Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-03-04 / 18. szám
VIII. évfolyam. 1936 március 4, 3. szám. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA _______________________ Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Uradalmak és telszSvetkezetek közös tejértékesllésének előnyei Vármegyénk két gazdaegyesülése, a Tolnamegyei Gazdaságok Szövet* kezete és a Tolnamegyei Tejsaövet- kezetek Szövetkezete a folyó évre szóló kötések létesítése alkalmával egymást támogatva, szoros egytttt* működéssel igyekezett tagjai számára a mai viszonyok mellett elérhető legjobb tejárakat biztosítani. A kivívott árak igazolják, hogy szervezeteink egymást megértő kölcsönös támogatása nem volt hiábavaló. A gazdaságok szövetkezete — a kezdet elkerülhetetlen nehézségei és a tökéletes egység bizonyos mérvű hiánya dacára — tekintélyes évi ősz- szegre rugó többletárat harcolt ki tagjai részére, a már öt éves küzdelmes mnltra visszatekintő TTSz. pedig ezidén országos viszonylatban is kimagasló, szakkörökben osztatlan elismerést kiváltó eredményeket ért el. Ennek igazolására szolgáljanak a következő adatok: 109 — házi kezelésben dolgozó — tejszövetkezet 1936 január havi tejtermelése 2,027.000 liter, átlagosan tehát napi 67.600 liter. Az összes költségek levonása után e szövetkezetek kisgazda tagjai átlagosan 11'9 fillért kaptak tisztán késhez tejükért. Vagyis literenkint 0 4 fillérrel többet annál a hivatalosan megállapított minimális tejárnál, melyet brutto fizethetnek a vállalatok a telepre beszállítva, tehát abból a gyűjtés, kezelés és szállítás költségeit még levonni jogosultak. Ilyen címen tejlite- renkint átlagosan legalább 1*5 fillér vehető esámitásba, do sok helyen ennél is jóval több. A TTSz. tagszövetkezetei ezidén január hónapban ezeket a kiadásokat 0*88 fillérrel nyomták le. A múlt évben még átlag 1*2 fillér volt. A különbség közel évi 100.000 P. Ha pedig a 11*9 filléres tolnamegyei netto árat a 11*5 filléres brutto (minimális) árhoz viszonyítjuk és csupán a nagyon alacsony 0-88 filléres rezsit vesszük számba, tej literenkint 1*28 filléres felárat kapunk. Ez az ártöbblet a TTSz. tejmennyiségé• vei beszorozva több, mint 300.000 pengőt jelent a tagok javára. A Tejszövetkezeti Szemle megállapítása szerint máris igen alacsony múlt évi rezsinek újabb, cca 30 százalékos csökkentése a rayonirozás- nak, telepesitésnek és több község tejének fuvarozás szempontjából való összevonásának tudható be. Ennek következtében született meg 34 nagyobb községben Í2*44 filléres átlagos netto tejár és ezek közül 5 községben 13—13‘3 filtéres ár. (Alap, Izmény, Kakasd, Mágocs, Szabadszentkirály.) Ha ennek a 34 elit-tejszövetkezet- nek 12*44 filléres netto tejárát összehasonlítjuk a fővárosba tejet szállító tolnamegyei gazdaságok tiszta tejárával, a következő eredményre ju* tunk: A T. G. Sz. tagjai (a 0 2 filléres szövetkezeti illeték levonása után) jelenleg 15*4 filléres tejárat élveznek J Buda pest» Kelenföld állomáson átvéve. I Ebből az árból le kell számítani a 1 tejszállitás és üres kannák vasúti fuvardíjait (mellékköltségeikkel), az otthoni és vasúti jegelés kiadásait és az állomásig felmerülő kocsifuvart. Ez utóbbi, különösen nagyobb távolságnál és ha a tejmennyiség nem számottevő, tejliterre vonatkoztatva igen jelentékeny terhelést jelent a gazdaságokra nézve. Ezekből a felsorolt költségekből — a tolnamegyei tejtételeknek Budapesttől való távolságát figyelembevéve — átlagosan legalább 3 5 fillér esik egy liter tejre, sok helyütt azonban ennél is lényegesen több. Ha tehát a savanyodás sál járó rizikót, esetleges költséges berendezést és a hűtés gondját nem is tekintjük, ab gazdaság nem számolhat a Tolna megyéből (főleg annak távolabbi vidékéről) Budapestre tejet szállító gazda 11*9 fillérnél magasabb netto tejárat, sőt igen sok esetben még ennyit sem. Vagyis legjobb esetben kereken annyit, amennyi a T. T. Sz. tagszövetkezeteinek fent kimutatott januári átlagértékeBitése és félfillérrol kevesebbet az említett 34 elit-tejszövetkezet kisgazdáinál, akik minden gond és rizikó nélkül kapják ezt szövetkezetüktől. Ehhez járul még az, hogy a Pestre szállító gazda teje ma is még bizonyos mértékben kontingentálva van és a vevő caak előre lekötött fix mennyiséget tartozik fogyasztási tejként átvenni, míg a többit ipari tej címén olcsóbban számolhatja el. Viszont a tejszövetkezet nem korlátozza tagjainak termelését, ellenkezőleg: mennél több és jobb tejet vesz át, annál magasabb egységárat tud a tagoknak biztosítani. Eszerint a gazdaságok adott esetekben a tejszövetkezetek támogatásával nemcsak maguk járnának job ban, hanem csatlakozásuk az illető szövetkezetek tagjainak értékesítési lehetőségeit is megjavítaná. Mindezek a tények világosan megjelölik a jövőben követendő irányt, mely Tolna megyében és az ország legtöbb részében CBak a szövetkezetekkel való legszorosabb kooperálás lehet. A Budapesttől távolabb fekvő gaz- } daságoknak, ha közelükben egészéé- [ ges tejszövetkesetek működnek, vagy j csatlakozásukkal ilyenek megteremthetők, feltétlenül előnyösebb tejük szövetkezeti utón való értékesítése, mint fogyasztásra való eladása. Nem megvetendő előnye továbbá az ilyen értékesítésnek az is, hogy a tejszövetkezetnek szállító gazdaság tej- mennyiségének arányában állandóan olcsó fölözött tejhez is juthat. Januárban pld. 2 fillérért adta el a T. T. Sz. a sovány Újat. Ez a kedvező ár is indirekte legalább fálfilléres tejár- töblettel egyenlő. Ha pedig a gazda sovány tejet nem igényel, a szövetkezet gondoskodik annak megfelelő értékesítéséről. (Az idén a Vállalatok kötelesek szerződésszerülega felesleget átvenni.) Fennmarad két gyakran hallható ellenvetés. Az egyik az, hogy a Budapestre való tejszállitás beszüntetése bizonyos jogfeladást jelentene és elzárná a gazdaságok útját — esetleges ínséges időkre — a fővárosba való szállítás elől. A másik: a mai úgynevezett „ipari tejár“ alapjául szolgáló minimális vájár leszállításától való félelem. Egyik ellenvetés sem indokolt. Tény az, hogy a távoli tejtételeknek Budapestre való irányítása egészségtelen és természetellenes állapot, melynek előbb utóbb teljesen meg kell szűnnie. Az uj tej rendelet (bár még némi korlátozásokkal) máris a szabad forgalom felé nyitotta meg az utat. Még csak nem is valószínű, hogy a teljesen kötött rendszer mégegyszer visszatérjen. Ha pedig ez mégis bekövetkeznék, egy pillanatra sem lehet kétséges, hogy annak előnyeit nagy szervezettségükkel a tejszövetkezetek is ki tudják vívni tagjaik számára. A mai 3 pengős minimális vajár nagymérvű leszállítása pedig úgyszólván kizárt dolog. Ez tisztán ár- kiegészitési kérdés és teljesen a kormány kezében van. Nem valószínű, hogy itt nagyobb meglepetés és csalódás érje a tejtermelő gazda- társadalmat. Átmeneti (20—30 filléres) esetleg ármérséklés pedig csupán 1 filléres tejáresést vonna maga után. Ebből a fogyasztási tejet szállító gazdaságok szerződésükben 0*5 fillért már előre magukra vállaltak, mert nyáron ennyive kevesebbet kapnak a tejért. Abban az esetben tehát, ha a 3 pengős minimális vajár a zöld takarmány idején is megmaradna, ami éppen nem lehetetlen, a T. T. Sz. községei antentikusan újabb CnzdniSgok Bzennnnnimii ■gy*»» utján szerezhetők be: Olaj, benzis, gázolaj, traktorolaj, petroleum. — Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erőtakarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi szerek, Mindenféle oetSmosazEeyesa,e' révén beszerezhető. Gőzeke- és fűtési szén salgótarjáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. félfillér pluszhoz jutnak aa uradalmakkal szemben. Vármegyénk gazdaegyesüléseinek ennélfogva az idei esztendő tanulságait levonva, jövőre még szorosabban kell majd együttmüködniök és azoknak a gazdaságoknak, melyek- távol vannak Budapesttől és a vasúttól, ugyanakkor pedig közel egy tejszövetkesethez, meg kell találniok. a szövetkezeti hálózatba való be* kapcsolódás alkalmas formáját. A szervezetek vezetőségeinek intencióit ismerve, nem kétséges, hogy ez be is fog következni. Paulay Ferenc. GAZDAHIREK. 10 uníonEllaburgonya eladó. Berakás gyors jelentkezés esetén szántóföldről. Cim a Gazdasági Egyesületnél. Mezőgazdasági gépek, gyártmányúak, az egyesület révén beszerezhetők. Mindenféle MZtOSltfíSi Ügyben, mint tfiz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. Pétlsá és kállmfitrágyo íjss Szekszárdon, az egyesület révén, kisebb tételekben is. Motorkerékpár Cim az Egyesületben j--------- I tud ható meg. — A Tolnamegyei Tejszöyetkeze- tek Szövetkezete értesíti a tejtermelő gazdatársadalmat, hogy irodahelyiségét: Szeksaárcf’ Rákóczi-ut 32. sz. alá helyezte át. Telefonszáma váltó - zatlanul: Szekszárd 47. — A SIÓ és az ŐntÖZé8. Az erről'* esett sok szóhoz legyen szabad még egy kettőt fűzni. A Tolnamegyei/ Újság február 22-i számában olvastuk a Földmivelésügyi Miniszter ur. felfogását, ebben a kérdésben. A közölt levélnek azt a részét, amely a, probléma megoldásának lehetőségét, és a terv célszerűségét igenli, gazdaközönségünk nevében köszönettel vet' tűk tudomásul. Nem tudjuk azonban osztani a levélnek azon részében foglaltakat, amelyek kitérőt jelente-^ nek. Ugyanis a terv legnagyobb akadálya — a levél szerint —- a- szükséges 12—15 millió pengó eaidő- szerinti hiánya. A terv megkezdéséihez azonban ekkora összegre nincsen Bzükség, mért már a torkolati* zsilip felállítása elegendőnek látszik az öntözés kérdésének előbcreviteléve, . de nemcsak erre, hanem a hajózhatóság részleges megoldására is*. Ennek az egy zsilipnek építési költ* sége messze van a 12—15 milliótól^ tehát nem látszik lehetetlennek. Viszont az első megtett lépés nagyban megkönnyítené a terv további fejlesztését, Nem tudjuk osztani a levélnek azon részében foglaltakat, amely hivatkozik a műszáki szervek nagy elfoglaltságára, ami miatt egy azonnal teljes egészében meg nem valósítható tervnek előmunkálatait feleslegesnek jelöli meg. Azt hisszük, hogy a Sióérdekeltség ügye, bele értve a hajózhatóság és öntözési lehetőség érdekeltségeit, csonka országunknak oly nagy gazdasági érdekeltségét teszik, hogy ennek érdekében minden olyan munkát meg kell tenni, ami az ügyet bármi kevéssé,, de előre viszi. — Lehet- e Magyarországon gyapotot termeszteni, erre a kérdésre ad választja Mezőgazdaság legújabb száma. Cikkeket közöl még a fejőstehenek házilag termelhető takarmányokkal való takarmányozásáról, a magyar kutyafajták mezőgazdasági jelentőségéről, a gyenge őszi vetések felújításáról, a fejőstehenek takarékos takarmányozásáról, a pillangós virága növények üzemi jelentőségéről stb. A dúsan illusztrált szaklapból a Mezőgazdaság kiadóhivatala, Budapest, V., Földmivelésügyi Minisztérium,., készséggel küld mutatványszámot. Molnár-féle nyomdai műintézet és szab, ^ iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd.
