Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-11-07 / 87. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1934 november 7.

megható üdvözlést, kívánva as öreg iparosnak! hogy olyan végnélküli le- gyen a boldogsága, mint as a kerék, amelyet 74 évvel eselótt kesdett faragni. Köszönetét mondott mindasok- nak, akiknek a kitüntetés kiesskös- lésében réssük volt és akik aa ünnepélyen megjelentek. A szép aktus Szabó Gyula ipartestületi elnök sáré- ssavaival ért véget.

Liszt Ferenc emléke Pakson.

Irta: Abay Nemes Gyula dr.

Kevés vidéki járási székhely van ni országban, amelyhes a mait ssá- sad művelt magyar életének oly sok érdekes eseménye füsődoék, mint a mi Paksunkhos, a Dana partján elterüld bájos fekvésű városkához. — Együtt lakott ott annakidején a vármegyének több, mint egy tucatnyi, országos viszonylatokban is neves és tekintélyes családja és csak termé ssetes, hogy Paks társadalmi eseményei messze kiemelkedtek a hasonló nagysága helyek ilyen megnyilatko- sásai közül. Hogy egyebet ne említsünk, elég rámutatnánk arra az időre, amelyet Deák Ferenc, a hasa bölcse ott töltött és amikor agyaséi- ván Paks volt vármegyénk társaséletének központja. A tradioiókat tisztelő paksi kösönség országos ünnepség keretében már évekkel es- elfitt emléket állított Deák Ferencnek és remélhető, hogy megjelöli azt a házat is, amelyet a világhirü magyar mnsBikusnak, a halhatatlan Lisst Ferencnek as ottléte tett ne- ▼esetessé.

Ab egykorú újságokban olvasható, hogy mikor a nagy senetitán az 1873. évben dr Haynald Lajos kaloosai bíboros érseknek volt a vendége, a főpap a Kalocsáról Ssekszárdra, báró Auguss Antalékhos utasó Liszt Ferencet elkísérte a Dunáig, ahol a mester Paksra kelt át és másfél napot ott töltve utazott csak tovább. Es alkalommal meglátogatta a hires Paksi Kaszinót, Deák Ferenc rokonságát, a Szeniozey és a Darócsy családok tagjait és ast a hásat, ahol Deák Ferenc paksi üdülései alkalmával lekni szokott. Fölkereste azonkívül a Schwmdtner családot, mert e família egyik tagja, Schwendtner Mihály budap9st-belvárosi apátplebá- nos, a hires mussikus az ő legszűkebb baráti köréhez tartozott.

Paksi tartózkodása alkalmával Kiss Pál nyugalmasott gyulai főjegyzőnek és nővérének öav. Taták századosáénak a református templommal szem ben fekvő hásában pihent a Mester és az úri társaság szeretetteljes ovációi közepette onnan szállt fel báró Auguszék pompás hintájára, hogy Ssekszárdra utazzon.

A tradioiókat tisztelő vármegye és Paks lakossága ciak önmagukat tisztelné meg, ha Lisst halálának ötvenedik évfordulóján, 1936-ban em léktáblával jelöltetné meg a helyet, ahol ez a nagy szellem megfordult. A müveit világ mindenfelé nagy ünnepségek keretében fog hódolni abban az évben emlékének és mi csak kultussminissterü nk elgondolásának fessünk eleget, ha elnyomóink előtt minél több helyen mutatjuk be kul- turértékeink halhatatlanságát. Vármegyénk főispáni és alÍBpáni székében a hagyományokat és minden szépet és nemeset értékelni tudó férfiak ülnek, a járás főszolgabirája maga is mert rajongója a zenének és a sene népszerűsítésének. Csak terméssetes, ha ők minden segítséget megadnak az eszme megvalósítására.

Akár a Pakli Kauinóáptllet, akár a Kin Pál* fáié hál falába illeaitik as emléktáblát, ai hirdetni fogja majd Lilit Ferenc nagyságát, amely olyan,

A RÉGI HÚRON.

Irta: BABAY GÉZA.

Régóta néma már a lant,

Régen pengettem rajta dalt. Felajzom mostan újra itt Elernyedt, szürke húrjait.

S amint megpendül hangszerem, Átrezdül hangja lelkemen.

Az eszme mind-mind hú rokon, Mely zeng a régi húrokon.

Új szárnyra kelve száll a dal S bár hangja mind pusztába hal, Egy egy akkordja itt marad A síró magyar ég alatt

A békekornak vége már,

Köröttünk zúg az életár.

Új s új harcokba kezdenek A népek és a nemzetek.

S míg künn a népek tengere Ezer veszéllyel van tele,

Elringat itt sok hú szivet Az álmodó magyar sziget.

Sorsunkkal tisztában vagyunk,

De lángol még szivünk s agyunk. I

Számunkra nem lehet vitás A szent magyar integritás.

Azért, amihez nincs jogunk, Harcolni sohasem fogunk.

De jussunk tartjuk boldogan Hozzád, hármas bérc, négy folyam.

Oh hosszú évek óta már Ezért küzd itt — titokba’ bár — Tengernyi sorscsapás alatt Az ész, erő és akarat.

Lelkekbé nincs itt lázadás,

Csak szent hited, feltámadás. Szebb élet fényforrásaként Te gyújtasz bennünk új reményt.

Te adsz szivünkbe álmokat,

Midőn a balsors látogat.

Uj indítást, új ihletet,

Dicső, új, örök életet.

Megállva zordon szírieken, Megújult hittel hirdetem A lelkem mélyén dalba szőtt Győzelmes, szent magyar jövőt.

HÍREK.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország I

— Kitüntetés. A kormánysó Szi- geth Gábor oki. gépássmérnök, műegyetemi magántanárnak, a Székesfővárosi Gásmüvek igazgatójának és as óbudai gázgyár vezetőjének a kormányfőtanácsosi címet adományozta. Es a jól megérdemelt kitüntetés bizonyára nagy örömet kelt úgy Szék ssárdon, mint az egész vármegyében, mert a kiváló tudós fia néhai Ssigeth Gábor tekintélyes szekszárdi ügyvéd nek és veje néhai Ssondy Istvánnak, a löztissteletben állott szekszárdi gyógyszerésznek.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr Holub József pécsi egyetemi tanárt a pécsi m. kir. középiskolai tanárképzőinté- zet igazgatótanácsának tagjává ne- veate ki az 1930—31. tanévtől számítandó 5 évi időszak hátralevő részére.

— A főispán és alispán Budapes ten. Dr Hagymássg Zoltán főispán és dr Perczel Bála alispán kedden livataloB ügyek intézésére elutaztak a fővárosba.

— A Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete november hó 3-án igazgatósági és rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a tagszövetkezetek majdaem teljes számban képviseltették magukat. Az alapszabálymódosi- tásokat nagy szótöbbséggel fogadta el a közgyűlés. Egyhangúlag határozta el a közgyűlés, hogy az 1935. évre körsetenként, ab telep fogja a tejeket eladni. A földmivelésügyi minisztert sürgönyileg kéri a tejrendelet minél sürgősebb kiadására és a kiadás előtt a rendelettervezet megküldését betekintés végett. A gyűléseken Michéli Mihály elnökölt.

— A felsőnánai községi iskolán- kívüli népművelési bizottság elnökévé Müller Róbert ág. ev. főesperest, jegyzőjévé Pfeifer András községi fő jegy sőt, könyvtárosává Müller Henrik ág. ev. tanítót választották meg.

— Névváltoztatás. A m. kir. belügyminiszter engedélyével Haspell Gésa Szekszárd városi pénztárnok vezetéknevét »Hádasy— ra változtatta.

— A Nőegylet műsoros estje. As

„Egyesült Ssekszárd—Tolnamegyei Nőegyl%t“, mint azt már jeleztük, f. évi november hó 10 én, szombaton este */t9 órakor a „Szekszárd Szálló“ nagytermében, az egylet szegényeinek javára műsoros eBtet rendez. Belépődíj személyenként 1 pengő. Műsor: 1. Mi a haza? Irta: Ábrányi Emil. Zenéjét szerezte: Dr Horváth ÁkoB. Előadják: Faragó JánoB és Wächter Károly ka. Zongorán kisér: Polgár Margit. 2. a) Toselli: Serenade. b) Hubay „Cremonai hegedűs“ bői a Madárdal. c) Donizetti: Az „Ezred leányáéból az Induló/Énekli: Pirnitzer Edéné. Zongorán kiséri: Polgár Margit. 3. Versek. Farkas Imrétől. Szavalja: Fekete Magda. 4. Modern tánczene. Zongorán négy kézre előadják: Korbuly Sári és Mira. 5. Falusi kislány Pesten. Irta: Csucsor Gergely. Előadja: Fekete Dorka. 6. Éj és napsugarak tánca. Táncolják: Marich Mária, Bernrieder Edina éB Maya. Műsor után tánc. Megjelenés férfiaknak sötét utcai ruha,

— Házasság. Incze Imreref. rektor és Dunai Anna október 27-én házasságot kötöttek Bétán. (Minden külön értesítés helyett.)

— Gazdasági cselédek és munkások kitüntetése. A „Tolnamegyei Gazda“ múlt száma hírrovatában megemlékeztünk róla, hogy a földmi- velósügyi miniszter kitüntetni akarja az olyan gazdasági cselédeket, munkásokat és földmunkásokat (kubikusokat), akik társaik közül hosszú szolgálatuk által és egyébként is ki tűntek. Pótlóan közöljük, hogy a munkaadók kitüntetésre javasolt ilyen alkalmazottaik adatait folyó hó 30 ig jelentsék be as illetékes főszolgabírói vagy a szekszárdi polgármesteri hivatalhoz, ahol az esetleg szükséges egyéb felvilágosítást is megadják.

— Tanitóválasztás. A nagyszokolyi ref. iskolassék iskolája tanítójául Peres Árpád büssüi ref. tanítót választotta meg.

— Dombóvár helyettes főjegyzője. A Forray Aladár halálával megüre. sedett dombóvári vesetőjegysői ssék teendőinek ellátását egyelőre Horányi Lajos adóügyi jegyső vette át.

— Elkészült a bölcske—dunakön

lődi lecsapolás. A Bölcske—Dana- kömlődi Lecsapoló Társulat as úgy. nevezett Gabonavölgyi részen ideig, lenes építési engedély alapján lecsapoló munkát végeztetett. A munka befejeztetvén, Hanzély János társulati elnök kérte az engedélyokirat kiadását megelőső tárgyalás megtartását, ami a napokban már meg is történt.

Frontharcos disztáborozás (díszkő «gyűlés) lesz e hó 11 én, vasárnap délelőtt 11 órakor a vármegyeház nagytermében a Kormányzó öfő- méltósága tiszteletére. 15 évvel ezelőtt vonult be vitéz nagybányai Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén Budapestre. Az Országos Frontharcos Szövetség minden alakulata e napon ünnepli örökös fővédnökét országszerte. A Szekszárdi Körzeti Főcsoport helybeli és vidéki tagjai is hazafias lelkesedéssel nagy számban fognak e szép találkozón megjelenni. Disztáborozás után tisztikari értekezlet.

— Mindennemű frontharcos felszerelés kapható Szekszárdon: Rózsa Ödön szabónál, Magyar Ált. Hitelbank épület.

— Közszállitásoknál a 0TI-járulékot nem lehet levonni. A közszálli- tásokban résztvevő ipari érdekeltség részéről több esetben olyan értelmű panasz érkezett a kereskedelmi és iparkamarákhoz, hogy as OTI a szállításokban résztvevő vállalkozók díjhátralékait a közszállitási vállalkozók követeléseiből önkényesen levonatja. Emiatt sürgős felterjesztéssel fordultak a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez, aki 51.288— 1934 számú rendeletében kimondotta, hogy ez a levonási jog csak az államkincstárt és a helyhatóságo kát illeti meg, mig egyéb hatóságoknak és hivataloknak az együttes adókezelésbe be nem vont ilyen követelésekre szabályszerű végrehajtást kell vezetni. Miután az OTI járulék az együttesen kezelt köztartozások közé nem tartozik, ezért az OTI járulékok hátralékaira a közadók kezeléséről szóló jogszabályok sem alkalmazhatók.

— Magyarországon átlag minden ezer ember közül 29 éri el a hetvenéves kor.

— Vlzműlétesités Dörypatlanban. Döry Frigyes földbirtokos tógazdaságának vízellátását biztosító összekötő csatorna léteBitése ügyében előzetes helyszíni tárgyalás volt Dörypatlanban, ahol a kultúrmérnöki hivatal képviseletében megjelentek: Mantuano József kir. mérnök, az al- ispáni hivatal részéről dr Korniss István vm. tb. II. főjegyző, továbbá Dörypatlan, Zomba, Tabód községek képviselői és az érdekeltek. A tárgyalás során az alispán képviselője felhatalmazás alapján as ideiglenes építési engedélyt megadta.

— Műkedvelő előadás. A szekszárdi Rém. Kát. Olvasókör műkedvelői vasárnap, e hó 11 én este 8 órai kezdettel előadják K. Papp János „A kocsma“ című népszínművét. Belépti dij 70, 50 és 30 fillér.

— Az első papírgyár is magyar Volt Hiteles megállapítások szerint Európában as első papírgyárat 1546 • ban alapították Brassó vármegyébenmint a magas hegyormok felett ra- gyogó napé: mentái magasabbra emel* kedik, annál intensivebben uórja fányngarait.