Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-01-19 / 6. szám

1935 január 19.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

5

— Köszönetnyilvánítás Hálás szív- Tel mondánk köszönetét Ssekszárd ▼áros nagy közönségének, akik ke* gyes adományaikkal hozzájárultak az Andocson lévé kegytemplomunk re* noválásához, imádságos lélekkel és hálatelt szívvel gondolunk jótevőinkre. Andocsi Ferencrend.

— A vasárnapi műsoros tánc*

estély ismertetéséből kimaradt az az érdekes, helyi vonatkozású részlet, hogy a Hungária előtti hódolat alkal- mával Simon-Takács Rozika egy szekszárdi vonatkozású dalt énekelt. £zen régi, Garay János szövegére szerzett dal még él az öregek ajakán és Petz Hubert karnagy gyűjtéséből való. Itt említjük meg, hogy Petz Hubert állította össze a hódolat énekeket és zenekiséretét, ő tanította be arra az énekeseket és cigányokat, valamint ő vezényelte az énekeket és a zenét is.

— Szombaton és vasárnap igen •élvezetes magyar film kerül a Világ- mozi vásznára, címe: Búzavirág. Ágai Iván, Erdélyi Mici, Vízvári Mariska, Berky Lili, Páger Antal, Rózsahegyi Kálmán, Nagy György, Essterházy Ilona, Pethes Sándor, Rátkay Márton a főszereplők. Elegáns közönség, zsúfolt tribünök a budapesti lóversenypályán. Uriovas- verseny van. Sivó JánoB fiatal földbirtokos a favorit. Egy baleset elkeseríti Sivót és hiába látogatja meg egy kalandra vágyó pesti szép asz- szony, hiába jön hozzá a 18 éves gyönyörű Viktus, Sivó nem akarja észrevenni a leáoy szerelmét. Ezt az elkeseredést egy beképzelt súlyos be- tegség okozza, amelyből estétől reggelre kigyógyul a daliás fiatalember és a sok szenvedés után boldogan öleli magához szerelmesét. — Gazdag híradó egészíti ki a műsort.

_— A szekszárdi borbélyok fekete könyve. Borotválatlanul járkálnak ezemul Szekszárdon a nem fizető iodrászvendégek, mert érdekes határozatot hozott a szekszárdi borbélymesterek legutóbbi gyűlése. A panaszkodó mesterek ugyanis azt hangoztatták, hogy vendégeik bizonyos xésze nem fizet, hanem pár hónapi tartozás után egy másik üzletet keres fel borotválkozás céljából. Ä most megtartott gyűlésen elhatározták, hogy fekete könyvet vezetnek a nem ^fizető vendégekről és addig, amíg az illetők régi tartozásukat nem fizették ki, nem szolgálják ki máshol esm őket.

— PÓrU'Járt botörö. Frei István ^szekszárdi vaj-, sajt- és tejtermékkereskedőnek a Szekszárd-Szálló épületében levő üzleti kirakatát ismeretlen tettes feltörte éB onnan ellopott «gy csomó adjusztált sajtkarikát, né> hány tábla teavajoak jelzett csomagot és a — felirat szerint — tejszínnel töltött két üveget. Nagy lehetett azonban az éhes tolvajnak a meglepetése, amikor zsákmányát kipakolta. -Sajt és vaj helyett esztergált, illetve gyalult fadarabok voltak a kirakat azámára sz tani ólba és hólyagpapirba csomagolva, mig az üvegek tejszín helyett válami olyan fehér folyadékot tartalmaztak, amely éveken át is eláll a napon anélkül, hogy leüllepedne, ▼agy megzavarosodaék. A betörőt, aki 10 pengő kárt okozott Frei Istvánnak, a szekszárdi rendőrség ^keresi.

— Szerencsédén ség szánkózás köz;

'ben, Aszalai József, a nagymányoki bányakaszinó üzletvezetője családjával együtt szánkókiránduláson volt.' Útközben á lovak megvadultak és a •szánkót oly szerencsétlenül rántották

TUNGSRAM

DUPLASPIRALLAMPA

neki egy betonoszlopnak, hogy Aszalai az oszlopnak esett és térdkalácstörésen kívül több Eusódást is szenvedett. A szekszárdi Horthy Miklós közkórházban ápolják.

— Eltűnt leány. Csipri Anna 22 éves nagymányoki leány e hó 12-én lakásáról eltávozott, azóta nem tud nak hollétéről. Személyleirása: közép termetű, arca tojásdad, szeme barna, szemöldöke és haja sötétbarna, utóbbi nyírott, ruházata: fehér sapka, kék hosszú télikabát, főkefe félcipő. Tartózkodási helyének megállapítására hozzátartozói országos körözést kértek.

— Istállóéival. Posztós János őcsény községhez tartozó ózsákpusz tni gazdálkodó istállójából ismeret* len tettesek 2 lóra való használt szer számot sárga izzasztóval ób 2 darab feszitő zabolavassal ellátott kantárt elloptak. A tolvajokat keresik.

— SlllyOS SÓrÜlÓS. Mntz András 15 éves pnsztahencsei gazdasági cseléd répatisztitás közben a balkarját véletlenül keresztül szarta és az ütőerét is átvágta, mert a kés meg| csúszott a kezében. A súlyosan sérült | fiút beszállították a szekszárdi köz- | kórházba.

A bor barna töréséről.

Irta: Hayt Ferenc ny. m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő.

Szőlősgazdák részéről sok a panasz ( a múlt évi bor megtöréséről. Többen kérték már tanácsomat boruk meg javítása érdekében; — a közérdeket óhajtom szolgálni azzal, ha ennek a kellemetlen borhibának előidézését, megakadályozását és gyógyítását is* mertetem.

Borhibákat, mint amilyen a barna törés is, nem mikroorganizmusok idézik elő, hanem az, hogy vagy a mustba, vagy a borba idegen alkatrészek kerülnek, vagy abnormis az összetétel, amelyekből kelletlen anyag képződik, a bor színét és izét megváltoztatja és azt legtöbbször élvezhetetlenné teszi.

Igen sok gazda nem fordit gondot már szüretkor sem a tisztaságra, nem alaposan kitisztogatott edénybe szedeti a fürtöket, hanem moslékos és sok ehhez hasonló rendeltetésű edénybe. A cefrének egyfenekü hordót használ, amelybe nyáron permetezéshez vizet hordott. Elképzelhető, milyen lehet az ilyen hordó, amelyet használat után nem gondoz, csak szüret előtt mos ki esővízzel. A puttonokba ecetes törkölyt tesz el paprikának, Üres hordóit pedig nem szokta kénezni, mert sajnálja havonkint az 1 darab kénlap árát, hanem kimosás nélkül beaknázia abban a reményben, hogy a hordóban hagyott fél liter bor eltartja szüretig és nem kell vesződni és pénzt adni a kénlapra.

Borospincéjében rendesen répát, zöldséget, burgonyát és savanyított káposztát helyez el, nem gondol arra, hogy ezek a könnyen rothadó és bomló anyagok a pince levegőjét megrontják, b&sössé teszik, fejtéskor a bor ilyen levegővel érintkezik, annak fejlődését rontja.

Még sok hanyagságot tudnék fölsorakoztatni, amelyeket pincevizsgá- lataim alkalmával lépten «nyomon látok. Általánosságban a baj ellen vsitó

előzetes védekezésre fő a tisztaság, annak gondos és lelkiismeretes betartása.

A másik előidézője a bőrbetegségnek, mint említettem, ha a mustba, vagy borba idegen anyag kerül, mint amilyen a szürke penész (Botrytis), mely úgy a bor színére, mint izére káros hatással van. Esen kivül a rothadt bogyókon sok baktérium szaporodik el és az ilyen mustból készült bor, tapasztalat szerint, hamarabb lesz beteg, mint az ép szőlőből szűrt. Ha az Őszi időjárás nem kedvezett a fürtök érésére, ha rothadtak voltak a bogyók, válogatással segítünk a bajon: az elkülönített szőlő mustját külön kezeljük.

Fontos és nem mellőzhető a mustnak lenyálkázása, amelyet 1933. év őszén részletesen ismertettem ebben a lapban. Az idei borok különösen megkívánták must állapotukban a lefejtést, mert az idei mustokban túl sok volt az úgynevezett diasztatikus anyag. Ez a barna törés okozója, mely ha levegővel érintkezik, az oxidáció folytán keletkezett csapadék teszi a bort zavarossá. Innen ered a törött iz és szín. Azoknak, akik tanácsomat követték, úgy a mult, mint az idei évben, bizonyára nincs barna törésű boruk.

Mint a fentiekből látjuk, a diassta- tikus anyag a levegő behatása folytán oxidáló enzimet ox'dáz és a nagy gyakorlat igazolja, hogy a kénes sav bénítja az oxidáz fejlődését és miután különösen a savtartalomban szegény borok hajlandósabbak a megtörésre, — az ilyen beteg borokat levegő kizárásával, zártan (gummicsővel) kell erősebben kénezett hordóba átfejteni, közben pedig hektónkint 10 gramm csersavat adagolunk borunkhoz, amelyet a hordóban a borral jól összekeverünk.

Végül meg kell jegyeznem, hogy

a nem teljesen kierjedt must is többféle borhibának és betegségnek lehet okozója. Soha nem válik előnyére a bornak a hosszas utóerjedés, ezért kell siettetnünk az erjedést, hogy a bor gyorsan megtisztulhasson és seprőjéről mielőbb lefejthető legyen.

Meggátolja az élesztőgombák működését, vagyis az erjedést, ha a must hirtelen lehűl, valamint ha az alacsony pincébe kerül és a pince levegője erjedés közben felemelkedik

28—35 fokra. I'yen esetekben a borban sok oukor marad vissza, mely ha később utóerjedést eredményez, sokféle nehezen gyógyítható bőrbetegséget okozhat.

Legmegfelelőbb a 16—18 G fokos hőmérséklet. A pince hőmérsékletét sittret előtt a nappali meleg, vagy az esti hűvös levegő bebocsátásával szabályozhatjuk a kellő hőfokra.

Az erjedést még késleltetheti, ha a must kénezve lett. A kénes sav az élesztőgombákra mérgezőleg hat, a cukornak szesz- és szénsavvá elbontását megakasztja. Gondoljunk arra, hogy a kénes sav nemcsak baktériumokra hat mérgezőleg, hanem az ember szervezetére is. Ez mint közismert tény, eleinte főfájásban jelentkezik, majd hányási ingert idéz elő.

Vegyük figyelembe, hogy az elégett kén gáza, amilyen nélkülözhetetlen a borkezelésben, de nagyobb bajokat okozhat bornak zamatéban és annak fejlődésében. Különben is az 1924. és 1929. évi bortörvényünk szigorúan tiltja és bünteti a kelleténél nagyobb adagolásban alkalmazott kénnek használatát.

Z-»-i ríirrM-rrrr-»vrx-rrrr miiwrwm/vwnr

A szekszárdi gazdák szőlőlé.

Tolna vármegye messze földön hires fejlett és intenzív gazdasági életéről. Kiváló gazdáink a modern gazdálkodás telj is tudományos és gyakorlati ismereteit érvényesítik gazdaságaikban. Nem kevesebb, mint 7 gazdasági felügyelő irányítja, tanácsolja, figyeli és támogatja a föld - mivelést és állattenyésztést. A Vár« megyei gazdasági egyesület is élénk tevékenységet fejt ki a haladás és boldogulás érdekében.

Nincsenek elhanyagolva a kisgazdák sem: Külön iskolát tart fenn az állam a kisgazda iQuság számára, ahol azok a gazdálkodás minden ágában alapos kiképzést kapnak.

Kiállítások elég alkalmat nyújtanak a gazdiknak arra, hogy tudásuk és munkájuk eredményét a nagy nyilvánosságnak bemutassák.

Az állem, a vármegye, a város anyagi áldozatokat hoznak, intézményeket létesítenek, tartanak fenn a gazdasági élet fejlesítése érdekében.

Ilyen körülmények közölt igazán csak a gazdaközönségen múlik, hogy boldoguljon. Es boldogul is e tanulékony, szorgalmas és élelmes gazda, hacsak elemi csapások nem érik.

E nagyszerű kép mellett azonban van a vármegye gazdasági életének egy elszomorító jelensége, egy elha- nyagolt, senkitől nem istápolt ága. A festői szép szekszárdi halmok és hegyek lejtőin 4—5000 katasztrális szőlő dissliki Es a mérhetetlen vagyon, melyhez SOk ezer ember, gazda és földmunkás sorsa és boldogulása van bozzáforrva — nem részeiül ab-