Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-09-30 / 78. szám

XVIII. évfolyam. Szekszárd, 1936 szeptember 80. (Szerda.) 78. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal:- ; Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 előfizetési dijj Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Pe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lop megjelenik minden szerdán ős szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlllmélersoronként 10 fillér. Allástkgreaőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett rek1ám~.'el|egyzésl, családi bír, valaiplnt p nyllttér soronként 60 nilérbe kerül. Köszönti ük helyőrségünket Magyaros lélekkel és lelkesedéssel köszöntünk Benneteket, akik a mai napon városunk falai között uj ott­honra találtok, hogy ott előkéssülje­tek azokra a nagy feladatokra, ame lyek a magyar nemzeti hadseregre és annak minden egyes tagjára vár­nak. Régóta vágyakoztunk arra, hogy városunk és környékének fiai ne a messze idegenben, hanem itthon, szű­ke bb hazájukban készíttessenek elő lelkileg és testileg a mindenkori had­sereghez tartozók nemes hivatására. Ezek a feladatok ma még nagyobbak és még tiszteletreméltóbbak azóta, mióta évszázados küzdelmünk gyü­mölcseként — igaz, bogy egy világ­felfordulás és országcsonkitás árán, — ez a hadsereg teljesen magyarrá alakult át és a magyar honvédség ^patinás és mindig dicsőséget jelentő nevét nyerte. Ma nem idegen érde­kekért emelkednek levegőbe a ma­gyar kardok és karok: a nemzeti hadsereg kötelékébe tartozéknak .a magyar -nemzet érdekei és a magyar határok megvédése és még tovább a csonka határoknak a régi magyar határokra váló kitolása a legszentebb feladatuk. Az őszi verőfényben, a természet haldoklásának eme szép, de mégis elszomorító óráiban elfeledjük a méla- bús gondolatokat és a szomorúság helyébe öröm ül arcunkra és a bol­dogság, az élniakarás vágya sugárzik ki, a reménység hatalmas érzése tölti él'lelkünket, remegteti meg szivün­ket, amikor Ti büszke lépéssel jöttök a lábán everő Balogh Adám fájától Ide közénk a Bartina lankájára, hogy otthont találjatok és Benneteket ma­gyar testvérként szivünkre öleljünk. A 'magyar nemzet egész történelme azt bizonyítja, hogy egy évezred ‘harca áll mögöttünk. Mérhetetlen sok győzelem és diadal, rettenetes csapá­sok sora és tengernyi vérhullás. Zeng­jek légyen bár harci kürtök magyar győzelemről, avagy szomorú vereség­ről, egy bizonyos és eát az egyet nem tudta elvitátni tőlünk még a "Világháború és annak rettenetes le- gázolása sem, hogy a harcokban a magyar katona mindig hősiesen, be­csületesen és lovagiaBan állta meg a helyét. Ha igy volt ez azokban az v időkben tatamikor fiaink idegen zászló és idegen vezényszó alatt küzdöttek, ■ mennyivel fokozottabban áll az,°ami- kor a nemzeti zászló után, érzésben és nyelvben magyar parancsnokok ve­zetésével teljesíti feladatait a nemzeti ‘hadsereg. Ha hőn vágyakoztunk évtizedeken keresztül, hogy dédapáink -és nagy­apáink nemtörődömsége miatt váro­sunk szomszédságában letelepített hadsereg fiai hozzánk jöjjenek, mennyi- Vei nagyobb és őszintébb az örömünk, j hegy a! honvédség kötelékébe tartozó | hadfiak jönnek hozzánk, hogy élesztői . l®Sy6cekf ebben *a német telepítésből származó, de isig-vérig magyarrá lett lakosságban annak a kötelesség­érzetnek, amely nemzetünk megpró­báltatásának még mindig tartó nehéz óráiban kell, hegy igazi lánggal égjen mindenkiben: a járni tudó gyermek tői a még mozogni tudó aggastyánig. Hiszen azok a mérhetetlen nagy fel­adatok, amelyek a ma élő nemzedék előtt állanak, oly nagyok, hogy a kilenc milliónyi magyar teljes össze­fogására, kézfogására és áldozatkész­ségére van szükség. Fiaink I A Ti büsske fejtartástok a mi bisodalmunk, a Ti erős láb- dobogástok megdobbantja a mi ssi- vünket is. A Ti ruganyos mozdula­taitok erőt kölcsönöznek a mi izmaink­nak is. Mintegy megfiatalodunk, amint nézünk Benneteket és a büszkeség, az öröm, a lelkesedés pírja önti el arcunkat és szemünkben a magyar dacos büsskeaég asikrája lobog. Kössöntünk Benneteket vitéz Se­bestyén Béla ezredes Uratokkal és az egész tisztikarral! Ebből a köszön­tésből — bármily szürkék is szavaink, de ünnepi lélekből fakadók — érez­zétek meg az igazi, mélységes szere- tetet és ebben a pillanatban, amikor senekarotok hangjától és daliáB fel­vonulástoktól élénkek utoáink, arra kérünk Benneteket, hogy ast a sze- retetet, amely e város minden lakója Tésséről felétek sugársik, aszal vi­szonozzátok, hogy uj otthonotokban szent lelkesedéssel készültök nagy feladataitokra, e város utcáin pedig és e város lakosságával szemben azzal a lovagias érzéssel viseltessetek, amely minden időben szent hagyománya volt a magyar esredeknek. Legyen ez a város második ott- honotok, Isten hoiott közénk Benne teket I 8. Pesihy Pál a vörös veszedelemről A bányai evangélikus egyházkerü­let e hó 25-én tartotta ezévi tanács­kozásait a budapesti Deák-téri leány- gimnázium dísztermében. A megnyitó beszédet dr Pesthg Pál titkos taná­csos, ny. igazságügyminiszter, egyház­kerületi felügyelő tartotta és ebben a beszédében az emberi kultúrát fe­nyegető vörös veszedelemről többek közt ezeket mondotta: Isten mind súlyosabb megpróbálta­tások elé állítja az emberiséget. A biblia tanításai alapján 2000 év alatt felépített erkölcsi világrend ádáz el­lenségei az elmúlt év folyamán vér­szemet kapva, immár nyíltan hadat indítottak az Istenség ezzméje, az Isten vallásának fundamentumán ala­kult társadalmi ób államrend -ellen, hogy ezek megdöntésével úrrá tegyék a világ felett a vak gyűlöletet. A spanyol polgárháború rémségei napról-napra eltöltenek bennünket az Istentől elszakadt ember mindennél undokabb, vadabb, vérengzőbb tóm- bolásának borzalmaival. ‘Ugyancsak aggódva figyelhetjük azokat az ese- idényeket, amelyek ugyanezen világ­nézet által vezéreltetve egy nyugat európai nagy állam belső életét teszik napról-napra súlyosabbá és hova­tovább elviselhetetlenné. Hem szabad figyelmen kívül hagynánk azt sem, hogy kösvetlen köselünkben is meg­vetette lábát ennek a felforgató ősi­mének zászlóvivő állama. A marxista támadás célja a társa­dalmi rend és ennek nyomán aa állata rendjének a felforgatása. Minden ál­lami és társadalmi rendnek pedig az a tiszta erkölcs az alapja, mely aa istenség fogalmából ered és amelyet semmiféle materialista felfogás nem pótolhat. Ebből következik, hogy a felfor­gató eszmék elleni védekezés első frontjában aa egyházak megerősítésé­nek a feladata áll. Ez a kötelesség egyformán terhel minden egyházat és szert a támadás veszélye egyformán fenyegeti az összes egyházakat, nyil­vánvaló, hogy a védekezésnek is összefogónak, egymást megértőnek kell lennie. Ezt bizonyságként látva fordulok erről a helyről kérő szóval a többi egyházhoz, hogy a tornyo­suló, fenyegető veszély előtt tegye­nek félre minden felekezeti versen­gést, az emberekben csupán az egy- istenbivő embert lássák. Ez lehetővé teszi majd az egységes védelmi front kialakulását. A kormány a szőlősgazdákért .Az érdekelt .szőlőtermelő gazda­körön ség bizonyára -«agy -örömmel üdvözölte azokat a kormányzati in­tézkedéseket, amelyeket DaránylKál- mán miniszterelnökhelyettes és föld— quvelóaügyi i miniszter jelentett be a szőlősgazdák balatonfüredi kongresz- szusán ós .amely intézkedések körött J első helyen áll a bortörvény most megjelent uj végrehajtási utasítása. He bizonyára j felügyelt - erre -a^mi-i niszteri beszédre az egész magyar gazdasági-közvélemény -is, bissen a szőlőgazdaság, illetve bortermelés gaz­dasági életünk egyik legfontosabb ágazata, miután abból mint bir­tokos, vagy mint mnnkás ■—kerek egymillió ember él. Ennek a népré­tegnek, illetve nagy fontosságú fog­lalkozási ágnak a léte és gaadasági boldogulása.az • utolsó másfél évtized­ben igen bizonytalanná vált az érté­kesítési viszonyok kedvezőtlen ala­kulása következtében. A bajok kutforrását itt is — mint minden megy®? bajnál —- a trianoni békében: kell keresnünk) mert a tör­ténelmi Megyarowzág, illetve az ősz­trák-msgyar monarchia, mint gazda­sági egység, feldarabolása tette oly nehézzé a magyar bor értékesítésé­nek problémáját. Békeidőben nem okosott gondot a magyar szőlősgaz­dáknak a termés értékesítése, hiszen a Felvidék, az osztrák tartományok, különösen a monarchia északkeleti vidékei még a silányabb minőségű magyar borokat is szívesen megvásá­rolták. Azóta ez a helyzet gyökere­sen megváltosott és csak dicséretére válik a kormánynak, hogy felismerve a kérdés messzekiható szociális je­lentőségét, minden tőle telhető mó­don és minden rendelkezésre álló essköz felhasználásával igyekszik a magyar szőlősgazdák helyzetét meg­javítani. A magyar bor értékesítésének leg­nagyobb nehézségét az a tény okozna, hogy még közepes termés esetén in körölbelül kétmillió liter bor kerül a piacra és ez a mennyiség termé­szetesen jelentősen meghaladja a bel­földi fogyasztás mértékét. — Éppen ezért teljesítette a földmivelésttgyc miniszter a szőlőtermelő gasdaközön- ségnek régi óhaját akkor, amikor a balatonfüredi nagygyűlésen bejelen­tette, hogy a borértékesítés meg­könnyítése céljából a kormány pé- hány százezer hektoliter bont ——ter­mészetesen gyengébb minőségű bort — ki akar vonni a forgalomból ée gondoskodni kíván annak szesszé való feldolgozásáról. Korlátlan lehe­tőségekkel ezen a téren azonban nem lehet számolni, mivel a miniszteri nyi­latkozat szerint krumpliból és répá­ból is nagy termésre van kilátás és tudvalevő, hogy ezeknek az agrár­cikkeknek saesszé való feldolgozásé- hoz is fontos érdekek fűződnek. A kormánynak sikerült azonban a szesz­ipari érdekeltségekkel oly megálla- podáat létesíteni, amely ezeket aa ér­dekeltségeket arra kötelezi, hogy kő- rülbelül tizennégyezer hektoliter bor­ból kifőzött ssesst vegyenek át. En­nek a bormennyiségnek a kivonása, valamint a termelők házi fogyasztása jelentősen csökkenteni fogja a piacra kerülő hőmennyiséget és igy min* den kilátás megvan arrs, hogy a,kor­mánynak sikerülni fog a bor árak le­törését megakadályozni. A kormány azonban gondoskodni kíván arról is, hogy egyrészt a ma­gyar szőlőterületek feleslegesen és. indokolatlanul ne szaporodjanak, más­részt arról, hogy a termelt szőlők minősége megjavuljon. Éppen ezért tilalmazza a bortörvény újabb zfőlók telepítését oly területeken, ahol más művelési ágak is eredménnyel >biz­tatnak. A minőségi termelés érdekét, szolgálja viszont az az intézkedés, hogy a gyengébb minőségű, úgyne­vezett direkttermő szőlőket tiz éves határidőn belül nemesebb fajtákra, kell átoltani. Miután azonban e gyen­gébb minőségű szőlők túlnyomó ré- j Bze kisgasdák kezén van, a minisz- tér bejelentette, hogy a mezőgazda - i ság felsegitóséra szolgáló alapnak Egyes szám ára 12 fillér^

Next

/
Oldalképek
Tartalom