Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-02-01 / 9. szám
TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 február 1, Rétég embernek adott munkát. Az Esterházyak sopronmegyei uradalmai pedig talán Európa legelsó gazdaságai, melyek minden tekintetben kiállják a versenyt. A Festetich család akkor származott hozzánk Horvátországból, mikor Horvátország Magyarországhoz tartozott, tehát ezeket sem lehet idege neknek tekinteni. Festetich György már 1709 ben követelte a magyar vezényszót és ó alapitotta a Geor- gicont, amelyet 1848 ig több mint másfélezer ifjú végzett el. A Széchenyi nemzedék a harmadik — úgymond Pesthy — amelyet ki kell emelni. Itt esik két névre hivat kozom, Ferencre, aki a Nemzeti Múzeumot alapitotta és Istvánra, akinek nagyságát és tetteit minden magyar ismeri. Dr Pesthy Pál vitába szállt ezután azokkal, akik az összes kötöttség megszüntetésével együtt a hUbizomá nyok megszüntetését is követelik. A hitbizományt korlátolt mértékben fenntartandónak látja: gazdasági, knl tnrális, társadalmi és politikai okokból. A nagybirtok eltörlése vészé lyezteti külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyát. Viszont a belső rend miatt nem volna tanácsos a kérdés radikális megoldásához nyu'ui. Helyesli a kormány álláspontját és a részesedés tekintetében elfogadja a javaslat elvi megállapításait, mert a törvényhozásnak tiszteletben kell tar tani az egyén magánjogi követeléseit. Dr Pesthy Pál a továbbiakban szükségesnek tartaná a bitbizományi kisbirtok alakítását, mert Bök olyan 100—500 holdas régi nemesi birtok van, amely évszázadokon keresztül ellenállott a megpróbáltatásoknak és megérdemli, bogy bekerüljön a kötöttségbe. Németországi hasitottsertés kivitel Szekszárdról Az Alsódunántu'i Mezőgazdasági Kamara megbizásából Molnár Pál g. kamarai közp. titkár szerdán kiszállt Szekszárdra és megalakította a Szek- szárdnak juttatott exportsertéskontin- gens elosztó bizottságot. A bizottság letárgyalta mindazokat a kérdéseket, amelyek jövőbeli működésével kapcsolatosak, hogy a február hó 4-én kedden délelőtt tartandó ülésen már a városnak kiutalt 200 darab (400 félsertés) kontingens elosztásáról dönteni lehessen. Vitéz Vendel István polgármesterhez már két nagyobb cég fordult, amelyek számba jöhetnek e nagyobb mennyiség összevásárlásánál és elosztásánál. A Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, továbbá a Dunántúli Gazdák Egyesülete, (amely Pápán, Zalaegerszegen és Győrben tart fenn hasonló üzemet) versenyez a város tulajdonát képező, immár export-vágóhiddá deklarált vágóhíd és hütőház elnyeréséért. A kontingens elosztó bizottság ülése előtt a város pénzügyi bizottsága fog dönteni afelett, hogy melyik cég lesz ebben a versenyben győztes. szóljon erről a Baján megjelenő »Független Magyarság" cimü független kisgazdapárti napilap január 21 i száma, amely 3 oldalán hosszú cikkben többek közt ezeket írja: „Vitéz Vendel István szekszárdi polgármester eljárt a földmivelési minisztériumban, ahol közölték vele, hogy a szekszárdi vágóhidat a minisztérium már régebben exportvágó- hidnak minősítette és igy nincs Bemmi akadálya annak, hogy a Külkereskedelmi Hivatal Szekszárdot és vi dákét a Németországba szállítandó hasított félsertés kontingensből részesítse. Amit meg tudtak csinálni Szék- szárdon, azt egy kis jóakarattal és a vágóhídnak ilyen modernizálásával meg lehetne csinálni Baján is. Egy bizonyos, hogy vitéz Vendel István polgármester éleslátása ismét megtalálta az utat és módot arra, hogy a sertésexport szempontjából Tolna vármegye gazdaközönsége Szekszárd felé gravitáljon. Vitéz Vendel István polgármester ezzel íb megmutatta azt, hogy & pártokon felülálUa a gazdaközönség érdekéit szolgaija. Es hogy mit jelent ez a szolgálat, A bajai mészárosok annak idején küldöttségileg jártak ebben az ügyben dr Marschall Ferenc földmivelésüggi államtitkárnál, jártak Baja város vezetőségénél, odafordultak dr Reményi Schneller Lajos képviselőhöz, de igen^jnagy összeget fordít egy modern vágóhid létesítésére, hogy az ottani lakosság is részesüljön a ki viteli kontingensbői." Eddig a „Független Magyarság" vonatkozó cikke, pvt Remélni szeretnők, hogy a szekszárdi polgárság ennek a Du'in képviselővel és párthívei vei egy pro- grammon álló újságnak csak elhiszi, hogy a szekszárdi polgármestert elgondolásaiban a közjó emelése vezeti, hiszen ezt az újságot dr Mojzes és dr Sauerborn nálunk is jól ismert kisgazdapárti volt képviselők és ve- I zéremberek szerkesztik. Börtönre Ítélt Ügyvédek i A pécsi királyi járásbíróságon 1934. évi február 13 án megtartott polgári per tárgyalásán dr Sümegi Mihály — akkor pécii, jelenleg hátai és dr Mátyás József pécsi ügyvédek mint tanuk meg nem történt nyilatkozatot tulajdonítottak a felperesnek, holott az illető az általuk jelzett időben, 1933 április 2-án egyáltalán nem is tartózkodott Pécsett. Ebből az ügyből hamistanuzáBÍ büoper származván, dr Sümegi és dr Mátyás, mint vádlottak, elfogult- sági kifogást jelentettek be, mire a királyi Kúria a bünügy letárgyalá- sára a szekszárdi törvényszéket delegálta. Január hó 30-án került dr Sümegi és dr Mátyás a szekszárdi törvényszék W a n d 1 - tanácsa elé a vádlottak padjára és az egész napos tárgyalás során a vád tanukkal és konkrét bizonyítékokkal igazolta a két ügyvédnek a p*csi járásbíróságon tett vallomása valótlanságát. A vádlottak a szekszárdi törvényszék elé egy uj tanút is felvonultattak, ennek a vallomását a királyi ügyész kifogásolta és a bíróság nem is vette tekintetbe. A vádat képviselő királyi ügyész beszédében az ügyvédi kar ideális hivatását kiemelve és tekintélyét védve, keményen aposztrofálta ezeket a magukról megfeledkezett ügyvédeket, akik hamis tanúvallomásra vetemedtek. A vádbeszéd után védő- beszédüket ők maguk mondták el. A királyi törvényszék hosszas tanácskozás után késő este hirdette ki az ítéletet, amely dr Sümegi Mihályt egyévi, dr Mátyás Józsefet félévi börtönnel sújtotta. Az ítélet nem jogerős. Reflexlök a t. Házban elhangzott közbeszölftsokra eredményt sehol sem értek el. Marschall államtitkár nyíltan megmondotta, hogy hütőház felállítása nélkül szó sem lehet arról, hogy ez a terv keresztülvihető legyen. A bajai húsipar érdekében tehát a városnak kellene meghozni az áldozatot, hogy az előírás szerinti hütőházat megépítse és a vágóhid modernizálását keresztül vigye, miként ezt j most csinálja Cegléd városa is, amely A hitbizományi reform kapcsán Schandl Károly, az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnök vezér* igazgatója igen tartalmas, nagyhatása beszédet mondott. Ezen beszéd alatt dr Dalin Jenő, a szekszárdi kerület képviselője közbeszólás formájában azt jegyezte meg, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet kis embereknek nem ad kölcsönt. Scbandl Károly annyira igaztalannak tartotta ezt a közbeszólást, hogy arra nem is reflektált. Az egyes vidéki szövetkezetek most dolgoznak mérlegükön, amely legélénkebben igazolja, hogy a közbeszóló képviselőnek mennyire tájékozatlan volt ez a közbeszólása. A Szekszárdi Népbanknál az Orszá* gos Központi Hitelszövetkezet évenként szokásos négy napig tartó beható vizsgálatot tartott és ezen alkalommal megállapította, hogy ezen szövetkezet az 1935 ik évben 343 422 pengő aj kölcsönt folyósított, amelyből tisztán földmiveléssel foglalko zóknak 118 684 pengő, más fog- lalkozásuaknak 224.738 pengő ja tott. Hogy ezen kölcsönöket menynyire kisemberek kapták, annak bizonyítéka, hogy 200 Pig terjedő hitelt 167 ember 20.774 P 400 » » » 97 » 30.615 » 600 » j > 45 > 14.045 » 1000 » < > 34 > 27.320 » 1000 pengőn felül 85 > 250.668 > vett igénybe. Ha megyénkben lévő szövetkezetek közül ez az inkább városiasabb jellegű szövetkezet ily összeggel állt a kisemberek rendelkezésére, úgy éppen a tolnamegyei képviselők részéről nem illethati az Országos Központi Hitelszövetkezetet és a kötelékébe tartozó szövetkezeteket tárgyilagos kritika alapján az a vád, hogy nem állanak feladatuk magaslatán és nem teljesítik azt a hivatást, amelyért ezt az intézményt annak idején gróf Károlyi Sándor életrehivta és gróf Széchenyi Sándor tolnamegyei főispán hossza éveken át tartó elnöklete alatt felvirágoztatta. Festetich Sándor ugyancsak a hitbizományi javaslattal kapcsolatosan Árajánlatok díjmentesen Saját telepei Saját raktárai Kedvező részletfizetésre is 1 • • Nutschenbacher Ödön és Fia 286 (Cégtulajdonos: Mut schenbacher Jenő bej. cég) kőfaragó-, sirkőráktára, műkő-, műmárvány- és cementáru- készitő iparüzeme, tüzelő- és építési anyagok kereskedése Szekszárd, Horthy MIklós-ut 14-16-18. és Gröf Tisza István-ut 12. szám Fióksirkőraktárak : Tolna és Kskasd Kö faragómunkák vállalása adott rajz és terv szerinti kivitelben is. Nagy és raktár fekete svéd syemt gránitok, olasz és erdélyi fehér és szürke, hazai vörös márvány, továbbá mükösiremlékek Imo68 tólta»P*kban, minden Stóés fa^^S^mü^ liüfüSLH-SSiä “* u- “• utávésések, aranyozások, sir- és kriptaszegélyek és azoknak rtÍAkXÍSL áliantóan ktoható friss portland és .Üstökös- fehér cement, m?’ dunakavics, dunahomok, bányahomok, ködara minden színben és szemesé- zetten. comentfMték, falburkoló csempelapok egyszmüek és többszínű mintázatokban. Vakolat! köpor, úgymint sárga-, fehér-, rózsaszín, vörös. Schamottégla (tűzálló) schamotthabarcs, szigetelő-, bőr- és kat- ranylemez, stb. stb. Puha és kemény tfiziia, ölenként és vagóntételben. | I
