Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-08-14 / 66. szám
XVII. évfolyam Szekszárd, 1935 augusztus 14. (Szerda.) 66. szám LNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre __ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Pő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér. AÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint s nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Varső és Budapest A lengyel külpolitikának a közeli hetekben fontOB, mozgalmas eseményei voltak a a lengyel külpolitika közelről érint minket is. Nemcsak a két nemzet nagy történelmi kapcsolatai és élő erőt jelentő kölcsönös rokonszenve miatt, hanem azért is, mert Magyarországnak és Lengyel- országnak sehol sem ütköznek az érdekei, sőt majdnem minden ponton azonosak. Az nj életre kelt Polőnia, az orosz és német nyomás között csak minden erőinek megfeszítésével tadta biztosítani nagyhatalmi pozícióját és előrelátó diplomáciája még régi, barátsági szálak meglazitása árán is keményen védekezik a szovjet céljai ellen. Világos meglátással tudják, hogy lengyel állam legelszántabb ellensége hatalmi és világnézeti szempontból az orosz és ezért habozás nélkül kötötte meg Beck ezredes, kül ügyminiszter tiz éves szerződését Hitlerrel. Páris természetesen idegenkedve fogadta ezt a gesztust, amely pedig csupán ösztönös védekezés a francia- orosz szövetséggel szemben. A lengyel álláspont szorosan odasimul a magyar külpolitika irányához, mert hiszen nekünk sem érdekünk a szovjet megerősödése és bár Franciaország jóakaratát meg kell szereznünk, már csak földrajzi és etnográfiai szempontból sem hanyagolhatjuk el a hetvenmilliós germánság barátságát. A lengyel—német szerződés nem érint eminent magyar érdekeket és amennyiben mégis érint, hatása ránknézve kedvező. Éppen ilyen a helyzet, ha a kisantant és Lengyelország viszonyát figyeljük. A lengyelek, éppen mint mi, nem nézik jó szemmel, ha a Dunameden- cáben Benes kezében van az irányítás. A cseh—orosz szövetség pedig már szinte fenyegető gesztus, kivált ha valóra válik, hogy a szovjet repülők egyik flottabázisa a Felvidéken lesz. Általában Varsóban visszatetszést kelt a cseh politika, amely most azon fáradozik, hogy Romániát is bevonja a szovjet szerződésébe. Ennek megvalósulása esetén felbomlik az amúgy sem túl erős lengyel—román szerződés és az a tény, hogy a lengyelbarát román varsói követet visszahívták, máris a két ország elhidegülésére mutat. Jugoszlávia távol esvén Lengyelországtól e vonatkozásban nem játszik szerepet. Akár ha a Dunamedencében érdekelt nagyhatalmak, akár a kisantant szempontjából taglaljuk a helyzetet, azt látjuk, hogy a lengyel és a magyar politika sehogysem keresztezi egymás útját, ellenkezőleg, a két nemzet céljai, érdekei párhuzamosak és egymást kiegészítik. A feltámadt és erős hatalommá fejlődött Lengyel- ország történelmi küldetése ugyanaz, mint Magyarországé. Mindkettő feladata az, hogy bátor és erős védőbástyája legyen a nyugati kultúrának. A külpolitikát nem az érzelmek, hanem elsősorban a célszerűségek irányítják. A lengyel—magyar viszonylatban e két szempont páratlan egyöntetűséggel jelentkezik, az ŐBzinte régi barátságot a közös érdekek realizálják. Lengyelország velünk együtt mélyen fájlalja a közös határ hiányát és ezzel kapcsolatban lengyel részről már igen jelentős, ha természetszerűleg nem is hivatalos, de mindenesetre komoly megnyilatkozások estek. A lengyel politika végső céljai között ez is ott szerepel, aminthogy Lengyelország sohasem ismerte el Trianont. A két nemzet barátságát messzi századok tényei pecsételik meg és ez a régi barátság újabb bizonyságokat kapott a legutóbbi másfél- évtizedben. Nem rajtunk múlott, hogy magyar haderő siessen 1920-ban a szorongatott Varsó védelmére és VarBÓ magyar barátsága is tettekben mutatkozott, mert hisz Budapest és Varsó céljai, vágyai azonosak. Szekszárdi tudós tragikus halála Délamerikában Nemcsak Szekszárdnak és Magyar- országnak, hanem általában véve a föld mélyét kutató egéBZ tudományos világnak a gyászát is jelentette az a távirat, amely a chilei Lanco városból érkezett a múlt hó 30 án Szék- szárdra Jakab Imre nyugalmazott pénzügyi főfelügyelőhöz. A francia szövegű távirat eképpen szólott : b Emer ich accident aviation ecris. Young. # A pár szavas táviratból ki lehetett venni, hogy a címzettnek Imre nevű fiát baleset érte és hogy a szerencsétlenség részleteiről repülőpostával fog a táviratozó írni. A hozzátartozók nagy aggodalommal várták a levelet, amely a család büszkeségéről, a magyar geológiai tudomány egyik nagy ígéretéről, az évek óta Délamerikában dolgozó dr Jakab Imre sorsáról volt hivatva közelebbi hirt adni. Hétfőn, e hó 12-én érkezett meg a levél, amely közli, hogy dr Jakab Imre, aki egy nagy angol földgáz- és petróleum- kutató vállalat szolgálatában a báró Eötvös Lóránt féle torziós ingával Chilében, Lanco közelében kutatásokat végzett, egy bányában tárna- beomlás következtében meghalt. A szerencsétlen embert övéitől és hazájától távol, Valdivia város sirkert- jében el is temették. A levelet a vállalat Young nevű vezetője irta. Ez a szomorú közlés a legmélyebb gyászba borította Jakab Imre főfelügyelőt és nejét sz. kohanóci Ottlik Erzsébetet, valamint gyermekeiket, mert most már bizonyossá vált a sötét sejtelem, hogy dr Jakab Imre, aki óriási tudásával és szorgalmával nagy kulturnemzetek fiai előtt szerzett dicsőséget a magyar névnek, most már nincs többé. Dr Jakab Imre a tragikus végű tudós az 1902. évben Léván született, Nagykárolyban, Kőszegen, Győrött és Szekszárdon járt gimnáziumba és az érettségi vizsgálat letétele után tulajdonképpen középiskolai tanárnak készült. Diplomájának megszerzése I után a Bzegedi Ferenc József tudó- | mányegyetem geológiai és geofizikai tanszéke mellett nyert alkalmazást. Ebben a szakmában önálló tudományos kutatásokat vágzett és hamarosan tanársegéddé nevezték ki. Nagv reményekre jogOBitó elméleti tanulmányai alapján meghívták a dr Pékár professzor vezetése alatt működött magyar földgáz- és petróleumkutató expedícióhoz, majd e tudományos bizottság munkájának befejezése után egy angol vállalat szolgálatába állva a délamerikai Venezuelába, Puerto Cabelloba utazott geológiai kutatásokra. A fiatal magyar tudós a legnagyobb sikert elérve oldotta meg feladatát és óriási földgáz- és petróleum- területeket fedezett fel megbízói számára. Szerződése lejárván, az 193?. évben hazajött Szekszárdra kipihenni a messze idegenben végzett hatalmas munka fáradalmait, majd a szegedi egyetemen jelentkezett szolgálatté- telre. Az Alma Mater örömmel fogadta sok elismerést szerzett fiát, aki azonban még meg sem kezdhette újból az egyetemen munkáját, máris itt volt az angol földgázkutató társaság kérelme, hogy a szegedi egyetem engedélyezzen újabb szabadságot dr Jakab Imrének, mert nagy tudását és óriási gyakorlati tapasztalatait Chilében kívánják igénybe venni. Az egyetem megadta a szabadságot és a fiatal tudós újabban ismét évek óta dolgozott Dálamerikábant ahol most utólérte szomorú vége, a magyar tragikum, amely szerint a jövő nagy Ígéretei fiatalon és idegenben hullanak le a nemzet fájáról. Dr Jakab Imrét sziliéin kivlll gyászolják : Hetényi Lajosné sz. Jakab Erzsébet és Jakab Lenke nővérei, Jakab Tibor honvédhadnagy és Zoltán fivérei és Hetényi Lajos takarékpénztári főpénztáros sógora. Tolna vármegye közigazgatási bi- { zottsága folyó hó 13 án délelőtt 9 | órakor tartotta dr Hagymássy Zoltán főispán távolléte folytán dr Peresei Béla alispán elnökletével augusztus havi ülését, amelyen a hivatalból tagokon és előadókon kívül részt- vettek a választottak közül: gróf Apponyi Rezső, dr Bernáth Béla, Döry Frigyes, báró Jeszenszky József, dr Kovács-Sebestény Endre és Schneider János. Az alispán jelentése során a siómenti területek vízellátása ügyében a balatoni kikötők felügyelőségének átirata kapcsán hosszabb vita fejlődött ki a Sió hajózhatóvá tétele és vízellátása kérdésében. Döry Frigyes bizottsági tag felszólalása után Schneider János indítványozta, hogy a köz- igazgaiási bizottság írjon fel a Sió vízellátása ügyében a földmivelésügyi minisztériumhoz és a vármegye vezetősége ezen kérdést állandóan tartsa napirenden, mert nemcsak a Sión való hajózhatás, de a vizszintnek bizonyos magasságban való tartása gazdasági szempontból rendkívül fontos és a Sión végzett kotrási munkálatokból az egész siómenti vidéknek nem haszna, hanem kára származott ebbsn az évben és fog származni a jövőben is, ha a gemenci és gógai kamarazsilip sürgősen meg nem | építtetik. | Dr Bernáth Bála a környékbeli I birtokosok nevében hozzájárult az indítványhoz, azt igen helyesnek tartja és kiemeli azt a tapasztalatot, hogy a Sió-meder mélyítése következtében a talajvizek elvonódván, a part mellett elterülő birtokokon a sziksó kezd erősen kivirágozni és hatalmas területek terméshozam szempontjából erősen leromlanak. Döry Frigyes, báró Jeszenszky József éa gróf Apponyi Rezső bizottsági tagok valamennyien az indítvány mellett szólaltak fel. Dr Perczel Béla elnöklő alispán közölte a bizottsággal, hogy a Síd kérdését állandóan felszínen tartja. A maga részéről is helyesli az indítványt és ahhoz hozzájárul. A bizottság az indítványt elfogadta, kimon» dotta, hogy a földmivelésügyi miniszterhez felírnak a legszükségesebb két duiza8ztózBÍIip mielőbbi megépítése érdekében, a főispánt felkérik, hogy a vármegye országgyűlési képviselőivel és felsőházi tagjaival pártkülönbség nélkül lépjen érintkezésbe és kérje fel őket a vármegyére ezen rendkívül fontos kérdésnek teljes erejükkel való támogatására és végül az alispánt megbízzák, hogy a Sió ügyet megfelelően készítse elő és a kivitel kérdésében a javaslatot oly időben, amikor az a legaktuálisabb, tegye, meg. A gazdasági felügyelőség jelentésénél dr Bernáth Béla szólalt fel, amelyre az alispán válaszolt, jelezvén a megtett intézkedéseket, amelyeket a bizottság nagy helyesléssel éa teljes megnyugvással vett tudomásul. Egyes szám ára 12 fillér. A Siószabályozás a közigazgatási bizottságban
