Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-08-24 / 69. szám
XVII. évfolyam Szekszárdi 1935 augusztus 24. (Szombat.) 69. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések órait SCHNEIDER JÁNOS BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a 1'60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 filler. MÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyütiér soronként 60 fillérbe kerül. Reform és revlzlő Valamely reformot eredményesen megvalósítani CBak akkor lehet, ha megvalósításának bizonyos lelki előfeltételei a társadalomban előre adva vannak.- Igaz, láttunk reformokat megvalósulni ezen előfeltételek nélkül is, de ezek rendszerint diktatórikus utón jöttek létre és igy kivétel nélkül tiszavirág életűek voltak. Ha a kon zervativizmust szolgálták, akkor egy irracionális megoldás melegágyai let* tek, ha pedig az evolúciót, úgy le kellett azoknak konszolidálódni, vagy egyszerűen — egyensúlyt vesztve — pusztulniok kellett. így volt ez az emberiség egész történelmének folyamán, igy van ez nap jainkban is. Ezért kellett, ezen emli- tett lelki előfeltételek hiánya miatt, a magyar proletárdiktatúrának — egyensúlyt vesztve — pusztulnia és ezért konszolidálódik szemünk előtt az oroszok brutális forradalma, egy krisztusi tanításon nyugvó kollektiv nemzeti társadalommá, mert hogy az a társadalmi fejlődés oda fog vezetni, az szinte kétségtelen. A társadalmi fejlődés törvényszerű* ségei ellen emberek mit sem tehetnek. Hibázhatnak parlamentek, diktátorok, de jobbra vagy balra történő kilengések után, a társadalmak mennek a kérlelhetetlen törvényszerűség utjain. Áz európai civilizáció és vele együtt a mi kis magyar glóbuszunk is válságba jutott. És speciálisan nálunk egy külső és egy belső revízió szükségessége elkerülhetetlenné vált. A külső revízió szükségessége beideg- ződött már a társadalom minden rétegébe, tehát megvalósításának lelki előfeltételei már adva vannak. A belső revízióra — a reformok megvalósi tására — azonban a mi társadalmunk nincs teljesen felkészülve. Hogy a nyugati államokban esen lelki előfeltételek előbb adva voltak, ez természetes, hiszen Gallia, Ger- \jnánia a görög római kultúrát már Krisztus születése előtt, a nagy római birodalom szárnyai és igája alatt szívták magukba, tehát már akkor, amikor mi még valahol Ázsia belső step- péin talán még uj hasáról sem mertünk álmodozni. Amikor tehát mi az uj társadalmi életformát máBhonnét, — mint önmagunkból, — keressük és esetleg vészesük, akkor ez nem az önállóság hiánya, hanem egy szomorú, kényszerű adottság. A mai magyar élet vezetői, amikor érzik, hogy a reformok megvalósításának lelki előfeltételei nálunk még nincsenek meg teljesen és mindent elkövetnek, hogy ezt a szót „reform“ megszerettessék, igen helyesen gróf Széchenyi tanítását követik, mert be kell ennek idegződni a társadalom minden rétegébe. Hogy a főrendiházban ezért kapták a legtöbb támadást, ez is érthető. Egy nemes Irsdiciókon nyugvó és belőle táp'álkozó konzervatív politika mindig tiszteletreméltó és különösen az most a reformalkotások idején, amikor épp a konzervatív világnézet az, amelynek valamiféle áldozatot a reformok érdekében feltétlenül hoznia kell. Nagy lelki emelkedettség kell ahhoz, hogy az altruizmus krisztusi szent piedesztáljára emelkedjenek föl és lebirják lelkűkben a ma emberének ezerféle — s talán nem is éppen krisztusi — előítéleteit és a még barokk korból fennmaradt és beideg- ződött világszemléletét. — Nem „vén csáklyások“ ők, hanem a motorzúgás tól szakadatlanul zajló és felkavart magyar vizeknek tiszteletre méltó vitorlásai. Amikor Széchenyi és Wesselényi mellett a mi nemes vármegyénkből ott látjuk mint reformereket: Beze rédjt, Pereseit, Csapót, Auguszt és a többieket, akkor a mai reform- korszakban épp e, nemes tradíciók folytán, lehetetlen, hogy meg nem értenék a szükségszerű nemes tö rekvést. Nem is erről van szó! Azok a többiek, akik a mai konzervatív világnézetet képviselik és ha azok nyugateurópai kultúrájú és mentalitású emberek, akkor feltétlen támogatniok kell ma egy reformpár tot és egy reformkormányt, annál is inkább, mert ez a reformkormány hitet tett amellett, hogy egy tradíciókon nyugvó megfontolt haladást tervez, mint az idők sürgető szükségszerűségét. És most lenne az ideje, hogy igy, ilyen széchenyies mederben elindulhatna végre a magyar élet, mert ki tudja lesz-e erre később idő és alkalom. Ki tudja? Vajúdik a mi magyar életünk min den megnyilatkozásában és a reformokat elkerülni nem lehet. Épp azért helyes az amikor reformparlamentről, reformminiszterről, reformnemzedékről beszélünk. Bele kell hogy ideg ződjék a fásult magyar telkekbe a „Magyar Hiszekegy“ mellett a „Reform Hiszekegy“ is: telepítés, tagosítás, uj közigazgatás... és igy tovább az egész belső magyar élet ezer vonatkozásában és kifelé: revíziói Caesar uralkodása alatt — a Cleopatra látogatás után — beidegződött a rómaiak lelkében, hogy Caesar diktatúrája nemcsak a köztársaságot, de az egész birodalmat összeomlással fenyegeti. Brutus és hívei, sohasem hajthatták volna végre tettöket, ha százszor, száz formában, nem látták és hallották volna a biztató szavakat: Brutus alszol? Brutus légy erős! Brutus cselekedni kell 1 Az egész Róma és az egész szenátus ezen be idegződöttség hatása alatt állt, hogy azután Augusztus mégegysser helyrebillenthesse a nagy Birodalom egyensúlyát. Széchenyi és Kossuth is lankadatlanul írtak, szónokoltak a küldetéséé emberek héroszi erőfeszítésével és lebirhatatlanságával, a reformok érdekében. És most éppen mi ne tegyük-e meg?! Akkor is egész Európa térítés és vajúdó volt tőle, éppúgy mint most, az uj életforma kérésé sében. És éppen mi tétlenkedjünk ? 1 Az ősi Bakony áhitatos csendjében, elvonatkoava Budapest száakaru | A főldmivelési miniszter az állat* hizlalás jövedelmezőségének fenntartása érdikében a Fatara Rt. és két más részvénytársaság atján nagymennyiségű külföldi tengerit bocaájt az igényjogosult gazdaközönség rendelkezésére. A tengeri ára a rendeltetési állomáson waggonban méter- mázsánként 13 50 P. A gazdák szükségleteiket jelentsék be legkésőbb folyó hó 26 ig. Az 50 q án felüli igénylést közvetlenül a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőséghez kell hü'deni, mig az 50 q án alali igénylések a községi elöljáróság, illetve Szekszárdon a polgármesteri hivatal utján adandók be. A kedvezményes áru tengerit csak azok a gazdák kaphatják, akiknek a birtokában Az a nagyfokú s mindenre kiterjeszkedő gondoskodás, amellyel hatóságaink a gyermeksereg egészsége érdekében mindent megtesznek, szülte az 1935. évi szeptember hó 5-én vármegyénk tanítói számára rendezendő egészségügyi tanfolyamot, amelyet vármegyénk alispánja és tanfelügyelője együttesen rendeztetnek meg s amelynek célja népoktatóinkkal megismertetni azokat az egészségügyi kérdéseket, amelyek segé lyével meggátolhatók a gyakori balesetek éB megakadályozható a járványos kórok terjedése. Az elmúlt tanévben oly tömegesen léptek föl a gyermekek körében a járványos betegségek, hogy ez is kívánatossá tette e tanfolyam megtartását s meg vagyunk győződve, hogy néptanítóink és a szülők is Bzivesen fogadják e tan folyamot. A tanfolyamot a következő helyeken lesznek: 1. Szekszárdon, ide csatlakoznak öcsény, Decs, Sárpilis, Harc, Sió- agárd, Zomba, Szálka és Dörypatlau községek oktatói is. Előadók lesznek : dr Treer István kórházi igasg.- főorvos, dr Novák Miklós, dr Szüle Dénes és dr Tóth Sándor egyetemi m. tanár, kórházi főorvosok. A tanfolyam a belvárosi katolikus kör nagytermében lesz. 2. Tolnán, ide csatlakoznak Möss, Simonmajor, Bogyiszlő, Tengelio, Szedres éB Medina községek oktatói is. Előadók lesznek: dr Dallmann Gusztáv köss. orvos és dr Gyüszü és arcú polipkarjaiból: együtt ültek a reformmimsaterek és a templomi osendből útjára indulnak az igék az aszályhervasztotta szomorú magyar mezők felett, egy kétségbeejtőnek látBzó tél elébe és nem ígéretként, de élő valóságként hozzák a reformot és vele mindközelebb a revíziót. Major Imre. levő tengerikészlet a hizlalásba már beállított állatok szükségletének a fedezésére október közepéig nem elégséges. Bejelentendő az igényjogosnltaág megállspithatásához a hizlalás alatt álló sertések és szarvasmarhák száma, a birtokban levő tengeri, valamint az október közepéig szükséges meny- nyiség és a rendeltetési állomás. A vételár azösszes igényléseknél előre befizetendő. Az igényjogosaltságot a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség felülvizsgálata alapján a főispán állapítja meg. Az igénylők métermázsánként 3 pengős kötbért tartoznak fizetni, ha a részükre juttatott tengerivel üzérkednének, vagy azt eladaák. István OTBA orvos. A tanfolyam a. községháza nagytermében lesz. 3. Faddon, ide csatlakoznak Ger- jen és Dunaszentgyörgy községek tanítói is. Előadók lesznek: dr Né- methy Zoltán községi orvos és dr Szokolay István gyakorló orvos. A tanfolyam a róm. kát. iskolában lesz. 4. Pakson, idecsatlfkoznak Duna- kömlőd és Németkér községek oktatói íb. Előadók lesznek: dr Polgár Béla, dr Reach Béla és dr Tél Ferenc orvosok. A tanfolyam a zárda nagytermében lesz. 5. Dunaföldváron, ide csatlakoznak Bölcske és Madocsa községek oktatói is. Előadók lesznek: dr Berky József községi orvos és dr Kalmár László orvos. A tanfolyam a községháza nagytermében lesz. 6. Nagydorogon, ide csatlakoznak Bikáos, Kistápé, Györköny, Kaj- dacs, Pasztahencse, Sárszentiőrinc, Űzd és Borjád iskoláinak oktatói is. Előadók lesznek : dr Solymoss Károly községi orvos és dr Vass Lajos gyakorló orvos. A tanfolyam a községi iskolában lesz. 7. Simontornyán, ide csatlakoznak Pálfa és Tolnanémedi oktató is. Előadók lesznek: dr Dobrovics Kálmán ób ifj. dr Kiss István orvosok. A tanfolyam a községháza nagytermében lesz. 8. Pincehelyen, ide csatlakoznak Ozora, Kisszékely, Nagyszékely, Be- lecska és Miszla oktatói is. Előadók lesznek: dr Zoltán Jenő és dr LuI kovics István orvosok. A tanfolyam Gondoskodás Gyermekeink egészségéről Egy«t szám ára 12 fillér» Olcsó tengeri a gazdák részére