husvétunk és boldog husvét legyen a mi egész éle­tünk ! Mert benne él s munkál a hit, Hűség s igazság szelleme. Lelkünk új hittel megtelik, Mely áldva költözik belé És általa emelkedik A csillagfényes ég felé. Tőlünk nagy-messze elsuhan Nyomor, kín, átok és halál S lelkünk úgy érzi boldogan, Hogy szent üdvére rátalál. Felhangzik boldog énekünk, Mint új, őrök melódia S fényárba vonja életünk’ Ragyogó égi glória, Feltámadás szent ünnepén Zengj tisztán, élő hit szava És gyűlj ki bús lelkünk égén Öröklét fényes csillaga! nek nem lehet a mai évszázadok­kal később élt ember sem meg- magyarázója, sem bizonyítója, ha­nem elhivője. Nekünk hinnünk kell azt, ami az első húsvéti alkalommal arimathiai József elkölcsönzött szikla sírjában Jézussal történt. Nemcsak azért, mert Isten mondja az ő szent könyvében, hanem azért, mert a fel­támadás történeti ténye nélkül cél­talannak bizonyul a vallás és az élet. A keresztyénség lényege a hit. Az a mélységes hit, amely megmutatja külső dolgaiban is azt, hogy itteni rendelkezésből ered. — A mai élet egyik szomorú tünete az álkeresztyén- ség. Emberek játsszák el életük leg­értékesebbjét, a hitet s szájjal pó­tolják azt, amit szívvel bizonyí­tani nem tudnak. Azt, hogy van Isten és isteni gondviselés, magamra nézve én magam tudom legjobban I bizonyítani, tehát végül is minden ' ember önmaga dönti el a saját sor­sát. Ez azt jelenti, hogy nem más­nak használ a hitünk, hanem egyedül magunknak. A feltáma­dásba vetett hit elsősorban a saját sorsomat intézi el, ha az a saját hi­tem koronája. Másokat elhitethetek, de magamat nem! A magyar nemzet, mint keresztény nemzet, hovatovább ismét a keresz­ténység végbástyája az újfajta po gányság ellen, a feltámadás hitével szivében állhatja meg helyét és hi­vatását a Duna—Tisza medence ér­dekütközőpontján. Nem abban van feltámadása, ha egyáltalán halott­nak nevezhetnénk, hogy elcsevegje mindazt a tetszetős, lángragyujtó ünnepi kifejezést, amiről bőségesen halltink. A magyar nemzet fel­támadása az, ha a szó szoros ér­telmében isteni nemzetté lesz, ha szakit mindavval, ami a keresz­tény igazságokat közömbösiti, ve­szélyezteti, elkorcsositja. A magyar nemzet nem lehet egy kiforgatott, átértékelt erkölcsi felfo­gás megvalósítója. Nem lehet egy igazságos, isteni vonást nélkülöző napról napra lefolytatott, önző élet hordozója. A magyar nemzetnek belső és kifelé vonatkozó életében valósággá kell váltania azt, amit Isten rá, mint az Ur Jézus hü kő­vetőjére rábízott. Nézzünk szét nyitott szemmel l Szerencsétlen szájhősök születtek meg az utóbbi időkben, megnyílt a sze­mük olyanoknak, akik az orruk he­gyén túl nem láttak. Mintha csak az Isten verése fogant volna meg e nemzeten, porondon hetvenkednek olyanok, akik soha sem értették meg e nemzet magasztos küldeté­sét, soha se tudtak többre gon­dolni, mint arra, hogy a maguk sorsát elrendezzék és biztosítsák napjaikat. Ha ezek túlsúlyra jut­nának, felbillenne a nemzet életé­nek egyensulymérlege és sohase jutna el ez a nemzet ahoz az esz­ményhez, amit engedett elsajá­títani. Mindig voltak és vannak olyanok, akik tulemelkednek a hétköznapiság és önzés pocsolyáján s a maguk éle­tében az egész nemzet életét valósít­ják meg. Vannak, sokan vannak olyanok, akik a betáblázott álke­resztyéni élettel szemben a becsü­letes egyszerűség mintaképei és di­csekvés nélküli lemondásban, lár- mátlan munkálkodásban építik, mint a méh a maga sejtjeit, oda­adással Nagymagyarország alap­jait, falait. Nézetem szerint a telt templomok, a vallásos élet következtében meg­nyilvánuló szociális intézkedések, a szegénységen való készséges segítés, a tiszta erkölcs, nemes gondolkozás igazi, isteni biztosítékai e nemzet fennmaradásának, megnövekedésének, életének. Az, ha azzal a tudattal já­runk, dolgozunk, munkálkodunk, be­szélünk és érzünk, hogy mindezért nemcsak a történelem, hanem Isten HUSVÉ TI ÉNEK IRTA: BABAY GÉZA „FELTÁMADOTT!" Irta: Jánosi György. Egyes szám ára 16 ffilléPa

Next

/
Oldalképek
Tartalom