Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-01-05 / 2. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 január 5. (Szombat) 2. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dlft Egész évre __ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetést dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl fa 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimélersoronként 10 fillér. ' Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. I I A család védelme. A legutóbbi években már a törvényhozás igyekezett néhány apró intézkedésével a válások növekedésének és a családi kötelék egyre fokozódó lazulásának gátat vetni. Az elmúlt évben pedig a katolikus egy- ! ház bivta fel ez ellen küzdelemre a ! társadalmat. A múlt évi katolikus nagygyűlés a család védelmének jegyében folyt le és azóta folyóiratok, egyesületek az erkölcsi megújhodás szükségességét fejtegetik és ennek során az 1894. évi XXXI. te. gyökeres megreformálásáról is szó van. Tény az, hogy a mai generáció a házasságot alig tekinti felbonthatatlan szentségnek már a megkötésnél sem e a válás hovatovább olyan mindennapi jelenséggé válik, hogy kivetni valót nem is találnak benne s a társadalmi rangsor minden fokán szalonképes állapotnak tekintik. A család pedig, a mai társadalomnak, a nemzetnek alapja megbomlik s ez okszerűen zülléssel fenyegeti a gyermeket: a jövőt. Örvendetes dolog, hogy az egyház a mzga hatalmas erkölcsi erejével felkarolja, élére áll ennek a küzdelemnek: maga mögött fogja találni a jövőért aggódó és esért a családi élei szentségét valló égési társadalmat ; aaonban nem saabad megelégednünk azzal, hogy a változást pusztán »'hitélet mélyítésétől, a keresztény erkölcs fokozottabb védelmétől váijuk. Nem elég az olyan kis akadály Bem, amilyent a törvényhozás emelt, hogy rendkívül felemelte a bontó- perek illetékét. Mindez eddig még nem csökkentette a válások számát. Valahol a dolog realitásánál kell megfogni a kérdést. És mi a családi élet realizálódása, mi a célja ? A gyermek! \ A gyermeknél kell tehát a hitbeli és erkölcsi felfogás mélyítésén túl a dolgot megragadni I Nagyobb, nehezebben elpusztítható, felelősségteljesebb, tehát még reálisabb kapcsolatot kell teremteni a családhoz: á feleséghez és a gyermekhez! A férfi, aki családot alapított, ebes a tényhez és annak eredményéhez sokkal nagyobb felelősséggel legyen kötve, mint eddig! Ne legyen módja ettől a köteléktől és a vele járó törvényes kötelezettségtől csak úgy ötletszerűen szabadulni, vagy ha az alól jobb tudomása ellenére kivonja magát, legyen a társadalom megbélyegésettje. Régen nyújtottak be a magyar törvényhoiás házába szükségesebb, korszerűbb és a társadalomra nélktt lözhetetlenebb törvényjavaslatot annál, amelyet a napokban ás egyik — bár ellenzéki — képviselő teljesített elő. Igaz, nagy port bem vert fel, de hiba volna csupán azért, mért ellenzéki oldalról hozták, a nemzet Jövőjére, ennyire fontos javaslatot mellőzni. Többre kell becsülnünk' a köz- -jót a pártnimbusznál, sőt örülnünk kell, ha az ellenzék konstruktiv törvényjavaslatokat hoz, mert a kormánypártnak úgyis kötelessége az ilyent támogatni. £ javaslat szerint büntetendő cselekményt követ el az a férfi, aki jogerősen akár nőtartásdij, akár gyer- mektartásdij fizetésére van kötelezve és e köteleaettségének nem teljesítése folytán nejét vagy gyermekeit nyomornak tessi ki ugyanakkor, amikor a kötelezett e hozzátartozóinál különb életmódot folytat. Magánjogunk eddig is kötelezte a férfit a tőle önhibáján kívül különélő nőnek és akár házasságból, akár házasságon kivül született különélő gyermekeinek pénzbeli eltartására. De mindennapos eset, hogy a kötelezett férfi normális, sőt jó viszonyok közt él, mig felesége és gyermekei tartásdijat kiszabó jogerős határozattal a kezükben koldulni mehetnek, áldozatai lesznek a nyomornak és a bűnnek. Ügyvéd képviselő terjesatette be a család védelméről szóló törvényjavaslatot és tényleg az ügyvédi gyakorlat szolgáltatja a legtöbb példát arra, hogy meglevő jogunk e tekintetben mily hiányos. Végeredményben a végrehajtási eljárásra maradna a megítélt tartásdijak behajtása, de ennek a törvénynek a paragrafusai mily könnyen kijátszhatók 1 A mai nagymérvű eladósodottság meglehetős gyakorlatot tökóletesitett sok embernél arra, hogy jogszerű keretek közt csak annak a hitelezőjének fizessen, akinek akar. így adott esetben, amikor a kötelezett férfi elhatározza, hogy megszabadni a családjától, — különösen szabad pályán működő tisztviselők, ipar és kereskedelemnél dolgozók — színié- ges szerződésekkel jóindulatú rokonokra rnházzák esetleg lefoglalható javaikat, nem rettenve vissza egy- egy szinleges végrehajtástól sem. Vagy ha nem szinleges is az árverés: ma az már célra nem vezető fegyver, mert a kötelezettnek valakije visszavásárolja a lefoglalt ingóságokat ós ott maradnak továbbra is a kötelezettnél, de többé le nem foglalhatók, mert most már az nj tulajdonos árverésen szerzett tulajdonai. A saját praksaisomból is tudok megdöbbentően sok esetet, amikor a kötelezett férfi cinikusan, sőt nyílt ellenségeskedéssel minden módon azon igyekszik, hogy elhagyott neje vagy gyermekéi semmit se hajthassanak be rajta. 0 zzonbáln ugyanakkor foglalkozásának megfelelő életmódját éli. Vég nélkül sorolhatók a példák, melyeket ás egyszerű, mindennapi élet sűrűn szolgáltat. Á jövedelmező kisebb ipsrűzemmel bíró iparos jól él, Üzeme fennakadás nélkül megy, maga a kocsmák sürü látogatója, de a tőle különélő feleség hiába próbálja meg a végrehajtás bármilyen mód- I ját: közös gyermekük tartására egy | fillért sem tud tőle behajtani! A cselédsorban alkalmasott férfi meg ngy segít magán, hogy előre szolgálati szerződést csinál: havi 2 pengő fisetést kap, cipőt, rnhát, kosztot, mindent, csak lefoglalható járandóságot nem, csakhogy ne jusson Bemmi az eltaszitott feleségnek és a gyermeknek 1 A példák pedig vonzanak, lassan kint mint virtus a köziadatba megy át, bogy megvan az ilyen tartási teher alóli szabadulásnak is a módja és igy ez sem gátolja a válást és a kötelék támlását. A gyermek pedig, amely alól igy kihniták a talajt: a családot, nélkülösve annak pártfogását, melegét, a társadalom kitaszítottja less és csak az alkalomtól függ, hogy mikor fordul ellene. Ha azonban a javaslat törvény lesz és szigornan bűnhődik az, aki megnnázból vagy könnyelműségből elhagyja a családját és arról, noha tehetné, nem gondoskodik: nagyobb felelősségérzettel fognak közeledni a férfiak (éz velük a nők is, akik különben általában sokkal kötelességtudóbbak a házasságban a férfiaknál) a házasság és általában a családalapítás msgasátos tényéhez. Ha a polgári becsület is őre less a házassági és családi kötelék elszakithatatlansá- ginek, akkor a büntető Bzankoió njra szorosra fűzi azt, amit a mai családjog nem tudott a lazulástól megóvni és a világi jog sserint is legalább nehesen feloldhatóvá lesz a kötelék, amely az isteni törvény szerint felbonthatatlan szentség. Dr Gyöngyös Béla. Hal Oszkár főszolgabíró búcsúztatása. Gyönk községháza tanácstermében múlt hó 29 ón kedves ünnepség keretében bncBUsott a simontornyai já rás közönsége a nyugalomba vonuló Raj Oszkár főszolgabírótól. Az ünnepélyen, amelyen teljes ssámban megjelent a járás jegyzői és birói kara, igen sokan ott voltak Raj főszolgabíró tisztelői közül is. Ott voltak többek kőit herceg Sulkovszky Viktor, gróf Apponyi Károly, Fried Imre, Fried Pál, Mechwart Érné, Mechwart Aladár, dr Pesthy Gergely, továbbá az ügyvédi kar és a gyönki értelmiség. Dr Qyimőthy László szolgabiró a járás tisstviselői kara nevében mondott búcsút a távosó főszolgabírónak, akinek emlékül átadta a tisztviselők ajándékát^: Holló Barnabásnak I egy ágyuronc8on átngrató bronz hu- szárszobrát. A járás orvosai nevében dr Damokos írnák tb. vm. főorvos* az állatorvosi kar részéről dr Martin Ödön járási m. kir. állatorvos, a jegyzők nevében az nj gyönki főjegyző, a községi birák nevében pedig a kölesdi bíró üdvözölte Raf Oszkárt. Ezek után Hidasy Imre főszolgabíró a főispán és az alispán üdvözletét tolmácsolta, majd a főispán megbízásából átnyújtotta a Magyar Vöröskereszt irdemkeresztjét, amely- lyel a Kormányzó nemrégiben tüntette ki a főszolgabírót, aki mélyen meghatva köszönte meg az üdvözléseket és a búcsúztatására rendezett kedves ünnepséget. Szekszárd-Bor vidéki Bortermelők Pinceszövetkezetének közgyűlése Szekszárd és környéke gazdasági életében nagy jelentőséget nyert az öt év óta működő pinceszövetkezet, amely minden irányban megfelelt annak a várakozásnak, amelyért alapítói annak ideján életrehivták. E szövetkezet 1934 december 30 án délelőtt V*12 érakor tartotta a városháza nagytermében, a Szövetkezeti tagok feltűnően nagy számú érdeklődése mellett az 1933—34. évről szóló közgyűlését dr Albersz Rezső igazgatósági tag elnöklésével. Az elnök néhány szóval üdvözölte a megjelenteket és a jegyzőkönyv vezetésére dr Knncser Jenő ügyészt kérte fel, majd pedig Borosa Zoltán ügyvezető igazgatót az igazgatósági jelentés és a zárszámadás előterjesztésére. Borosa Zoltán ismertette zz igazgatósági jelentést, amely kegyeletei hangon emlékezett meg Parrag József igazgatósági tag elhalálozásé- I ról ós a szövetkezetnek a lefolyt év- | ben kifejtett működéséről, amelynek száraz számadatai igen élénken domborították ki a szövetkezetnek közhasznú és a szőlősgazdákra annyira, fontos működését. A felügyelőbizottság jelentését Mirth Gyula ismertette* mely után a közgyűlés az előterjesztett zárszámadást és a tisztanyereségre vonatkozó igazgatósági javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az alapszabályok. 2-ik § át módosította még a közgyűlés, amely szerint a szövetkezet üzletkörébe felvette a korcsmaüzemet is, mivel a budapesti vendéglősök a nagy forgalmat lebonyolító József nccai borkimérés ellen állandóan intrikálnak és igy nincs kisárva* hogy a borkimérés helyett egy önálló korcsma felállítása válik szükségessé. A közgyűlés berekesztése előtt Schneider János igazgatósági tag a szövetkezeti tagok neváben hálás köszönetét mondott Kállay Miklós földmivelésttgyi miniszternek, aki igazi jóindulattal ós megértéssel támogatja a szekszárdi Piacessövetke* Egyes szám ára 12 filler.
