Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-07-25 / 59. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 Julius 25. (Szombat.) 59. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|t Egész évre __ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Pe lelós szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dl|sk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dtlal‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronkénl 10 filler. Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett reklám-,'ellegyzésl, családi hír, valamint s nyllttér soronként 60 flllérbe kerül. Kell-e a tőzsdei határidő-üzlet? A tőzsdetanács felterjesztést intéz z kormányhoz, amelyben a buza- határidőttzletek kötésének engedélyezését kéri. Hivatkozik a tőzsde autonómiájára és arra, hogy a határidő- üzletek kötésének engedélyezése az árbiztositás szempontjából is szükséges. A tőzsdetanácsnak est a készülő felterjesztését meglehetős élesen hegyezik ki azok az njságok, amelyek még mindig a régi liberális gazdasági politikát tartják helyesnek és célravezetőnek. Hogy a tőzsdetanács szeretné a határidőüzletek engedélyezését, azt természetesnek tartjuk. Végre is minden érdekképviselet — és ezek közé sorozandó a tőzsdetanács is — igyekszik a hozzá közelálló érdekeket minél hathatósabban szolgálni és érvényesíteni. Adott esetben azonban ez az igyekezet nem vezethet célhoz. Arról nem is beszélve, hogy a tőzsde úgynevezett autonómiája nem szentség, nem tabu, amihez az államhatalom közérdekből Bem nyúlhat hozzá. Napnál világosabb, hogy a kormány által immár harmadik esztendeje bevezetett, jól bevált ób kiépített búza- értékesítési rendszer egyenesen kizárja azt, hogy a tőzsdén buzahatár- időüzleteket kössenek. Ennek az értékesítési rendszernek, amely a kormány beható külkereB- kedelmi tárgyalásainak és valóságos gabonaügynöki tevékenységének jótékony és értékes eredménye, leg- nagyobb előnye az, hogy a búza árát stabillá teszi az egész gazdasági év tartamára. Tehát biztosítja az árakat. Biztosítja pedig olyan határozott formában, hogy minden egyéb árbiztosítóéi tevékenység fölösleges. Feltéve, de meg nem engedve, hogy a tőzsdei határidőüzletek valóban a termelő javára biztosítják az árakat, még ebben az esetben sem volna reájuk szükség. A tapasztalat azonban nem ezt bizonyítja, hanem azt, hogy a határidőüzletek bsak béhány spekulánsnak jelentenek hasznot. Szabad forgalomban mindig az a határidő- üzletek következménye, hogy a búza akkor jut mélypontra,, mikor a gazda piacra viszi, ára csak akkor szökik fel, amikor már nincs a gazda magtárában. A mai kötött forgalomban pedig, amikor az árak minimálva vannafe, fogalmilag és logikailag sem lehet a buzahatáridőüzletekről mint szükségesekről és a termelő érdekében levőkről beszélni. Ha körültekintünk Európában, mindenhol azt látjuk, hogy a határidőüzletek a termelő államokban korlátozva vannak és minden tőzsdei autonómia ellenére is az állam engedélyezi, vagy nem engedélyezi a határidőüzletek kötését. Azt is látjuk, hogy ott, ahol szabad a határidőüzlet, elkerülhetetlen a tőzsdei játék, a papirosbuza, ami pedig a termelő és a fogyasztó szempontjából * egyenesen káros. Lehetetlen állapot például az, hogy a tőzsdén tízszer annyi gabona cseréljen gasdát, mint amennyi az országban termett. Viszont a termelői érdek az,-hogy a gazda mindig fillérre tudja, menynyit ér készpénzben az a gabona, ami a magtárában van. Ma tudja ezt a magytr gazda. Tud tehát nyugodtan és biztosan kalkulálni. Ez sokkal többet ér, mintha esetleg eltalálja azt az időpontot, amikor búzájáért egy pengővel többet kaphat. Mert Ugyanúgy eltalálhatja azt az időpontot is, amikor két pengővel károsodik. Közérdeket szolgál tehát a kormány, amikor a stabillá tett árakra való tekintettel sem engedélyezi az idén a buzahatáridőüzletek kötését. őseink egyszerűbb köntösben bár, de mégis közelebb álltak Krisztushoz, mint a müveit római pogány ok. Jó ezen néha elgondolkodni... Ez a történelmi materializmus Szent István magasztos alakjától sem riadt vissza és úgy' állította be, mint a pápaság ügynökét, aki egy bizonyos számú keresztény exportálásáért koronát kapott. Ez a szemlélet az ó vakságában nem tudta elképzelni, hogy hirnévkeresés, vagy anyagi érdek nélkül álljon valaki a nemzete szolgálatába, ez a szemlélet nem értette meg, hogy van egy lelki kény» szer, egy belső dinamikus erő, amely végzetszerűen befolyásolja az egyén életét, amely kényszer, Széchenyivel is elfelejtetett földi dolgokat és hiúságokat. Esek a századfordulók nagy emberei. Ez a szemlélet állapította meg Rákócziról, hogy annyi műveltsége volt csak, mint egy iskolás gyermeknek és KoBSUthról, hogy szánalmasan kicsiny emberi módon, embervérea csúszott át Temesvárnál, Ez a liberális kor profitszelleme. Azonban az ezen szemléletben rejlő ten• dencia világos és félre nem érthető: lejáratása a mi nemzeti nagyságunknak, lerombolása azoknak a történelmi és faji erőknek, amelyek a magyarságot előrevihetik és lekicsinylése minden magyar ideálnak egy internacionális és kozmopolita ideológia javára, Osszeszaggatni azokat az évezredes kötelékeket, amelyek a magyart a nemzetével, a magyart a magyarral • összekötik. Az uj történelemszemlélet, az ugyw nevezett szellemtörténet úgy bírálja el a korokat, hogy minden egyes tényezőt figyelembe vesz, amely tényezők a nemzet életében aktiv szerepet játszanak és egy-egy kor lelkivilágának, szellemének a kifejezői- Tehát a vallás, a tudományok hatásai, az irodalom, a művészet, zene, gazdasági viszonyok, földrajzi és egyéb adottságok összetevődése, a világpolitika állása azok a tényezők, amelyek egy egy kor egész lelkiségét, szellemét adják. A kollektiv intelligencia tehát sokkal emelkedőt- tebb nívót jelent, mint bármely előzű korét, s Wellsnek igy igaza van, amikor a római kultúrára azt mondta,, hogy a mainak egy neandervölgyi változata. Az uj szemlélet úgy bírálja el a korokat, hogy vezetői szociális vonatkozásokban mennyit tettek, menynyire terjesztették ki a jólétet a nemzet atomjai között. így azután meg is töri a hivatalos nemzet, a partikuláris nemzet fogalmát és annak kollektiv értelmezést ad, mert nemNagykorusitsuk a falut III. Magyarabb-magyarft. A magyarabb magyarrá válásnak I útja a fajszeretet ébrentartása és az j uj történelemszemlélet. A fajbiológia annyira friss tudomány, hogy inkább csak empirikus megállapításokra szorítkozik és nekünk, magyaroknak meg különösen bonyolult probléma. Egy azonban bizonyos, hogy nekem jogom van a fajtámhoz és a fajtámnak is hozzám. Bármily hangos éB harsogó viták kavarognak is ezen tudományág körül, különösen napjainkban, nem tagadhatjuk meg, ha őszintén felelünk önmagunknak, hogy bizonyos emberekhez sokkal közelebb érezzük magunkat, mint másokhoz, Ez az a faji psziché, amit az anyatejjel, az anyanyelvvel magunkba szivünk. A nyelvünk egész szerkezetében, a kifejezések módjában, a közmondásokban él ez és ezek által örököljük szinte fajunk egész gondolkodásmódját, bölcsességét. Egy bizonyos faji és történelmi érzék is birtokunkba jut, ami elkülönöz bennünket más faji adottságú emberektől. A csonka hazán belül is fennáll még egy észrevehető mentalitásbeli különbség, amelyről újból csak azt kell Írnunk, hogy nem elhanyagolható valami, mert ha ma nem is katasztrofális jellegű ez az érzésbeli szakadék, mégis arra kell törekednünk, hogy azok tovább el ne mélyülhessenek. Ápolnunk kell tehát ezen érzéseinket, hinnünk kell egy faji öntudatban és a rendi korból fennmaradt büszkeségünket itt éljük ki, a faji büszkeségben. Edéikül sem Olasz-, sem Németországban senki emberfia nem produkálhatott volna nagyot, maradandót. A lelki egység megteremtődésének egyik legszilárdabb kapcsa. A magyarabb-magyarrá válásnak másik terrénuma az uj történelemszemlélet. Az a kronologizáló történelem, amely okokat és összefüggéseket nem keresett, mert hiszen az akkori ember lelki adottsága ilyeneket nem is találhatott... ez már a múlté. Ez a szemlélet tette meg a hőst, a bátort nemzeti ideállá, amely hősnek az uj szemlélet uj szint és tartalmat ad. Ez a szemlélet a görögrómai hős- és Istenkultusz folytatása. Carlyle Tamás, a nagy angol bölcselő már észrevette, hogy a hőst nem tekintik már Istennek, mint a régiek és korát megelőző éleslátással állapítja meg, hogy minden hős ős- eredetileg ugyanabból az anyagból van gyúrva akkor is, ha bz pap, katona, iró, költő, próféta vagy király. A különbség csak a fogadtatásban van és a hatáskörben, amelyet betöltenek. A szellemük ugyanaz és valamennyien a Vates-ben találkoznak, tehát a nagy átmeneti idők küldöttjei, örök ideálok, ha nem is római értelemben véve. Az úgynevezett oknyomozó történelem volt azután az, amely a hősök cselekedetének kereste az indító okait, ráfigyelt a történelmi korok összefüggésére és a történelmet korszakokra osztotta he, azonban az egyéni kultusszal szakítani nem tudott. Az oknyomozó történelemnek azután egy ferde irányú véglete lett az a materiális szemlélet, melyet a liberális kor szeretettel ápolt, dédelgetett, amely történelmi materializmus azután minden szégyen nélkül rávetette magát a mi történelmi nagyságainkra és az egész, kéBŐn ideszakadt magyarságra. A Szan-Galleni esettől kezdve mindenből azt vették elő, ami nem volt kellemes megállapítás a magyarságra, pedig ennek a Heribald fráternek az előadásában is sok szépet és megnyugtatót találunk. Az a tény pedig, hogy az ősmagyarság a törzsön belül osztályoktól mentes életet élt és hogy a rabszolgaság intézményét nem ismerte, arra enged következtetni, hogy szöges ellentétben nem állhatott a ke reszténységgel, mert másként nem terjedhetett volna el olyan rohamosan közöttük. Elismerjük, hogy az ősmagyar kultúra és a római kultúra között mélyreható különbségek voltak, hiszen az ősmagyarok műveltség dolgában messze elmaradtak Szókratész és Vergiliusz népétől, de amíg a neo- platonikus iskolákat csak a Krisztus utáni VI. században, 529 ben tudták véglegesen becsukni, addig a mi Ajtonjaink sokkal hamarabb elnémultak s valószínű, hogy az előbb említett törzsi állapotok folytán ____ Eg yes szám ára 12 fillér.
