Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-07-29 / 60. szám
4 tolnamegyei ÜJSAÖ 1936 julius 29'; — Kerikpirtolva] katonaszökevény. V i g h Síd dór 25 éves sólyomkövi borbélysegéd, román katonaszökevény munkaadójától, Csutorás János dombóvári borbélymestertól egy kerék- párt ellopott és ason ismeretlen helyre ssökött. — Belefulladt a Sióba (?). F. hó 6-án Sióagárd közelében, a Sárvii- csatorna partján férfirnhát találtak. A rnha zsebében Pár András nevére Kóló mankakönyv volt. Alapos a gyanú, hogy a visbe fal ladt. Ssemély- leiráBa: köséptermetü, arca sovány, beesett, sseme halványkék, nsemöl- döke világosbarna, haja ásóké, különös ismertető jele, hogy jobhkeie mutatóujján feltűnő sebhely van. — Hogy mennyi kenyeret fogyaszt egy-egy ember, érdekes megfigyelni. Eb a kenyérfogyasitás természetesen Össze van kötve a különféle népek táplálkozási rendjével is. Átlagban egy.egy ember évenként 130 és 273 kilogramm kösötti kenyórmennyisé- get fogyását. Svájcban átlag 130 kg, Németországban 157 & kg, AmerikA- ban 166 kg, Angliában 170 kg, Ausatriában 176 kg, Olassorsiágban 175 5 kg, Belgiumban 272 5 kg és basánkban 273 kg kenyér fogyasztása esik egy év alatt egy lélekre. Ha hazánk lakosság átlag Sl/t milliónak vesszük, akkor csonka Magyar- országon 1620 és fél millió kg ke nyér az évi szükséglet. Szeluzűnlon a beltelekben 40 évóta fennálló cca 1500 O-öles u. n. VARGA.féle kertészet 2 szobás lakással, bővizű knttal, 3500 O-öl SSf ÄPCmböárbenfló. Cim: Mayer Jáoos-féle vaskereskedés, 8zekszárd. 524 — Tolvaj csavargó. Búza Urbán 48 éves báosmadarasi csavargó, a napokban koldulás ürügye miatt bement Szttsz Mihály dunassentgyörgyi lakos házába. Mig az otthon egyedül levő Ssüszné a konyhába ment, hogy valami élelmet hozzon, Busa ellopta a gazdának az asztalra helyezett mellényéből értékes Doxa óráját. Mire az asszony visszajött, a kéregető már a kapu felé tartott. Kiabálására a tolvaj megijedt és $z órát a kapufélfa tövében egy porrakásba rejtette, bogy később majd visszajöjjön érte. Busának sikerült elmenekülni. Később azonban az utána siető kis bírák elfogták. A már többször büntetett tolvaj ellen a szekszárdi Ügyész- Bégen eljárás indult. — Balesetek. Csörgő Ferenc 20 éves nagyszokolyi földműves a széna- padlásról leesett, súlyos belső sérüléseket szenvedett. — Klézli Rozália 7 éves szekszárdi kislány, nála idősebb fiukkal madárfiókákat akart kiszedni, a fáról leesett és a ballába eltörött. — Obendorf Henrik 33 éves hidasi OBéplőmunkás a szalmakazalról leesett, a balkarja eltörött. — Kolompár István 27 éves siőagárdi cigány a síkos, agyagos utón elesett és a fején súlyos zuzódást szenvedett. — Csordás István 21 éves meggyes- pusztai cséplőmunkásnak a gép törek- rázója a balkezét összezúzta. A sérülteket a közkórházban ápolják. ELADÓ I esetleg november 1-ére bérbeadó Szekszárdon Levente ucca 7. sz. alatti kertes, különálló, uj, adómentes fürdőszobás, közműves 3 szobás, verandás, komfortos úri villa. Érdeklődni lebet: Dr Biró Kél- 523 mánnál Budapest, II. Lövőház-u. 24. VILÁG-’ MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF 1 Szerda, Julius 29. CsOtörtök, julius 30. Csak 16 éven felüliek részére! A szezon nagy mestermfive 1 Pokol a földön Az előadások kezdete: hétköznapokon: */i7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Dante Infernófa Fox világhiradó Soffőr-gépész harmincas, kizárólag vidéki gyakorlattal. éves bizonyítványokkal adja be fizetési igényes ajánlatát Kajmádi gazda- 522 Ságnak Simonmajor. Irt a János! Irta; Radványné Ruttkay Emma. Nanica már kilenc éve úgy beletartozott a családba, hogy bajos lett volna nélküle elképzelni az együttest. Nem volt sem szépség, sem a világ ügyessége nem összpontosult benne, de becsületes volt és megszoktuk a sántikálását, a dörmögését, a rigolyáit s mert hogy gyermekkorunkban került a házba, megszoktuk azt is, hogy neki szót fogadjunk. A dörmögésen kívül volt egy szokása, amiről „az Isten világáért" nem mondott volna le. Nagyon szerette a „bólogatós" tejet. Hogy milyen az a bólogatós tej? Hát az, amelyik nincsen egészen megaludva, csak sa- vanykás, de még — híg, szóval: bólogatós. Aztán ennek a bólogatós tejnek a jóságához hozzátartozott, hogy hazai legyen, hogy köcsögből való legyen, amely köcsög odahaza száradt szellőzött az ágason s átjárta a szél meg a nap. Ennélfogva hiába volt akármilyen szép porcéit áncsésze, vagy ttvegpohár, amibe anyám öntötte megalvásra a tejet, sohase volt olyan jó, mint a falusi, hasai, amelyért minden héten kétszer, csütörtökön és vasárnap el kellett ballagni egy óra járásnyira, Babótra. Esett vagy osikorgott, vagy forró nap sütött, Nanioára hetenként kétszer rájött a bólogatós tej vágya, akár a harmadnapos hideglelés. Persze, a bólogatós tejjel velejárt a falu sok minden újságja. Az ember nem is hinné, mi minden nagy esemény történik faluhelyt két három nap alatt. Aztán, miben merült volna ki egy héten át a Nanioa egyszerű fantáziája, ha odahaza nem kap tápot? írni, olvasni nem tudott, mosogatni nem lehet örökké, a kertben is elelfogyott a gyomlálás meg a kapálás, hát az esti horgol gatás mellett valamin csak kell gondolkozni! Este, a vacsoraidőre pontosan nyi- korgott a kapu s a harangszóval megjött Nanica, vagy lehiggadva, vagy felizgulva, de megjött, mert a disznókat meg kellett etetni. Harangszóra azok rendesen úgy visítottak, majd szétverték az ólat s ha történetesen előbb érkezett Nanica, a disznók valahogy megérezték s rákezdték a visító és röfögő nótát, Nanica rájuk kiabált: Fene a böndőtökbe, hiúén még nem is harangoztak I MoBt vasárnap nagyott késett Nanica. A harangozó már hazafelé bal- lagdált, a disznók belefáradtak a visításba, mire Nanica berobogott a kapun, Kipirulva, szokatlan nagy, széles derűvel arcán s a megszokott köszönés helyett azzal, hogy : — Irt a János I Ez már aztán nagy esemény volt I Egy éve, hogy elvitték Jánost, a I Nani bátyját katonának, valahová | messze, azóta se hallottak hirt róla. No csakhogy irt I Mindnyájan örültünk a levélnek, még a Hektor is. Nani kérdést se várt, hanem fajta a szót, mint a parancsolat. —- Ügy vót, hogy mire a korcsma elé «értem, asssongya a Keszeg Pista bácsi: Nanicánk, leveletek gyütt irt a János: Szaladok ám hazafelé, Sujtás ke- resztanyámékhó csak éppeg bekö szöntem, hát asszonygya köröszt- anyám: — Nanicánk, visszagyüvet hozd el a gereblyét, oszt támaszd ide a grádicshoz, ha nem volnék itthon — igaz is te, irt János! A nyakigláb bótos előtt gyün a postás Gergő, mán széles vót az útja, danót, de mikor meglátott, CBak elkurjantja ám magát: — Nanicánk, levelet vittem nektek pinteken. Az oskola előtt, kint pipázott a mester, meg a tanító. Még a Kuj- torgóközig se értem már, már integet a mester a pipájával. — No Nanicánk, meggyütt ám a levél a Jánostul, idehozta anyád elolvasni. Még nem is vótam egészen a mes terék előtt, szalad ám elejbém Márink Gyuricája: — Nani néni, irt a János báosi. — Úgy szaladtam, de úgy I Ehun a, miliőn sároB az uj cipőm, nem is bírtam kikerülni a pocsolyát. Gyuttós- Kiss Mihály bácsi lánya az ablakból kijátotta: —- Nanicink, hallottad-e mán?Irt a János. Hát amint futok a Gyuricával, a kapunál édesapám áll. — Irt a János —• asszonygya. Édesanyám a túrós zsákokat teregette a kertkeritésra, onnan kijátotta: — Nanicánk, irt ám a János, ott a levél a felső sublátfiókba az ingek alatt. Mire nyitom a pitarajtót, Józsi nyitja már a szobaajtót. Márink huzza a sublátfiókot. —- Az ám, irt a János. Nagyot fújt Nanioa erre az egy- egy szuszra elfojt monológra, mint a dohogó vicinális, amikor megállt. Csak akkor jutottak szóhoz: — Na és hát irt a János ? — Kérdezte az anyám. — Itt a levél, tekintetes asszony, elhoztam, tessék hangosan elolvasni, hogy én íb halljam. Anyám föltette a cvikkert, szétte- regette a levelet a kerti asztalon és elkezdte olvasni. (A disznók úgy visítottak hátul az ólban, mintha nyúzták volna őket). „ Kedves jő szüleim, kivánom a jó iBtentül, hogy ezen pár sor írásom friss egéségbe talála ükét, én hála isten egéséges vagyok amit maguknak is tiszta Bilivel kívánok továbbá más újság nincsen, zárom kelt levelemet és tisztölöm minyájukat, az innepi csizmámat kenyék meg hájjal, szerető fiuk János". Nanica állt az üvegfolyosó ajtójának támaszkodva, boldogan, derűsen megelégedetten. Nem vette észre cunkon a csalódást, csak tűrte fjj| „ szoknya koréiba a kötényt, fodrot a az ól felé szólt: Megyek mán no, a nehéssée gyűjjön a torkotokba 1 Kiadó a >Tolna»egyel U|ság« Hírlapkiadó Nfc Szekszárdi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 6214—1936. tkv. szám. -*■ árverési Mrdetménv-kivonaL Dr Strasser Dezső ügyvéd végrehajtatnak Strasser lenő végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtéd ben az 1881. évi LX. te. 144., 146. és 147. § a értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 400 P tőkekövetelés, ennek 1936. évi január hó 20. napjától járó 5% kamata, 46 P 10 fillér eddig megállapított per- és vég- rehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 16 P költség behajtása végett; a szekszárdi királyi járásbíróság területén levő, Szekszárd városban fekvő, s a szekszárdi 9057. számú betétben t 1* sorszám 6158. hrsz. 112 Q-öl udvar a Hosszuvölgy- ben 50 P; a t 2. sorsz, 6160. hrsz. 2 hold 436 D-öl szőlőre ugyanott 2822 pengő kikiáltási ár mellett. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (földszint 2. számú ajtó) megtartására 1936. évi augusztus hó 17. napjának délután 3 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. évi XLI. te. 26. §.) Bánatpénz a kikiáltási ár 10%-a, amelyet a magasabb Ígéret ugyanannyi °/o-ára kell kiegészíteni. Szekszárd, 1936 április 28. Dr Péter, kir. járásbiró. A bonyhádi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 2408—1936. tkv. szám. Äraerfil hirdelméng-hlvonat. A Bonyhádvidéki Takarék és Gazdaszövef- ségi Bank rt. bonyhádi bej. cég végrehajta- tóknak, Éppel Mátyás és neje Alt Máriái végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 2862 arany pengő tőke- követelés és járulékai behajtása végett, » bonyhádi királyi járásbíróság területén levői Tevel községben fekvő s Éppel Mátyás és neje szül. Alt Mária nevén álló s a teveli 523. számú betétben A I. 1—2. sorsz. alatt vezetett 310. és 311. hrszámu, 103. ház- számu jószágtestre és ennek a 24.000/1929. L M. számú rendelet 7. §-ában meghatározott tartozékára 1500 arany pengő kikiáltási árban; A IL 6—8, sorsz. alatt vezetett 2845. és 5016. hrsz. szántóra és ennek a 24.000/1929. L M. számú rendelet 7. §-ában meghatározott tartozékára 777 arany pengő kikiáltást árban * A IV. 1—2. sorsz. alatt vezetett 2712. és 2713. hrsz. szántóra és rétre és ennek a 24.000—1929. I. M. számú rendelet 7. §-ában meghatározott tartozékára 228 arany pengő' kikiáltási árban; A f 2. sorsz. alatt vezetett 4851. hrszámu szőlőre és ennek a fenti rendeletben irt tartozékára 303 pengő kikiáltási árban; a teveli 881. számú betétben A I. 1. és 3. sorsz, alatt vezetett 1346. és 6021. hrszámu szántóra és ennek a 24.000—1929. I. M. száma rendelet 7. §-ában meghatározott tartozékára 832 arany pengő kikiáltási árban, elrendelte. Az árverést 1936. évi szeptember 2. napján délelőtt 10 órakor Tevel községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár, 10°|0-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékkepe» értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881: LX. te. 147., 150., 170. §-ai; 1908 :LX. te. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet^ ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908: XLI. 25. §). . J Bonyhád, 1936 május 11. 520 r"«HB Dr Butiján, kir. járásbiró. Molnár-féle nyomdai müintézet 61 szab, iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd.