Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-08-10 / 65. szám
VII. évfolyam, 8. szám. 1935 augusztus 10. TÖLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPjÁ / ^ n»<t “ ’ ' ' Felelős szerkesztő: John Sándor vm, g. é. titkár. Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 (ntnav A íolnamegyel gazdaságok szövetkezése A szekszárdi afskulógyülésez elmondotta John Sándor Vm. G. E. igazgató. A gazdamozgalmak nagyrészének kitüiött célja és állandó jelszava évek óta a gazdazzervezkedés. Legtöbb ilyen cŐltí mozgalom azonban positiv eredménnyel nem járt, mert legtöbb- szőr különleges indító okok, nem bedig a gazdatársadalom egyetemes érdeké volt a vezető gondolat és mert legtöbbször a* egyetemes ér* dekeket szolgáló gazdaszer vezkedáBek is felülről indultak meg, nem pedig, mint sa építkezés természetes folyamata^ alulról.. », i.:*i , Egyesületünk már egy alkalommal bizonyságot tett árró), hogy a gazdák ,megszervezése nem utópia, ániénnyiben a négy évvel ezelőtt létrehozott gazdaszervezet: a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete a négyéves próbát, a harcokat kiál- lőtt a és ma a tejértékesités kérdésében országos vonatkozásban is tényező. Legyen szabadannyit' leszögezni, hogy a Siövetkezet működése pozitív eredménnyel járt és négyéves tapasztalatokkal és ismeretekkel gazdagította a benne tömörült kis- gazdatársadalmat és akik velük együtt dolgoztak. Ezek a tapasztalatok bátorítottak fel bennünket arra, hogy a gazdatársadalom megszervezésére egy jelentős lépéssel tovább ménjflnk. • Időszerűvé tette ezt a lépést az ur tejrendelet, amely többé kevésbé z'iej szabad forgalmának élétbelép- tetése felé indul. Nagyon jól tudjuk, hogy a szabad versenyben is a hatalmasabb és a szervezett erők biato sitják az elérhető legjobb eredményt, izmit a gazdák saját magukon tapasztalhattak a kartellekkel való harcok során. A tejértékesités területe kínálkozott elsősorban alkalmasnak a gazdák megszervezésére, mert hisz ezen a téren négy éves munka tapasztalatai állanak rendelkezésünkre. A tejérté- kesitésre való szervezkedés nem lehet egyedüli és végoélja a jelen gazdaszervezkedésnek, ez csak alapul kell, hogy szo’gáljon arra, hogy a gazdatársadalmat saját érdekében, saját erejének növelésére és befolyásának biztosítására egy erőteljes, alulról felépített szervezetbe tömörítse, «mely gazdasági alappal biró szer 'vezetővel az állandó létért való küzdelemben erőteljes támaszpontja legyen. r Ez a megmozdulás eleinte nem is keüiélt, majdnem kivétel nélküli kedvező fogadtatásban részesült a gazdatársadalom részéről. SajnoB a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt »nem jutottunk «I a vármegyei gazda társadalom minden tagjához, mert fez ilyen megmozdulást rajtaütésszerűen kellett keresstülvinni, nehogy az ezzel ellentétes érdekek befolyásukat érvényesíteni tudják, mint azt isajnÖB a Tolnamegyei Tejszövetkeze- tek Szövetkezetének megalakításánál is tapasztalnunk kellett. Épp ezért *z itt még jelen nem lévő gazdatár Inainknak sürgős megnyerése egyik legközelebbi fontos- feladat, melyhez kérjük a megjelent és a megalakulásban résztvevő gazdatársaink szives hathatós és energikus támogatását. A Szövetkezet megalakulása igen fontos érdéke a Vármegye gasdátár- sadalmának. A Szövetkezettel ; tu faj- dónk épen fegyvert akarónk a gazda társadalom kesébe adni. "Hogy- ezzel & fegyverre! minő eredményeket fog elérni a Szövetkezet, az tisztára a tagok összetartásán és az igazgatóság kellő mttnkájáb és irányításán1 fog múlni. Egy példa előttünk áll, aihely négyéves harcai közepette megedződött éz célját elért gazdaszervezet dokumentál. Ennek O’’ szervezetnék támogatására, a kölcsönösség elve alapján, számíthatunk. A Tolnamegyel Telszövelkezetek Szövetkezetének négyéves eredményei — A Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezetének alakuló gyűlésén előadta: Paulay Ferenc«— A szövetkezet 1931. év őszén alakult. Tagjainak száma az alakuláskor 35 volt, mintegy napi 25.000 liter tejmennyiséggel. 1932. évre 4 pengős KÁB.< vajár mellett átlagos 10 filléres termelői tejárat fizetett, mig 1933. évre 3 pengős KÁB. vaj ár mel lett átlagos 9 fillért. Tekintettel arra, hogy minden 10 filléres vajáreBésO'4 filléres tejárlessállitást von maga Után, az 1932. éVi 10 filléres tejárhoz viszb- nyitva az 1933. évi 9 filléres ár ttfc- lajdonképpen 13 fillérnek felél meg, ami 30'/o-ob ár javulással egyenlő. 1934. évben hatalmas fejlődés következett be. A tagok száma megdup lázódott: - 34-ről 68 ra emelkedett. Ebben áz évben a vaj ára tovább esett. A szövetkezet azonban nagyobb szervezete révén az eladási feltételeket' annyira megjavította, hogy azzal a 2 filléres áresésnek felét ledolgozta és csak 1 fillér olcsóbbodást hozott az 5Q filléres vajárzuhanás. A fölyö11935. évre egészen uj 'eladási módszert vezetett be a megyéi szövetkezet. . Házi kezelésbe vonta összes tagjait és< a külső ’rezsit magára Vállalta. Az uj rendszer úgyszólván a Várakozást is meghaladó eredményeket hozott. Átlagosan 1*32 filléres tejárjavulás mutatkozik. A tagok száma ma már 80-ra rug, a napi tejmennyiség 50.000 liter. Az első félév eredménye után Ítélve az év folyamán elérhető plus, mintegy negyedmillió pengőt fog kitenni. Ha az idei átlag 2‘50 pengős vajár mellett elért 9 filléres feldolgozási árat az 1932. évi 4 pengős vájárnál kapott 10 fillérhez viszonyítjuk/ kefre • ken 5 fillér különbözetre bukkanunk. Ez ‘ aZt jelenti, hogy á 2 50 pengős mai átlagos vajár mellett jelenleg elért 9 fillérre! szemben a régi kalkulus mellett csak 4 fillér volna kifizethető. Megfordítva azonban : ha ma 4 pengő volna a KAB.-ár, az akkori 10 filléres ár helyett 16.fillért kellene a vevőknek kifizetniük, ami 65°/o os árjavulásnak felel meg. A két felállítás közötti 1 filléres — szinte ellenmondásszerü —• több* let a zsírtartalom szerinti fizetés, vagyis a mai áralap kedvező voltát igazolja. Ugyanis 4 kiló helyett 4 25—4 30 kilós vajhozamot vehetünk számításba. Szinte fantasztikusnak látszik, hogy az 1932. és 35 évek között mutatkozó áralap-d'ff-rencia 4 pengős KAB-árnál 1,080.000 pengőt kép visel tagjaink mai tejhozama mellett. Mindezen adatok világosan igazolják, hogy szervezkedéssel, tömött sorokban való egységes fellépéssel milyen előnyök harcolhatók ki az összesség javára. Különösen áll ez « mostani kriti- I kus időben, a tejkérdés küszöbön álló | reformja idején, amikor a tejárak | alapját képező tejtermékpiac meg8 A Tolnamegyel Gazdasági Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI Gazdaságai! üzemanyagai Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzia, gázolaj, traktorolaj, petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erűtakarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. KreÄ Hofherr-traKtort. Ajánlat egyesületünkhöz küldendő. GSzeKe- ét fűtési szén jjj: jánl kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál megrendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. Innkdrf pfl|t Elődé birtok Tolnomesyébon circa 650 kát. hold,' épületekkel és mezei vasúttal felszerelve, a vasúti fővonaltól 10 kilométerre. A mezei vasút az állomésra is kivezet. Pétlsö és kttllmfltrűgyu Szekszárdon, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén, kisebb tétetekben is. HezSgazdosúgi gépek, Kaf"*e nyuak, az egyesület Kereskedelmi révén beszerezhetők. ártmásztálya Mindenféle hlztosltflsl ügyben, mint tűz, jég, áitaláos és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. Hatodáé némi Kereskedelmi . i Osztálya révén beszerezhető. felelő rendelése és ellenőrzése, mint legfontosabb ~ probléma; a termelő gaidák összefogását szinte párkn- osolóan szükségessé és nélkülözhetetlenné teszi. "" * *• gazdahírek. — A Mezőgazdasági Kamara akciói« Az Alsódunántnli Mezőgazdasági Kamara állattenyésztési szakosztálya, ang. 4-én Náray Andor m. kir, gazd. akadémiai tanár vezetése alatt Fonyódon'gyűlést tartott, melyen1 a Külkereskedelmi Hivatal; valamint a Hangya' kiküldöttei is megjelentek.^ A gyűlés elhatározta,) hogy a Kamara a Külkereskedelmi Hivatallal együtt ez év decemberében és a jövő év januárjában pulykaexport vásárokat, szeptember végén pedig egyelőre egy két helyen próbaképen, csirkeex- portvásárokat rendek és ott, ahol a nagyobb. piaci forgalom siükségessé teszi/ megalakítja a baromfiárellen-. őrző bizottságokat, melyek ellenőrizhetik, hogy az egyes piacokon fizetett baromfiárak mégfalelnet é r/a paritásos áraknak. Bejelentették, hogy decemberben üzembe helyezik it a. kaposvári bérkeltető állomást; Ajánlatos volná, hogy a gazdák a #bér- keltetést minél többen vegyék igénybe mert az állomás felállításának az^a célja, hogy nagyobb tömegű ' korai csirke kerülhessen' az exportpiacra és minél több gazda részesülhessen a magasabb primőrárakban. Megbízható vevőkről a Külkereskedelmi Hivatal mindén kor gondoskodik. mimfí. Rendezik a kishaszonbórletek ügyét. A mezőgazdasági kamarák, a kiahaazonbérletekre vonatkozó > adató- kai most gyűjtik össze és éóiiek fel - használásával- igyekszik a földmi ve lésttgyi miniszter e kérdést végre a helyes mégoldáshoz juttatni. > >r;<c ’ Életbelépett az uj erdőtörvény. Aa uj erdőtörvény rendelkezései értelmében erdőkben fahasználatot, legeltetést és alomszedést csak Oly Ah mértékben Szabad gyakorolni^ amint azt a hatóság által jóváhagyott üzem- terv, vagy ennek hiányában a kaposvári m. kir. erdőigazgatóság megái - lapítja. Ugyancsak 1 az erdőigazgatóság előzetes engedélye szükséges nem üsemterv alapján kezelt véderdőben a fák tüskéinek [és gyökereinek kiszedéséhez, fáknak gyökerestől döntéséhez, zöldgallyvágáshoz, ‘ alomszedéshez és bányanyitáshoz. A megengedett légeltetés csak a tulajdonos saját állatállományának és alkalúlá- zottai illetmónyszerü állatállományának legeltetésére terjedhet. Kecskét erdőben legeltetni tilos. Ha tehát áz erdőnek üsemterve még ninos, az említett használatok engedélyezését az erdőigazgatóságtól kell kérni, a ikér- vényt azonban az erdőfelügyelőséghez kell benyújtani. Kétség esetén az erdőtulajdonosoknak a szekszárdi m. kir. erdőfelügyelőség ad felvilágosítást. — Vá8árszaporitá8. Döbrököz község arra kérte a vármegyét, hogy részére két újabb országos állat- és kirakodóvásár engedélyeztessék, - A kérelem ügyében a törvényhatóság e havi közgyűlése fog dönteni. " Molnár féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd.
