Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-02-15 / 13. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 február 15. (Szombat.) 13. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám t 85 és 102 Előfizetési di|> Sgész évre __ 12 pengő H Félévre-----------6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter -széles hasábon milllméiersoronként 10 fillér, idlástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám«, eljegyzési, családi hír, valamin! a nyiltiér soronként 60 fillérbe kerül. A mezősozdosús uéilelinc Mialatt a nemzeti reformpolitikával szembehelyezkedő sajtó nagy diadalmámorban ünnepli a lengyeltóti vá lasitás eredményét, ahol tudvalevőleg a felelőtlen ellenzéki demagógia esi karta ki jelöltje számára a szavazatok ■serény többségét, azalatt fokozott ütemben, megállás nélkül és biztosan halad kitűzött céljai felé az a munka, amelyet a Gömbös-kormány indított 1 á népies agrárpolitika szellemében a magyar föld helyesebb megoszlása és a magyar gazdatársadalom helyzetének megjavítása érdekében. Ennek a munkának legkiemelkedőbb rési lete az a birtokpolitikái törvényjávas lat, mely néhány hét múlva tárgyalás céljából a törvényhozás elé kerül. Ennek a törvényjavaslatnak célja az, hogy megszüntesse azokat az aránytalanságokat, amelyek ina a magyar földbirtok megoszlása és népünk sűrűsége, valamint a nincstelen mezőgazdasági munkásság tömegei között fennállanák. Évtizedes, sőt évszázados mulasztásokat fog tehát ennek a tör*, vénynek gyakorlati megvalósítása pótolni és kiküszöbölni s minden bi* zonnyal a föld meguiivelézére hivatott magyar kisemberek, magyar családok •zreit fogja önálló földtulajdonhoz, hiztoz megélhetéshez és állandó munkaalkalomhoz juttatói. Ez a törvényjavaslat számol azonban, mert zzá molni kell azzal is, hogy a földnélküli mezőgazdasági rétegek között bősé geaen lesznek olyan elemek, amelyek a föld megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges és a törvény által előírt minimális tőkével sem rendelkeznek. A mai nehéz gazdasági és pénzügyi viszonyok között, amikor a mezőgazdasági lakosság jövedelmei éveken keresztül alig érték el a leg szerényebb létfenntartás színvonalát, ut a tényt feltétlenül számításba kell venni. Éppen ezért a jövő birtokpolitikájának megvalósításánál gondoskodni kell oly eszközökről, amelyek lehetővé teszik a kispénzű, tőkében sittköl* ködő, de önálló gazdálkodásra alkal- más és hajlandó kisemberek földhöz- juttatását is. Egyes külföldi államokban est a célt az örökbérlet rend szerével próbálták elérni, Magyarországon azonban a gyakorlati élet tapasztalatai megmutatták, hogy az örökbérlet intézménye távol áll és idegen a magyar nép .leikétől, amelynek vágya mindenkor a föld tulajdonul való megszerzésére irányul. Ezért iktatja a kormány birtokpoli tikai javaslata az örökbérlet helyett a földbérlő szövetkezeteket a magyar birtokpolitika jövő eszközei közé, ezért szán a javaslat oly fontoB sze repet a szövetkezeti utón való bérleti gazdálkodás rendszerének. Ezek a földbérlő-szövetkezetek a magyar földön már évtizedes múltra tekintenek vissza s btvált rendszerükkel, elért eredményeikkel már eddig is mérhetetlen szolgálatokat tettek a nemzeti birtokpolitika ügyének. E szövetkezetek ugyanis a bér leti gazdálkodás révén valóban lehetővé teszik, hogy a szegényebb fö d- nélküli mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok minden nagyobb kezdőtőke nélkül megfelelő bérlethez jussanak b az esztendők megtakari tásai utján oly tőkét gyűjtsenek, amely lehetővé teszi akár a béréit ingatlan, akár más földbirtok tulajdonul való megszerzését. Emellett nagy előnye a bérlősaövetkezeteknek az is, hogy okszerű művelésre, helyes gazdálkodásra nevelik tagjaikat s igy a későbbi telepítési tevékenység legjobb gyakorlati előkészítő iskolája. A kormány tehát feltétlenül helyesen ismerte fel a magyar élet különleges szükségleteit, amikor tör- j vény javaslatában szélesebb fejlődési lehetőségeket kíván biztosítani a föld bérlőszövetkezeteknek. A gazdatisztek egyesületének most lezajlott közgyűlése azt mutatja, bogy * kormány a magyar mezőgazdasá got más oldalról is komoly és hathatós támogatásban kívánja részesíteni. Ezen a közgyűlésen a magyar gazdatiBiti társadalom régi sérelmei és kívánságai kerültek szóba, elsősorban a gazdatisztek mindmáig el- intézetten nyugdíjbiztosításának kér- jj dósa, amelyre vonatkozólag a föld- I A Balatoni Szövetség az ősszel kérdést intézett a vármegyéhez arra vonatkozóan, vájjon miképpen lehetne a nyaraló és fürdőső közönségnek a Balatonhoz való utazását egyszerűsíteni. A szövetség egyúttal ast is kérte, hogy a törvényhatóság a maga hatáskörében szintén támogassa a Balaton felé irányuló közlekedés megjavítására felmerült törekvéseket. Dr Peresei Béla alispán ebben az elsőrendűen közérdekű kérdésben nyomban megtette a szükséges lépéseket, hogy Ssekszárdnak Siófokkal mivelósügyi miniszter képviselője kijelentette, hogy az immár a megvalósulás előtt áll. Eanek a nagy- fontosságú kérdésnek rendelésével kívánja -a kormány a gazdatiszteknek egy régi sérelmét orvosolni és a jövő bizonytalanságát a magyar mező- gazdaság e legképzettebb munkásainak feje felett megszüntetni. Ugyancsak a kormánynak a mezőgazdaság irányában tanúsított állandó gondoskodását bizonyltja az a hir is, amely szerint elkészült a pénzügyminisztériumban a 10 holdas védett gazdák tartozásainak ötveu éves ho8sslejáratU adósságokká való konverziójára és a terhelési határok kiigazítására vonatkozó végrehajtási utasítások szövege, amelyet a legközelebbi napokban fog tárgyalni a minisztertanács. Ezzel a rendelkezéssel a 10 holdas gazdák megszabadulnak a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresén belül eső tartozások gondjaitól,, mert ezeket a jövőben öt ven éven keresztül 4 5 százalék kamat fizetésével fogják törleszteni. íme, a magyar közvélemény ítélhet afelett, hogy vájjon az ellenzéki politika felelőtlen izgatásai és jel— esavai, avagy a Gömbös kormány mélységesen átgondolt intézkedései használnak e többet a magyar gaz- datársadalomnak és ezzel az egész országnak ? való összeköttetése megjavittassék és hogy a társas gépkocsik nocsak vasár- és ünnepnapokon járjanak, hanem hétköznapokon is. A Balatoni Ssövetség kezdeményezésére megindult ez az akció teljes sikerrel járt, mert a MA VAUT kilátásba helyeste, hogy a Ssekssárd és Siófok közt rendszeresített járatokat a nyári hónapokban hétköznapokon is fenntartja és ha esetleg szükség lesz rá, akkor a fürdőidény alatt vasár- és ünnepnapokon esetleg több autóbuszjáratot is indít. működésűk körébe vonták. A ke« szebb eredménnyel e téren Nagy* székely, Pincehely és Tamási dicsekedhet. A literenkinti 1—2 filléres árjavulás évenkint sok ezer pengi bevételi többletet biztosit e tejtermelők számára. A bevált ttzemegye- sitések példája buzditólag hat azokra a községekre is, melyekben még mindig 2—3 tejgyüjtőhely működik, elaprózza a tejmennyiséget és feleslegesen emeli az egy literre eső kéltséget — a gazda bőrére. Minden remény megvan arra, hogy a széthúzás következtében létesült apri magántejcsarnokok előbb-utóbb mindenütt megszűnnek, mert a gazdák kezdik mindjobban belátni, bogy et jövő egyesegyediil az egészséges szövetkezeteké és a bennük rejlő egységé lehet. (PvJ Jánosi GM Húsai o Hüllőim MlonflNA Az egész magyar sajté felfigyelt Jánosi György váraljai református lelkésznek, az országos nevű publicistának, lapunk illnsatris munkatársának a karácsonyi könyvpiacon megjelent »Seholsincsország< cimtt mező- könyvére. Egyértelműen megAHapi- tották a kritikusok, hogy ezekhez á mesékhez hasonló nívós, költői zaép- ségü, zamatos magyarsága és eredeti elgondolása írások még nem voltak a magyar gyermekirodalomban,amelynek művelői között a legnagyobbak közé emelkedett a szerző már ezzel az első gyűjteményével iz. A * Seholsincsország t egyébként a második kiadás előtt áll, mert bár a karácsonyi vásár óriási mennyiséget vitt el belőle ; még ma is kapkodják. Örömmel kell megállapítanánk, bogy ennek a könyvnek a híre («Imént Magyarországnak a határain is és ma már mint világsikert kell elkönyvelnünk. A finnek egyik legnagyobb könyvkiadója vette meg éa e karácsonykor egyelőre finn nyelven jelenik meg. Tárgyalások folynak a tSeholsines- ország* angliai, svédországi és amerikai kiadásairól is és as Bines ki- ■árva, hogy a mesék filmre kerülnek. Ebben as ügyben azonban csak pu- hatolédztak Jánosinál. Uj tejszővetkezetek alakulása vármegyénkben Vármegyénk balatoni összeköttetésének lavltása Annak az eredményes és országszerte figyelmet keltő munkának nyomán, melyet a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete a tejtermelő gazdatársadalom érdekében kifejt, e szövetkezet működésének egész terű létén erőteljes szervezkedési mozgalom indult meg, mely nemcsak meglévő tejszövetkezetek csatlakozásában nyilvánul, hanem uj tejezövet- kesetek keletkezésében is. BaTanya, Fejér- és Tolna megyében a közel • múltban 29 uj szövetkezet létesült, I melyek egyúttal a TTSz tagjaivá is váltak. A tej ára e községekben azóta 15—25, sőt nem egy esetben 40°/0- kal is megjavultak. A vármegyénkben alakult uj szövetkezetek a következők : Dörypatlan Szentgál, Gerjen, Györköny, Kismányok, Ma docsa, Nagyszokoly, Szakadát, Varsád és Váralja, melyekhez rövidesen előreláthatólag Naggkőnyi és Pári is csatlakozni fog. De lényeges tejáremeléahez jutottak azok a községek is, melyekben a tejszővetkezetek az eddig külön do’gozolt magán tejcsarnokokat jis » Vidámország* címen újabb mesegyűjteményét is elfogadták kiadásra és elkéssült két ifjúsági regénye iz, amelyek bizonyára nagy könyvsikert jelentenek. Az egyik a »Libavár védelmet, a másik pedig »Ferkó járni tanult. A magyar rádió is felolvastatja Jánosi néhány meséjét. Ez a ciklus márciusban kezdődik és az elsőt maga a szerző fogja elmondani. Mindezeket azért írjuk meg, mert tudjuk, bogy igen sokan vannak ebben a vármegyeben, akiket örömmel Egyes szám ára 12 fillér*
