Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-11-07 / 87. szám
XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 november 7. 87. szám. ^1 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizetési dl|t Egész évre — 12 pengő || Félévre _------ 6 pengő A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések órait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 filler. 'Állóslkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyuttér Boronként 60 fillérbe kerül. Kishaszonbérlők öröme. i Bizonyára őrömmel értesülnek Szek- saárd, öcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Várdomb, Báta, Bátaszék, Mórágy, Alsónána és Harc kishasson- bérlői, akik az alapítványi birtok földjén bérlők, arról, hogy dr órffy Imre közbenjárására az alapítványi uradalom nagy megértéssel hozzájárult azon káruk megtérítéséhez, amely e kisembereket az 1932. évi rozsdaveBzedelem folytán érte és e címen összesen 4200 pengő körüli ősz- szeget utalt ki. A Közalapítványi Uradalom Főfelügyelősége már a napokban a vároB és községek vezetőinek rendelkezésére bocsájtotta a kártérítési össiegeket, amelyek azonnal, minden levonás nélkül a jogosítottaknak visszafizettetnek. Az Alapítványi Uradalom megértő eljárása és dr örffy Imre kerületi képviselőnek a kisemberek érdekében folytatott munkájának kedvező eredménye nagy megelégedést váltott ki a bérlők körében. A szekszárdi Iparosok díszelőadása a Rákászt szoboralap lávára. Az ezredik rendelet. A m. kir. belügyminiszter november 3-án bocsájtotta ki 1000 ik rendeletét, amely az 1934/35. évi ínség- enyhítő tevékenység költségeinek fedezésére szolgáló inségjárulékokról rendelkezik. Már évek óta ismétlődik ez a rendelet, amely Szekszárd város képviselőtestületében is a múlt évben igen élénk vitát váltott ki. Távol áll tőlünk, hogy a miniszter eme rendeletét kifogásoljuk, mert a magunk részéről is helyesnek tartjuk, hogy a keresetnélkül állók munkával való ellátásáról gondoskodás történjék, mert amily mértékben helytelen volt a múltban az az eljárás, hogy munkanélküli segélyeket adtak munkateljesítmény nélkül, annál inkább helyes és emberies, hogy azoknak téli megélhetéséről gondoskodás történjék, akik napszámosé munkával tudják csak fenntartani életüket és a tavaszi, nyári és őszi szorgalmi időkben nem tudnak maguknak a téli megélhetésre elégséges élelmet beszerezni. Szekszárd város képviselőtestülete átéreyte a miniszternek ezen szociális éB évről-évre megismétlődő rendelkezését és már a költségvetése öbszo- állításánál gondolt arra, — bár mindenhol erős lefaragásokat eszközölt, — hogy hasznos beruházásokra oly összeg irányoztasBék elő, hogy abból a munkanélküliek foglalkoztatását megoldani tudja. A költségvetés tárgyalásánál fel is vettetett ezen ügyben a kérdés, hogy ezek után szükséges lesz-e az inségadónak Szék- szárdon való kivetése? Úgy a város polgármestere, mint az egyes felszólalók leszögezték azt, hogy e címen különadónak kivetése a költség- vetésben való gondoskodás folytán felesleges. Hisszük, hogy a képviselőtestületnek a pénzügyminiszterhez intézendő oly irányú felterjesztése, hogy Szekszárd városával szemben az inség- adó kivetésétől tekintsen el, eredményes lesz. Szekszárd polgárai a gazdasági viszonyok alakulása folytán nagy terheket kénytelenek viselni, amely terhektől a leggondosabb vezetés mellett sem lehet szabadulniok. Azok az adóalanyok, akik jövedelmi adót, társulati, tanti érne adót és általános kereseti adót fizetnek, sajnos nincsenek szintén olyan kedvező helyzetben, hogy a városi pótadón felül még újabb 20%-os, illetőleg 2°/o os adópótlékot viseljenek e címen. Hisszük, hogy ezt a kormány is méltányolni fogja és a kormányhatalom megyei képviselőjének, a főispánnak, valamint e város országgyűlési képviselőjének meghallgatásával és indokaik méltánylásával Szekszárd város adósóival szemben az inségadójáruléknak kivetésétől el fog tekinteni, mert a város közönsége már költségvetése összeállításakor a legnagyobb előrelátással gondoskodott ínségeseiről. Örömmel emlékeztünk meg már róla, hogy vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök ia tudomást szerzett a Szekszárdi Iparos Otthon műkedvelő gárdájának arról a valóban dicséretre- méltó hazafias elhatározásáról, amely- lyel a Horthy Miklós kormányzó kezdeményezésére Budapesten felállítandó Rákóczi Ferenc szoboralap javára díszelőadást rendez. Az előadás, amely iránt a szekszárdi társadalom minden rétegében megnyilvánult a nagy érdeklődés, a legnagyobb erkölcsi és anyagi siker jegyében folyt le vasárnap este dr Hagymássy Zoltán főispán, dr Őrffy Imre országgyűlési képviselő, dr Perczel Béla alispán és vitéz Vendel István polgármester fő védnöksége mellett és újból gyarapította azokat a babérokat, amelyeket ez a lelkes színjátszó gárda már eddig is szerzett magának. II. Rákóczi Ferenc fogsága, Szigligeti Ede drámája került szinre jól megrendezett, gondosan betanult, pompásan gördülő előadásban, ahol a szereplők színjátszó képességét még hatásosabbá tették a budapesti Nemzeti Színház által rendelkezésre bo- csájtott gyönyörű korhű jelmezek és egyenruhák. Az előadást megelőzően az Iparos Otthon vezetőségének és országos viszonylatokban is legelői járó gárdájának felkérésére dr örffy Imre országgyűlési képviselő mondott igen hatásos bevezető beszédet, megemlékezve Rákóczi halhatatlan emlékéről, megállapítva, hogy az ő élete összesürithető abba a mondatba, amely a magyar sorstragédiát akként fejezi I ki, hogy az a nyugat kultúrájához való kapcsolódás keresése, úgyhogy emellett nemzeti önállóságunkat megtartsuk. Rámutatott arra, hogy mennyi vér, szenvedés, dicsőség és felemelő lelki tanulság van e mondat mögött, melynek nagy gondolata vezette nemzeti harcainkat és hőseink lelkét, szülte hőseinket és vitte nem egyBser nemzetünket ób nagy fiait tragédiákba is. Markáns vonásokkal ábrázolta II. Rákóczi Ferenc tündöklő egyéniségét, amely mindent kockára tett és feláldozott e nagy gondolatért, majd kegyelettel szólott a mártírok között első hejyen álló nagy fejedelem emlékéről. A lelkesen fogadott, igen hatásos, hazafias bevezető beszéd után megkezdődött a darab, amelynek főerőssége Rákóczi Ferenc szerepében /for- váth István volt. Férfias megjelenése, szépen zengő baritonja, műkedvelőtől szokatlanul tökéletes deklamáoiója, intelligens játéka megérdemelt tapsokat szerzett neki. Méltó partnere volt Hesseni Amália hercegnő szerepében Zámbó Margit, akinek ezen a színpadon aratott szép sikereiről már többször volt alkalmunk megemlékezni. Futó Jánosné Zrínyi Ilona szerepében remekelt és vele együtt csak elismeréssel szólhatunk Görbey József szimpatikusán megjátszott Lehman Godoíred jéről, Steig István kitűnő Longuevall-járól, Czéh Lajos Kolonics-áról, Hepp József karriki- rozó képességéről és Mihályffy Lajos gróf Bercsényijéről. Dicséretesen oldotta meg nehéz feladatát Kaposi István, Szélyes István, Gyüszü Ot- már, Riezner József, Varga József, Erdélyi Ilonka, Fejes Böske, Borjádi József, Kiss János, Habpda Adám, Szép Irén, Albert Nándor, Elmauer József, Fuchs József és Havas Árpád is. Helytelenítenünk kell azonban az előadás rendezőjének azt az eljárását, hogy a darabot minden átdolgozás nélkül hozta színre. Köztudomású ugyanis, hogy a szerző a múlt század derekán megirt drámájában elfogult Bágból több helyen túllépte a költői szabadság határát éB ma már úgy történelmileg, mint kontradiktóriusan is meg vannak cáfolva azok a megállapításai, amelyek méltán sérthetik a katolikusok önérzetét és vallási felfogását. A budapesti sajtó köziemé nyei révén ismert tény, hogy a fő- • városi színházak a darabnak ezeket I a ma már nem helytálló kitételeit tö- 1 rölték. A szekszárdi rendezőnek is ez lett volna kötelessége. Reméljük, hogy a jövőben erre figyelemmel is lesz és az előadás megismétlésénél már e méltán kifogásolható részeket törli. Miniszteri kitüntetés egy öreg iparosnak. Dr Fabinyi Tihamér keskedelmi miniszter elismerő okirattal tüntette ki Kazamér Ferenc szekszárdi bog- nármestert, aki 74 éve dolgozik szakmájában, 55 éve önálló mester és 86 életéve dacára még mindig a saját keze munkájával keresi meg kenyerét. A köztiszteletben és szeretetlen álló derék iparos mesternek az Iparos Székházban vasárnap este tartott hazafias szinielőadás előtt rendezett szép ünnepély keretében, nagy és előkelő közönség részvételével adták át a miniszter kitüntető okmányát. Az Ünnepi aktuson többek közt megjelent: dr Hagymássy Zoltán főispán és neje, dr Perczel Bála alispán és neje, dr örffy Imre or- szággyülési képviselő és neje, Kiss Lajos apátplebános, felsőházi tag, vitéz Vendel István polgármester, a Bátaszéki Ipartestület küldöttsége és igen sokan Szekszárd minden társadalmai osztályának vezetői közül. Pontban 8 órakor kezdődött az ünnepély, mely alkalomból a székház színpadán foglalt helyett az ipar- testület elöljáróságával együtt Kazamér Ferenc, vitéz Vendel István polgármester, továbbá az Ipartestületek Országos Központjának és a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának kiküldötte. Szabó Gyula ipartestületi elnök megnyitója után dr Lippay István, az IPOK igazgatója méltatta Kazamér Ferenc élete példáját és a miniszteri elismerés jelentőségét, majd úgy a magyar kézműi párosság, mint az IPÖK üdvözletét tolmácsolta az Unnepeltnek, akinek átadta a miniszteri elismerő okiratot. Vitéz Vendel István polgármester üdvözölte azután a város közönsége nevében Kazamér Ferencet, a város minden tiszteletet megérdemlő polgárát, akinek hosszú életét az istenfélelem és a munka jellemezte. Majd átnyújtotta neki a város közönsége pénzajándékát. Dr Vétek János a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara titkára mondott ezután szép beszédet, köszönve azt a megbecsülést, amelyet Kazamér Ferenc és a hozzá hasonló iparosok gyönyörű életpéldája szerzett a tisztes iparostársadalomnak, amely szintén megemlékszik az ünnepelt- ről. Végül a közönség lelkes éljenzése közben adta át neki az Iparkamara által küldött ajándékösszeget. Kutasy István a ipartestületi szék elnöke a testület faipari szakosztálya nevében tartott ezután szivből jövő, Egyes szám ára 12 fillér*
