Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-11-18 / 92. szám

VIII. évfolyam. 11. szám. 1936 november 18. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 javaslat gabonatermelésünk javítására* Tolna megye gabonatermelése nem matatja ast a szinvonalemelkedést, melyet állattenyésztéséről megálla­píthatunk. Gabonatermelésünk terén tehát vannak tennivalók. A holdan­ként termésátlag rentábilis emelése közérdek Ukórdós lévén, Tolna megye mai gabonatermelésének saakszerübbé és gondosabbá tétele olyan feladat, melynek megoldására, szerény véle­ményem szerint, minden gasdának vállvetve kell törekednie. Soraim oélja azokat a teendőket előterjesz­teni és csoportosítani, melyekkel e fontos kérdés megoldásához gyakor­latilag hozzákezdhetünk. Vizsgáljuk meg, milyen módon lehetne leghatásosabban befolyást gyakorolni arra, bogy mentül több gazda — csak a megfelelő elővete- mények után, a leggondosabb talaj előkészítés mellett, kellő talajerőről gondoskodva, helyes időben, meg­felelő minőségű és mennyiségű vető­magot vessen el gabonaföldjére? A legjobbindulatu magyarázatok­kal, vagy beavatkozásokkal sem lehet Olyan értékes eredményt elérni, mint élő példa szemléltetésével. Azért arra kell törekedni, hogy mentői több gasdaember saját szemével, egymás mellett lássa és hasonlítsa össze a minden követelményeknek megfelelő, kevésbé megfelelő, vagy alkalmatlan gabonavetéseket. Tehát Tolna megye mentői több részén kísérleti gabona­parcellákat kell a gazdák, főleg kis­gazdák számára elkészíteni és „köz szemlére kitenni", melyen jól olvas- .ható táblák jeleznék az előveteményt, élőmunkát, vetési időt stb. Ezekről ki-ki leszűrhetné tapasztalatait. Ez­után fokozottabb figyelemmel kisérné a gabonatermelésnél közbejátsző azon fontos (fent elsorolt) tényesőket, me lyek —bár elméletben nagyrészt köz­ismertek — a gyakorlatban részint kényelemből, részint túlzott földki- használási törekvéstől hajtva, nem vétetnek kellő figyelembe. Fentemli- tett tényezők figyelembevétele váltja ki automatikusan a szakszerűbb és gondosabb gabonatermelést, mely hol­danként 1 vagy több q gabonatermés- többletet eredményezhet, változatlan instrukció és felszerelés mellett, leg­feljebb némi munkatöbblettel. A holdankénti rentábilis termés­többlet indokolja meg ast, hogy eszel a kérdéssel foglalkozzunk és az es- irányu tennivalókról szóló propozi- eiómat a tolnamegyei komoly gazdák megértése és támogatása reményében, a következőkben teszem meg. A megoldás elméletben. 1. A legforgalmasabb utak mentén, lehetőleg minden nagyobb község határa mellett, pl. 5-től 10 kát. hol­das gabonatermelési kísérleti parcella volna évente beállítandó. * Fenti javaslatot annak közérdekű voltára való tekintettel, örömmel hozzuk a nagy nyil­vánosság elé, abban a reményben, hogy az abban felvetett gondolatok hozzászólásokat fognak eredményezni, amelyek elő fogják segíteni a terv által megvalósítani kívánt fej­lődést a gabonatermelés terén. Esetleges megjegyzéseket kérjük akár Schell József báró úrral, akár a Tolnamegyei Gazdasági Egyesülettel közölni. 2. A parcellán 4 különféle elővete- mény után (pillangós, kapás, gabona, ipari növény) és többféle élőmunka után, esetleg többféle minőségű és mennyiségű gabona lenne elvetendő, esetleg műtrágya kísérletek közbe­iktatásával. 3- A parcellák ngy lennének el helyezve, hogy az előveteményt, élő­munkát stb. messziről olvashatóan feltüntető táblácskák a forgalmas ut mentéhez közvetlen közel egymás mellett sorakoznának. Az eredmény az útról is figyelhető lesz. A megoldás gyakorlatban. A megoldásnak lehetőleg pénzáldo zatok nélkül kell történnie. A közúti hálózat mentén elfekvő gazdaságokról térkép és kimutatás lenne mielőbb készítendő és ennek alapján a közérdekre való tekintettel felhívással kell minden alkalmas gaz daság közreműködését kérni annál is inkább, mert ebből gyakorlati tapasztalatot minden kísérletező gaz gaság önmagának is bőven szerezhet, amellett, hogy a közérdeket is szol­gálja. Mivel a kísérletező gazdaságnak nem szabad, hogy közhasznú mun­kája pénzbe kerüljön, az egyes par­cellák külön való elcsépelésétől el kell tekinteni az első években és a kísér­letek különbségét a gyakorlott gazda­szemnek kell megállapítania. Többféle típusa kísérletet kellene beállítani. 1. Előveteményre, 2. élőmunkára, 3. műtrágyára, 4. a 3 válfaj kombinációira. Minden gazdaság tetszése szerint választhat bármilyen kísérleti formát, mert az a fő, hogy csakis jószántá­ból, szivest-örömest kapcsolódjékjmin- denki ebbe a serkentő, közhasznú munkába. Mivel az első évben a helyes elő- vetemények utáni jó eredmények ki- domboritására kellene a fŐsulyt he­lyezni, az egész tervvel és beosztás­sal 1937 február hó 15*re teljesen el kell készülni, mivel az 1937. év őszén vetendő kísérletek egyes par­celláiba már a tavasszal: borsó, ten- } geri, répa, len stb. kell, hogy bele- { kerüljön, hogy az őszi gabona már ■ mindenféle elővetemény nyomába ke rülhessen a parcellába elvetésre. Tekintettel arra, hogy ez a terv egész Tolna megye területére szól és bármilyen messze is fognak feküdni egymástól a szélső járásokban levő kísérleti parcellák, mégis egy közös célt ssolgálnak, a kisérletjelző táb­lácskáknak egyméretüeknek és egy­forma kiviteltteknek kell lenniök. Proponálom, hogy a táblák elkészí­tését a jelentkezés sorrendjében a Gazdasági Egyesület ingyen bocsássa a közreműködő gazdaságok rendel kenésére. A kísérleti parcellák végleges be osztásának megállapításához javasol­nám Döry Frigyes és Manninger G. Adolf őméltóságáék szaktanácsának kikérését, •— az összes paroellák idő közönként való ellenőrzésére pedig egyelőre a Gazdasági Egyesület igaz­gatóságát kellene felkérni. A kisgazdák érdeklődését felfoko­zandó, a talajok és vidékek szerint GAZDA HÍREK — A Baranyamegyei Tejszövetke zetek Szövetkezetének alakuló köz­gyűlése. A Tolnamegyei Tejszövet­kezetek Szövetkezetének működése révén elért eredményekre felfigyelt az egész ország gazdatársadalma és ma már sok megyében folyik a szer vezkedés, hogy a tolnamegyei min­tára közös táborba gyülekezzenek a községi tejszövetkezetek. A szomszé­dos Baranya vármegyében folyó hó 8-án tartotta alakuló közgyűlését a Bárány amegy ei Tej szövetkezetek Szö­vetkezete, melynek eddig 65 tagszö­vetkezete van. Az alakuló közgyű­lésen dr Fischer Béla alispán elnö­költ éB azon a földmivelésügyi mi­nisztérium, az Országos Magyar Tej- szövetkezeti Központ, az Alsódunán- túli Mezőgazdasági Kamara, továbbá a bárány a-, bács- és tolnamegyei gazdaérdekeltségek kiküldöttei is résztvettek. Az alakuló közgyűlés az alapszabályok elfogadása után az igazgatóságot ób felügyelő bizottsá­got választotta meg. Az igazgatóság elnökévé egyhangú lelkesedéssel dr Fischer Béla alispánt választották meg. A Tolnamegyei Tejszövetkeze­tek Szövetkezete nevében Micheli Mihály elnök köszöntötte a szomszé­dos és testvéri intézményt. Az el­nöklő alispán megköszönte Micheli Mihály szavait, kiemelve azt, hogy ATolnamesvel Gozihuűgl Egyesület APRÓ HIRDETÉSEI Cnzdoiflgok fliemammaal jyrfgjjj* utján szerezhetők be: Olaj, benziz, gázolaj, traktorolaj, petróleum. — Mindennemű mű­trágya, zsák és kötéláru, erötakarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi szerek. Gőzeke- és fűtési szén salgótar­jáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsine­gek megrendelhetők. Pétlsó és kólltBíitrűsga kapható . Szekszárdon, az egyesület révén, kisebb tételekben is. Eladó 6 darab ACTA ^ közülük vem- 13—21 hónapos UvÍmV hes, import bi­kától) Bernrieder József középhidvégi gaz­daságában, u p. Kölesd. PlaHÁ* 1 darab I» Pannoni a“ ElallU • traktor-eke, 6-os és egy darab H. S. eke, traktorhoz, mély szántásra, 3-as. MezőgazMI Sépek, gyártmá­nyúak, az egyesület révén beszerezhetők. Mindenféle uetömníazEgyesülel révén besze­rezhető. Mindenféle UlZtOSltÚSl Ügyben, mint tfiz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. Molnár-féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd. bizonyos díjazásokat lehetne kitűnni ős minden aratás előtt megejteni ásó­kat, a jelentkező kisgazdák között a-, „legszebb gabonavetés" dijának el­nyerésére. Ha ezen kísérletek létesítésébe sok földbirtokos készséggel bekapcsolódna és sikerülne főleg a kisgazdák érdek­lődését ebben az irányban felkelteni, meg vagyok győződve arról, hogy ez olyan kapcsolatokat létesítené a gazdaságok között és remélhetőleg a. kisgazdák és haladó nagyobb gazdák között, hogy abból a mai idők na­gyobb problémáit szem előtt tartva, szociális szempontokból is csak jó fakadhatna. Hálás volnék minden Írásbeli hoz­zájárulás vagy véleményadásért, mely- lyel fenti tervezetről a kritikát meg­kaphatnám. Katalin puszta, 1936 november U. p. Alsó-Tengelic. őszinte gazdatársi üdvözlettel?. Báró Schell József a. k. | Tolna megye adott példát először az | országban arra, hogy mit jelent az, I ha a gazdatársadalom összefog. Meg- | köszönte a Tolnamegyei Tejszövet- | kezetek Szövetkezetének és Micheli I Mihály elnöknek azt a hathatós, és példaadó támogatást, mellyel lehe­tővé vált, hogy a Baranyamegyeh Tejszövetkesetek Szövetkezete meg­alakulhatott. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a tolnamegyei példán okulva most már, a többi vár­megyében is megalakulnak a vár­megyei tejszövetkezetek, mert csak & tolnamegyei „ norma" fogja az egész országban lehetővé tenni az egészsé­ges szövetkezeti életet és a tej jobbt értékesítését. — A Kaposvári Mezőgazdasági Ka? mara állattenyésztési szakosztálya & hó 17-én délelőtt 10 órai kezdettel Dombóváron a mozi nagytermében szakülést tart. Az ülést Náray An­dor keszthelyi gazdasági akadémiai tanár, a szakosztály elnöke vezeti és azon igen jelentős gyakorlati fon­tosságú állattenyésztési, de legfőképp pen értékesítési kérdések kerülnek szóba. így az olasz lóexport eddigi eredményeiről és jövő tenyésztési és. értékesítési kilátásairól, valamint & német hasított sertés-exportról és az export várható alakulásáról való be­számoló. Szóbakerül továbbá az an­gol pulyka és gyöngytyuk export mai helyzetének és a kaposvári ba­romfikeltető központ munkájának is­mertetése is. — A Kaposvári Baromfikeltető Köz­pont október hó 28-án adta ki első- kelésü csibéit és pedig 1251 dara­bot. A vásárló közönség a napos­csibékkel nagyon meg van elégedve. A gépekbe berakott tojás 83 9 szá­zaléka kelt ki és a központ csakis az életerős, egészséges csibéket adta ki a közönségnek. November 6 i má­sodik kelés elhelyezése már bizto­sítva van. November 6-tól december 1-ig nem lesz üzemben a központ. A karácsony előtti csibékre már most elfogad előjegyzéseket a központ. (Kaposvár, városháza, alagsor.) Ezek a csibék februárban már vágásra ab kalmasak lesznek. A karácsonyi esi. bék árát a központ csak később tudja közölni, mivel azt a földmivelésügyi minisztérium még nem állapította meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom