Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-09-21 / 77. szám
XVII. évfolyam, Szekszárd, 1935 szeptember 2). (Szombat) 77. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dl11 Egész évre _12 pengő || Félévre________6 pengő Fő szerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések áraii SCHNEIDER JÁNOS BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a Szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés égy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 Aller. Mllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, i A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint nyllttér soronként 60 fillérbe kertll. Vitéz dr Marton Béla Szekszárdon Színtiszta igazság az a kijelentése, hogy a magyar alkotmány nem egy évezred óta megkövesedett élettelen valami, de a magyar alkotmányban mindig lüktető élet volt, amely aszeriot alakult, amint azt a nemzet érdeke megkívánta. Akinek a fejére teszi ez a nemzet a koronát, annak egy uj hitlevelet kell adni, amelyben körülbástyázva lesznek a nemzet jogai. A királyt nem lehet, hogy egyes társadalmi osztályok, különösen pedig nemzetiségek ültessék az uralkodói trónra, hanem a nemzet egybeforrott akaratának kell ót, függetlenítve mindenkitől, a biborpalástba betakarni. A királyság kérdésének megoldásánál nem személyek érvényesülése lehet a döntó szerep, hanem a nemzet érdeke, mert nem lehet esetleges píó bálkozáeokkal a királyság gondolati tói a magyar nemzetet eltávolítani Volt valami a hivő ember imád ságiból azokban a szavakban, ame lyekkel vitéz dr Marton Béla beazé dót befejezte. Köszönet néki, hogy eljött közénk, hogy az ő lelkének tüzével meg* gyújtotta a mi szivünk mécsesét is. Hisszük, hogy ez a felgyújtott ling, amely nem egy politikai pirt dogmáiból táplálkozik osak, de egy sorscsapások rettenetes sebeiben vergődő nemzet szeretőiéből, sokakat fel tud majd közülünk emelni arra a magaslatra, ahol a látásunk tieztultabb, érzésünk tisztább és magyarosabb lesz. s. Fanatikus magyar léleknek megkapó megnyilatkozásait hallhatták közel másfél órán keresztül azok, akik a Szekszárdi Polgári Olvasókör nyári helyiségében 19-én délután 6 órakor a KÉP választmányi ülésére jöttek össze. Vitéz dr Marton Bála országgyűlési képviselő, a NÉP or szágos főtitkára, országjárása közben eljött Szekszirdra is, hogy számot adjon egyrészt arról a munkáról, amelyet a Nemzeti Egység Pártja a nemzet minden rétege érdekében folytat, másrészt, bogy a NÉP vidéki szervezeti életébe önbizalmat, a nagy célkitűzések iránt az eddiginél nagyobb érdeklődést és lelkesedést vi* gyen. Elmondhatjuk, hogy vitéz dr Mar ton Béla ezeket a célkitűzéseket teljes mértékben elérte. Beszéde, amely a szónoki készség minden varázsát felölelte, de különösen a hazafias érzésnek az a mélységes lobogáca, amely minden szavából kicsandült és visszhangot keltett a hallgatóság szivében, óriási hatású volt. Amit mondott, az nem egy pártvezető és szervező megnyilatkozása volt, hanem minden gondolata egy kiáltó szózat ezekben a döbbenetesen veszedelmes időkben a magyarsághoz, hogy ébredjen tudatára annak, bogy a népek moBt folyó nagy torzsalkodásában, egy uj világégés küszöbén, súlyos és megbocsáthatatlan büut követ el az, aki a magyar életet a mainál is erősebben szét akarja tépni, aki osztálygyülöle- tet, felekezeti torzsalkodást és a nem zetiségek hálátlanságából fakadt aspirációkat éleszt ahelyett, hogy a nemzet minden egyes tagjának osztály, felekezet és anyanyelvre való tekintet nélkül, a hazaszeretet szent érzésében való összeforrását hirdetné ós ennek érdekében verné félre a harangok nyelvét, mert különben egykor a magyar győzelmet hirdető harangszóból egy elbukott, megsemmisült nemzet lélekharangjának szava csendül ki. Akik most nem tudják elnémítani ambicióikat, akik nem látják meg a hazaszeretet oltárán pislogó mécses fényét, hanem szemük előtt csak a hatalmat jelentő bársonyszékek lebegnek, akik az egyéni érvényesülés és önzés tűsével gyújtogatnak e csonka ország határain belül, nem gondolván meg, hogy minden fellobbanó szenvedély és gyűlölködés egy-egy ásó nyom a nemzet sírja felé, akik nem érzik azt, hogy a belső egyenetlenség a magyar nemzet külföldi értékének gyengítője és elhomályositója: azok nem lehetnek a magyar jövőnek, a magyar boldogulásnak magvetői, azok a megsértett és ki nem elégített ambíciók Coriolánus-utját járják. A magyar nép jövője azt követeli, hogy ne konkolyos vetőmag hintés- aék el a nagy akarásokat éppúgy, mint a dudvát meg termő magyar telkekbe. Bátran szembe kell szállni azokkal, akik a nép leikéből a for radalmak és kommunizmus után még megmaradt csekélyke hitet és bizodalmát is ki akarják ölni, akik cinikus önzéssel vámszedői akarnak lenni egy sorscsapásnak és az abból fakadó gazdasági elégületlenségnek. Fegyelmezettséget kell a magyar élet munkájába bevinni és minden magyarnak szent imádságként kell megtanulnia, hogy azé a nemzeté a jövő, amely korgó gyomorral is nagy és szent célokért tud küzdeni. A magyar vidék értékeinek kibányászáss, a decentralizált magyar élet megindítása azok az alapmozgató elvek, amelyek uj életet és szebb jövendőt vannak hivatva megteremteni. Közelebb kell hozni az értelmiséget a földmivesosztályhoz, kiegészi tőnek kell hogy tekintse az ipsroBság a kereskedelmet, az egyéni és ősz- tályérvényesülést alá kell vetni a magyar nemzet egységes nagy érdekeinek. Az eladósodott gazda nem kívánhatja, hogy egy varázsszóra letöröltessenek tartozási lapjáról azok az összegek, amelyek akár saját hibájából, akár a sors csapásaiból eredtek. A tőke se nézheti azonban összetett kézzel, hogy miként pusztulnak el a terhek alatt az adósok. E két tábor közötti szakadékot át kell hidalni. Becsületes szándéknak és erős munkának kell megnyilatkozni az egyik oldalról, a másik résiről pedig a józan belátásnak és az együttérzés segítő készségének. Ily gondolatok között vezetett át vitéz dr Marton Béla az ő fanatiz musban izzó magyar leikével a nagy magyar gondok és kérdések egész tömegén. Jól esett hallani nekünk, akik a választási harcok elfajulásai közben, éppen ebben a kerületben oly szomorodott szívvel hallottuk megtorlatlanul sárbataposni a magyar értékeket, hogy Marton Bála nem a halottak közé küldötte beszédében Bethlen Istvánt, hanem meghajtotta az elismerés zászlóját azon nagy érdemei előtt, amelyek a kommunizmus után ennek a nemzetnek feltámasztásában és a külföld előtt valódi értékében való megismertetésében domborodnak ki. S amikor az isteni törvényekre figyelmeztető eréllyel ostorozta az egyke nemzetpuBititó veszedelmét, ugyanakkor mélységes hazaszeretet érzéséből fakadt minden szava, amely- lyel a királyság nehéz problémáját ismertette, amelyet meggyőződése szerint nem szabad ékként beleverni a magyar lelkekbe, mert az a hite, hogy est a kérdést, ha meglehet oldani úgy, amint azt a magyar nemzet legszentebb érdeke megkívánja, akkor nem állhat ebben az ország ban egymással szemben a jogfolyto- j nosság és {a szabad királyválasztás I gondolata. a A Szekszárdi Polgári Olvasókör nyári helyiségében gyűlt össze a Nemzeti Egység Pártjának megyei és szekszárdi járási választmánya, hogy meghallgassa az ideérkezett vitéz dr Marton Bélát, az országos párt főtitkárát, aki Bodnár István kerületi és dr Zsigmond Ferenc városi pártelnök, valamint a vezetőség kíséretében érkezett a választmányi gyűlésre, ahol megjelent dr örffy Imre a kerület volt országgyűlési képviselője is. Az elnöki megnyitó. í)r Zsigmond Ferenc nyitotta meg a gyűlést, bemutatta vitéz dr Marton Bélát és bejelentette, hogy megérkezett dr órffg Imre is (Nagy óljensés!), akivel a kerület fenntartja a tizenötéves szilárd kapcsolatot. Ismertette dr Marton Bálának a párt érdekében kifejtett munkálkodását és üdvözli őt, aki járja az országot, hogy a Vezér eszméit az ő lángszavával sikeresen terjeszthesse és ismertesse azokat az eszközöket, amelyekkel ezt a saját hibáján kivttl válságba jutott nemzetet és különösen euuek legtöbbet szenvedő osztályát meg lehet menteni. Azzal a lelkesítő kijelentéssel végezte beszédét, hogy a választás alkalmával szenvedett csalódás nem ingatta meg a párt tagjainak hűségét, a Nemzeti Egységbe tömörült hatalmas erők nyílegyenesen mennek a maguk utján a siker felé. Az országos főtitkár beszéde Dr Zsigmond Ferenc pártelnök lendületes és nagy tetszéssel fogadott megnyitója után vitéz dr Marton Béla állott szólásra és az imponáló számban egybegyült választmányt üdvözölve elmondotta, hogy eljött hitet tenni a Nemzeti Egység nagy és nemes munkájáról, amely mellett annak dacára is szilárdan állanak a párt hívei, bogy a közelmúlt választás alkalmával ebben a kerületben csalódás érte őket. Eljött, hogy erőt adjon a pártszervezetnek a jövő küzdelemre, amelynek győzelme nem lehet kétséges. Tolna vármegye, amelyet most mint hetedik vármegyét látogat meg kőrútján, egyike a legnehezebb vármegyéknek, mert itt a nehéz elettel küzködő lakosság leikébe konkolyt hintenek azok, akik minden uton- módon meg akarják akadályozni azt, hogy a verejtékező magyar munkának eredményei legyenek Gyomlálni kell és el kell távolítani azokat, akik a közéletet csak arra használják fel, hogy demagógiájukkal a saját személyi céljaikat szolgálják. A Nemzeti Egység a magyar vidék értékeit akarja kibányászni és ai ország szolgálatába állítani. Minden emberre szükség van itten, mert hiszen köztudomású, hogy amikor a sorscsapás kiütötte a magyar nemzet kezéből a fegyvert, a kisantaut 280 ezer főnyi hadsereget állított maroknyi népünk ellen határainkra. Ilyen körülmények közt fel kell ébredni bennünk az egész világ által ismert és nagyrabecsült magyar katonai öntudatnak. Valamennyinknek katonáknak kell lennünk, a magyar . munka katonáinak, akik minden lá- zitó magyarral szemben bátran szem- beszállnak a nemzet nagy intézményeinek újból való kiépítésére. A Nemzeti Egység Magyarországon már 3000 községben építette ki nagyszerű szervezeteit, amelyekben a magyar éluiakarás csodás munkája folyik, mert tagadhatatlan, hogy aj világot kell teremteni ebben az országban, ahol valaha, nem is olyan régen, a liberalizmus világszemlélete volt az uralkodó. Amikor erről beszélek — úgymond vitéz dr Marton Béla, — figyelmeztetnem kell a hallgatóságot, hogy ne tévessze össze a gondolatokat és az elveket, mert a liberalizmus kérdése más, mint a zsidókérdés. Mi küzdünk a libera- | lizmus ellen, a mi zz egyén szabad- I ságinak a jogára építette fel az Egyes szám ára 12 fillér A pártválasztmány ülése
