Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-01-29 / 8. szám

XVIII. évfolyam 8. szám. i# Szekszárd, 1936 január 29. (Szerda.) hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dil> Sgéaz évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1-80 pengő. — A hirdetés egy 60 mIUlmétér széles hasábon millnnélersoronként 10 fillér, itlláslkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban'elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. SZEKSZÁRD POLGÁRAIHOZ! E címen a Tolnamegyei Hírlap január 25 i számában felhívást inté­zett Szekszárd város polgáraihoz, ahol elsősorban azzal a ferde beállí­tással igyekezett az általa képviselt pártpolitika mellett hangulatot csi­nálni, hogy Saekszárd város kép­viselőválasztóinak névjegyzékéből tö megesen hagynak ki jogtalanul vá­lasztókat és minHenkit felhív, hogy ezen jogfosztás ellen minden törvé­nyes eszközt használjon fel, hogy el ne essenek alkotmányos jogaiktól. Behatóan tájékozódtunk arról, hogy mindaz, amit a Tolnamegyei Hírlap már két iaben is saját hasábjain és egy ízben a fővárosi sajtóban is vi­lággá kürtőit, nélkülöz minden tár­gyilagosságot és alaposságot. Külön cikkben statisztikai|adatokat sorolunk fel, amelyekkel bizonyítjuk, hogy mennyire tévesek és mennyire nélkülözik a valóságot azok a hír­adások, amelyek a választók számá­nak nagybani apasztását jelzik és a lakosság számarányát, valamint a választók arány számát teljesen hamis beállításban közük. Tény az, hogy Szekszárd város választójegyzéke sokkal alaposabb gonddal állíttatott össae most, mint eddig és ezúttal nem történhetik meg az, ami a múltban, hogy a törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával politikai jogaiktól felfüggeszt, tett emberek is felvétettek a választók névjegyzékébe és so­kan jogcím kellő igazolása nélkül vétettek fel, viszont köz- funkcionáriusok, tisztviselők, sőt egész iskola tanárai is el- Üttettek választói joguktól. Ha Szekszárd választói névjegyzé­kének összeállítását érhette valamikor kritika, úgy az a múltra vihető vissza, mert most szándékosan senkit sem fosztottak meg válasitói jogától, ellen kezőleg biztosították azt mindazok­nak, akik arra jogosultak. Á nevezett újság, cikke végén, felhívást intéz Szekszárd polgáraihoz és összefogásra buzdítja őket a kö­zelgő képviselőtestületi választásra és azt írja, hogy ezzel a választással a város közönsége ítéletet fog mondani, meg van-e elégedve az eddigi gaz­dálkodással és a képviselőtestületnek eddigi működésével. Főként bírálatot fog mondani arról, hogy az illetéke­sek a közönség vagyonával miként sáfárkodtak és fenn akarja e Szek­szárd város polgársága tartani a je­lenlegi állapotot, vagy pedig gyökeres változást kíván ? Ha minden szenvedéiyesség nélkül, tisztán a józan kritikára helyezkedik egy választás, akkor a közelgő kép­viselőtestületi tagválasztás nem verhet fel nagy hullámokat. De ha nem a cselekedetek helyes mérlegelését, nem a jó zan kritikát, hanem a párt- politikát és az emberek lelké­nek felkavarását keverik bele ebbe a választásba is, akkor kilengésekre van kilátás és valóban komolyan kell e város minden rendű és rangú lakosságának e válasatást felfognia és kényelmi szempontokból, nemtörődömségből nem szabad senkinek sem távoltartani magát e választási küzdelemtől, mert az nem azt jelenti csak, hogy Péter-e avagy Pálé az, aki a képviselőtes­tület tagjai sorába bekerül, de jelenti azt, hogy a békés munka otthona lesz e Szekszárd város képviselőtes­tületének terme, avagy egy mindent megakadályozni óhajtó ellenzékieskedés kellő kritikát nélkülöző álláspontja jut e dia­dalra. Szekszárd városa két évtized alatt hatalmasat fejlődött. Város volt név- leg azelőtt is, de külsőségeiben és közegészségügyi felkészültségében hátrább állott, mint több nagyobb tolnamegyei község. Vitéz Vendel István polgármesterségével az alkotá­sok ideje kezdődött. A vasút közelé­ben b&tolm&s épületcsoport emelke­dett ki a gazos földből és ez az épületcsoport képezi ma Szekszárdnak legtekintélyesebb jövedelmi forrását. Vízvezeték, csatornázás épült, ezek — igaz — terheket rónak, különösen a város belső területén lakó intelli­gensebb lakosságra, de eien terhekkel szemben olyan számottevő a köz­egészségügyi előny, amit e kőt mü létesítése jelent, küzködve is, de zúgolodás nélkül viselik- A vizkérdást tulajdonkép egy el­lenzéki agitáció vetette fel ős főként azok körében igyekezett azt meg­felelően kiélezni, akik a belső övezeten kivül esnek és ezen terheik aránylag sokkal kevésbé súlyosak, mint a bel­területen lakóké. A villanyüaemet a háború teljesen lerongyolta, annak, helyreállítása irtózatos erőfeszítést jelentett volna Szekszárd város kö­zönségére. A polgármester és a képviselő­testület talált egy megoldást, amely lehetővé tette azt, hogy a villanyáram ma jóval olcsóbb, mint a béke idejében volt. Úgyszólván semmiből pacjpok te- I remtődtek, a fáradhatatlan utánjárá­sok nj középületeket eredményeztek. Ez nemcsak a város külső szépségét emelte, de ezen közmunkák éppen a teljes keresetképtelen­ség idejében munkaalkalmat biztosítottak sokszáz napszá­mozó munkásnak és sok ipa­rosnak. Közel állunk ahhoz, hogy a pénz- ügyigazgatóság és államépitészeti hi vatal közötti területen az OTI szék­házénak építése megkezdődik. Akta- szerüleg bizonyítható, hogy bár a Társadalombiztosító Intézet választ­mánya évek hosszú során át a leg­esélyesebb módon kérelmezte e pa­lota megépítését, mégis a vármegye mostani főispánja, dr örffg Imre, e városnak volt képviselője és vitéz Vendel István polgármester kitartó tárgyalásai hozták a megvalósulás állapotába ezen középület emelését, amely ismét sok-Bok munkás család­nak fog kenyeret adni. De itt van a kaszárnya kér- (jése. Ha előrelátó bölcseséggel a város polgármestere és képviselőtestülete létre nem hozta volna a viz- és csa­tornamüveket, úgy Szekszárd, a hely­őrségért erősen törtető városok har­cában feltétlenül lemaradt volna. zésére semmi alapot nem nyújtó idő­ben keletkeztek, könnyebbé tehesse. Hiszen akik ma a város ellenzéke élén állnak, mindannyian hozzájárul­tak nemcsak szavazatukkal, de érveléseikkel is, hogy azok a művek, amelyek ma terhet Jelen­tenek, létrejöjjenek. Vájjon igazságos* e részükről most, hogy az ezekből származó terhekért mindenben a polgármestert okolják és magukat az ellenzékieskedés nép­szerűséget jelentő napfényében ftt- rösszék. Azt hisszük, hogy ennek erősebb megvilágítása nem szükséges azok részére, akik nem engedik jól látó szemeiket a mesterségesen szított elégedetlenséggel elhomályosítani. És vitéz Vendel István polgár- mester ezek dacára sem csügged. Amikor a legfurcsább beállítással igyekeznek őt nemcsak az itteni pol­gárság előtt, de sajtó tudósítók utján az egész ország közvéleménye plőtt meghurcolni, akkor ő napok nosSzán át tárgyal, Budapestre utazik és ki« viszi, hogy Szekszárd és környéke a gondosan elkészíttetett vágóhíd nyújtotta lehetőségek folytán bekap­csolódjék a németországi sertésexport üzletkörébe. A polgármestereket azért ülteti díszt jelentő állásukba a józan, megfonto ff közbizalom, hogy minden szellemi és fizikai ere­jüket a városok fejlődésének szenteljék. Sok kicsinységből nem egyszer tá­masztott akadályt a politikai elfogult­ságból fakadó gyűlölet. Pincék ho­mályában keletkeiő gyanúsítás kí­sérte Szekszárd város polgármesteré­nek működését. A kritika mindaddig jogos, amjg a tárgyilagosság vonalát át nem lépi. Mindaddig épít, eszmé­ket visz közelebb a megvalósuláshoz és intézkedéseket tesz helyesebbé. De amint ezt a határvonalat átlépi, amint annak célja politikai, vagy magánérdekü, azonnal gyülölséget kelt, munkát akadályoz meg, rombol és nem épít. Az njabbi öt évben városunk közéletében mindgyakrab- ban találkozunk ezzel a helytelen kritizáló állásponttal. Kicsiny szem­szögből bírálják el a dolgokat és igyekeznek a város polgármesterének munkaerejét apró intrikákkal lekötni és megakadályozni abban, hogy am­bícióját, tagadhatatlan tudását ób energiáját olyan az irányban érvé­nyesíthesse, hogy azokat a terheket, | amelyek egy jobb és a jelen kedve- I zőtlen gazdasági helyzet bekövetke­Amig szenvedélyes hangok hallatszanak a megtévesztett emberek részéről ellene, addjg ő ugyanazoknak az emberek­nek a megélhetési lehetőségét nagy lépésekkel viszi előre. A városi párt — amelynek letöré­sére törekszik most az ellenzék, bogy ezzel politikai helyzetét megerősít­hesse — nem volt sohasem párt­fegyelem alatt. Mindenki elmondhatta meggyőződését és kritikáját. Legrit­kábban jöttek kész határozattal és egyöntetű állásponttal a képviselőtes­tület elé. Nem voltak a polgármester célkitűzéseinek vak támogatói, de jőszándékainak mindenkor méltánylói és igazságos kritikusai. A Tolnamegyei Hírlap azt a kér­dést teszi fel, akarják-e Szekszárd polgárai, hogy az eddigi állapot, tehát a kevésbé harcos munka jegyében folyjon le a képviselőtestület további működése is ? Mi azt mondjuk, hogy igen 1 Hangsúlyozzuk, hogy pem a polgármesterért, nem azért, hogy János-e vagy József kerüljön a kép­viselőtestületbe, hanem azért, mert Szekszárd város minden rendű és rangú polgárának ez az érdeke. Mert nézzük csak, minő eredményeket tudott elérni a három évvel ezelőtti választás folytán bekerült ellenzék? Egyes szám ára 12 fillér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom