Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-02-01 / 9. szám

XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 február I. (Szombat.) 9. szám. UJSA HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dl J i Egész évre _ 12 pengő j|*. Félévre_______6 pengő PÓsiéM teaztő í ' Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS BLÁZSlK FERENC A lap megjeleiilk minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak es hirdetések, valartilnt a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1‘80 pengő. — A hirdetés egy 60 millimeter szeles hasábon milllmélersoronként 10 filier. AÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett reklám-, eliegyzésl, családi hír, vdlamlnl a nylitlér soronként 60 filterbe kertit. lelki esvsfis Amikor fez á sokát. Hányt-vetett magyar oéj> meg akarja találni ön­magát, amikor parlagon heverő és szétszórt faji erőit végre felismerve és komolyan megbecsülve, azt egy nagy népi egységbe akarja össze­foglalni, mint fönnmaradásának egyet­len biztosítékát: mint egy fató bor­zongás fog el az aggodalom, vájjon, nem megint csak délibibos álom lesz-e ez minden, fantomkergetés, nem mégint csak ködvárosokat fogunk építeni a nagy délibáb-pusztára. És talán nem is keli pesszimiz* másra hajló lélek ahnoz; hogy el­fogja ez a fató aggodalom azokat, akik agy érzik, bogy a nagy lqlki Egységnek csak a tartó oszlopai álla­nak még, a váz, amelynek tartalom- dial való kitöltése, időt- és vihart- illóvá tétele, áz egységesítés máso dik és minden bizonnyal nehezebb és hosszabb periódusa lesz. Nem a baloldal miatt van ez az aggodalom, mert hiszen annak min­den ellenállása csak egy-egy pilla­natra vÍBSzátártó tránibalinja az új meg aj előretöréseknek, hanem egye dűl — és egyesegyédttl — önma­gunk miatt. . I Közhely már és mégis bündig is­mételni kell ezt á kopott lüitt gra­mofonlemezt, hogy a magyar Hetet dús aranya, bőviSÜ folyók hálózzák be: a kapitalizmus, a feudalizmus bk^y szabadlehetőségü vizei, ame­lyeknek majdnem korlátlan pfiHjái inéi lé a mindinkább sbkáeodó nyo­mor és, a folytonosan nehezedő élet horizontális nyomásának felgyürő- dései vonták á mái első gátakat. Ennek ák aranymedrü árnak gyér átszivárgásu és vékonyán felhagy- gyanó talajvizeiből él.t egy-egy ilyen folyMnnák egész vizkörnyéke és a vizkőrnyékek szintézise; a nemzet. Ezeken a yizkörnyókéken épültek föl á sok magyar falvak, amelyek égziSz- tenciális érdekeltségük ezer Skálái­val Voltak odanőve ezen folyamha­talmasságokhoz, amely hatalmassá­gok a „L’Et&t c’est moiu elvét nem tudták feledni, pedig XIV. Lajos Óta dl kellett volna, hogy feledjék. így iátaü a magyar falvak életét, éle­tének nívóját; betevő falatját, kulin rálÍB szükségleteit a cuius regio, eins religio elve szerint határozták meg és kívánták az elv betartását azok­tól is, akiket a falu kulturális szük­ségleteinek a kielégítésére rendelt oda az élet. A Garam völgyiek Ób Ankerschmid- tek idejében ez még nem vált olyan lét bentiét ptobléinává, mint iní: A magyar falvak kulturális szük­ségletéit pedig á pap, a Jegyző és a tanító BZŐtgáltí&k töl; akik tétiát szín tán ezer vonatkozásban kötve vol­tak. J Ezen ezer szálú megkötöttség egyik oka anftbk; hogy á pap, jegyző, tanító egyenlőtlen oldala háromszöge a mai napig sem tudott egy olyan minden élt, szögletet és súrlódási fel­ületet lesimitó körré alakulni amely kijrpől, mint egy kiVátbtl kulturális középpontból, i Békét," az lüg^etér- tést, az emberi élet és az emberi méltóságnak szentségét sugározhat­ták volna ki azoknak, akik ottan körülöttük éltek és akik épp est az igehirdetést várták és óhajtották tőlük. És itt fog el, az aggodalom ön­magunk miatt, hogy vájjon elmúlik e majd kicsinyességünk, tudunk e hinni nagy dolgokban,J tudunk e hinni egy nagy nemzetépitő munkában, a faj tánkat féltő és áppló aggodalmak­ban, iudnnk-e alkalmazkodni az nj idők, nj szelleméhez, tudunk-e átér tékelni magunkban volt hiteket, Volt beidegaődóseket ? Tudunk- é engedni a valóban meg­lévő, vagy talán m|r psak képzelt nimbuszunkból; tudunk-e éngedni azoknak .az apró cseprő preBztizs- háborúknak, kicsike kis kenyércsa­táknak szüntelenül, napról-naprá meg is megújuló béka-egér harcaiból, amelyek, megmételyezték és ma is &egmétSfyesTk á ffelvak tiszta lelkű- letét. És ,tnh akik belül vagyunk élen a háromszögön, kissé megfá­radva és kispénzüségünk folytán amúgyis az utilitárizmus nem nagy­stílű ösvényeire leazöritva, elfelejtünk fi nagy dolgok; ál örök dbígok félé íékintébi. Pedig az a háromszög a falu lelke; igenis lelke a falunak és ennek a széthúzó triásznak minden egyenetlenségében, minden kicsinyes harcában, láthatatlanul ott áll a falu, él a nagy níhiá statiszta és kényte­len kelletlen átéli álöknkk mindén harcát; egyenetlenségét, pedig a falu tudja, hogy ezeket a férfiakat a falu szellemi .vezetésére rendelte oda az élet és elsősorban : példáadásra ,. Ennek la nagy néma statisztának egyéUén; szótalan fejcsóválása többet mobd ezernyi kötet filozófiánál, szo­ciológiánál ,. . Itt fog el az aggodalom önmagunk miatt, hogy Össze lébét-e holni a falúnak ezt a nagy lélki egységét, mért csak is a lelki egység lehetne első — időt- és vihartálló — szeme a nagy nemzeti egység láncolatának, amelyet a falú ezen triumvirátusa tndna megteremteni. Ezek lehetné­nek csak azok 4 gyöngyszemek, amelyeket egy központi akarat fü zérbe fonva, egy nemzetet tudna velők átöleltetni, összefogni. Ez le­kötne csak az a Beton, amely a vá­zat kitöltené tartalommal. É3 milyen készen állanak ezek az utak ,. , . 1 Olt vád a Rerúm novarum és a Quadragesimo anno tiszta meglátása emberies szelleme, cáók szét kellene htatéhi a falu íeikébé azok Krisz­tusi gondolatait. Annál is inkább meg kéiléhé ti nni ezt, mert az a tö meg, amelynek szémeláttára rom­bolta le a vallás, : a nemzet, a faj nagy ideáljait a liberalizmusnak, az örök dolgokkal nem sokat bíbelődő utilitarisztikus szelleme, ameiy tömeg már már elvesztette bitét mindennel szemben, ez a tömeg égy új rene­szánsz előtt áll. Nem véletlen tehát az; amikor ma a vallásos élet és a tekintélytisztelet aj reneszánszáról hallunk és beszélünk, mért éz csak a liberalizmus útvesztőiből való víbz- szatérés od«; ahol az embernek mint embernek helye van : az etkő'csf a hit birodaimábá. Ebbe a birodalomba kellene bevezetni a falut, Prohásakák és RavaBi Lászlók szellemében.. Es azután ott van egy másik nagy ideá*. Egy elfelejtett; egy nem igen ismert ember: Tengelyi. Báró Eötvös Jó zsef Tengelyi Jónása : a Falu jegy­zőjében. Ez ál ember, aki útit akkor tudta és érezte; hogy az élet nem az aktákon és ák adminisztráción múlik, hanem egyes egyedül a — lelkeken. Embereken, akiknek nem­csak az aktáik vannak réimben es á helyükön, hkném á szivük iéj mert ma nem a tudós, — a filozófus, — az Übermensch az emberi ideál, ha­nem zki tud tüzeket gyújtani, tud lelkesedni nagy dolgokért, híveket szerezni éta > azokat a felgyújtott tü zek kohójában eggyé olvasztani. A fala triassánlk harmadikja; ezen legkisebb hatóerejti, de nem kisebb sngárzófelületü tagja, ez az iskola­típusok, felekezetek, egyesületek ál­tal darabjaira szaggatott tömegte)en tömeg most ért az egységesítés első fázisába. A legjobb utón arra, hogy az adminisztratív emberből, nevelő típus legyen, hogy az egyoldalú in- tellebtualizálás helyett; erkölcsöt, hi­tet adjon. Ennek a három féri un&k kellene felülkerekednie a presztizsháboruk sekélyes, kicsinyes, iszapositó csete­patéiból, hogy belőlük kisz&badu'va elkaphassa Őket a nagy erkölcsi Ide­álok mágneses mezejének vonzó ereje. És ebből a mágneses körből kellene, bogy a hit, a tudás és a szeretet fénylő Bugárkévéi világítanák be a falvakat, utcákat; csüggedő magyar lelkeket., Engedjünk tékái mind, ne cipel­jük rongyig presztízsünk, nimbuszunk tépeti ruháit, smlkot ezen régi ru- hákra inát szükség hinóseü. A hasz­nossági elf kicsinyes értőkéit elfe­ledve, forditsbk tekintetünket á nagy Örök dolgok felé, mert ott táh min­den lelki egység fókusza. A nemzet, a faj, áÜ égyéli Új értelmezését lá­baljuk már még. Semmire Binbs késő, de azért sies­sünk, nagyon siessünk ; . . Major Imre. Df Pesthy Pál parlaménil beszéde á hítblzományi reformról A képviselőház szerdai ülésén dr Pesthy Pál nagy beszédet mondott a kormány birtok politikai reform­javaslatának tárgyalásánál. Ezt a be­szédet nemcsak a szónok tekintélyé­nél; hanem áhúátfögVa is négy ér­deklődés kísérte, mert hiszen tudva­levő, HBgú dr PÚlhQ Pál Sgaiság- tigyminisitfer korában elsőnek fog­lalkozott a hitbizományi Vágyók ok­nak birtokpolitikái célokra leendő igény bé vételévé!. Ifjr Pesthy Pál legelsősorban arra mutatott,rá, hogy a kormány tehe­tős középosztályt akar létesíteni a javaslat útján, amely 230.000 hóidat szabadit fék Negyvennégy a 3000 holdtiál nagyobb birtoktesttel biró családok száma és ezek birtoká­ból 132 család fog uj birtokhoz jutát Természeteken nagy területe­két tesz igénybe á kormány telepí­tés céljaira is. A százharminckét családból pedig 1000—1200—1500 holdas uj társadalmi réteg alakul ki fa a, kormánynak gondoskodnia kell,arról, hogy az új Birtokok meg­felelő hitel útján üj forgótőkéhez jussának. A hitbizományi jogrendszer fejlő­désével foglalkozva megállapította; Hogy a hiibizomángos családok legnagyobb rÚzétiek tagjai tnin- ‘díg M fiai úótták áAázánakS j Az Esterházy család Ősei anon- alapitó magyarokkal jöttek Be, a csa Iád a XVI. Ózázádban kezdi meg közéleti szereplését. Az EÚérhdZyttk nem dinasztikus szólgáláíokétt kapták a nagy bitiQkot, hanem Családi kapcsolatok révén szerezték. Minden törekvésük árra irányult, hogy a török hódoltság karmaiból kimentsék, az országot. Esterházy Miklós nádor Ausztria támogatá­sával akarta kwemi a törökót, mig a másik oldalon Bethlen Gá­bor a török szövetségese volt. Es­tet házy Miklós nádojt minden nem­zeti Ügynék és éfdeknék végsőkig menő védelmeáője volt. Fia, Pál, Szin­tén nádor éS mint a magyar sereg fővézére Zrínyi Miklós oldalán küz­dött. A török háborúkban az Esterházy családnak kilenc tagja esett el. Do kulturális viszonylatban is igen ér­tékes szolgálatot tettek a nemzetnek. Esterházy Pál, a búszonőt ÓVén át volt angol kövét, majd külügyminisz­ter adományozta a nemzetnek az Esterházy Miklós által alapított vi­lághírű képtárat, a íblbébililbóiétlén értékű mögyttj töményt. Gazdasági téren .is rendkívüliek az érdemeik. Hogy csak á legutóbbi időket idézzük, elég a mostani bit- bizományi birtokos elődjének, Estét- házy Miklósnak a kiváló gazdasági munkásságára hivatkozni. Aí Estér- Házy uradalmak felvirágzása, ,a Fertő lecsapölása, á birtok téhdezéie rén­Egyes szám ára 12 fillér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom