Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-01-05 / 2. szám
2 TOLNAMEGYEI WSAG 1935 január 5 aetet és melegen üdvözölte a képviseletében megjelent Dicsenty Dezsőt, as Ampelológiai intését igazgatóját, aki sohasem feledkezett meg szekszárdi vonatkozásáról és a szövetkezetét minden ügyében a legkésssége- sebben támogatta. Dicsenty Dezső megköszönte a miniszter iránt kifejezésre juttatott elismerő szavakat és leszögezte azt, hogy nemcsak azok az eredmények teszik értékessé a szövetkezetnek működését, amelyek a mérleg adataiból a szövetkezet tagjai elé tárulnak, hanem azon elért erkölcsi eredmények is, amelyek leginkább abban nyernek kifejezést, hogy a régi szekszárdi bort immár az egész országban nemcsak ismerik, de szeretik íb. Ezen felszólalással a közgyűlés véget ért. Mi, akik figyelemmel kísérjük a borkereskedelem pangása következtében annyira fontos szövetkezetnek működését, meg kell emlékessünk e közgyűlésről szóló tudósításunkban oly érdemekről is, amelyekről a köz gyttlésen nem hallottunk. A szövet kezet útjainak egyengetésében, a Jó zsef uccai kimérési engedély meg szerzésében és minden mesterkedések dacára való megtartásában éppúgy, Többször irtunk már róla, hogy a szekszárdi vízvezeték nyári időben nem szolgáltat annyi vizet, hogy a szükségletet ki tudná elégíteni. Vitéz Vendel István polgármester a vízhiányon segítendő, véleményt kért a M. kir. Földtani Intézettől, amely a város vízellátásának a tanulmányozásira még az 1932. év áprilisában Saekszárdra küldte geológusait, hogy a helyszíni felvételeket megejtsék és adataik alapján a kérdésre vonatkozó szakvéleményt megszerkesszék. Hosz- szu. munka és a geológiai formációk gondos egybevetése után most készült el az érdekes vélemény, amely legelsőbben is a környék földtani történetével foglalkozik, megállapítva, hogy ez a vidék édesvízi beltó belseje volt, gránitba ágyazva. Ez a gránit, amely Mórágyon és Báta- apátin a felszínen jelentkezik, Báta- széken 110—120 méter mélyen van, Szekszárdon pedig 240 méter mélyen sem találtak még rá. A föld törté nete alatt összetöredesett ősi hegység különböző mérvU lesttlyedése miatt ugyanis a beltó feneke, amely viz tartó rétegeket tárol, nagymértékben egyenetlen volt.*” Ezért van az, hogy Szekszárdon, öcsényben, Decsen, Bátaszéken és Cserenc-pusztán különféle mélységekben találták meg az I ártézi vizet. Rátér ezután a dr Vigh Gyula osztálygeológus által nagy körültekintéssel szerkesztett szakvélemény a különféle vízszerzési módokra, amelyek szerint lehetne újabb ártézi furatot létesíteni; a Bartinában levő forrásokat vizfelfogó galériákkal ősz szekötni és kutsorozatként összegyűjteni ; a Sió környékén levő altalajvizet hasznosítani; a vágóhíd környékén levő víztároló réteg vizét felfogni.; végül a mostani ártézi kutaknál mélyebben fekvő víztartó rétegekben vizet keresni. Esen módosatok mindegyikének igen részletes ismertetése után a szakvélemény végső következtetése az, hogy a meglevő artézi kutak javításival a város vízellátása végleg nem I biztosítható, hanem cmpán némileg | mint a szövetkezet életrehivatásában igen jelentős érdemei vannak dr örffy Imrének, kerttletttnk országgyűlési képviselőjének, aki nem ígéretekkel, sem tetszetős frázisokkal, hanem tettel siet mindenkor a kisgazdatársadalom bajain való segítésre. De nem feledkezhetünk el Boross Zoltán Ügyvezető igazgató érdemeiről sem, akinek tigybutgalma és leleményessége nagyban hozzájárult, hogy a szövetkezet (a szekszárdi szövetkezettel egyidőben alakult szövetkezetek már mind súlyos bajokkal küzdenek, sőt meg is szűntek) fényesen működik és nemcsak a beadott borokra tud megfelelő előleget nyújtani, de azonfelül hektóliterenkint még az 1932—33 ik Uzletévben beszolgáltatott borok után 4 pengőt is juttatott, amely a beszolgáltatás idejében volt borárak 15—25°/o-ának felel meg. javítható. A javítás érdekében megkísérelhető a nagy artézi kút szűrőjének a finom homokrétegben fekvő része elzárásával a homokolás megszüntetése, kevés továbbmélyítéssel pedig a vízhozam némi emelése. A használat folytán állandóan csökkenő vízhozam emelése végett átmeneti megoldásként bekapcsolandó volna a strandfürdő kútja íb a vízhálózatba. (Ez meg is történt. Szerk ) Ugyancsak megfontolandó volna a MÁV artézi kútjának a vízvezeték részére való igénybevétele, mert ezzel is víztöbblethez jutna a város. Megállapítja a vélemény, hogy a városi vízvezeték artézi kutjainak a vízszolgáltatásban mutatkozó zavarát: a vízhiányt és homokolást, a viz elpiszkolódását a víztartó réteg túlságos igénybevétele okozza. Ssm a már meglévő kutak javításával, sem uj artézi kút fúrásával — amely ismét csak a már 4 kuttal megcsapolt víztartóból kapná a vizét, a vízhiányon teljesen segíteni nem lehet, mert az uj kút csak a helyzet további rósz I szabbodását vonná maga után. — Ha tehát a nagy artézi kút javítási kísérlete sikertelen maradna és a strandfürdő, valamint a MÁV kútjának a vízvezetékbe való bekapcso lása még mindig elégtelen segítség, vagy pedig lehetetlen volna, úgy a Földtani Intézet azt javasolja, hogy a strandfürdő kttja a „köves“ ré tegbe lehetőleg megfúrással tovább mélyittessék, hogy a mélyebb víztartó réteg kérdése ezzel végleg tisztázható legyen. Ez a javasolt tovább fúrás, amely egy uj, a föld színétől mélyítendő próbafúrás költségeit hi vatott megtakarítani, a strandfürdő kútjának épségét nem veszélyezteti. Ha ez a feltétlenül kívánatos to- vábbfurás a „köves“ rétegben nem szálban álló gránitot talál, hanem csak gránittörmeléket és alatta további pannonrétegeket, úgy az esetleg remélhető mélyebb víztartó feltárására a nagy artézi kút közelében az uj közvágóhíd felé eső oldalon uj fúrás volna lemélyitendő. Szálban álló gránit megütése esetében a mélyebb vizszintre alapított megoldási lehetőség Szekszárd területén egyszer és mindenkorra kikapcsolódik. Ebben az esetben a vizmü tehermentesítésére az a javaslat, hogy a közkórház vízszükségletének legSzekszárd város 1934. évi anya | könyvi statisztikája szerint 391 szü- i letési eset volt. Ebből élve született 363, halva 28. Helybeli 119 élvé, 9 halva. Kórházban született 244 élve, 25 halva ; ezek közül élve született 69 helybeli, 175 vidéki; halva született 5 helybeli, 20 vidéki. Nemenként : fiú 201 élve, 17 halva; leány 162 élve, 11 halva. Törvénytelen: helybeli 12 fiú, 4 leány ; vidéki 12 fiú, 15 leány. Ezzel szemben az 1933. évben születettek száma Í03. Az 1934 ben elhalt összesen 440 egyón, még pedig 227 férfi és 313 nő. Helybeli a városban elhalt 158. Á kórházban elhalt 282 Bzeméiy, akik közül 53 szekszárdi és 229 alább a részbeni fedezésére a Bar- tina forrás foglaltassák és igénybe vétessék, h» a forrás nyárvégi viz mennyisége és az ajánlott próba-1 fúrások eredményéhez képest a via . I hozam a befektetési költségekkel arányban áll. Ha pedig a kutjavitás és az öem- szes kutak bekapcsolása után sem javulna a vízellátás, vagy pedig ha a strandfürdő kutjában javasolt to- vábbfurás a mélyebb víztartó réteg hiányát igazolná, úgy vizsgálat tárgyává kell tenni az uj közvágóhíd! j kutat tápláló pleisztocén talajvíznek a felhasználását. Ha a nyert ered- I mény nem volna kielégítő, úgy msg kell kísérelni a Sió melletti terület altalaja holocén-pleisstoeén rétegese. I port anyaga vízáteresztő és szűrő- I képességének megvizsgálását, vala- | mint a talajvíz mennyiségének a meghatározását. Uj fúrásnak a mai víztartó ré- j tegbe leendő mélyítését a város jól ’ felfogott érdekéből már csak akkor jj tartja a Földtani Intézet megenged- | hetőnek, ha a fentebb említett többi megoldási mód mind eredménytelen- I nek bizonyult. Ilyen fúrás helyéül I legalkalmasabb volna a vélemény ! szerint a Magurán a gazdasági iskola 1 melletti telek, ahol 240 méternél nagyobb mélységgel nem kell azi* I molni és ahol a réteg előreláthatóan még durvaszemü lesz és nem oly 1 finom, mint a nagy artézi kutnái, I ahol a homokolást és a viz piszka- I lódását elősegíti. A szakvélemény adatai hamarosan megvitatás alá kerülnek és a város I mielőbb elhatározza, hogy milyen j intézkedést tart szükségesnek a viz- j I ellátás kérdésének a rendezésére. vidéki. Az egy éven alul elhalta^ száma 34, 1—>3 év között 12, 3 éve11 felül 394. Az előző, 1933. évben elhaltak száma 398 volt. Emelkedett a házasságkötések szá ma, amely az 1933. évi 111-gyel szemben az 1934. év folyamán 129 volt. A születési és halálozási arányszám kedvezőtlenségét nem az okozza, mintha a kórházba sok igen súlyos vidéki beteget hoznának és azok ha lála rontaná Szekszárd statisztikáját Magának Szekszárdnak a népesedési mozgalma rossz. Szekszárdon ugyaniB a városban 119 élveszülési eset volt és a kórházban 69 gyermek született szekszárdi szülőktől, ami összesen 188. Ezzel szemben a városban meghalt 158 egyén, a kórházban 53 szek szárdi, összesen 211. Vagyis a szekszárdi halálozások száma 23-mal haladta túl a születéseket, ami városunk jövője szempontjából elszomorító jelenség. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomén 1934 december 27—1935 január 2 L feljegyzéseiből: Hőmérséklet: maximum: 7'6 C° december 31-én, minimum: 0*0 C° december 30-án. Csapadék: eső 0*1 mm december 28-án. eső 2 2 mm december 30-án. eső 0 3 mm december 31-én eső 2’1 mm január 1-én. eső 2'5 mm január 2-án. összesen: 7*2 mm. Január 2-án a levegő nyomása növekvőben volt. Este 9 órakor a barometer 9 6 C* mellett 756*1 mrn-t mutatott. — Azontúl tóvá tb süllyedt. A földtani intézet véleménye a szekszárdi vízvezeték hiányainak A szekszárdi halálesetek Velfilmiilták a születések számát-
