Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1936-12-30 / 1. szám

/ TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ......................... - • • ' ’ ...................................—■ I Ho l biztosítsunk 1 84í | A Mm Ált. Biztosító intézetnél egyik legnagyobb, legrégibb és legelőzékenyebb magyar biztositó társa­ságnál, amely minden ágazatbeli elemi és életbiztosítást legelőnyö- I sebben köt. Tolnamegyei föflgynSkeégek i 2 * 0*4*4*^™*^ : / / Fenyegetés a forradalmi törvényszékkel Megállapítják as iratok,bogy Szabó a pártgyüléseken a kommunista ura­lom megsailárditisa érdekében több­ször kijelentette, hogy ások az ipa­rosok, akik a pártszervezetbe nem lépnek be, nem kapnak munkál. Szabó írásbeli parancsban utasitott agy embert, hogy menjen köztnlaj donba vett anyagokat leltárosni. Mi­kor az illető vonakodott, Szabó for­radalmi törvényszékkel fenyegette meg ót. Tér misztikus fellépés Szabó Gyula Jenő nevű. öccsével olyan terrorisztikus fellépést tanúsí­tott, hogy ennek alapján Rácalmá­son 11 fehér érzelmű egyént letar­tóztattak, a székesfehérvári forra­dalmi törvényszék elé állitottak és esek közül kettőt 6—6 havi fog­házra, kilencet pedig súlyos pénz­büntetésre Ítéltek. A rácalmási községi direktórium tanácsülésén kijelentette, hogy az ő véleménye szerint ngy a közigazga­tási ügykezelés, mint a gondolkosás még mindig a régi korrupt szellem­ben folyik. Ezen ngy fog segíteni, bogy _ intézkedésére Budapestről ter­rorcsapatok jönnek majd Rác almásra, ahol a községben a kommunista kor követelmé­nyeinek megfelelő rendet fog• nak csinálni. Terrorc8apatok a csendőrök ellen Sokszor kutatott Szabó Gyula el­lenforradalmárok után, agitált a volt esendőrök ellen, akik szerinte meg­bízhatatlanok voltak. Elnökiésével a pártkörben ülést tartottak és arra való tekintette], hogy a vörösőrség Xa volt csendőrség) megbízhatatlan, átiratot intéztek az akkor volt vörös­őrség parancsnokának, hogy a náluk lévő fegyvereket a Szabó Gyula és társai által megbízhatóknak megne­vezett egyéneknek szolgáltassák ki. Az ezenfelül maradó fegyvereket pe­Szekszárdi Népbank, Szekszárd Dunaföldvári Népbank, Dunaföldvár és fiókjai SimontornyaiT akarékpénztár, Simontornya és fiókjai dig a párt vezetőségnek adják át. Szabó és egy társa indítványára ki­mondta a gyűlés, hogyha a vörös­őrség parancsnoka (volt csendőrpa­rancsnok) ennek a határozatnak nem tenne eleget, akkor Budapestről vö­rös terrorcsapatokat hoznak eile nük. Ez a határozat azonban nem volt érvényesíthető, mert közben a kommun megbukott. A felolvasott sok irat kösött igen érdekesen jellemzi Szabó Gyulát Rác­almás elöljáróságának 1919. évi no­vember hó 20>án kelt az a községi bizonyítványa, amely szerint Szabó kijelentései és egyéb cse­lekedetei mindenkor a legszi- | lajabb és legradikálisabb kom­munizmussal voltak telítve és hogy mindezekből arra kell következtetni, hogy nézetei so­hasem fognak megváltozni és a békés társadalomra mindig ve­szedelmes egyén marad. Az utolsónak felolvasott okmány a székesfehérvári kir. ügyészségnek a székesfehérvári törvényszékhez in­tézett amaz ügyirata volt, amelyben az 1925. évi december hó 22-án azt közli a királyi ügyész, hogy a Szabó Gyula ellen az 1920. évben emelt vádat elév0ló8 következtében elejti ób indítványozza a folyamatba tett bűnvádi eljárás megszüntetését. Szabó ellen az 1920. évi október hó­ban nyomozó levelet bocsátott ki az ügyészség és egyúttal vádinditványt is nyújtott be. A biróság azonban sem elévülést félbeszakitó határoza­tot nem hozott, sem pedig más in tézkedést nem tett. Ezért a bünügy elévült és Szabó Gyula megmene­kült a kommün alatt elkövetett bűn­tettei következményeitől. A védelem A főmagánvádló ügyvédjének vád­beszéde után dr Huszovszkg Lajos mondotta el védőbeszédjét, rámutatva arra, hogy a felolvasott iratok anya gából teljesen sikerült Debulagnak a valóság bebizonyítása. A védelem éppen ezért nem is kivánta a ren­delkezésre álló egyéb nagy bizonyí­tási anyag felhassnálását és a tanuk kihallgatását. Egyébként — úgy­mond — ha Szabónak kifogása lett volna a felolvasott tanúvallomások ellen, akkor neki kellett volna azok ellenkezőjét bizonyitáni. Az iratok ■ bizonyítják, hogy Pécsi Takarékpénztár bonyhádi fiókinté­zete, Bonykad Paksi Kózgazdasági Bank, Paks Pincehely-GOrbói Takarékpénztár, Pince­hely Szabó tetteiben, viselkedésében teljesen azonosította magát a kommunizmussal és mint a direktórium tagja aktív, kez­deményező szerepet töltött be, aki a terrorcsapatoknak — Rácalmásra való behozatalát is kilátásba helyezte. Nem hive annak, hegy valakit 16 évvel ezelőtt viselt dolgaiért pellen­gérre állítsanak. Ha azonban valaki egy érdekképviseletnek, egy erkölcsi testületnek az élére akar állani, an­nak — a biróság állandó gyakorlata szerint tűrnie kell a jogos kritikát. Debulay Béla kritikája pedig annál íb jogosabb volt, mert hiszen Szabó, aki az igazságszolgáltatás alól annak idején kivonta magát, egy kényszer- társulás vezetőjévé választatta magát, olyan helyre, ahonnan a tagok nem léphetnek ki, ha kifogásuk van a vezetőség ellen. Debulaynak tehát nemcsak joga, de erkölcsi kötelessége is volt rá­mutatni azokra a szépséghibákra, — amelyek Szabót erkölcsileg alkal­matlanná teszik ilyen díszes vezető állás betöltésére. Felmentés. Dr Zoványi György járásbiró ki­hirdette ezután ítéletét, amely Debulay Bélát az ellene emelt vád alól fel­menti. Tényként megállapítható — úgy­mond az ítélet, — hogy Szabó ellen az ügyészség vádat emelt és hogy az eljárás elévülés miatt szűnt meg. Tény, hogy Szabó és társai utasitá sára a rácalmási téglagyár anyagait zár alá vették és eladatták. Tanúvallo­mások igazolják, hogy Szabó több egyént a Tanácskormány eszméjének szolgálatába akart állítani, forradalmi törvényszékkel és terroristákkal fe­nyegette meg az ellenszegülőket, sőt több egyént a forradalmi törvényszék elé is állíttatott. Mindezek alapján tehát Debulay Bálát fel kellett men­teni. A felmentés ellen Szabó Gyula jogi képviselőjével együtt felebbezést jelentett be. A felebbezésl tárgyalás. A kir. törvényszék a felebbezési tárgyaláson elrendelte Szabó által bejelentett rácalmási tanuknak az adonyi járásbíróságnál való kihallga­tását, mig Szabót magát tanúképpen a szekszárdi járásbírósággal hall­gattatta ki. X I KALÓRIA SZÉN- ÉS TÜZIFATELEP, SZEKSZÁRD az evangélikus templom mellett gg1* Telefon szám • iit -gg Pécsi kőszénbányák és Pécsi kokszművek kerületi el áru siló helye Legolcsóbb szén, koksz, száraz tűzifa 1936 december 30. Karácsonyi, ulévi és alkalmi aiämtehok igen olcsón beszerezhetők TÓTH JAMOS szerésznél Szekszárd, Kaszinőbazár Pontos óra- és ékszerjavitó műhely Adonyban kihallgatták: Gönczöl Antal esperesplebánost, Holmán Mi­hály gazdálkodót, Almásy Mihály ácsmestert, jtSndrész Páter kőmiveB- mestert, dr Vajda Gyula orvost, Fritz Antal földbirtokost, Merzich Géza főjegyzőt, Rézman Béla tégla­gyárost, Thész Lajos tanítót és Szabó Antal községi bírót, Szabó Gyula unokabátyját. A szekszárdi törvényszéken ked­den került sorra ennek az ügynek a tanúvallomások alapján való tárgya­lása. A tanács elnöke dr Bolgár Kálmán törvényszéki bíró volt, sza­vazó bírák pedig dr Kamarás Géza és lovag dr Riebel Ármin. A tár­gyaláson felolvasták a székesfehér­vári kir. ügyészség előbb ismertetett összes iratait, majd az adonyi tanú­vallomásokat, amelyek legnagyobb­részt megérősitették az előző eljárás­ban beszerzett nyomozati anyagot. Érdekes vallomások. Merzich Géza főjegyző részletesen már nem emlékesett a 17 évvel ez­előtt történt eseményekre. Az általa aláirt községi bizonyítvány adataira vonatkozóan kijelentette, hogy ások a valóságnak megfelelnek. Szabó Antal bíró, aki régebben Siabó Gyulát menteni kívánó nyilat­kozatot adott, akként vallott, hogy a védelmező Írás kiállítása úgy jött létre, hogy unokaöccsének, Szabó Gyulának a kérése elől nem térhe­tett ki. Endresz Péter kőmives-mester azt vallotta, hogy mikor Siabó paran­csára iparigazolványát és saersiámait he kellett adnia aa adonyi járási di­rektóriumhoz, gyalog ment viasza Rácalmásra, Szabó Gyula pedig ko­csin tért haza két társával. Mikor az utón találkoztak, a kocsin ülők egyike rámutatott Eodreszre óa azt mondta: — Ni ott megy az a piszok gaz­ember I Ssabó másik társa erre ráduplázva mondta: — Majd én lelövöm 1 Szabó Gyula pedig akként foly­tatta az ordítoz ást: — Nem volna kár érte! Szabó Gyula tanúvallomásában azt hangoztatta, hogy ő a rácalmási inteligencia felkérésére vállalt szere­pet a kommunizmus alatt és tagadta az erőszakoskodásokat. Vallomására nem eskették meg. A főmagánvádló ügyvédje tartott ezután hosszú beszédet és szigorú büntetést kért Debulayra. Dr Gyöngyös Béla tolnai ügy­véd, Debulay Béla jogi képviselője röviden, de bravúros okfejtéssel mu­tatott rá, hogy a védelem bizonyí­tási anyaga igazolta az inkriminált állítások valóságát ős felmentést kért. Felmentő Ítélet. A törvényszék hosszas tanácsko­zás után a büntető törvénykönyv 326. § 1. pontja alapján jóváhagyta a járásbíróság felmentő ítéletét és Szabó Gyulát a költségekben el­marasztalta. Az ítélet indokolása sze­rint a tárgyalás során tényként volt megállapítható, hogy Szabó Gyula ellen vádiratot adtak ki, nyomozó levelet bocsátottak ki ellene és bogy .

Next

/
Oldalképek
Tartalom