Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-10-30 / 88. szám
XVII. $yfoly«qi. Szekszárdi 1935 október 30. (Szerda.) 88. szánt» Szekszárdi Egész évre Szerkésztfiség éa kiadóhivatal: Népbank épületében. Telefon szám: 85 és 102 Előfizetési difi _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Pó szerkesztő; SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁ2SIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dijat‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter Szélés hasábon mllltmélersoronként 10 fillér, rtllástkeresőknek 50 Százalék kedvezmény. | A hírrovatban elhetvezett reklám-, eljegyzést, családi hír, valamint a hyflftér soronként 60 fillérbe kerül. II Síi III I 111- ........■■■■ i■ ■■■ Dr Várad! Antal emlékezete A mait században, 1854 májas hó 2-án, a Tevel és Závod közötti at mellett fekvő kis pataki malomban Wéber Ferenc és nejének, Vinkovics Juliannának házasságából egy kis fia született. Nagy volt az öröm, amikor a malom zagásába belevegyült egy kisgyermek sírása. Két elődje volt már, de mindkettőt, mint ahogy Vá- radi Antal, a költő „A závodi temető“ cimü versében megírta, letörte a halál anélkül, hogy érezték volna az élet viharait és szenvedéseit. Wéber Ferencet az 1848 as nagy idők hozták Bécsből Magyarországba. Zeneművész családból származott. — A szomorú szabadságharc letörése után Budán tanitósbodott, majd a tabáni kai. templom orgonistája lett. Rokonsága révén Tolna megyében birtoka volt, s valószínű betegeske* dése késztette arra, hogy otthagyja Budát és a závodi malomba vonuljon vissza és malomvezetéssel és gazdái* kodással töltse napjait. Az elhivatottság angyala ott őrködött a kis Antal bölcsője felett és megvédte őt kis testvérei sorsától, megtartotta őt az életnek, hogy érezze annak küzdelmei!, szenvedéseit, de dicsőségét íb. A nagy öröm után rövid idő múlva, egy ködös novemberi éjszakán, 1855-bén a német származása, de magyar érzésű Weber Ferenc megpihent a magyar földben, a závodi temető hantjai alatt. Édesanyja rajongó szeretető virrasztóit a kis árva bölcsője mellett és az ő meleg szive, gyengéd bánás módja és mélységes vallásos lelkű lete kitörölhetetlen nyomót hagyott a kis Wéber Antal lelkében. Azok közé tartózom, aki 50 évre visszatekintve irom e sorokat éá akinek alkalma volt, mini kisfiúnak Váradi Antal édesanyjával találkozni. — Á Wéber-málomtól alig pár lépésnyire lévő Schikl-malómban lakodalom Volt. Ott tartott ő, mint kis óvodást kórjai között éB nekem, az anyátlan árvá nak mesélt az ő nagy fiáról, áki Budapesten küld már a dicsőség pálmájáért, Annyi saeretet, annyi fiielégség volt áz ő simogató szávaibán, hogy ötven ÓV után égy pillánátig sem csodálkozom, hogy annyi széré- teftel és rajongással tudott viseltetni anyja iránt, kttidélmeinek és diéaő- ségónek idejében egyaránt Váradi Afifál. A népiskola és főgimnáaium évéit Váradi Antal Pécsén föltötte. Az elhivatottság első jóiéi korán keid tek kibontakozni nála. Már diákkorában jelentek meg versei a .Fővárosi Lapokéban. 1875 ben jelent fiieg első verseskötete „fcöitémSnyek“ cint alatt éa kelemben van „Újabb költeményeinek0 égy kötete, amelyet nagyanyjának dedikált 1877-ben, Vágya éa hajlama a izifapadrá von- *0tta, ámde X fiúi köteleaségtndás visszatartotta a dicsőséget, de sok nyomorúságot is jelentő deszkáktól. Neki édesanyja volt, akiről gondoskodnia kellett. Megszerezte a tanári oklevelet, amely biztos kenyeret nyújtott neki. 1874-ben már a budai főreáliBkola tanára volt és a főreáliskolai tanárkodáson kívül a színművészeti akadémia tanára is volt, később pedig igazgatója és nevelt a fiiagyar ssinésZétüek sok kiváló és neves színészt és színésznőt. 1876 ban, tehát alig töltötte be még 22. évét, a Petőfi Társaság tagjai sorába választotta. Ecnek a díszes társaságnak 1907-ben főtitkára, 1920 ban pedig tiszteletbeli alelnöke lett. A Kisfaludy Társaság is 1889-ben tagjai sorába választotta, 1898 tói szerkesztette az „Ország-Világ0 képes hetilapot, a boldog békeidők legelterjedtebb és legnívósabb lapját. Mélységes vallásosság jellemezte és ez gyönyörűen sugárzik ki legendáiból, amelyekkel a legnagyobb sikereket érte el, valamint költeményeiből is. Huss éves volt, amikor az „Iskarioth0 ot megírta és ezzel egyezerré á dicsőség és siker útjára lé pett. Négy Ízben nyerte el az Akadémia diját. Drámái nagy sikerrel kerültek szinre az ország óIbő színpadán, Göthét, Schillert és Moliéret fordította, A színi életből egész csomó regényt és novellát irt és visszaemlékezéseiben szeretettel, az igaz és Őszinte ember melegségével bontogatta a múltnak emlékeit. Lekötelező modorú, jó kedélyű és ragaszkodó, melegszívű ember volt. Nemcsak családja rajongott érte, de pályatársai, barátai és tanítványai is a tiszteletnek és szeretetitek érzésével vették körül a délceg férfiút, ifiért megtalálták nála az igazi őszinteséget éa jóságot, amely egész életén át erényé volt. Édesanyja karjaiban megtanulta, hogy mi a szeretet és ezt nem felfedte el sohasem, 6 nem irigyélt, nem gyűlölt senkit, ő mindenkit csók szeretett és tán ezért az örök szeretetnek kútforrásából, a Mindenható kegyelméből és szeretettből az a sors jutőtt neki a 69. év betöltése után, hogy széhvedés nélkül, délután 7j3 órakor, a Nemzeti Színház előtt, tehát ott, ahol annyi dióBŐséget aratott ős annyi vönzódást érdemelt ki, mégBlÜfit nemes szive . dobogni és elnémult zengzetes nyelve, amely neificsák írásaiból, de siává- íatáiból is oty tökéletes saépségben hirdette a magyar kultúrát. Csodálatos vőletlensőg talán, hogy az elnyomatás sötét napjaiban látta meg az első napvilágot és a kezdődő trianoni lesujtottság keserves napjaiban csukódtak le örökre Szürkés-kék szemei, hogy egy uj életben álmodhasson az Isten, a haza és áz ember- szeretet gyönyörű háromságáról, ámety vezérfonala volt égési életének. * Dr Pékár Gyula Szóméra volt Biük- lég, hogy megyénk egy félreeső kis helyén meglássa azt a házat, ahol Váradi Antal, a magyar irodalomnak ez a büszkesége megszületett. Ez a meglátás tanúbizonysága annak, hogy a miniszteri szék és politikusság dacára dr Pékár Gyula elsősorban a magyar irodalomnak a katonája. A magasra átalakított és a víz nyomásáról a gőz hajtóerejére átvitt malomban megtalálta a régi kis házat és költői leikével megérezte, hogy nem szabad jeltelenül állni adnák a helynek, ahol az isteni akarat életre Iobbantotta Váradi Antalt. Est az elhatározást gyors intézkedés követte. Alig két hét után ott diszlik a Petőfi Társaság hálájának kifejezése márványtáblába vésve, hogy hirdesse, mint dr Pékár Az érkező vendégeket az Erdős szálloda előtt fogadta Bonybád vezetősége, majd a MANSz hölgyei virágcsokrot nyújtottak át Váradi Arankának, az Ünnepelt költő leányának. Este 7 órakor a reálgimnázium tornacsarnoka zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel, hisz a ma élő írók legjobbját látni és hallani nem mindennapi esemény. A Himnusz eléneklése után Hajas Béla igazgató üdvözölte a társaság tagjait, majd dr Pékár Gyula országgyűlési képviselő, a társaság elnöke, Petőfi világhódító szelleméről beszélt, melynek egyik katonája volt Váradi Antal is, kinek emlékére — úgymond — tartja a társaság a mai, nem váfidor , haném nagygyűlését. Utáni Császár Elemér, a társaság alelnöke méltatta Váradi Antalt és költészetét a közönség zajos tapsától kísérve. Lázár Béla bemütatta a költőt fitint embert, néhány igén kédvéB epizódot mesélve Váradi életéből és vérBeiből. Szath- máry István „A zengő bárfa0, Vá radiról irt ódáját szitálta el, majd felolvasta a „Nemzeti zászlónk0 cimü irredenta, gyújtó, eddig meg nem jelent költeményét. Gáspár Jenő novellasserüen dolgozta fel Váradi tanár ur áthelyezését Budáról — Pestre. Váradi Aranka, a Nemzeti SzínSzombaton még erős esőzés volt és mindenki félt, hogy az emléktábla- leleplezés elé leküzdhdtetlefi nehézségek tornyosulnak, mivel dr Váradi Antal síülőhálát minden irányból földes utón íehet csak megköieliteni és különösen járhatatlan lett volna az az ut, amely Tetői éa a szülőház között van, äböl a kikövezendő utföld munkálatokat éz évben kéálitették el. Az isteni gondviselés bölcs intézkedése elháritotta élt az akadályt, gyönyörű fiabsttféStia őszi ffeggelre ébredtek ásók, akik á szereiét, a bűik és a tisztelet érzésével kívántak zarándokolni ahhofi a házhoz, •bél először pillantotta lieg á napvilágot egy madárdaltól hangos fitl- | jusi napon a legendák és a mélyséGynla avató beszédében mondotta, hogy amikor azok, akik most körülveszik a szeretet, tisztelet és hála érzésével ezt a szülőházat, már rég valahol a magyar föld hantjai alatt pihennek, akkor is hirdesse ez a tábla Váradi Antalnak megszentelt emlékezetét. Az emléktábla leleplezését a Petőfi Társaság magyar irodalmi estével kötötte össze. Ezén mágasnivéjn irodalmi esiet Váradi Antal emlékezetének szentelték azok, akik együtt járták Váradi Antallal a magyar iró emberek rögös, de sok dicsőséget jelentő útját. Az irodalmi esemény számba menő nagygyűlésről szóló értesülésünket a következőkben adjuk : ház nagy művésznője, a költő lányai édesapja verseiből szavalt el néhányat oly mély átérzéssel, hogy még a keményszívű férfiak szemében is ott csillogott a könnycsepp. A közel három óráig tartó ülést a közönség oly figyelemmel kisérte és oly sok tapssal és éljenzéssel jutalmazta, mire emberemlékezet óta nem volt még Bonyhádon példa. A Petőfi Társaság tagjainak is észre kellett venniök, hogy Bonybád közönsége tud lelkesedni minden szépért és jóért ób tudja is megbecsülni a magyar irodalom nagyjait. Az irodalmi ülés után a Katolikus Kör nagytermében közös vacsorára gyűlt össze Bonybád szine-java a Petőfi Társaság tagjaival. Vacsora közben néhány keresetlen szóval dr Kurz István főszolgabíró üdvözölte a vendégeket a járás közönsége nevében. Al üdvözlést dr Pékár Gyula köszönte meg. A Kör előtt, vacsora alatt a bonyhádi önkéntes tűzoltó-' egylet zenekari játszott, init dr Pékár Gyula és Váradi Aranka köszönt meg a nyitott ablakból. Vacsora közben felszólalt még Lázár Öéla is és néhány kedves emléket mondott el Jókai és Pékár hiflapifÖi múltjából. Éjfélre járt az idő, mikor a vendégek magánházaknál levÓ szállá- I saikra távoltak. ges vallásos versekben oly művészi magaslatra emelkedett dr Váradi Antal költő. Kicsibb kis pataki ifialom egyszerű földszínteá épülete efiiélke- dett ott Tevel és |£ávöd között akkor, ahol mostGufidrnm JózSef emeletes gősmalma áll. Még ott Úsdbog a kis pái&kj amely mellett dr Váradi Antal lelkében először vált magyar muzsikává ínindai) ami apái ágról öröklődött bélé. A régi máloihból csak az is égy kis sióba maradt meg, amelyben bölcsője fingott. Ehhez a házhoz iarándokoít el folyó hó 27 én a Petőfi Társaság df Pékár Gyula élbök vezetésével, dr Váradi Afit§! rokonságának egy része és a bonyhádi tÍrB"adalom szine- java, hogy kegyeletes emlékezéssel A Petőfi Társaság Nagygyűlése Bonyhádon Emléktáblaleleplezés Egyes szám ára 12 fillér.
