Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-06-06 / 43. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 junius 6. De aióljaoak magák aa események. Tiaenegy órakor vonali be a díszközgyűlés közönsége a vármegyeháza nagytermébe, ahol Kiss Lajos apátplabános, felsőházi tag elfoglalva aa elnöki széket, aa alábbi beaaéddel nyitotta meg a jubileumi Ünnepélyt: Mélyen tisstelt diszkösgyülés 1 Amikor a Szekszárdi Népbank hatvankét éves fennállásának jubilánsára összejöttünk, a legalsó szavam aa óaainte szeretetteljes tldvösléa, amellyel köszöntök mindenkit, aki itt megjelent éa megjelenésével intézetünk iránti figyelmét megmntatva ünnepünk fényét emelte. Méltóataa- aanak megengedni, hogy mégis kü lönös tisztelettel és szeretettel kö Bzöntsem azokat az illusztris vendé geket, a szövetkezeti mozgalom or szágos vezetőit, akik a fővárosból jöttek le, így Schandl Károly, Mikó Gábor, Borsódy Sándor, Wéber Jenő és Wanke Gusztáv urakat, az alispán ur képviseletében megjelent dr Haypál Sándor árvasséki elnök urat. Üdvözlöm továbbá Ssekszárd város képviseletében megjelent vitéz Vendel István polgármester urat és a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületé nek pécsi körzete képviseletében jelenlevő Szabó János alelnök nrat. De mulasztást követnék el, ha nem emlékeznék meg városunk polgárságának és kereskedelmi életének két kiváló egyéniségéről, akik lelkét a mai napon meleg érzések töltik el és akiknek lelkében hosszú időknek nagyon sok kedves emléke idéződik fel. Esek Pirnitzer Antal és Krón Sámuel urak, akik ott voltak a szövetkezet bölosőjénól.. Ünnepről beszéltem, de különösen érzem magam. Aa ünnep felemelő szépet, örömteljeset jelent és a mi napjainkban, amikor leigáaottan, erkölcsi és gazdasági nyomorúságban vagyunk, eltűnődöm azon, hogy le- het-e nekünk ünnepet rendezni, ünnepelni. — fia azt hiszem, kedves uraim, hegy ameddig lesznek fon* költ, magasztos eszmék, amelyeket érdemes felkarolni, amíg lesz komoly, tetterős munka, amely ezeket az eszméket valóra akarja váltani, addig van jogunk ünnepelni. Ez az eset áll a mi ünnepünkre is. Ünnepeljük a szövetkezeti eszmét, a 62 éves munka mellett az ünneplés ennek az eszmének szól. Nagyon megérdemli a szövetkezés gondolata az ünneplést, mert ez a gondolat aa apró cseppeket tengerré, a kicsiny kis homokszemeket sziklává akarja tenni, amelyen semmiféle megrázkód tatás nem tud diadalt aratni. A 62 éves munkára való visszatekintés tulajdonképpen lelkiismeret vizsgálóé, mérlegkészítés. Mérleget akarunk készíteni, hogy egyrészt megfigyeljünk, visszanézzünk a letűnt időkre, megállapítsuk ennek a munkának az eredményét és ebből jelöljük meg aa irányt a jövendő munkálkodásra. Nem akarok hosszabb eszmefuttatást erről tartani, én csak röviden akartam rámutatni a mai nap jelentőségére. Mégegyszer tisztelettel üdvözlöm a megjelent vendégeket és az ülést ezennel megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Schneider E'emér, hitelesítésére pedig Sohneider Gábor és Frey János Vesatergombi szövetkezeti tag urakat kérem fel. Lajos, vitéz Vendel István, Gál Arnold, Fischhof Jakab és Fogarasy József). Különös melegséggel üdvözölte a még két életben levő alapitót: Pirnitzer Antalt és Kron Salamont, városunk pátriárkakort megért két kiváló kereskedőjét. A megérdemelt elismerés szavaival fordult Szeghy Sándor elnök Kiss Lajos apátplebános, felsőházi tag, alelnök relé s a ragaszkodás érzésével köszöntötte az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjait és közvetlen munkatársait, a tisztviselőket. Közel 40 perest igénybevett, nagy figyelemmel hallgatott felolvasásának utolsó részében a szövetkezeti gondolat nagyszerűségét és szociális jelentőségét festette meg fanatikus lelkesedéssel. A szövetkezet eszméjs — mondotta — nemcsak azért él ma is, mert a kisemberek és gyengék védelmére irányuló törekvés örökéletü, hanem azért is, mert a szövetkezetek irányításában mindig egy migasibb etikai szellem, egy előrelátó bölcaes ség, egy soha el nem csüggedő lelkesedés nyilvánult meg, amelyet megérezték, egyszersmind meg is becsültek azok a nagy tömegek, amelyek ennek a gondolatnak keretében összeemelkedett szólásra és a díszközgyűlés közönségének helyeslésétől többször félbeszakítva a következőket mondotta: Tisztelt ünnepi közgyűlés! Mindenekelőtt hálával és szeretettel mondok köszönetét azért a szívélyes üdvözlésért, amellyel bennünket az Elnök Ur Öméltósága fogadni szives volt. A legmelegebb érzéssel üdvözlöm a Szekszárdi Népbank ju biláris közgyűlését és örömömnek adok kifejezést, hogy esen a szép ünnepen résatvehetünk, nemcsak magunk, de lélekben az OKH kötelékébe tartozó ezer. magyar hitelszövetkezet, különösen az a negyvenöt tolna-, fehér- és bácsmegyei hitelszövetkezet, amely ide bejött, hogy résztvegyen ezen a családi ünnepségen. Az^nök Ur Öméltósága kétkedve vetette fel a kérdést, hogy a mai időkben vájjon lehet-e ünnepet ülni? Magam is azt mondanám, hacsak arról volna szó, hogy az érdemeket nézzük, azokat leszögezzük, köszönő, vagy hízelgő szavakat hangoztassunk, hogy ennek ma helye nincs. Dj ez az ünnep egészen más. Máma az emberekben a lelket tartani, a telkekbe erőt és bizalmat önteni, az erőt fokozni, hogy a küzdelmes napokon át tudjuk menteni ezt az országot egy boldogabb jövendőbe, erre nincs alkalmasabb mód, mintha rámutatunk arra, hogy az erős, alapos, kitartó és becsületes munkának megvan az eredménye és meglesz a jövőben is. A Szekszárdi Népbank 62 éves munkája olyan eredményt mutat fel, amelyet elvitatni nem lehet, mert számok beszélnek, amelyek munkáját mutatják. Máma azt hirdetjük, hogy a becsületes munka meghozza az eredményt és éppen ezért azt jelenti ez az ünnepély, hogy bízzanak akik csüggednek és emelt fővel nézzenek a jövőbe. Ha áttekintem a szövetkezetnek eredménydus történetét, látom, hogy ezt a szövetkezetei Schneider János ügyvezető-igazgató ur igazán nagy eredménnyel, hozzáértéssel és tudással vezeti évtizedek óta, úgyhogy abból Ssekszárd város és vidéke gazda- és iparostársadalmának csak haszna és megsegítése fakadt. Ezt a nagy munkát és fogó munkával igyekeztek a maguk kis bajain segíteni. A szövetkezet gondolatában egy hatalmas erő rejlik és ha volt idfl amikor a szövetkezés eszméjére szükség volt, úgy az a mai kor. A világ, gazdaság mai nyomorúságából ki. vezető vezér az lesz, aki egész nagy. tógában valósággá tudja tenni azt, hogy a tőkét és a munkát oly kö zelségbe hozza egymáshoz, hogy asofe ne ellenfelek, hanem egymás kiegészítői legyenek. Azok lesznek az emberiség jótevői — mondotta befejezésül — akik a maguk példájával, szellemi kiválóságával meg tudnak nyerni nem százakat és ezreket, de milliókat és milliókat annak megig. mérésére, hogy az ember eszményi hivatása nem az, hogy egymás le- gázolásában keresse boldogulását, hanem egymás kezének megfogásával és egymás segítésével. A minden részletre pontosan ki- terjeszkedő és mégis igen élvezetei formában, bravúrosan megirt vissia- emlékesés nagy hatást váltott ki a hallgatóságból, amely hosszas tetszés, nyilvánítással fejezte ki elismerését Schneider vezérigazgatónak. A taps és éljenzéB elcsitultával annak érdemeit nem mi méltatjuk, hanem maga a munka és eredmény, amelyet a Szekszárdi Népbank és a Szekszárdi Népbankon keresztül a gazda- és iparostársadalom elért. Meg kell állapítanom, hogy a Szék* szárdi Népbank e vidék gazdasági életének egyik erődítménye, amely képes megvédeni a legnehezebb napokban, a legnehezebb években a rája bízott gazdasági értékeket, amelyeket évtizedek óta átvitt. Raiffeisenről volt szó, aki egy né* met vidéki városka polgármestere volt, s amikor polgárai szegényedni kezdtek, nem várta az állam segítségét, hanem összehívta a jólelkü embereket és a szegény embereket, megalakította az első hitelegyletet, amelynek gondolata az önsegélyzés. Ez a gondolat jutott el Bonyhádra is és Bonyhádról hamarosan átjött Szekszárdra, ahol ezen ötlet folytán megalakították a Szekszárdi Népbankot. Különös helyzetben vagyok, amikor a fiatal anyaintéz9t, a harmincnégy éves Országos Központi Hitel- szövetkezet képviseletében az idősebb tagintézet ünneplésére eljöttem. Az Országos Központi Hitelszövetkezet 34 esztendős, a Szekszárdi Népbank 62 esztendős és e nagy korkülönbség dacára mégis rövid 10 év alatt a leg* erősebb bizalom fejlődött ki az anya- és a tagintézet között. E bizalom folytán is bátor vagyok Schneider János ügyvezető-igazgató ur azon megállapítását, hogy a Szekszárdi Népbank az OKH kötelékébe való belépése alkalmával függetlenségét feladta, rektifikálni, mert nem a függetlenségét adta fel a Szekszárdi Népbank, hanem autonómiáját megtartva, erősebb gyökeret szerzett az ország és a gazdaság érdekében. Az Országos Központi Hitelszövetkezet nem köti le a kötelékébe tartozó szövetkezeteket, hanem mellettük áll, támogatja, hitellel ellátja és védi, hogy magasztos hivatásukat még jobban tudják teljesíteni. A szövetkezetek között a Szekszárdi Népbank az elsők között van és én csak boldogan tudok gratulálni, hogy ilyen nehéz időkben meg tudott állni és ilyen fényes eredményt elérni. Az előbb említettem, hogy a Szekszárdi Népbank a kisgazda- és iparostársaSchneider János vezérigazgató ismerteti a Népbank történetét. A nagy tetszést kiváltó elnöki meg* nyitó után Schneider János, a sző- vetkezet ügyvezető-igazgatója olvasta fel a 62 évről szóló visszaemlékezését. Azzal kezdte, hogy a nemsetek történetében a múlt dicsősége ad erőt az elnyomatás idejében a jelen elviselésében, hitet és bizalmat a jobb jövendő elérésében. Amikor minden felekezet temp'omában milliók és milliók imádkoznak nemzetünk jobb jövendőjének elérkestéért, akkor mi, összegyűltünk vármegyénk székházénak tanácstermében, a nagy és ne mes fellángolások színhelyén, hogy az emlékezés segítségével visszatekintsünk 62 év küzdelmeire, sike reire és megpróbáltatásaira. Ez a visszapillantás — úgymond — megállapítás akar lenni, hogy az 1872. év február 6 án lelkesedéssel felkarolt eszme üdvös volt, egyben leBzögeaése annak, hogy akik szövetkezetünk gondolatának katonáivá szegődtek, a legnehezebb órákban is hívek maradtak a zászlóhoz és férfiakhoz illően úgy teljesítették kötelességeiket, hogy a múltnak feltárása nemcsak lelkesedéssel töltheti el a jelen nemzedéket a küzdelem tovább folytatá- sóra, de egyúttal kötelezi a jövő nemzedéket is arra, hogy a szövetkezeti gondolatot áldozatos kötelesBégludás sál szolgálja. Ezen lendületes bevezetés után nagy vonásokban elmondta a 30 év nevezetes eseményeit, majd áttért az újabb 32 év történetére, amelyben igen színesen festette meg különösen az utolsó 22 év történetét, amelybe a háborús idők küzdelme, a forradalom és kommunizmus, valamint a pénz értékének esése következtében bekövetkezett óriási megrázkódtatás esik és amelyből a szövetkezet CBak azért tudott kikerülni, mert a Mezőgazdasági Kereskedelmi részvénytársasággal való kapcsolata elhárította a vagyonokat megsemmisítő kor alig elkerülhető következményét: az összeroppanást. 1921 óta tagja a szövetkezet az Országos Központi Hitelszövetkezetnek. Az ország ezen hatalmas intézetének erkölcsi és anyagi támogatásával és megfeszített munkával át tudta élni a Szekszárdi Népbank az utolsó négy esztendő nagy gazdasági megrázkódtatását is, úgyhogy a vidékünket ért sorozatos csapások dacára, ma is az ország legnagyobb szövetkezete. Igen élénken festette meg azt a katasztrófát, amelyben sok ezer és ezer ember lett az inflációs pénzpolitika áldozata. Ügyesen világított rá arra, hogy gazdáink a pénzbőség idejében nem gondoltak a bekövetkezhető szűk esztendőkre. — Merész spekulációval gépeket vásároltak össze és erejükön felüli föld vételekbe bocsájtkoztak. A pénzbőség megszűnt, s ami lenézett volt, egyszerre értékes és keresett lett. Hozzá járult a bajok fokozásához a mező- gazdasági termékek árainak óriási zuhanása és nemcsak a konjunkturális időben meggazdagodottak kerültek nehéz helyzetbe, de sok ősi juss is elúszott. Ezután reávilágitott a gazdák megmentése érdekében tett intézkedésekre és megállapította, hogy szövetkezete helyesli azokat, mert nemzeti érdek, hogy a becsületes adósok megmentessenek a koldus- tarisznyától. Kegyeletes szavakkal áldozott azok emlékének, akik a 62 év küzdelmeiben elhaltak. Tisztelettel és sze- j retettel fordult azok felé, akik még ■ élnek, de nem tartoznak a szövetkezet vezetői közé (Forster Zoltán, dr I Éri Márton, Tóth Károly, Leicht dr Schandl Károly nyug. államtitkár, az OKH alelnök vezérigazgatója
