Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-09-21 / 77. szám

XVII. évfolyam, Szekszárd, 1935 szeptember 2). (Szombat) 77. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dl11 Egész évre _12 pengő || Félévre________6 pengő Fő szerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések áraii SCHNEIDER JÁNOS BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a Szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés égy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 Aller. Mllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, i A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint nyllttér soronként 60 fillérbe kertll. Vitéz dr Marton Béla Szekszárdon Színtiszta igazság az a kijelentése, hogy a magyar alkotmány nem egy évezred óta megkövesedett élettelen valami, de a magyar alkotmányban mindig lüktető élet volt, amely aszeriot alakult, amint azt a nemzet érdeke megkívánta. Akinek a fejére teszi ez a nemzet a koronát, annak egy uj hitlevelet kell adni, amelyben körül­bástyázva lesznek a nemzet jogai. A királyt nem lehet, hogy egyes tár­sadalmi osztályok, különösen pedig nemzetiségek ültessék az uralkodói trónra, hanem a nemzet egybeforrott akaratának kell ót, függetlenítve min­denkitől, a biborpalástba betakarni. A királyság kérdésének megoldásánál nem személyek érvényesülése lehet a döntó szerep, hanem a nemzet ér­deke, mert nem lehet esetleges píó bálkozáeokkal a királyság gondolati tói a magyar nemzetet eltávolítani Volt valami a hivő ember imád ságiból azokban a szavakban, ame lyekkel vitéz dr Marton Béla beazé dót befejezte. Köszönet néki, hogy eljött közénk, hogy az ő lelkének tüzével meg* gyújtotta a mi szivünk mécsesét is. Hisszük, hogy ez a felgyújtott ling, amely nem egy politikai pirt dog­máiból táplálkozik osak, de egy sors­csapások rettenetes sebeiben vergődő nemzet szeretőiéből, sokakat fel tud majd közülünk emelni arra a magas­latra, ahol a látásunk tieztultabb, ér­zésünk tisztább és magyarosabb lesz. s. Fanatikus magyar léleknek meg­kapó megnyilatkozásait hallhatták közel másfél órán keresztül azok, akik a Szekszárdi Polgári Olvasókör nyári helyiségében 19-én délután 6 órakor a KÉP választmányi ülésére jöttek össze. Vitéz dr Marton Bála országgyűlési képviselő, a NÉP or szágos főtitkára, országjárása közben eljött Szekszirdra is, hogy számot adjon egyrészt arról a munkáról, ame­lyet a Nemzeti Egység Pártja a nem­zet minden rétege érdekében folytat, másrészt, bogy a NÉP vidéki szer­vezeti életébe önbizalmat, a nagy célkitűzések iránt az eddiginél na­gyobb érdeklődést és lelkesedést vi* gyen. Elmondhatjuk, hogy vitéz dr Mar ton Béla ezeket a célkitűzéseket teljes mértékben elérte. Beszéde, amely a szónoki készség minden varázsát fel­ölelte, de különösen a hazafias érzés­nek az a mélységes lobogáca, amely minden szavából kicsandült és vissz­hangot keltett a hallgatóság szivében, óriási hatású volt. Amit mondott, az nem egy pártvezető és szervező meg­nyilatkozása volt, hanem minden gondolata egy kiáltó szózat ezekben a döbbenetesen veszedelmes időkben a magyarsághoz, hogy ébredjen tu­datára annak, bogy a népek moBt folyó nagy torzsalkodásában, egy uj világégés küszöbén, súlyos és meg­bocsáthatatlan büut követ el az, aki a magyar életet a mainál is erősebben szét akarja tépni, aki osztálygyülöle- tet, felekezeti torzsalkodást és a nem zetiségek hálátlanságából fakadt as­pirációkat éleszt ahelyett, hogy a nemzet minden egyes tagjának osz­tály, felekezet és anyanyelvre való tekintet nélkül, a hazaszeretet szent érzésében való összeforrását hirdetné ós ennek érdekében verné félre a harangok nyelvét, mert különben egykor a magyar győzelmet hirdető harangszóból egy elbukott, megsem­misült nemzet lélekharangjának szava csendül ki. Akik most nem tudják elnémítani ambicióikat, akik nem látják meg a hazaszeretet oltárán pislogó mécses fényét, hanem szemük előtt csak a hatalmat jelentő bársonyszékek le­begnek, akik az egyéni érvényesülés és önzés tűsével gyújtogatnak e csonka ország határain belül, nem gondolván meg, hogy minden fellobbanó szen­vedély és gyűlölködés egy-egy ásó nyom a nemzet sírja felé, akik nem érzik azt, hogy a belső egyenetlenség a magyar nemzet külföldi értékének gyengítője és elhomályositója: azok nem lehetnek a magyar jövőnek, a magyar boldogulásnak magvetői, azok a megsértett és ki nem elégített am­bíciók Coriolánus-utját járják. A magyar nép jövője azt követeli, hogy ne konkolyos vetőmag hintés- aék el a nagy akarásokat éppúgy, mint a dudvát meg termő magyar telkekbe. Bátran szembe kell szállni azokkal, akik a nép leikéből a for radalmak és kommunizmus után még megmaradt csekélyke hitet és bizo­dalmát is ki akarják ölni, akik ci­nikus önzéssel vámszedői akarnak lenni egy sorscsapásnak és az abból fakadó gazdasági elégületlenségnek. Fegyelmezettséget kell a magyar élet munkájába bevinni és minden ma­gyarnak szent imádságként kell meg­tanulnia, hogy azé a nemzeté a jövő, amely korgó gyomorral is nagy és szent célokért tud küzdeni. A magyar vidék értékeinek kibányászáss, a de­centralizált magyar élet megindítása azok az alapmozgató elvek, amelyek uj életet és szebb jövendőt vannak hivatva megteremteni. Közelebb kell hozni az értelmisé­get a földmivesosztályhoz, kiegészi tőnek kell hogy tekintse az ipsroBság a kereskedelmet, az egyéni és ősz- tályérvényesülést alá kell vetni a magyar nemzet egységes nagy érde­keinek. Az eladósodott gazda nem kívánhatja, hogy egy varázsszóra letöröltessenek tartozási lapjáról azok az összegek, amelyek akár saját hibájából, akár a sors csapásaiból eredtek. A tőke se nézheti azonban összetett kézzel, hogy miként pusztul­nak el a terhek alatt az adósok. E két tábor közötti szakadékot át kell hidalni. Becsületes szándéknak és erős munkának kell megnyilatkozni az egyik oldalról, a másik résiről pedig a józan belátásnak és az együtt­érzés segítő készségének. Ily gondolatok között vezetett át vitéz dr Marton Béla az ő fanatiz musban izzó magyar leikével a nagy magyar gondok és kérdések egész tömegén. Jól esett hallani nekünk, akik a választási harcok elfajulásai közben, éppen ebben a kerületben oly szomorodott szívvel hallottuk megtorlatlanul sárbataposni a magyar értékeket, hogy Marton Bála nem a halottak közé küldötte beszédében Bethlen Istvánt, hanem meghajtotta az elismerés zászlóját azon nagy ér­demei előtt, amelyek a kommuniz­mus után ennek a nemzetnek fel­támasztásában és a külföld előtt va­lódi értékében való megismertetésé­ben domborodnak ki. S amikor az isteni törvényekre figyelmeztető eréllyel ostorozta az egyke nemzetpuBititó veszedelmét, ugyanakkor mélységes hazaszeretet érzéséből fakadt minden szava, amely- lyel a királyság nehéz problémáját ismertette, amelyet meggyőződése sze­rint nem szabad ékként beleverni a magyar lelkekbe, mert az a hite, hogy est a kérdést, ha meglehet ol­dani úgy, amint azt a magyar nem­zet legszentebb érdeke megkívánja, akkor nem állhat ebben az ország ban egymással szemben a jogfolyto- j nosság és {a szabad királyválasztás I gondolata. a A Szekszárdi Polgári Olvasókör nyári helyiségében gyűlt össze a Nemzeti Egység Pártjának megyei és szekszárdi járási választmánya, hogy meghallgassa az ideérkezett vitéz dr Marton Bélát, az országos párt főtitkárát, aki Bodnár István ke­rületi és dr Zsigmond Ferenc városi pártelnök, valamint a vezetőség kí­séretében érkezett a választmányi gyűlésre, ahol megjelent dr örffy Imre a kerület volt országgyűlési képviselője is. Az elnöki megnyitó. í)r Zsigmond Ferenc nyitotta meg a gyűlést, bemutatta vitéz dr Mar­ton Bélát és bejelentette, hogy meg­érkezett dr órffg Imre is (Nagy ól­jensés!), akivel a kerület fenntartja a tizenötéves szilárd kapcsolatot. Is­mertette dr Marton Bálának a párt érdekében kifejtett munkálkodását és üdvözli őt, aki járja az országot, hogy a Vezér eszméit az ő láng­szavával sikeresen terjeszthesse és ismertesse azokat az eszközöket, ame­lyekkel ezt a saját hibáján kivttl vál­ságba jutott nemzetet és különösen euuek legtöbbet szenvedő osztályát meg lehet menteni. Azzal a lelke­sítő kijelentéssel végezte beszédét, hogy a választás alkalmával szenve­dett csalódás nem ingatta meg a párt tagjainak hűségét, a Nemzeti Egy­ségbe tömörült hatalmas erők nyíl­egyenesen mennek a maguk utján a siker felé. Az országos főtitkár beszéde Dr Zsigmond Ferenc pártelnök lendületes és nagy tetszéssel foga­dott megnyitója után vitéz dr Mar­ton Béla állott szólásra és az impo­náló számban egybegyült választ­mányt üdvözölve elmondotta, hogy eljött hitet tenni a Nemzeti Egység nagy és nemes munkájáról, amely mellett annak dacára is szilárdan álla­nak a párt hívei, bogy a közelmúlt választás alkalmával ebben a kerü­letben csalódás érte őket. Eljött, hogy erőt adjon a pártszervezetnek a jövő küzdelemre, amelynek győzelme nem lehet kétséges. Tolna vármegye, amelyet most mint hetedik vármegyét látogat meg kőrútján, egyike a legnehezebb vár­megyéknek, mert itt a nehéz elettel küzködő lakosság leikébe konkolyt hintenek azok, akik minden uton- módon meg akarják akadályozni azt, hogy a verejtékező magyar munká­nak eredményei legyenek Gyomlálni kell és el kell távolítani azokat, akik a közéletet csak arra hasz­nálják fel, hogy demagógiájukkal a saját személyi céljaikat szol­gálják. A Nemzeti Egység a magyar vi­dék értékeit akarja kibányászni és ai ország szolgálatába állítani. Min­den emberre szükség van itten, mert hiszen köztudomású, hogy amikor a sorscsapás kiütötte a magyar nemzet kezéből a fegyvert, a kisantaut 280 ezer főnyi hadsereget állított ma­roknyi népünk ellen határainkra. Ilyen körülmények közt fel kell éb­redni bennünk az egész világ által ismert és nagyrabecsült magyar ka­tonai öntudatnak. Valamennyinknek katonáknak kell lennünk, a magyar . munka katonáinak, akik minden lá- zitó magyarral szemben bátran szem- beszállnak a nemzet nagy intézmé­nyeinek újból való kiépítésére. A Nemzeti Egység Magyarorszá­gon már 3000 községben építette ki nagyszerű szervezeteit, amelyekben a magyar éluiakarás csodás munkája folyik, mert tagadhatatlan, hogy aj világot kell teremteni ebben az or­szágban, ahol valaha, nem is olyan régen, a liberalizmus világszemlélete volt az uralkodó. Amikor erről be­szélek — úgymond vitéz dr Marton Béla, — figyelmeztetnem kell a hall­gatóságot, hogy ne tévessze össze a gondolatokat és az elveket, mert a liberalizmus kérdése más, mint a zsidókérdés. Mi küzdünk a libera- | lizmus ellen, a mi zz egyén szabad- I ságinak a jogára építette fel az Egyes szám ára 12 fillér A pártválasztmány ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom