Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-01-19 / 6. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 január 19. Iparit amiben minden dolgozó ember egyetért: vízhatlan PALMA OKMA cipőtalp a legtartósabb és legolcsóbb viselet ségü titkári jelentését, melyből rés* létéiben is csodásán tükrösödéit vissza as elmúlt év aktivitásának a eok nagyszerű eredménye. Megilietédötten áldos a jelentés a tavaly elhunyt Kovácsné-Nagy Lujza alelnök emlé kének. Kössönetet mond Ssekssárd városnak tekintélyes anyagi támoga­tásáért, dr Hagymásig Zoltán főis pánnak, aki 300 pengét bocsátott as inségakciéból as egyesület rendelke zésére és dr Perczel Béla alispánnak, aki minden alkalommal átengedte a vármegyeháza nagytermét aa egyesü­let kulturestélyeire. Megdöbbenéssel hallotta a kösgyülés a titkári jelen lésből, hogy Bodnár István tisstétől visssa akar vonulni. Á később tar­tott tisztnjitás est a lemondási szán­dékot nem vette tudomásul, hanem akként határosott, hogy a titkári teendők végzésére Bodnár gyengéi kedése tartamára Tóth József p<nz tárnokot kéri fel. Az egyesület va gyoni állapotát Tóth József pénz- tárnok ifmtrtette, előadva, hogy 5321,55 P bevétellel szemben 3866.78 P volt a kiadás és 1454 77 P a pénstári maradvány és hogy az egye sületnek 258 szekszárdi és 64 vidéki tagja van. Dr Perczel Béláné alis­pánná, mint a Szociális Misssió el­nöke mondott ezután köszönetét a Nőegyletnek a Napközi Otthon javára adott segítségért, majd a tisztikar mandátumát visszaadván, dr Hagg mássg Zoltánná főispánná elnöklésé vei újból a vo't tisztikart választot­ták meg azzal, hogy a választmány' ban megüresedett helyeket dr Török Ottónéval és Mányokg Ödönnével töltik be. — Névváltoztatás. Á m. kir. bel­ügyminiszter megengedte, hogy Krá nitz Lajos bonyhádi reálgimnáziumi róm. kát. hittanár vezetéknevét „Ka­dosádra változtassa át. — Házasság. Szalag Györgyike és Budai József cipészmester folyó hó 20 án, vasárnap délután fái 4 óra kor tartják esküvőjüket a szekszárdi belvárosi róm. kát. templomban. — Népművelés Sióagárdon Az iskolánkivüli népművelési bizottság Siósgárdon folyó hó 16 án, szerdán tartotta szokásos előadását, amelyen vitéz Molnár József szekszárdi keresk. iskolai tanár igen hatásosan ismer­tette II Rákóczi F*retc f jede'em száműzetését éB halálát. A termet zsúfolásig megtöltő közönség nagy figyelemmel hallgatta a kiváló szó nokot, akinek dr Kitlinger György ügyvezető elnök fejezte ki a közön Bég hálás köszönetét fáradságáért. Dr Barabás István körállatorvos, sex jfon- müvész érdekes vetitettképeB előadása után kuruc dalok eljátszásával tette még hangulatosabbá a népművelési előadást. — Táncestély. A DunafÖ'd vári Jó­tékony Izraelita Nőegylet folyó évi január hó 26 án este 9 órakor az Egyenlőségi Kör helyiségében, rész ben a Jugoszláviából kiutasi o'.t ma gyarok felsegélyezésére rendezendő „Tavasz a tó ben“ táncestélyt tart. Az estélytmegnyitó beszédet dr Gál Jő zsef tartja. ^ — A bonyhádi femplomromnál ásta el egy betörő az 1931. év őszén lo pott pénzeket A kaposvári detektí­vek razsia során őrizetbe vették Madarász Vendel kiskorpádi lakost, akinél egy bőröndöt találtak tele 20, 10 és 2 filléres/ércpénssel,'valamint többszáz pengő értékű papírpénzzel. A rendőrség Madarásst több kapos­vári betöréssel gyanúsította, ő aa ón­ban a vallatás során Bonyhádon el­követett betörésekről tett szenzációs vallomást. Elmondta, hogy az 1931. év őszén Gangó Vince kaposvári la kossal Bonyhádon betörtek három fűszer- és egy hentesüzletbe, ahol a kasszákat kifosztották. A csendőrség Gangót mindjárt elfogta, de ő elme nekült és négy napig bujkált. Buj­kálása idején a rabolt pénzt egy vas fazékba tette és a Bonyhád melletti Mária Sséplak templom romjainál elásta. Négy napig tarló bolyongás után a csendőrség őt is elfogta és a betörések miatt a szekszárdi törvény­szék, mint büntetett előéletű egyént, háromévi fegyházra ítélte. Madarász büntetését a váci fegyhásban töltötte és nemrég kiszabadulva, első útja a templomromokhoz vezetett. O.t kiásta a vaafazekat, amelyben hiánytalanul megvolt a lopott péna. Á kiszabadult fegyenc Bonyhádról Kaposvárra ment, ahol a rendőrség elfogta. A szekszárdi frontharcosok disz* táborozása folyó hó 15-én este igen jól fcikerült a Világ- moziban. Az es tét Petz Hubert karnagy mesteri ve­zetése alatt álló Szeksaárdi Daloskör Hiszekegge vezette be, majd Herte- leedy József a Nemzeti Bank szek­szárdi fiókjának főnök­helyettese mondott nagy­hatású elnöki megnyitót, hódolva a kormányáénak j/ és tiszteletet adra a hősi halottak emlékének. Am­mer Nem, nem soha! szerzeményét énekelte ez­után a Szekszárdi Daloskör, majd Babay Gézának, lapunk költőmunka­társának Maggar frontharcosok o. lendületes ódáját szavalta el mély érzéssel Légrády Dénes frontharcos. Héti József frontharcos szekszárdi református rektor cigányzene mellett elősdoit magyar dalaival gyönyör­ködtette a közönséget, majd minden d cséretet megérdemlőén énekelte a Szekszárdi Daloskör Murgács Kál­mán szép Irredenta dalát. Ezt kö vette a Frontharcosok cimű film levetitése, Ebben az érdekeB mozgó képsorozatban bemutatták a nagy háború világrengető jeleneteit és az Országos Frontharcos Szövetség nem zeti munkát végző életét. A jótékony est sikerét nagyban előmozdította, hogy a mozi igazgatósága a hazafias cél érdekében egész apparátusát díj­talanul állította az ügy szolgálatába. — Mindennemű frontharcos felszerelés kapható Szekszárdon: Rózsa Ödön szabinál, Magyar Ált. Hitelbank épület. — Megkerültek a koppányszántói álarcos postarablók. Egy cigány- banda fölött ítélkezett a napokban a pécsi törvényszék, smely előtt a vádlottak szembesítése alkalmával az egyik cigány ezeket mondotta: — Abban az időben Koppányssántóban jártunk 1 Tudomására jutott ez a ki­jelentés a koppányszántói csendőr­őrsnek, amelynek tagjai hosszú időn át eredménytelenül nyomoztak az ottani postahivatal betörőinek a kézre- kerítésén. Mint ismeretes, az 1932. év augusztusában álaroos rablók be hatoltak a koppányszántói posta- hivatalba, baltával leütötték Weiniu ger Gjaláné postakezelőnőt, fojto­j gatni kezdték a segítségére siető | Dämmert Józsefnél, a többiek pedig I felfesaitették a pénztár fiókját és tar | talmát kiürítették. Időközben eszmé­letre tért Weiningerné és az udvarra kivánszorogva segítségért kiabált. Pillanatok alatt, kassára kspára ka pott a fél falu és a postára rohant, ahonnan azonban a rablók megssök tek. Aa elszólás alapján a csendőr ség újra nyomozni kezdett és a csendőri munka alapján kiderült, hogy a koppányszántói postarablást Ko ompár József, Kolompár András, Horvát György, Horvát István, Ja­kab Vida, Jakab Lász'ó és Kolom­pár János cigányok követték el, akik beismerő vallomást tettek. A cigá nyokat Pécsről át fogják ssáliitani a szekszárdi fogházba, hogy itt ügyük letárgyalható legyen. — Ablak virág lehelók. Az indiai csodálatos bűvésztehetségek közt min­denféle mesterkedők akadnak. Van nak olyanok, akik leülnek egy nagy ablaktábla elé és színes, pompázó vi­rágokat lehelnek az ablaktáblára. A mai modern életünkben ezt a varázs- tehetséget a kézimunkázó nők ujjai árasztják. A bűvészmutatványokra pedig az ő kedves folyóiratuk, a kézimunkázó nők lapja, a „Tündér- ujjak“ tanítja meg őket. Ez a tíz­éves jubileumát ttunep'ő folyó rat es alkalommal egy csodás szépségű tüll függönyt ktt’d ajándékul mindenki­nek, aki 14 40 P vei egész évre elő­fizet a lapra. A 159X260 cm mé retü függöny, a hímzésre szolgáló MEZ gyöngy fonál teljes mennyiségé­vel valóban csodálatos hatásúvá lesz, mihelyt a divatos technikával kihim sett virágok megjelennek az eerü- szinü tüllfüggöny kockás mezőiben. A varáasf Uggöny igen gyorsan válik az ablak díszévé, sőt sok másfajta lakásdiss is készülhet belőle, amire szintén megtanít a „Tttndárujjak“. (Budapest, IV., Szervita- tér 3. sz.) Kérjen mutatványszámot. — A Sinkentikus cimü vezető ja­pán építész folyóirat oldalakat szen­tel magyar építészeknek, akiknek müveit a Tér és Forma nyomán közli. Bálint és Jámbor, Kozma La­jos, Matty ók Aladár és Sajó István munkáit látjuk viszont e nagy tokiói folyóiratban. A Tér és Forma fenn­állása óta számtalanssor megtörtént már, hogy annak képeit külföldi la­pok átvették. Ez érthető is, mert a lap mindig a legszebb anyagot közli olyan ssép kiállításban, bogy könnyű magára vonnia a nemzetközi épitéss- világ figyelmét. — Előttünk fekszik nyo'cadik évfolyamának első száma, amelyet nagy meglepetéssel forga­tunk. A lap külseje ugyanis meg változott, más alakban, drétfüzéssel, olyan szép és előkelő kiállításban je lent meg, hogy a már eddig is ki­magasló fo'yóirat nemzetközi viszony­latban is a legelsők közé került. For gassa azt minden építész és müpár toló olyan sseretettel, amilyet kultú­ránk e nagyjelentőségű dokumen­tuma megérdemel. E'őfisetni lehet: Budapest, Teréz-körut 56 Egész évi eK fizetés 28, ’/a évi 15, ljA évi 8 pengő. — Szervezkedési hírek. Örömmel közöljük, hogy a Grábóci és Siálkai Tejszövetkezetek, melyek a múlt év ben kiléptek a vármegyei Tejszövet- kezetből, újra beléptek a TTSz ba és igy a Tolnamegyei Tejszövet- kezetek Szövetkezetének ősidig 69 tagja van. Valószínűnek tartjuk, hogy a kívülálló 13 tejszövetkezet (Be­le cska, Keszőhidegkut, Kötesd, Mő- csény, Mórágy, Bátatpiti, C kó, J Majos, Hant, Nagymányok, Sárpilis, { Alsónána és Béta) is belátja most { már, hogy ott a helye a megyei Tej saövetkesetbeo a többi testvér tej- j Részül o nőesyletl bálba nagyságos asszonyt Diszkrét estélyi kikészítést vállal fővárosi kozmetikusig. A biztos siker érdekében még ma jegyeztesse elő magát I Korlátolt számú jelentkezést szívességből a ltB5akm“ hölgyfodráaz jegyez elő. Szekszárd, Pimitzer-ház. 68 szövetkezeteknél, mert igazi ered­ményt csak együttes erővel lehat el­érni. Hogy a megyei sservezkedéa- nek van létjogosultsága, mutatja az, hogy ez évben 37 uj tejszövetkezet­tel szaporodott a tagok száma. So­mogy megy ében már nincs o'yan köz­ségi tej szövetkezet, amely be ne lé­pett vo'na a megyei Szövetkezetbe. Baranyában is erősen megindult a 8iervezési munka. Zala, Négrád, Vas­megyék a Tolnamegyei Tejsaövetke- zetek Szövetkeietét, mint az elsfif, úttörőt az országbao, kérték meg, hogy adjon felvilágosítást és tanácsot a szer vés kedésre vonatkozólag, mert ők is meg akarják alakítani megyé­jükben a vármegyei ssövetkezetet, mert eredményt csak ezen az utón tadnak elérni. Esek a jelek mind ait matatják, hogy a megyénkben első nek megírd tott sserveikedás jó és a példán okulva, ezt követik az ország többi megyéi is. — A szekszárdi grafológusnő. A taksa Julia, az országos hirü gra­fológusnő iránt o'y nagy az érdeklő­dés, hogy szekszárdi tartózkodását meghosszabbította. Egyik látogatója ezeket mondta róla: Csodálom és figyelemmel kisérem a grafológusáét, akit a mai nehéz viszonyok mellett még ma is annyian felkeresnek. Most is, hogy itt vagyok nála, az előszo­bában türelmetlenül várják, hogy szemtől-szembe láthassák, akiről most mindenki beszél, zkinek tehetségét csodálják, az egyszerű és szerény lélekbúvárt. Elmondta élete történetét. Amikor szenvedéseiről, viszontagsá­géiról beszélt, arcán meglátszottak a keserű küsdés árnyai. Majd felvidul és boldogan mondja: „Sok mindenen keresztül mentem, sokat dolgoztam, de munkámnak meg is lett a gyü­mölcse. Amikor egy c üggedten jött ember boldogan távozik tőlem, ekkor kapom a legnagyobb jutalmat.“ Me gint gondolatokba mélyed és magá­ról megfeledkezve árasztja vigasztaló szavait. Aki még nem volt nála, lá­togassa meg, nem fog csalódat. La­kása : Ssécheuy i u. 60. Vidékieknek a siemélyi adatok, néhány sor írás és a tiszteiéidij (bilyegben) bekül­dése után válassol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom