Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-02-01 / 9. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 február I. (Szombat.) 9. szám. UJSA HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dl J i Egész évre _ 12 pengő j|*. Félévre_______6 pengő PÓsiéM teaztő í ' Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS BLÁZSlK FERENC A lap megjeleiilk minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak es hirdetések, valartilnt a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1‘80 pengő. — A hirdetés egy 60 millimeter szeles hasábon milllmélersoronként 10 filier. AÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett reklám-, eliegyzésl, családi hír, vdlamlnl a nylitlér soronként 60 filterbe kertit. lelki esvsfis Amikor fez á sokát. Hányt-vetett magyar oéj> meg akarja találni önmagát, amikor parlagon heverő és szétszórt faji erőit végre felismerve és komolyan megbecsülve, azt egy nagy népi egységbe akarja összefoglalni, mint fönnmaradásának egyetlen biztosítékát: mint egy fató borzongás fog el az aggodalom, vájjon, nem megint csak délibibos álom lesz-e ez minden, fantomkergetés, nem mégint csak ködvárosokat fogunk építeni a nagy délibáb-pusztára. És talán nem is keli pesszimiz* másra hajló lélek ahnoz; hogy elfogja ez a fató aggodalom azokat, akik agy érzik, bogy a nagy lqlki Egységnek csak a tartó oszlopai állanak még, a váz, amelynek tartalom- dial való kitöltése, időt- és vihart- illóvá tétele, áz egységesítés máso dik és minden bizonnyal nehezebb és hosszabb periódusa lesz. Nem a baloldal miatt van ez az aggodalom, mert hiszen annak minden ellenállása csak egy-egy pillanatra vÍBSzátártó tránibalinja az új meg aj előretöréseknek, hanem egye dűl — és egyesegyédttl — önmagunk miatt. . I Közhely már és mégis bündig ismételni kell ezt á kopott lüitt gramofonlemezt, hogy a magyar Hetet dús aranya, bőviSÜ folyók hálózzák be: a kapitalizmus, a feudalizmus bk^y szabadlehetőségü vizei, amelyeknek majdnem korlátlan pfiHjái inéi lé a mindinkább sbkáeodó nyomor és, a folytonosan nehezedő élet horizontális nyomásának felgyürő- dései vonták á mái első gátakat. Ennek ák aranymedrü árnak gyér átszivárgásu és vékonyán felhagy- gyanó talajvizeiből él.t egy-egy ilyen folyMnnák egész vizkörnyéke és a vizkőrnyékek szintézise; a nemzet. Ezeken a yizkörnyókéken épültek föl á sok magyar falvak, amelyek égziSz- tenciális érdekeltségük ezer Skáláival Voltak odanőve ezen folyamhatalmasságokhoz, amely hatalmasságok a „L’Et&t c’est moiu elvét nem tudták feledni, pedig XIV. Lajos Óta dl kellett volna, hogy feledjék. így iátaü a magyar falvak életét, életének nívóját; betevő falatját, kulin rálÍB szükségleteit a cuius regio, eins religio elve szerint határozták meg és kívánták az elv betartását azoktól is, akiket a falu kulturális szükségleteinek a kielégítésére rendelt oda az élet. A Garam völgyiek Ób Ankerschmid- tek idejében ez még nem vált olyan lét bentiét ptobléinává, mint iní: A magyar falvak kulturális szükségletéit pedig á pap, a Jegyző és a tanító BZŐtgáltí&k töl; akik tétiát szín tán ezer vonatkozásban kötve voltak. J Ezen ezer szálú megkötöttség egyik oka anftbk; hogy á pap, jegyző, tanító egyenlőtlen oldala háromszöge a mai napig sem tudott egy olyan minden élt, szögletet és súrlódási felületet lesimitó körré alakulni amely kijrpől, mint egy kiVátbtl kulturális középpontból, i Békét," az lüg^etér- tést, az emberi élet és az emberi méltóságnak szentségét sugározhatták volna ki azoknak, akik ottan körülöttük éltek és akik épp est az igehirdetést várták és óhajtották tőlük. És itt fog el, az aggodalom önmagunk miatt, hogy vájjon elmúlik e majd kicsinyességünk, tudunk e hinni nagy dolgokban,J tudunk e hinni egy nagy nemzetépitő munkában, a faj tánkat féltő és áppló aggodalmakban, iudnnk-e alkalmazkodni az nj idők, nj szelleméhez, tudunk-e átér tékelni magunkban volt hiteket, Volt beidegaődóseket ? Tudunk- é engedni a valóban meglévő, vagy talán m|r psak képzelt nimbuszunkból; tudunk-e éngedni azoknak .az apró cseprő preBztizs- háborúknak, kicsike kis kenyércsatáknak szüntelenül, napról-naprá meg is megújuló béka-egér harcaiból, amelyek, megmételyezték és ma is &egmétSfyesTk á ffelvak tiszta lelkű- letét. És ,tnh akik belül vagyunk élen a háromszögön, kissé megfáradva és kispénzüségünk folytán amúgyis az utilitárizmus nem nagystílű ösvényeire leazöritva, elfelejtünk fi nagy dolgok; ál örök dbígok félé íékintébi. Pedig az a háromszög a falu lelke; igenis lelke a falunak és ennek a széthúzó triásznak minden egyenetlenségében, minden kicsinyes harcában, láthatatlanul ott áll a falu, él a nagy níhiá statiszta és kénytelen kelletlen átéli álöknkk mindén harcát; egyenetlenségét, pedig a falu tudja, hogy ezeket a férfiakat a falu szellemi .vezetésére rendelte oda az élet és elsősorban : példáadásra ,. Ennek la nagy néma statisztának egyéUén; szótalan fejcsóválása többet mobd ezernyi kötet filozófiánál, szociológiánál ,. . Itt fog el az aggodalom önmagunk miatt, hogy Össze lébét-e holni a falúnak ezt a nagy lélki egységét, mért csak is a lelki egység lehetne első — időt- és vihartálló — szeme a nagy nemzeti egység láncolatának, amelyet a falú ezen triumvirátusa tndna megteremteni. Ezek lehetnének csak azok 4 gyöngyszemek, amelyeket egy központi akarat fü zérbe fonva, egy nemzetet tudna velők átöleltetni, összefogni. Ez lekötne csak az a Beton, amely a vázat kitöltené tartalommal. É3 milyen készen állanak ezek az utak ,. , . 1 Olt vád a Rerúm novarum és a Quadragesimo anno tiszta meglátása emberies szelleme, cáók szét kellene htatéhi a falu íeikébé azok Krisztusi gondolatait. Annál is inkább meg kéiléhé ti nni ezt, mert az a tö meg, amelynek szémeláttára rombolta le a vallás, : a nemzet, a faj nagy ideáljait a liberalizmusnak, az örök dolgokkal nem sokat bíbelődő utilitarisztikus szelleme, ameiy tömeg már már elvesztette bitét mindennel szemben, ez a tömeg égy új reneszánsz előtt áll. Nem véletlen tehát az; amikor ma a vallásos élet és a tekintélytisztelet aj reneszánszáról hallunk és beszélünk, mért éz csak a liberalizmus útvesztőiből való víbz- szatérés od«; ahol az embernek mint embernek helye van : az etkő'csf a hit birodaimábá. Ebbe a birodalomba kellene bevezetni a falut, Prohásakák és RavaBi Lászlók szellemében.. Es azután ott van egy másik nagy ideá*. Egy elfelejtett; egy nem igen ismert ember: Tengelyi. Báró Eötvös Jó zsef Tengelyi Jónása : a Falu jegyzőjében. Ez ál ember, aki útit akkor tudta és érezte; hogy az élet nem az aktákon és ák adminisztráción múlik, hanem egyes egyedül a — lelkeken. Embereken, akiknek nemcsak az aktáik vannak réimben es á helyükön, hkném á szivük iéj mert ma nem a tudós, — a filozófus, — az Übermensch az emberi ideál, hanem zki tud tüzeket gyújtani, tud lelkesedni nagy dolgokért, híveket szerezni éta > azokat a felgyújtott tü zek kohójában eggyé olvasztani. A fala triassánlk harmadikja; ezen legkisebb hatóerejti, de nem kisebb sngárzófelületü tagja, ez az iskolatípusok, felekezetek, egyesületek által darabjaira szaggatott tömegte)en tömeg most ért az egységesítés első fázisába. A legjobb utón arra, hogy az adminisztratív emberből, nevelő típus legyen, hogy az egyoldalú in- tellebtualizálás helyett; erkölcsöt, hitet adjon. Ennek a három féri un&k kellene felülkerekednie a presztizsháboruk sekélyes, kicsinyes, iszapositó csetepatéiból, hogy belőlük kisz&badu'va elkaphassa Őket a nagy erkölcsi Ideálok mágneses mezejének vonzó ereje. És ebből a mágneses körből kellene, bogy a hit, a tudás és a szeretet fénylő Bugárkévéi világítanák be a falvakat, utcákat; csüggedő magyar lelkeket., Engedjünk tékái mind, ne cipeljük rongyig presztízsünk, nimbuszunk tépeti ruháit, smlkot ezen régi ru- hákra inát szükség hinóseü. A hasznossági elf kicsinyes értőkéit elfeledve, forditsbk tekintetünket á nagy Örök dolgok felé, mert ott táh minden lelki egység fókusza. A nemzet, a faj, áÜ égyéli Új értelmezését lábaljuk már még. Semmire Binbs késő, de azért siessünk, nagyon siessünk ; . . Major Imre. Df Pesthy Pál parlaménil beszéde á hítblzományi reformról A képviselőház szerdai ülésén dr Pesthy Pál nagy beszédet mondott a kormány birtok politikai reformjavaslatának tárgyalásánál. Ezt a beszédet nemcsak a szónok tekintélyénél; hanem áhúátfögVa is négy érdeklődés kísérte, mert hiszen tudvalevő, HBgú dr PÚlhQ Pál Sgaiság- tigyminisitfer korában elsőnek foglalkozott a hitbizományi Vágyók oknak birtokpolitikái célokra leendő igény bé vételévé!. Ifjr Pesthy Pál legelsősorban arra mutatott,rá, hogy a kormány tehetős középosztályt akar létesíteni a javaslat útján, amely 230.000 hóidat szabadit fék Negyvennégy a 3000 holdtiál nagyobb birtoktesttel biró családok száma és ezek birtokából 132 család fog uj birtokhoz jutát Természeteken nagy területekét tesz igénybe á kormány telepítés céljaira is. A százharminckét családból pedig 1000—1200—1500 holdas uj társadalmi réteg alakul ki fa a, kormánynak gondoskodnia kell,arról, hogy az új Birtokok megfelelő hitel útján üj forgótőkéhez jussának. A hitbizományi jogrendszer fejlődésével foglalkozva megállapította; Hogy a hiibizomángos családok legnagyobb rÚzétiek tagjai tnin- ‘díg M fiai úótták áAázánakS j Az Esterházy család Ősei anon- alapitó magyarokkal jöttek Be, a csa Iád a XVI. Ózázádban kezdi meg közéleti szereplését. Az EÚérhdZyttk nem dinasztikus szólgáláíokétt kapták a nagy bitiQkot, hanem Családi kapcsolatok révén szerezték. Minden törekvésük árra irányult, hogy a török hódoltság karmaiból kimentsék, az országot. Esterházy Miklós nádor Ausztria támogatásával akarta kwemi a törökót, mig a másik oldalon Bethlen Gábor a török szövetségese volt. Estet házy Miklós nádojt minden nemzeti Ügynék és éfdeknék végsőkig menő védelmeáője volt. Fia, Pál, Szintén nádor éS mint a magyar sereg fővézére Zrínyi Miklós oldalán küzdött. A török háborúkban az Esterházy családnak kilenc tagja esett el. Do kulturális viszonylatban is igen értékes szolgálatot tettek a nemzetnek. Esterházy Pál, a búszonőt ÓVén át volt angol kövét, majd külügyminiszter adományozta a nemzetnek az Esterházy Miklós által alapított világhírű képtárat, a íblbébililbóiétlén értékű mögyttj töményt. Gazdasági téren .is rendkívüliek az érdemeik. Hogy csak á legutóbbi időket idézzük, elég a mostani bit- bizományi birtokos elődjének, Estét- házy Miklósnak a kiváló gazdasági munkásságára hivatkozni. Aí Estér- Házy uradalmak felvirágzása, ,a Fertő lecsapölása, á birtok téhdezéie rénEgyes szám ára 12 fillér-
