Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-09-30 / 78. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 szeptember 30. egy részét a szőlősgazdák támogatására kívánja felhasználni és így a minőségi szőlőtermelés elterjedését meggyorsítani. Eteket a törvényes intézkedéseket egészíti ki és viszi át a gyakorlati életbe a most megjelent végrehaj- tási utasítás, amely szerves egészbe foglalta a bor előállítására, kezeié* sére és forgalmára vonatkozó ősz szes jogszabályokat, amely továbbá intézkedett a nemesebb, köztük a kitttnó szekszárdi vörös borok márkázásának szabályozásáról, a tokaji szamorodni és aszú borok minőségi vizsgálatáról, a hegyi szőlők ellen- őrzéséről és amely végül az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanáci ban egy olyan intézményt állított fel, amely az összes érdekeltségeket ma gában foglalja és lehetővé teszi, hogy az érdekeltek szakszerű javaslataik* kai támogassák a földmivelésügyi | Dr Mnm Adám unta- s széntelepe Szekszárd vasútállomással zzemben, Hayer-féle zzéntelep, 6r6f Tisza latván-u. 18. *~||| Telefonsáéin e 172. || Rendelések eszközölhetők: a telepen, azonkívül Garay-tér 6. és Kossuth Lajos-utca 30. szám alatt. Fh«ih«ih szén, koksz, száraz tűzifa lilén Is nprlton kormányzatnak a szőlőtermelés és borértékesítés fejlesztésére irányuló törekvéseit. Egészen bizonyos, hogy ez a végrehajtási utasítás a hegyközségi és szesitörvénnyel együtt, amelyek a földmivelésügyi miniszter bejelentése szerint együtt fognak a Ház elé kerülni, gyökeresen megoldják nemzeti termelésünk e fontos ágazatának sokrétű és jelentős problémáját. A tolnámé gyei vitézek szekszárdi értekezlete Vasárnap jöttek össze a szekszárdi vármegyeháza nagytermébe Tolna vármegye vitézei szokásos évi értekezletükre, amelyen hallgatóként megjelent Szekszárd vezető értelmiségének színe-java is. Vitéz Tihanyi Szilárd vármegyei székkapitány üdvözölte a megjelenteket és rövid beszédben hívta fel a vitézeket kötelességük minél szigorúbban való teljesítésére most, amikor a nemzeti és a nemzetietlen, a polgári és a bolsevista világnézet áll egymással szemben. Ezután vitéz dr ThuránszkyLito\6 főispán tartott igen hatásos előadást * vitézi rendről, a vitézi hivatásról és a vitézeknek a mai társadalmi rendben való elhelyezkedéséről. Nagyon érdekesen rajzolta a hallgatóság «lé azt az értékes szerepet, amelyet a vitézek a magyarság kemény tulajdonságaival a nemzet egységbe foglalásának munkájában betöltötték és rámutatott arra, miképpen küzdenek a vitézek azért, hogy a nemzeti tár zadalom megerősödjék. Figyelmeztette a vitézeket arra a kötelességükre, amellyel vigyázniok kell, hogy a magyar társadalomba a nemzetközi esz mék be ne férkőzzenek és amellyel a társadalomból ki kell vágni, ki kell metszeni a gyógyíthatatlan fekélyt. Lelkére kötötte a vitézi társadalomnak a magyar hagyományok, szokások, népművészet, a nemzeti költészet, zene, irodalom, művészet és sajtó büsske ápolását, a hadsereg, a honvédelem tiszteletének, szeretetének és megbecsülésének propagálását, a családi élet tisztaságát és a gyermekek izzó hazafias szellemben való nevelését, mert ha nem tudjuk meg akadályozni, hogy a fiatalságnak tév- tanok jussanak a leikébe, akkor nem lehet a magyarság jövőjét biztosítani. A mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatott nagyszabású és igen élvezetes előadás végeztével a közönség meleg ünneplésben részesítette vitéz dr Thuránszky László főispánt, aki nek vitéz Tihanyi ssékkapitány mondott hálás kösiönetet az értékes előadásért, amely után a Himnusszal az értekezlet véget is ért. , A vitézek ezután katonás forrná* oióban vonultak le a Szent Imre ligetben levő hősi emlékssoborhoz, ahol ugyancsak nagy közönség jelenlétében vitéz Vendel István szekszárdi polgármester mondott a világháború* ban elesett hősök emlékét méltató gyönyörű beszédet, majd letette a szobor talapzatára a vitézek babér- koszorúját. Az értekezlet napján kívánta a vitézi szék megrendezni a vitézek feleségeinek, vitéz dr Thuránszky Lászlóné szül. Vécsey Terézia bárónő vezetése alatt tervezett összejövetelét. Ezt azonban későbbre kellett elhalasztani, mert a nemzetes asszonyok nagy réBze a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudott vasárnap Szekszárdra utazni. Városi közgyűlés Szekszárd megyei város 1937. évi költségelőirányzatának tárgyalását végző csütörtöki közgyűlést a polgármester az idő elhaladására való hivatkozással, este 19 óra 45 perckor félbeszakította és folytatását szombat délután 16 órára tűzte ki azzal, hogy a személyes megtá- madtatás címén felszólalni kívánó vitéz Makray Ferenc, dr Dulin Jenő és Törő József is akkor adhatják elő sérelmeiket. A dr Cs. Papp Jenő polgármesterhelyettes által megnyitott folytatólagos közgyűlésen először vitéz Makray Ferenc szólalt fel és többek közt eze két mondotta: — A múlt közgyűlés végeztével olyan incidens történt, amely a közgyűlés méltóságát sértette. En, aki 57 éves koromig soha egy hazug szót ki nem mondottam, szavahihetőségemben megtámadtatván, olyan han got használtam, amelyért önként meg kell követnem a képviselőtestületet. Megfoszttattam a felszólalás jogától, __________ «• ko nvertálni. Felszólalásának végeztével vitás Vendel polgármester vette át s kőz- gyűlésen as elnökléat. Dr Dulin Jenő a városi állam* segélykérőiéin, a városnál előfordult sikkasztások, valamint a szólásszabadság korlátozásáról beszélt személyi megtámsdtatás címén. Vitéz Vendel István vitéz Makray felszólalására felolvasta az előző köz* gyűlés lefolyásáról felvett hitelesített jegyzőkönyvi kivonatokat, majd az eredeti okiratok felmutatásával ismertette az aszfaitUgy részleteit, kijelentve, hogy ezek az adatok kót- ségbevonhatatlannl neki adnak igazat. Dr Dnlinnak válaszolva megállapította, hogy a sikkasztás nem mindig az ellenőrzés hibája, mert hiszen régi igazság, hogy tolvaj ellen nincsen zár. Viszont, hogy az ellenőrzés gondos, volt, az abból is kitttnik, hogy az előző sikkasztásokat ő maga a munkatársaival együtt fedezte fel. Ismertette az ellenőrzés nehézségeit, a sok helyen történő pénzkezelést, amelynek dacára is az óriási pénzforgalomhoz viszonyítva itt aránylag igen csekély a kár, nem úgy, mint az ellenzék szerint példás ellenőrzést gyakorló Baján, Kaposváron, Kispesten és Mohácson, amely utóbbi helyen nemrég majdnem a város egész vagyonát ellopták. Felemlítette azután, hogy azóta, mióta Nádosy Géza sikkasztott, tizenhat esetben volt különféle rovancselás a belügyminisztérium, a vármegyei számvevőség és a városi számvevőség részéről. Ezután a közmunkaalap előirányzatát tárgyalták le, majd a villamos és jégmü előirányzatánál az ellenzék több tagja kifogásolta, hogy ezen üzemek tartalékalapjait nem helyezik el takarékbetétként. Tóth Pál főszámvevő, vitéz Vendel polgármester, Schneider János, Szabó János és dr Leopold Kornél a felnőttek kínos oktatását végzőén igyekeztek megértetni, hogy a tartalékokat takarékba nem lehet elhelyezni, mert a tartalékként előirányzott összegek bennfoglaltatnak azokban a hátralékokban, amelyekkel egyes fogyasztók adósak az üzemeknek. Az előirányzat elfogadása után a viz- és csatornamű költségvetését vették vizsgálat alá. A vitában több ellenzéki felszólalás után Schneider János rámutatott arra, hogy dr Dulin, az ellenzéki képviselő, a belügyminiszterrel szemben aulikusnak igyekszik magát feltüntetni, mig Schneider felszólalásairól azt szeretné kimutatni, hogy rebellis módon ellenkezik a kormánnyal. 91LÁGMOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Fiouelem I Október l-től, a téli időszakban, hétközSzerda, szept. 30. Csütörtök, okt. 1. */i 7 és 9 órakor x/,6 és l/i9 órakor Hyppolit, o lakáj Az előadások kezdete: hétköznapokon: 1l,6 és x/i9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Főszereplők: Csortos, Kabos, Gázon, Jávor, Fenyvessy Éva és Erdélyi Mici Magyar világhiradó (Nagy derültség.) Dulin gondolat- fűzésére megállapította, hogy az nem rebellis cselekedet, ha ő a városi autonómia jogát a miniszterrel szemben is hangoztatja. A viz- és csatornamű költségvetésének megszavazása után az inségjárulék kirovásáról, a jövedelmi és társulati adó, valamint az általános jövedelmi adó pótlékáról határozott a közgyűlés. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! — GömbSs Gyula miniszterelnökségének negyedik évfordulója. A Nemzeti Egység Pártjának vezetősége hétfőn délelőtt Iuády Bála országos pártelnök elnöklete mellett pártvese- tőségi ülést tartott, amelyen meleg hangon megemlékeztek Gömbös Gyula miniszterelnök kormányalakításának negyedik évfordulója alkalmából a németországi szanatóriumban tartózkodó Gömbös Gyulának az ország érdekében kifejtett eredményes munkásságáról és ebből az alkalomból a párt nevében táviratilag üdvözölték őt, — A honvédelmi miniszter Szék- SZárdon. Vitéz Somkuthy József szkv. tüzérségi tábornok, m. kir. honvédelmi miniszter a helyőrségnek a vármegye székhelyére való bevonulása alkalmából 30-án délután gépkocsin Szekszárdra érkezik és itt fogadja a katonaság jelentkezését. A szekszárdi laktanya első benépesitési aktusára megjelenik vitéz Falta László tábornok, pécsi vegyes dandárparancsnok is. — Bodnár István gyásza. Legenyei Bodnár Béla ref. lelkipásztor, a megszállott ugocsamegyebeli Tamásváralja lelkésse hosszas betegség után életének 79., lelkipásztori szolgálatának 51. évében, Tamásváralján elhunyt és istentisztelet kíséretében e hó 23-án temette' őt a szatmári református esperes hat lelkésztársa segédletével. Az elhunytban Bodnár István, a kitűnő iró, lapunk elnöke testvér bátyját gyászolja. — A Szekszárdra helyezett határ* őrök pécsi buC8UZtatÓJa. Hőtfőn reggel búcsúztak el a Szekszárdra áthelyezett határőresapatok Pécs lakosságától az országsászló mellett lévő téren, ahová zenekarral vonultak fel. Megjelent ott nagyszámú közönség élén dr Nendtvich Andor polgár- mester és Makay István h polgármester is. Ott volt vitéz Falta László tábornok vegyes dandárparancsnok is kíséretével, továbbá kivonultak minden csapatnem tiszti és legénységi küldöttségei is. Vitéz Sebestyén Béla ezredes búcsút vett a polgári előkelőségektől és a csapatok a felsorakozott közönség meleg ovációi közben elindultak a kétnapos útra. A határőröket vitéz Falta László dandárparancsnok a csapatparancsnokokkal együtt elkísérte a vámig. —. Sárdy János az Operaház tagja. A vármegyének majdnem minden nagyobb helyén ismerik Sárdy Jánost, a fiatal dunaföldvári tanítót, akinek a meglepően szép, üde tenorhangja különös érdekessége volt hangversenyeinknek. Sárdy — mint a zeneművészeti főiskola vidéki növendéke magánúton olyan szorgalmasan és eredményesen folytatta énektanulmányait, hogy Márkus László, a budapesti kir. Operaház igazgatója a napokban a daiműszinház tagjai sorába szerződtette. Úgy tudjuk, hogy Sárdg a „Bánk- bán“• ban fog a budapesti közönségnek bemutatkozni. személyes kérdésben is inzultus ért, úgy hogy ezeket a sérelmeimet a felsőbb hatóságnál feljelentés tárgyává teszem. Ezután kimerítően magyarázta, hogy a szekszárdi aszfaltozás ügyében tartott felszólalásának adatai a valóságnak mind megfelelnek. Végül hangoztatta, hogy Szekszárd adósságait olcsó MABI kölcsönnel kellene
