Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-01-29 / 8. szám

XVIII. évfolyam

8. szám.

i#

Szekszárd, 1936 január 29. (Szerda.)

hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dil>

Sgéaz évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő

Fő

szerkesztő:

SCHNEIDER JÁNOS

Felelős szerkesztő:

BLÁZS1K FERENC

A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árait

A legkisebb hirdetés dija 1-80 pengő. — A hirdetés egy 60 mIUlmétér széles hasábon millnnélersoronként 10 fillér, itlláslkeresőknek 50 százalék kedvezmény, ,

A hírrovatban'elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül.

SZEKSZÁRD POLGÁRAIHOZ!

E címen a Tolnamegyei Hírlap január 25 i számában felhívást intézett Szekszárd város polgáraihoz, ahol elsősorban azzal a ferde beállítással igyekezett az általa képviselt pártpolitika mellett hangulatot csinálni, hogy Saekszárd város képviselőválasztóinak névjegyzékéből tö megesen hagynak ki jogtalanul választókat és minHenkit felhív, hogy ezen jogfosztás ellen minden törvényes eszközt használjon fel, hogy el ne essenek alkotmányos jogaiktól.

Behatóan tájékozódtunk arról, hogy mindaz, amit a Tolnamegyei Hírlap már két iaben is saját hasábjain és egy ízben a fővárosi sajtóban is világgá kürtőit, nélkülöz minden tárgyilagosságot és alaposságot.

Külön cikkben statisztikai|adatokat sorolunk fel, amelyekkel bizonyítjuk, hogy mennyire tévesek és mennyire nélkülözik a valóságot azok a híradások, amelyek a választók számának nagybani apasztását jelzik és a lakosság számarányát, valamint a választók arány számát teljesen hamis beállításban közük.

Tény az, hogy Szekszárd város választójegyzéke sokkal alaposabb gonddal állíttatott össae most, mint eddig és ezúttal nem történhetik meg az, ami a múltban, hogy

a törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával politikai jogaiktól felfüggeszt, tett emberek is felvétettek a választók névjegyzékébe és sokan jogcím kellő igazolása nélkül vétettek fel, viszont köz- funkcionáriusok, tisztviselők, sőt egész iskola tanárai is el- Üttettek választói joguktól.

Ha Szekszárd választói névjegyzékének összeállítását érhette valamikor kritika, úgy az a múltra vihető vissza, mert most szándékosan senkit sem fosztottak meg válasitói jogától, ellen kezőleg biztosították azt mindazoknak, akik arra jogosultak.

Á nevezett újság, cikke végén, felhívást intéz Szekszárd polgáraihoz és összefogásra buzdítja őket a közelgő képviselőtestületi választásra és azt írja, hogy ezzel a választással a város közönsége ítéletet fog mondani, meg van-e elégedve az eddigi gazdálkodással és a képviselőtestületnek eddigi működésével. Főként bírálatot fog mondani arról, hogy az illetékesek a közönség vagyonával miként sáfárkodtak és fenn akarja e Szekszárd város polgársága tartani a jelenlegi állapotot, vagy pedig gyökeres változást kíván ?

Ha minden szenvedéiyesség nélkül, tisztán a józan kritikára helyezkedik

egy választás, akkor a közelgő képviselőtestületi tagválasztás nem verhet fel nagy hullámokat.

De ha nem a cselekedetek helyes mérlegelését, nem a jó zan kritikát, hanem a párt- politikát és az emberek lelkének felkavarását keverik bele ebbe a választásba is, akkor kilengésekre van kilátás

és valóban komolyan kell e város minden rendű és rangú lakosságának e válasatást felfognia és kényelmi szempontokból, nemtörődömségből nem szabad senkinek sem távoltartani magát e választási küzdelemtől, mert az nem azt jelenti csak, hogy Péter-e avagy Pálé az, aki a képviselőtestület tagjai sorába bekerül, de jelenti azt, hogy

a békés munka otthona lesz e Szekszárd város képviselőtestületének terme, avagy egy mindent megakadályozni óhajtó ellenzékieskedés kellő kritikát nélkülöző álláspontja jut e diadalra.

Szekszárd városa két évtized alatt hatalmasat fejlődött. Város volt név- leg azelőtt is, de külsőségeiben és közegészségügyi felkészültségében hátrább állott, mint több nagyobb tolnamegyei község. Vitéz Vendel István polgármesterségével az alkotások ideje kezdődött. A vasút közelében b&tolm&s épületcsoport emelkedett ki a gazos földből és ez az épületcsoport képezi ma Szekszárdnak legtekintélyesebb jövedelmi forrását. Vízvezeték, csatornázás épült, ezek — igaz — terheket rónak, különösen a város belső területén lakó intelligensebb lakosságra, de eien terhekkel szemben olyan számottevő a közegészségügyi előny, amit e kőt mü létesítése jelent, küzködve

is, de zúgolodás nélkül viselik- A vizkérdást tulajdonkép egy ellenzéki agitáció vetette fel ős főként azok körében igyekezett azt megfelelően kiélezni, akik a belső övezeten kivül esnek és ezen terheik aránylag sokkal kevésbé súlyosak, mint a belterületen lakóké. A villanyüaemet a háború teljesen lerongyolta, annak, helyreállítása irtózatos erőfeszítést jelentett volna Szekszárd város közönségére.

A polgármester és a képviselőtestület talált egy megoldást, amely lehetővé tette azt, hogy a villanyáram ma jóval olcsóbb, mint a béke idejében volt.

Úgyszólván semmiből pacjpok te- I remtődtek, a fáradhatatlan utánjárások nj középületeket eredményeztek. Ez nemcsak a város külső szépségét emelte, de ezen közmunkák

éppen a teljes keresetképtelenség idejében munkaalkalmat biztosítottak sokszáz napszámozó munkásnak és sok iparosnak.

Közel állunk ahhoz, hogy a pénz- ügyigazgatóság és államépitészeti hi vatal közötti területen az OTI székházénak építése megkezdődik. Akta- szerüleg bizonyítható, hogy bár a Társadalombiztosító Intézet választmánya évek hosszú során át a legesélyesebb módon kérelmezte e palota megépítését, mégis a vármegye mostani főispánja, dr örffg Imre, e városnak volt képviselője és vitéz Vendel István polgármester kitartó tárgyalásai hozták a megvalósulás állapotába ezen középület emelését, amely ismét sok-Bok munkás családnak fog kenyeret adni.

De itt van a kaszárnya kér- (jése.

Ha előrelátó bölcseséggel a város polgármestere és képviselőtestülete létre nem hozta volna a viz- és csatornamüveket, úgy Szekszárd, a helyőrségért erősen törtető városok harcában feltétlenül lemaradt volna.

zésére semmi alapot nem nyújtó időben keletkeztek, könnyebbé tehesse. Hiszen

akik ma a város ellenzéke élén állnak, mindannyian hozzájárultak nemcsak szavazatukkal, de érveléseikkel is, hogy azok a művek, amelyek ma terhet Jelentenek, létrejöjjenek.

Vájjon igazságos* e részükről most, hogy az ezekből származó terhekért mindenben a polgármestert okolják és magukat az ellenzékieskedés népszerűséget jelentő napfényében ftt- rösszék. Azt hisszük, hogy ennek erősebb megvilágítása nem szükséges azok részére, akik nem engedik jól látó szemeiket a mesterségesen szított elégedetlenséggel elhomályosítani.

És vitéz Vendel István polgár- mester ezek dacára sem csügged. Amikor a legfurcsább beállítással igyekeznek őt nemcsak az itteni polgárság előtt, de sajtó tudósítók utján az egész ország közvéleménye plőtt meghurcolni, akkor ő napok nosSzán át tárgyal, Budapestre utazik és ki« viszi, hogy Szekszárd és környéke a gondosan elkészíttetett vágóhíd nyújtotta lehetőségek folytán bekapcsolódjék a németországi sertésexport üzletkörébe.

A polgármestereket azért ülteti díszt jelentő állásukba a józan, megfonto ff közbizalom, hogy minden szellemi és fizikai erejüket a városok fejlődésének szenteljék.

Sok kicsinységből nem egyszer támasztott akadályt a politikai elfogultságból fakadó gyűlölet. Pincék homályában keletkeiő gyanúsítás kísérte Szekszárd város polgármesterének működését. A kritika mindaddig jogos, amjg a tárgyilagosság vonalát át nem lépi. Mindaddig épít, eszméket visz közelebb a megvalósuláshoz és intézkedéseket tesz helyesebbé. De amint ezt a határvonalat átlépi, amint annak célja politikai, vagy magánérdekü, azonnal gyülölséget kelt, munkát akadályoz meg, rombol és nem épít. Az njabbi öt évben városunk közéletében mindgyakrab- ban találkozunk ezzel a helytelen kritizáló állásponttal. Kicsiny szemszögből bírálják el a dolgokat és igyekeznek a város polgármesterének munkaerejét apró intrikákkal lekötni és megakadályozni abban, hogy ambícióját, tagadhatatlan tudását ób energiáját olyan az irányban érvényesíthesse, hogy azokat a terheket, | amelyek egy jobb és a jelen kedve- I zőtlen gazdasági helyzet bekövetkeAmig szenvedélyes hangok hallatszanak a megtévesztett emberek részéről ellene, addjg ő ugyanazoknak az embereknek a megélhetési lehetőségét nagy lépésekkel viszi előre.

A városi párt — amelynek letörésére törekszik most az ellenzék, bogy ezzel politikai helyzetét megerősíthesse — nem volt sohasem pártfegyelem alatt. Mindenki elmondhatta meggyőződését és kritikáját. Legritkábban jöttek kész határozattal és egyöntetű állásponttal a képviselőtestület elé. Nem voltak a polgármester célkitűzéseinek vak támogatói, de jőszándékainak mindenkor méltánylói és igazságos kritikusai.

A Tolnamegyei Hírlap azt a kérdést teszi fel, akarják-e Szekszárd polgárai, hogy az eddigi állapot, tehát a kevésbé harcos munka jegyében folyjon le a képviselőtestület további működése is ? Mi azt mondjuk, hogy igen 1 Hangsúlyozzuk, hogy pem a polgármesterért, nem azért, hogy János-e vagy József kerüljön a képviselőtestületbe, hanem azért, mert Szekszárd város minden rendű és rangú polgárának ez az érdeke. Mert nézzük csak, minő eredményeket tudott elérni a három évvel ezelőtti választás folytán bekerült ellenzék?

Egyes szám ára 12 fillér-