Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-08-11 / 62. szám
XVF. évfolyam. Szekszárdi 1934 augusztus II. 62. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HliTliiNKÉNT KfrrS^pR'MEGJELENÖ KERESZTÉNY POLITIKAI fiS TÁRSADALMI LAP ________ Sz erkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések árait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS BLÁZSIK PERENC A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter r — * . i » széles hasábon mlltlmélersoronként 10 fillér. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő Fé lévre ______6 pengő kö zlemények a szerkesztőséghez küldendők. nyflttér soronként 60 fillérbe kerti). A magyar búza kérdését megoldotta a kormány bölcsessége. A busa hosszú éveken keresitttl I nem ai örömet, a megelégedést, a a istenáldást jelentette a msgyar gazdának, hanem ellenkezőleg : a gondot, a csalódást, a keserűséget és a bizonytalanságot. Talán csak a világháború — annyi fnrosaaágnak a szülője — tudja elfogadtatni és megértetni, hogyan válhat az élet legfontosabb tápláléka, az Isten legnagyobb ajándéka: a kenyeret jelentő búza csapássá a termelőjére. Mindig büszke volt rá a magyar gazda, hogy az ő keze alól került ki a világ legjobb, legacélosabb, legkeresettebb busája. És ez a búza nemzetközi fogalommá is vált és olyan értékelésben részesült, amire valóban rá is Biolgált. A háború utáni idők aür- zavara azonban megbolygatta a gazdasági élet rendjét. Megzavarta, felbontotta a búza sorsát és helyzetét is. Elsősorban a magyar búzáét, amelyet sikértartalma minőségileg mindig az első helyre sorosott. De jött az uj jelszó: nem minőségi, hanem meny- nyiségi termelés a fontos. Amerika kiszáradt mocsarai és kiirtott erdői a busának olyan mennyiségét zúdították az európai országok felé, amely olcsóság tekintetében minden más busával verhetetlennek bizonyult. A gazdasági erőforrások teljes birtokában ez a mennyiségi termelés egyszerre minőségi szempontokat is érvényesített s általánossá vált a felfogás, hogy Amerika megdöntötte a tiszavidéki magyar busa elsőrendű- ségét s hogy a mindig első osztályúnak, szinte verhetetlennek tartott magyar busa az amerikai verseny gőihengerének diadalmas kerekei alatt morzsolódik össze s válik teljesen versenyképtelenné. Szomorú sorsunkat tehát a búza kérdése még cBak nehezítette. Éppen abban az időben, amikor a búzatermelés olyan országokban is óriási tért nyert, mint Ausztria és Olaszország, amelyek azelőtt alig termeltek búzát, amikor a gyilkos gazdasági harc a legélesebb volt ellenünk és amikor a legnagyobb erőre lett volna szükség, hogy a kis csonka- ország az „önellátás0 uj stratégiai hadműveleteit ellensúlyozhassa. A Benes féle elgondolás t Magyarország átkarolása, piacainak teljes elzárása, Bzinte a fojtogató hurkot jelentette az ország nyaka körül s úgy látszott, hogy a pokoli terv teljesen sikerült: Magyarország kiszorul a világ köz- gaidasági életének vérkeringéséből. Külön csapás volt tehát a magyar termelőre, hogy ilyen nehéz helyzetben a búza sorsát egyedül kellett megoldania, holott nyilvánvalóvá vált, hogy az egész világnak emésztő kérdése a buzakérdés. Egy francia tudós kimutatta, hogy míg 1930 ban a világ összes búzatermelői 25 milliárd aranyfrankot kaptak búzájukért, addig 1931-ben már csak 16 milliárdot s végül es as összeg 1933-ban 12 mil* liárdra csökkent. Eziel szemben a statisztika mutatja, bogy a kenyérfogyasztás összege az egész világon 66 milliárd frankot tesz ki, ami viszont azt jelenti, hogy a termelés és fogyasatás között 54 milliárd aranyfrank terpeszkedik, lehetetlenné téve egyrészről a termelést, másrészről a fogyasztást. Igaz, hogy ez világjelenség. De mindez nem indokolhatta és nem tette elfogadhatóvá, hogy a magyar termelés a belenyugvás nemtörődömségével vegye tudomásul est a szomorú valóságot, de a magyar kormány sem nézhette ölhetett készei és nem tűrhette, miként fonja a gyűlölet a fojtogató kötelet és hurkot a nemzet nyaka körűi s azt a teljes körűlsárás veszedelmének dobva zsákmányul. Minden képességeit felhasználta a magyar külpolitika, hogy ezt a meg fojtásunkra szánt gyűrűt úgy politikai összeköttetések létesítésével, mint gas< dasági szerződésekkel széttörje. Göm bős Gyula miniszterelnök szívós munkája, utazásai alatt folytatott tárgyalásai eredményre vezettek, annak nagy I jelentőségei most jelentkeznek. Mig a magyar termelő ősi bbívób- ságával a legnehezebb körülmények között is megmutatta, hogy a minőségi versenyben nem hagyja magát háttérbe szorítani s a magyar busát minőségileg első helyen tudja tartani, addig a Gömbös-kormány gazdasági politikája keresztülhúzta a Benes Bduárdok elsáncoló politikáját s Róma sorompóit megnyitotta a magyar busa előtt, majd Róma után Ausztriáét. S az eredmény ? Nemcsak buzafelesle- gűok biztos elhelyezése, de a búzaár kialakulása és minimálisa is, amelynek lehetőségeit eléggé jellemzi, hogy a római megállapodás 20 shillinges árát ma már 23 shillingen jegyzik Béosben. A lehetőségek tehát megvannak. A magyar mezőgazdaság legnagyobb kérdése a magyar termelő éB a magyar kormány összefogó munkája révén nem kétes többé. Reméljük és hisszük, hogy a magyar kormány céltudatos munkássága a többi magyar kérdést is révbe tudja vezetni és a sok megpróbáltatás után egy jobb, bo’dogabb jövendő vár reánk. Közismert ellenzéki laptársunknak az az igyekezete, hogy tudatosan és a valóságnak meg nem felelő módon kisebbítse őrffy Imrének, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselőjének országos viszonylatokban is nagyra értékelt közérdekű munkálkodását. Legutóbb a Kecskeméti Iparoskongresssussal kapcsolatban próbálta hamisan beállítani örffy szereplését, mert szinte megdöbbentette az a szimp&tiatüntetés, amellyel az egész ország iparossága egyértelműen és impozáns módon ünnepelte ott őrffyt. Mikor mi rámutattunk megyei laptársunk kellemetlenkedéseinek hátterére és indító okaira, egyúttal azt a kérdést is felvetettük, hogy hát miért nem jelentek meg a kongresz- ssuson az ellenzéki képviselők is, ha olyan nagyon a szivükön viselik az iparosság ügyes-bajos dolgait, mint ahogy azt megyei ellenzéki laptársunk állítja. Erre a kérdésünkre nagy diadallal megnevez az újság egy teljesen ismeretlen nevű egyetlenegy képviselőt, aki az ellenzéki honatyák közül szíveskedett a kecskeméti iparosparlamentbe befáradni. Mi nem vonjuk kétségbe az állítás valóságát (bár a kongresszusról irt közleményekben sehol sem találtuk az illető ur nevét), de megjegyezzük, hogy mi vármegyei orgánum vagyunk és mint ilyenek a vármegye ellenzéki képviselőinek a kongresszusi szereplését reklamáltuk, mert a legilletékesebb helyről szerzett információnk szerint meghívta a vezetőség a Kecskeméti Iparos Kongresszusra dr Gratz Gusztáv, dr Klein Antal és őrgróf Pallavicini György megyebeli ellenzéki képviselőket is, azonban ezek közül egyik sem tartotta érdemesnek, hogy megjelenjék az ország minden részéből egybegyült iparosok panaszainak a meghallgatására, csupán dr Úrffy Imre volt ott, aki — mint az iparosok mondják — sohasem hiányzik onnan, ahol az iparosokon, a magyar kisipar bajain keli segíteni, örffy Imrének az Iparos társadalom érdekében végzett eredményes fáradozásai egyébként annyira benn vannak az iparos köztudatban, hogy őt a kongresszuson sokkal melegebb ovációkban részesítették, mint a kormány képviselőjét, báró Krucbina miniszteri tanácsost, És ez természetes is, mert országszerte ismertek azok az előnyök, amelyeket őrffy szerzett az iparosságnak. A tejrendeletről. Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter a tejrendelet módosításának szükségességéről az alábbi nyilatkozatot tette : — Ha a tejkérdéssel foglalkozunk — mondotta Kállay Miklós föidmive- lésügyi miniszter — azt nem szabad partikuláris, akár termelői, akár fogyasztói szempontból tennünk, mert ez az ország egyik, vagy talán lehet mondani, legfontosabb és legtöbb értéket jelentő termelési ága, tehát a kérdés elbírálásánál osakis az egyetemes, nagy gasdasági szempontok jöhetnek figyelembe. Magyarország tejtermelése egy évben mintegy 180 millió pengő értéket képvisel, ehhes jön azután az egész szarvasmarha- tenyésztésnek ezzel szorosan összefüggő léte, vagy nemléte és esen keresztül pedig a magyar föld termőképességének fenntartása. Ez eléri egyévi búzatermésünk értékét. Magyarország esidősserint évente 150 millió liter tejjel többet produkál, mint amennyit el tud fogyasztani a belföldön. Ezt kénytelenek vagyunk vaj és sajt alakjában a külföldre kiszállítani. A külföldi rossz elhelye- zési lehetőségek mellett, dacára a magyar vaj elismert prima minőségének, ez csak súlyos ráfizetések mellett lehetséges, mert ebben as exportvajban a magyar tej literenként mintegy 3 fillérrel értékesül. Ez a főok, amiért a tej szabad forgalmával szemben bizonyos koo- stiukoiót keli létesíteni, mert ha a felesleges tejtől nem szabadítjuk meg a belföldi piacot, illetve a fentem- litett 3 filléres árban tudjuk OBak azt értékesíteni, úgy kézenfekvő, hogy az egész tejárnak ebhez a lehetetlen alacsony árszínvonalhoz kell alakulnia, ami annál nehezebben viselhető el, mert a tejtermelés a legszociálÍBsbb termelési águnk, hiszen teheneinknek 82 százaléka kisemberek kezén van. Jelenleg a budapesti közönség által fogyasztott tejért a Budapestre szállító termelők literenként 20 2 fillért kapnak, amelyből lejön az exportvaj támogatására szükséges összeg előteremtése céljából T7 fillér az árkiegészítő alapra, azonfelül a fuvarköltség, siövetkezeti tejeknél pedig a szövetkezeti kezelés helybeli falusi költségei. A szállítók között van 125 szövetkezet, amelyek Budapest fogyasztásának körülbelül a felét látják el. Ehhez az árhoz jön hozzá 8 6 fillér a vállalatok részére kezelési és pass- törizálási költségekre, továbbá 3*2 fillér a kis viszonteladóknak, fűszereseknek stb. Ez teszi ki a mostani 32 filléres árat, amit a fogyasztó jogosan mond egyéb hallatlanul alacsony árnivőn mozgó mezőgaidasági termel- vényeink áraihoz hasonlítva magasnak. De meg kell röviden említenem, hogy Európa országai között egyike a legalacsonyabbakuak ez a tejár, bár a tej minőségben jóval felette i áll minden más országénak. Még Egyes szám ára 12 Villára Az iparoskérdés és a megyebeli ellenzéki képviselők.
