Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-08-01 / 61. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda XVIII« évfolyam. ______________ Szekszárd, 1936 augusztus 1. (Szombat) ________ 61 . szám. TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megflelénlk minden szerdán és szombaton. Hirdetések árali I A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mlUlméta ea egy 6 széles hasábon mflílmélersorünként íö finer. ___^ *,»»,»«.*- U..UU.U ■».» uou ra a»»...»«.»». | Allástkereaőknek 60 százalék kedvezmény, s El őfizetési dili I Előfizetési dltak és Hirdetéseit. váláiiflnt á lap keltetni részét «felől A hírrovatban «lhelweM r^árn^^e^zdal. cssládl hír, vslsmlnt Egész évre _ 12 pengő || Félévre___ _ 6 pengő | közleményeit a szerkesztőséghez küldendők. I A győzedelmes gazdaság-politika . Ab 1931. esztendő árindexkor em­lékezetes dátum marad * magyar gaz­dasági élet történetében. Nagyon jól emlékeihetünk arra, hogy a gazda­sági fellendülés korszaka után ennek az évnek nyáfáfl robbant ki a* a gazdasági és pénzügyi világválság, amelynek következményeit megsíny­lették Magyarország és úgyszólván kivétel nélkül a világ ösftes államéi. Azóta igen nehéz évekét éltünk át, keserved és küzdelmes esztendőket, azonban ma már kétségtelen, hogy a válság mélypontján régen túljutottunk és a magyar gazdasági élet egész vonalán megindult a javulás és fel­lendülés félreismerhetetlen folyamata. Sokan vannak, akik ezt a megálla­pítást még ma is kétkedéssel fogad­ják, ha azonban az Ország jelenlegi pénzügyi és gazdasági Visíoüyait/ az egyes termelési ágak Éielyzótét ösz- szehaBonlitjuk zz Öt év előtti étla­potokkal, világosan áll előttünk a magyar nemzetgazdaság életének ja­vuló irányzata. Emlékezhetünk árrá, Kegy 1931 júliusában a bankzárlat elrendelésé­vel kezdődött nálunk a gazdasági válság. Ennek legelső következmé­nye az volt, hogy az általános bizal­matlanság lett úrrá az egész gazda­sági életben, már pedig tudvalévő, hogy a bizalom, ez a nagyfontosságu és végső eredményben lélektani té­nyező nélkülözhetetlen alapja a gaz­dasági élet egészséges éO természe­tes körforgásának. 1931 nyaírán a világszerte fellépő katasztrofális ese­mények hatása alatt ez a bizalom egy csapásra megszűnt, eltűnt éB ez­zel hirtelen bedugultak a nemzetközi hitelforrások, bezárultak a banktőke hatalmas pénzszekrónyei. Ez a ked­vezőtlen fordulat teljesen váratlanul és igen súlyosan érintetté Magyar- országot, amely abban az időben egész gazdasági életét, ipari és me­zőgazdasági termelését, külkereske­delmét ezekre a nemzetközi hitelekre alapozta'. Ugyanekkor természetesen veszély- be|került a magyar pénzérték, a pengő is. Ennek a védelme tette ssttkzé- gessó a legszigorúbb devizakorláto­zások életbeléptetését. Mindenek a jelenségek kedvezőtlenül hatottak ki zz állami bevételek alakulására. Fel- hülent az áUamháztartáa egyensúlya éz igy a bankzárlatot követő állami költségvetés kösel negyedmilliárdos hiánnyal zárult. Miután a világ Ősz- szes államai erőteljes vámvédelemmel, behozatali tilalmakkal és merev el­zárkózásra! igyekeztek a maguk gaz­dasági életét a válság pusztító ha­tásai élői megvédelmezni, természe­tesen súlyos nehézségek merültek fel a magyar kivitel terén is és igy kül­kereskedelmi forgalmunk csakhamar lényegesen visszaesett. Ugyanekkor súlyos devisahiáuy lépett fel, ami vi­szont zz ipari és mezőgazdasági ter­meléshez szükséges nyersanyagok be­szerzését, külföldről való behozatalát módfelett megnehezítette. A deviza- hiány miatt volt kénytelen a kor­mány az 1931. év végén a külföldi adósságok szolgálatát felfüggeszteni és ai úgynevezett transzfermoratóri­umot életbeléptetni. így állottunk öt esztendővel ek­előtt és ma örömmel és elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy a magyar nemzet törhetetlen életereje, szívós­sága, kitartó munkája és energiája mindeieket a nagy nehézségeket, a gazdasági válság legnagyobb vesze- delmeit is sikerrel küzdötte le. Ezzel a magatartással sikerült a magyar nemzetnek a külföldi hitelezők bizal­mát éz rokonszenvét ismét vissza­hódítani és igy az utóbbi évek folya­mán a különböző külföldi tárgyalá­sokon oly hitelrögzitő megállapodá­sokat köthettünk a külföldi államok­kal, amelyek az ország fizetőképes­ségével összhangban állottak. Okos és céltudatos valutapolitikával sike- került biztosítani a pengő' beled vá­sárló értékét és ezzel az ország meg­menekült egy trjabb infláció belátha­tatlan következményeitől. Erősen ja­vult az évek folyamán a pengő kül­földi értékelése is s ma már a ma­gyar pénz az egyik legatzbilabb euró* pai valutának tekinthető. Mozgékony külkereskedelmi politi­kánkkal aZ elveszett külföldi piacok helyéit uj piacokat szereztünk a ma­gyar ipar és mezőgazdaság termelvő- nyeinek és terményeinek. Mezőgaz­dasági termelésünk részbeni átszerve­zésével, valamint á termelés minő­ségi feljavításával versenyképessé tet­tük a magyar agrárcikkekét az egész világon. Lényeges* enyhülés állott be á ma­gyar gazdatársadalom eladósodása te­réé1 s a gazdavédelmi rendelkezések a végleges és megnyugtató megoldás j medrébe terelték ért! á súlyos és nyó- j masstó problémát. Az export lehető­ségeinek fokozása és A belföldi lákoá ság fogyasitóképességénes emelése megjavították a mezőgazdasági ter­melés jövedelmezőségét és a kedve­zőbb termény- év állatárak követ­keztében ma már sokkal jobb a ma­gyar gazdatársadalom helyzete, mint évekkel etetőit. A devizakorlátozá­sok ellenere aikerÜU teljes mértékben biztosítani az ország nyersanyagellá­tását, emellett a növekvő idegenfor galom és a felfelé irányuló kivitel mind kedvezőbbé feszik a magyar gazdasági élet valutáris helyzetét is. Egyrészt a nemzet áldozatkészsége és céltudatos munkája, másrészt a kormány okos éá átgondolt gazdaság­politikája tehát győzedelmeskedett áz öt év előtt kirobbant gazdasági vih> ságou és a magyar nemzetnek min­den oka megvan arra, hogy hittel éB bizalommal tekintsen á magyar gaz­dasági élet jövő alakulása élé. Zavarok Szekszárd, Tolna, Fadd, Dunaszentgyőrgy, Ocsény és Decs áramszolgáltatásában Egyes szám Kedden délután váratlan áramszü­netet észleltek Szekszárd, Tolna, Fadd, Dunaszentgyőrgy, őcaény éS Dees rádióséi. Először türelmesén vártak égy ideig azt hivén, hogy valamely hamarosan kiküszöbölhető vezéték- hiba, vagy váratlanul szükségessé vált javítási munka idézte elő a vil­lamos áramszolgáltatás megszakítá­sát. Mikor azután egy éra múlva sem volt még áram a vezetékekben, mindenütt megindult az ostromszerü telefonkérdezősködés a helyi üzem- vezeteaógeken, ahonnan a kíváncsis­kodók azt a felvilágosítást nyerték, hogy mindenki gyújtson gyertyát, vagy petróleumlámpát, mert az áram­szolgáltató Hungária Villamossági Résivénytársaság mázaszászvári vil­lamos központjában olyan géphiba tör­tént, amelynek kijavítása órákat vesz igénybe és ás áram újból való meg­indítása bele nyúlhat a kÓBŐ esti órákba iz. Az áramfogyasztók arra váló te­kintettel, hogy szép holdfényes, vilá­gos nyári este volt, egy ideig nem fogták fel tragikusan a dolgot, mert a villanyvilágítás nélkül is akadály­talanul lehetett az utcákon és a te­reken sétálni. Később azonban már kellemetlen lett az eset, mert a leg­több helyen se gyertya, se petróleum- lámpa nem volt éa akkor, Amikor valóban komolyra fordult az áram­szünet, a kereskedések már be vol­tak csukva és nem lehetett világító- szereket vásárolni. Este tia óra után végre újból kigyulladtak Szekszárdim á villany lámpák és a lakosság, amely teljesed tájékozatlan volt az áram­szünet okát illetően, stfítftó felléleg­zett, hogy vége van a kényelmetlen helyzetnek, amely sok htófyen oko­zott kellemetlenségeket. Szerdán réggólr'é aztán kösfúdo- másu lett, hogy mi okozta est a kényszerű szünetet. Máza-Szászváron, a Hungária Villamossági Részvény- társaság áramfejlesztő' központjában ( leégett a 35.000 voltos transzformá­tor, amely nélkül eá áz áramfejlesztő ára íü Mér. telep nem Vótt bekapcsolható áz áramszolgáltatásba. — Mivel ea a transzformátor már tiftálékberende- zés volt (a másik ugyanis julius 3-án elpusztult és 26 náp alatt ts6äi pótol­ták) a Hungária Villamossági Rész­vénytársaság a késő esti órákban kénytelen volt megindittatni a ka­posvári cukorgyári 31.000 Voltot) áramfejlesztő müvét és annak az áfa­mát kapcsolta azután Tolna és Stek- szárd vezetékébe. Es a harmincegyezer voltos erőtelep azonban nem bírta ái összes fogyasz­tókat árammal ellátni, úgyhogy Fádd, Dunaszentgyőrgy, óosény és Decs még két napig villanyvilágítás nél­kül maradt. Később azután ahhoz a megoldáshoz folyamodott a Hun­gária, hogy Kaposvárra hozatott a 'dorogi kŐBzénbányatelepéh levő erő­müvéből egy 5000 voltos transzfor­mátort és azt egybekapcsolva az ottani 31.000 voltos telteppál, igyeke­zett kielégíteni fogyasztóit. Az első nfep zavarokat okozott a szekszárdi kórházban, mert á ka­posvári áram nem volt képes Üzem ben tarttfúi a kórház uj tfagy modern Röhtgenkésiülékét és ez a körülmény érősen veszélyeztette a kórház gyógyító munkájának ás eredményességét ék tökéletességéi. Ezenkívül bajokat okozott ái áram­szolgáltatás szüneteltetése a szek­szárdi városi jéggyárban és a vágó­híddal kapcsolatos villamosüzemü hű­tőkamrákban, amelyek éppen a leg­nagyobb hőségben, a páratlan meleg kánikulában nem tudtak hivatásuk­nak megfelelni. Csütörtökön este megint baj volt az áramszolgáltatással, mert csak este tia óra felé gyultak fel a lám­pák. Ennek a kellemetlenségnek aa volt aa oka, hogy a kaposvári cukor­gyári áramfej lesztőgóp elromlott és megjavítása huzamosabb időt vett igénybe. A legélesebben meg kell rónunk a Hungária Villamossági Részvénytár­saság illetékes vezetőinek azt a nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom