Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-07-25 / 59. szám
2 tölnamegyei újság 1936 julius 25. STEIGER FA- ÉS SZÉNKERESKEDO szekszArp. alkothAwy-utca 1. Telefon 46. TŰZIFA — SZÉN — FASZÉN Nagy szilárdságú portlandcement. Dunakavics, Biber, Sicurit és falszigetelő lemezek. Teljes vagon, vagy kicsiben házhoz szállítok. Szükséglete fedezése előtt saját érdekében kérje ajánlatomat Sfeaua Magyar Kőolaj Rt banzln és ólai lerakató 1 fillér üvegenként a 518 „PmiH)ICH)H BftmiPM" amely kötözés, ragasztás nélkül rOgtün oly légmentesen tapad, hogy nem kell j DUNSZTOLNI. I KaphatóSzekszárd minden füszerüzletében Gyártja: Kienast éa Bäuerlein, Budapest. Gyár: IX., Soroksári ut 108. Központi iroda: Szvetenay-utca 21. aeti élet a népi erőket nem mellőz - heti és soha többé elhanyagolni nem tudhatja. Ennek a népi gondolatnak az ápolása, a szegényebb osztály sorsával ▼aló őszinte és beostlletes szolidaritás, a kiaknáaatlan népi erőknek fel- aiinrehosatala és beállítása a nemaeti alkotó munkába, fennmaradásunk és előbbrejutáaunk szolgálatába, es a jövő feladata, amelyet számunkra az uj történelemszemlélet ir elő. És ha a mai becsületes és őszinte reform* politikával szemben mindenáron kritikai álláspontra szorítanak és ki* ■ökkentenek bennünket a geológiai időfogalmunkból, akkor is semmiesetre sem tartjuk azt túlzónak és soknak, inkább — kevésnek ... Mi csak krónikásai lehetünk a mai nagy időknek és aa óhajtott nemzeti egységnek szorgos kovácsai, akik tudják, hogy egység nélkül nem lesz magyar jövendő. Ezen egység pedig olyan emberekből te remtődhetik meg, akik busz kék nemzeti nagyságainkra, fajtájokra, elhivatottságunkra és a nemzet érdekében kifejtett legparányibb munkásságukra is. Hozzuk szét ezt a szűk magyar asztalt, hisz ennél az asztalnál még többen is elférünk és ültessünk azok ból is oda minél többet, akiknek aa ősi erőikből és megőrzött fajiságuk- ból táplálkoztunk mégis CBak, az itt töltött ezer esztendőn keresztül. Hadd érezhessttk mindnyájan, hogy boldogság embernek is lenni és magyarnak is egyaránt. (Vége.) Major Imre. tikai akarnokságban, vagy hivatásos krakélerségben szenvedők nem búj togatják, semmi más át nem hatja, mint az, hogy e hazának e haza polgáraihoz hasonlóan testvérként legyen hasznos tagja. Dolgozni mindenkinek önmaga iránt való legfőbb kötelessége. A mai so kát követelő világban okosan, eredményesen dolgozni annál inkább kötelességünk, mert a mai trianoni helyzet olyan sok feladat megoldása elé állította ezt a megnyirbált nemzetet, bogy Isten csodája, hogy elbírja azt. önvédelmi harcot folytatunk gyermekeinkért, a mindennapi kenyérért, a megélhetésért. Ebből közösen kell kivennünk a részünket. Senki se mondja azt, hogy ő azért végzi ezt a nehéz munkát örömmel, mert magyar testvérének veheti el vele a kenyerét. Senki se legyen külön nemzet a nemzetben, ország az országban. A magyar állaaratAs utAn Anyarozsot és 454 az összes gyógynövényeket a legmagasabb napi Áron vásárolunk. „DROGUNK)“ Budapest Király-utca 3. Tel. 1-451-88. miság öntudata hasson át mindenkit s azokat, akik másokat fajuk, vallásuk, eredetük miatt gyűlölnek, vagy erre bárkit bujtogatnak, intjük, szedjék fel a sátorfájukat és keressenek maguknak valahol a világon olyan területet, ahol az embe* rek elég ostobák arra, hogy még afelett is vitázzanak, hogy kinek köszönhető az áldás, a termés, a jé, vagy rossz aratás ? Ennek, vagy annak a fajnak, vagy pedig Istennek? Adjunk hálát azért, hogy van ke* nyér és kérjük az Istent, hogy min* dóg legyen itt béke, szeretet, egy. más megértése, megbecsülése és e nemzet történelmi rendeltetésének hűséges szolgálata, — e haza minden polgárában. Egy kenyerünk I van, egy nemzet vagyunk. Vala- ! mennyien, fajra éB vallásra való te* I kintet nélkül, magyar testvérek. Irta: Jánosi György Megpihen a kasza. Befejeződött az aratás, amely egy esztendőre a nemzet kenyerét hozza meg. A jelentések azt mondják róla, hogy nagyon jó volt, eredménye gazdag, nem lesz baj se az értékesítéssel, se a terméssel, de még azokkal se, akik az ará- tásból csak mint fogyasztók veszik ki részüket. Mindenkinek lesz elegendő és megfelelő kenyere. Büszke önérzettel gondolunk arra, hogy az latén végtelen jósága a magyar nemzetnek juttatta ezt a drága földet, amelyről a középkori feljegyzések azt mondják, hogy Európa veteményes kertje. A magyar nép a mezőgazdaság valamennyi ágában művész és olyan szakértő, amilyen nincs még egy a világon. Az ősi rögön mindennapi kenyeret termelni, futóhomokból is aranyat bányászni, sivár területeken virágzó életet teremteni, ez a mayyar nemzet alapjelleme és ilyenkor, aratás Után, látszik meg annak az odaadó munkának, bizalomnak, szakértelem* nek áldott eredménye, amely ezer év óta nem szünetelt ebben a hazában. Magyarország területe pompásan egészíti ki egymást. Kiegyensúlyozott gazdasági egész volt Nagy-Magyar- ország területe, ahol azért volt ismeretlen fogalom a szegénység, mert az egyik terület esetleges szegénységét pótolta a másik gazdagsága. Amint mi magunk is, ma, a tudás és komoly ismeretek idején, gyakorlatból tudjak: az Alföld nagy méreteit szerencsésen — ellensúlyozza a Dunántúl apró gazdasági egyede s ha ott túlontúl nagy a szárazság, ontja magából az áldást a Dunántúl. Ez nem azt jelenti, hogy a Dunántúl azért lenne ma aránylag gazdagabb és nemzetgazdasági szempontból értékesebb, mert a nyugatról betelepült faj nagyobb tudása, gazda eági rátermettsége a virágzóbb élet megvalósítására alkalmasabb volt. Ezt halljuk lépten-nyomon. Az őslakosság rovására, gyakran kihívóan emlegetik, hogy az itteni magyarságot a betelepítettek tani- tották meg gazdálkodni, dolgozni, j Tényekre hivatkoznak s talán ez az, | ami minden hangos pángermánizmus- I nál sértőbb erre a nemzetre. De meg j ez az, ami a háború utáni állapoto- j kát kalandszeretó politikai kapasz* kodók vadászterületének tekinti. Aki a magyar földön végzett munkát figyeli és ismeri a történelmi múltat minden vonatkozásában, az jól tudja azt, hogy a magyar őslakosság gazdasági rátermettsége állt olyan színvonalon, mint azoké, akikről az a mese szól, hogy jobban értenek a gazdálkodáshoz, mint a magyar fajta. Akkor, amikor Magyarország Európa veteményes keltje volt, a betelepülés ismeretlen fogalom volt. A török hódoltság idején előkelő főurak írnak egymásnak leveleket és azokban nem egy emlékezik meg a gazdálkodásnak ilyen, vagy amolyan ágáról. S a török kitakaró- dása után megindul e hazában a földművelő munka olyan hatal másán, hogy a településeket is részben az a vágy vezeti, hogy az elvadult területeket termővé tehessék. Nyugodjanak tehát meg azok a ti* tokban mozgolódó pángermán uszi- tók, akik most meg már azt szeret* nék, hogy ilyen téren állítsák egymással szembe az itteni lakosságot, minden földműveléssel foglalkozó, a dolog természetéből folyólag kell, hogy értse a maga mesterségét, mert ha nem érti, könnyen bebizonyosodik rajta a bibliai sző: •ne is egyékt. Ha van valami, ami közelhozza egymáshoz az embereket, az elsősorban az, hogy a föld közös. Ez a közös föld egyformán terem mindenkinek s az a fajta, amelyik ezerév óta rajta élt, ma is él, boldo gult, boldogul, mert szorgalma, tudása ezt eredményezi számára. Az a fajta pedig, amelyik ide vendégként települt be, a saját országában kenyeret szerezni, megélni nem tudott, idekerülve, itt is éveken át kellett tanulnia, figyelnie, földet, időjárást kiismernie, hogy magának ágyat vessen itt és létét szükségessé tehesse. Ma megelégedett, s ha szereplési viszketegségben, poli* Vitéz Géczy Sándor búcsúztatója Megírtuk már, hogy vitéz Géczy Sándor, aki lelkes ügybuzgalommal és nagy szakértelemmel 5 éven át vezette Tolna vármegye testnevelési ügyét és oly színvonalra emelte, hogy az egész ország mintaképéül állította : a Testnevelési Tanács Budapestre rendelte szolgálattételre. Minthogy Szekszárdról való távozása már csak napok kérdése, a vár megyei testnevelés irányitói, munkatársai, barátai és tisztelői 23 án este a Szekszárdi Kaszinóban tartott vacsora keretében vettek tőle szívélyes búcsút. A vacsorán mintegy harmincán vettek részt. Stockinger Sándor vett munkatársai nevében szeretetteljes szavakban búcsút. Dr Perczel Béla hosszabb beszédben méltatta Géczy Sándornak a megyei testneve lés keretében szerzett kiváló érdemeit és mondott azokért mint a megyei testnevelési bizottság elnöke köszö netet. Géczy Sándor meghatva mondott höBaönetet az elismerő szavakért. Kifejtette, hogy azért ért el sikereket, mert az ő munkáját a megyei irányítók és a levente egyesületek vezetői nemcsak megértették, de az ügyhöz méltó lelkesedéssel támogat* ták is mindenkor. Köszöni ezt a támogatást és kéri, hogy részesítsék abban utódját is. Schneider János a szekszárdi leventeegyesület nevében buczuzott és mondott köszönetét Géczy Sándornak az ifjúság nevelése és a megyei leventeélet kimélyitéséért. Faludi Ferenc főgimnáziumi igazgató a cserkész intéző bizottság nevében vett búcsút a lelkes cserkészbaráttól és kérte, hogy szeretetét továbbra is tartsa meg az ifjúság és a cserkész- intézmény iránt. A társaság tagjai 11 óráig maradtak együtt és egyen- kint is meleg szeretettel búcsúztak el vitéz Géczy Sándortól. Mi magunk is szeretetteljes meleg- séggel köszöntjük távozása alkalmából és kívánjuk, hogy abban a szélesebb hatáskörben, amelyre Buda* pestre elhivatott, a magyar testnevelésnek és a leventeintézménynek érdekében minél értékesebb munkát végezhessen. Csfinakturák a Duna és Balaton között Az idén junius—júliusban több mint 200 csónak indult útnak, hogy viziuton jusson el a Balatonra. Bár az illetékesek rádió és az újságok utján idejében közhírré tették, hogy mikor van a Sióban hajózható víz, mégis több csónak indult útnak olyankor is, amikor kis vízállás volt s a túrázók kénytelenek voltak a Sió felső szakaszán csónakjaikat kocsival átszállítani. Hogy ezt a kellemetlen séget elkerüljék, célszerű, ha az, aki a Sión viziturára indul és a vízállásokról a lapokból vagy a rádió utján értesülést nem Bzersett, válaszos levelezőlapon vagy telefonon (Siófok 8) megkérdezi a Balatoni Kikötők m. kir. Felügyelőségét. A jelenlegi nagy vizeresztés julius 26 ig tart, azután a zsilip halaszthatatlan javítása és a Siószabályozási munkák miatt augusztus 8 ig nem lesz vizeresztés. Augusztus 8-tól 13 ig legfeljebb 6 | deciméter, augusztus 13 tói 25-ig legfeljebb 14 deciméter, Szekszárdig 16 deciméter merülésü uszójármúvel zavartalanul közlekedhetnek a Sión. A zsilipnyitás után teljes két nap lévén szükség arra, amíg a viz a Duna-torokig ér, a Balatonról a Danára igyekvő hajók már augusztus 8 án reggel indulhatnak, mig a Danáról a Balatonra menők augusztus 10 én reggelre lehetnek Szekszárdon. Siófokon a táblás zsilip miatt nem lehet viziuton közvetlenül a Balatonra jutni, hanem a csónakot mintegy 1300 méter hosszban szárazon keli átszál* litani. Az átszállítás lebonyolítására a minisztérium csónakkihuzóhelyet létesített a Sióban éa három csónak- szállító koosit építtetett: kettőt a könnyű csónakok részére, egyet pedig legfeljebb 7—8 q súlyú motorcsónakok kiemelésére és a Balatonba való átszállításra. A csónakok átszál*
