Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-09-21 / 77. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG I 1935 szeptember 21. Mlelölt rűlHHlinéflletét fteizenl, győződjön meg rendkívül olcsó áraimról. Leányka sötétkék, oaikos matrózruhák, blúzok, klottkötények, flumatrózruhák, tlroll nadrágok, joppek, jó minőségben, a leg­olcsóbban szerezhetők be TAUSZIG KLÁRÁNÁL Szekszárden, Széchenyi-utca 19. szám alatt I őszi és téli női kabátok! ruhák legutolsó divat szerint, jó minőségi! anyag­ból, olcsó árban. 636 Fa- és szén- kereskedés Telefon 40« STEIGER Szekszérd Alkotmőny-u-1. Telefon 46. Legolcsóbb és leggazdaságosabb felaőgallai szép darabos máss ÉpOletanyag: Tégla, Mész, Cement, Dunakavics, Homok (saját bányából), Kátrány- papir. — Üzemi és háztartási BQkkfaszén (saját égetés). — Nagyméretű nyers tégla (vályog) nagyban és kicsinyben kapható. Schell Ásványolaj Rt. lerakata b Óla], Benzin éz Petroleum Fióküzlet, megrendelőhely a Hitelbank épületében, Széchenyi-utca egész társadalmi és állami életet. As egyéni ssabadság bajbássása pedig azt jelenti, bogy a lelkiismeretlen ember érvényesült és eltiporta gyen­gébb testvéreit. Ez ellen küzd Nemzeti Egység és küzd a magyar knltnrát megtagadó oivilizáoió ellen, mert nem lehet engedni, hogy itt megint nrrá legyen az a nyugati demokrácia, amely tönkre rágta az évezredes magyar tölgyet. Nem le­het megengedni, bogy Budapestnek a gondolatvilága dominálja Magyar- országot. A liberalizmus sokat ártott a nem­zetnek, hiszen büntető jogunkon ke­resztül is beteg szellemet vitt bele itt-ott az életbe. Az erősek támoga­tása révén a magyar földművest a liberalizmus a tönk szélére juttatta, mert nem segítették meg a föld né­pét, amely a világgazdaság labirin­tusában nem tudta magát kiismerni és tájékozatlanul termelt addig, amig majdnem teljesen tönkre ment, elsze­gényedett. Ennek az volt az oka, hogy a magyar értelmiség nem törődött eléggé a föld népével. Ugyanúgy, ahogy az ipari munkás ság a nemzetköziség karmaiba ke­rült, most a falvak főldmives népét akarja a nemzetköziség a maga szá­mára megszerezni és megszervezni. Est minden erővel meg kell akadá­lyozni. A földműves lakosságot annál inkább is be kell a Nemzeti Egy­ségbe szervezni, mert 36 olyan szak­mai szervezet van már, amely átjött a szociáldemokráciától és ezeknek nagyszerű emberei büszkén élik éle­tüket a Nemzeti Egység pártja ke­retében. A múlt mozgalmainak tanul­ságait le kell vonnunk nekünk íb és ennek a tanulságnak eredményeképen meg kell tanulnunk a fegyelmezett­séget. SziveBen alá kell rendelni ma­gunkat a szervezők akaratának, mert hiszen ez az egyik titka a sikernek. Ezt az engedelmeskedni tudást bele kell nevelni a népbe. Az intelligenciával az élen együtt kell mindenkinek dolgoznia és a régi magyar veszekedő, oinikus élettel szemben hirdetni kell az alázatos lélekkel dolgozó magyar életet, mert csak igy lehet a magyar vidék nagy érdekeit felkarolni és a nemzet szol­gálatába állítani. Nem lehet magunknak csupán csak jogokat kérni, hanem kötelességeket is kell teljesíteni. Viszont ezzel szem. ben meg kell állapitani azt, hogy a kultur intézmények áldása nem csu­pán a felsőbb 10.000 Bzámára léte­sült, hanem oly szociális államberen­dezkedés kell, hogy erős, öntudatos magyar életet élhessen az egész ma­gyar nép. Hiszen hiába vannak világ hires, nagyszerű, drága fürdőink és nyaralóhelyeink, ha a vidéken nincs jó ivóvíz és emiatt a nép egészsége folyton hanyatlik^ Hiába van a töme­gek kötelesség teljesítése, ha nem le­het emberi életet élni. Ez a jövőben nem mehet tovább igy. Sok ideig a kórházi ágyak szaporításában látták a szociálpolitikusok az egészség szol­gálatát. Ezzel szemben a jövőben Magyarországon a lakóházak egész­séges kulturfokát kell biztosítani. Ez azután egészséges és boldog életet fog jelenteni az országnak. Kérem az intelligenciát, mondotta vités dr Mar­ton Béla, hogy a nemzettel szemben ezen a téren is fokozatos kötelesség - érzéssel teljesítse feladatát. A reformok, amelyeket a szabad ságharc idején halhatatlan politiku­saink megvaiósitani kívántak, az összeomlás és liberalizmus korszaké ban elsikkadtak s most Gömbös Gyula akarja azokat megvalósítani. Az intelligenciának azonban nem szabad elzárkózni a nép vezetésétől, mert újból nemzetközi vagy a hordó tetejéről szavaló lelkiismeretlen lázi- tők jönnek és megzavarják a népet, amely a sötétben aztán nem tud tá­jékozódni. Az intelligenciának el kell menni a gazdakörökbe, fel kell ke­resni az ipartestületeket és fel kell ott világosítani mindenkit, hogy a magyar jövőnek olyan állampolgá­rokra van szüksége, akik nem tilta­koznak a fegyelem ellen, hanem szí­vesen beállnak az előre elgondolt terv végrehajtásának muakájába. Nem testvérviszá*lyt, nem nemzeti­ségi kérdést kell itt szítani, hanem meg kell csinálni ennek az országnak minden polgára becsületes össze­fogását. Mosod megyében, ahol né­metajkú magyar községek vanaak és ahol nagy divatban volt a horog­kereszt, 90 °/o-ban már kiábrándultak a Nemzeti Egység munkájának ha­tása alatt a horogkeresztes mozgalom­ból. Németajkú büszke magyarok laknak ott, akik büszkén említik, hogy „Deutsch sein heisst treu zu seina. Itt Tolnában és Dáldunántulon agitátorok járták és ugratták a fal­vakat. Ha közéleti emberek teszik ezt, akkor ez a lázitás, a kisebbsé­geknek ez a heccelése, hazaárulás- számba megy. Sajnálattal kell tapasz­talnunk, hogy vannak pártok, ame­lyeknek közéleti mttködéat kifejtő vezetői a kormányzattal szemben vé­delmet hirdetnek a kisebbségnek, holott ezeknek a kisebbségeknek vé­delemre nincs szükségük, mert jogaik csorbítatlan élvezetében állnak. Cso­dálatos ez a lázitás és szomorú, hogy akadnak közéleti férfiak, akik ezzel a munkájukkal aláásói külföldön a magyar becsületnek. A sajtónak a nemzet szolgálatában kell állnia, mert a szabadság gondo lata sohasem vehet olyan irányt, hogy a nemzet érdekével ellentétbe helyez­kedjék. Pedig nálunk megtörtént, hogy amikor Gömbös miniszterelnök elment Mussolinihoz, vagy Hitlerhez, akkor a körúti sajtó becsmérelte Mussolinit és Hitlert. Külpolitikai kérdésekben világosan kell látni és ilyen rettene­tes hibákat nem szabad elkövetni, hiszen mi nem válogathatunk a nagy nemzetek között, minekünk szorosan kell állnunk a kormányelnök mellett, mert ha megnehezítjük a munkáját, ezzel hazaárulást követünk el. Be kell látni az egész nemzetnek . most a reformok hajnalán, hogy bol- I dogságot, nyugalmat csak az ezer- | éves Magyarország csorbitatlansága j hozhat és igy minden cselekvésünk- I nek ebben az irányban kell kikristá- i lyosodnia, A liberalizmusnak, amely oly so­káig uralkodott Magyarországon, az volt a hibája, hogy engedte az anyagiasságnak az erkölcsiség felett való győzelmét. Eanek pedig meg kell változnia, mert Magyarország jövője csak úgy biztosítható, ha fiai szenvedésükben is nagyok tud nak lenni és korgó gyomorral is nagy célokat tudnak, kitűzni. A Nemzeti Egység pártjával szem­ben egyetlen párt sem mondhatja magát komoly pártnak, mert vala­mennyien csak kritizáló, taktikázó pártok, amelyeknek maguknak nin­csenek elveik, éppen ezért nem is tudják megbecsülni a mi elveinket és irigységből becsmérlik a mi be­csületes munkánkat. Csak hatalomra akarnak jutni és miniszteri bársony­székekébe akarnak beleüloi. Az ilyen ellenzék nem komoly ellenzék. Eszel szemben a Nemzeti Egység szervezete bebizonyította, hogy sem tagjait, sem vezetőit a személyes ér­vényesülés vágya nem hajtja, és ju talma a 76 000 szervezetvezetőnek csak a becsületesen végzett munka jó érzése. A mi szervezetünk meg­értését mindenütt minden forum előtt bátor, büszke öntudattal kell köve­telni és megértést kell kérni a Nem­zeti Egység iránt, mert minden be­csületesen gondolkodó embernek be kell látnia, hogy mi különb magya­rok vagyunk, mint a lázitó, cinikus, melldöngetők. Tudom, —- úgymond vitéz dr Mar­ton Béla, — hogy ebben a vár­megyében, ebben a kerületben, kü­lönösen a választások alatt, felütötte a fejét a terror. Ellenzéki agitátorok torrorizálni próbálták a Nemzeti Egy­ség ellenkező véleményen lévő hí­veit. Mi a háborúban megtanultuk a bátorságot. Ne riadjatok m9g sem a szőlőtőkéket kivágó magyartól, sem a falakat bemocskoló egyénektől, az ellenzékiség sötétben dolgozó hitvány vámszedőitől, akiket mint rendbontó­kat ,ki kell innen verni. A magyar vidéki városoknak nemzeti érzéseket őrző tényezőkként kell elölj ár niok. Ezt a kötelességü két azonban csak úgy teljesíthetik, ha bizonyos támogatásban részesül­nek. Tudom, hogy vágya ennek a városnak, hogy a szociális és kultu­rális vonatkozásban fokozatosan meg­erősödve haladjon tovább a megkez dett utón. Vágya ennek a város­nak, hogy katonasága legyen. Örömmel teszem magamévá a vá­rosnak ezt a kívánságát és pár­tunknak teljes súlyával fogom kérni a kormányt, segítse hozzá Ssekszárdot a katonasághoz, mert ezzel fokozni fogja ennek a hazafias városnak erkölcsi és anyagi erejét. A közeljövőben lát napvilágot a gazdaadósságok rendezéséről szóló reformintézkedés. Politikai gyűlése­ken egyoldalú állásfoglalásra akar­ják e kérdéssel szemben bírni a né­pet és az ellenzék a falvakban a megértés megteremtése helyett a tőke ellen szónokol. Pedig tudnia kellene, hogy a tőke nem a páncélszekré­nyekben kezdődik, hanem a kis há zakban lakó szorgalmas, munkás és a másoknál többet és jobban dől­Nagyobb kereskedelmi malom, prima lisztjeinek elhelyezése éB bizományi raktár létesítése végett Szekazárdon és Tolnán helgl képviselőt keres. Ajánlkosások „Elsőrangú minőség0 jeligére a Tolnamegyei Újsághoz kéretnek. ^ gozó emberek rakják félre övéik meg­segítésére. így kezdődik és igy tevő­dik össze a tőke, amely alkalmat ad aztán arra, hogy a termelni kívánók a segitségével dolgozhassanak. Igaz, hogy volt idő, amikor a bankokrácia úrrá lett a nemzeten, azonban ennek ellenére sem tagad­hatja senki, hogy szükség van ban­kokra, amelyek lebonyolítják a hi­telműveleteket és ha történtek is hi­bák, ez nem azt jelenti, hogy a nem­zet egyeteme kárt szenvedjen. Össze kell egyeztetni a tőke éB adós érde­keit, mert ha a magyar gazda el­pusztul, minden elpusztul ebben az országban. Ha a magyar gazda vá­sárolhat, ha munkát adhat, akkor megindul az élet, zakatol a gyár és erőteljes gazdasági élet kezdődik. Meg kell segíteni a gazdákat, mert ha erre nem a Nemzeti Egység vál­lalkozik Gömbössel az élén, akkor majd lelkiismeretlen agitátorok mar­taléka lesz a bajjal küzdő magyar gazdaközönség. Sürgősen szükséges a hitbizomá- nyok reformja, hogy a legnagyobb betegségnek, az egykének útját áll- juk. A 20—50 holdas gazda nem akar sok gyermeket, mert attól fél, hogy a birtoka felaprózódik. Ezt a felaprózódást meggátolja majd a re­form, amely hitbizománnyá teszi a kisbirtokot is. Remélhető, hogy ezzel megszűnik a nemzetpusztitó nagy bűn, amely annál inkább is veszedelmes, mert mig a magyar szaporodás csak hat ezreléket mutathat fel, a csehek 16 ezrelékkel szaporodnak. Ha pedig ez igy megy tovább, akkor a magyar nem fogja megérni a magyar feltá­madást. Sok szó . esett az utóbbi időben gróf Bethlen Istvánról. Vele kapcso­latban ki kell jelentenem, hogy ke­vés a magyar érték, éppen azért az értékeket és köztük a legelsősorban Bethlen Istvánt, akinek halhatatlan érdemei vannak a háború utáni Ma­gyarország talpraállitása.körül, meg kell becsülni. Nagy érték ő, és tud­juk, hogy nem benne volt a hiba, hanem az volt a baj, hogy rosszak voltak a munkatársai. Amikor a nemzeti sors a nemzet minden fiától kiállást követelt, hiba volt, hogy a nagy tömegeket nem avatták bele az ország vezetésének a dolgaiba. Hiszen a munkaközösség jogán kellett, hogy ezek is megtalál­ják az ő érvényesülésük helyét. A földhöz jutottak rosszabb helyzetben vannak, mint a földreform előtt. Nem szabad tehát hangulatok után haladó, népboldogitó látszat-intézkedéseket tenni. Szükség van a telepítésre, hogy a földreform utján földhöz ju­tottak megsegittessenek. A legitimizmusról és a szabad ki­rályválasztásról beszélt ezután, el­mondva, hogy a királykérdés most nem aktuális. A koronázás előtt azon­ban majd előveszi a nemzet a hit­levelet és olyan garanciákat állit bele, amelyekkel megőrizheti nemzeti ssu- verénitását. Est a kérdést egyébként mindenkor CBakis a nemzet érdekei­nek a szem előtt tartásával lehet megoldani. Nem való az, hogy gaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom