Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-06-06 / 43. szám
1934 junius 6. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 dalom erődítménye és ngy látom, I bogy a SaeksaArdi Népbank a kö- j vetkező időkben, a gazdasági hullám- I vonal dacára is meg fog állni ée ki fog bírni minden ostromot. Raiffőisenről beszéltem és rá kell mutatnom arra, bogy Raiffeisen után Magyarországon as első agrárválság váltotta ki a hitelszövetkezet gondolatát. Aa első agrárválság, amikor as amerikai verseny megtámadta Magyarorsság mezőgaidaságát, a magánussora a kisgazdák százezreit tette tönkre és az oceánhajók a magyar emberek százezreit vitték ki az uj világba. Most a második agrárválság idején a hitelszövetkezeti há lózat, amelynek alapja a becsületes ség és a hűség csodálatos keménységgel állja az élet rohamait. Az 1016 szövetkezetből még ma is 1010 szövetkezet működik és bízom abban, hogy annak 90°/o-a ki fogja állni a válságot. Ez annál inkább csodálatos, mert a 380.000 tagból 320.000 kisgazda, akiket elsősorban támadott meg a gazdasági válság. A magyar földművelő társadalomnak a szövetkezeti mozgalom iránt való érzékét mutatják azok, akik az élén állnak a falusi hitelszövetkezeti mozgalomnak, mert a falvakban, amelyeket sokszor megtámad a demagógia, ezeknek a jó magyaroknak ezrei ott állnak, mint lelkész, tanító, jegyző és gazda és védik falujukat és igyekszenek megtenni mindent a falu megmentése érdekében. A szónokok már sok kárt tettek az országban és én meg vagyok győződve, hogy a szövetkezeti tábornak 320.000 tagja nem veszti el önuralmát és át fogja magát menteni a jövőbe, mert a szövetkezeti mozgalomnak azt kell nézni, hogy a kis egzisztenciák érdekében hol tud jót tenni, eredményt elérni. Tisztelt ünnepi Közgyűlés 1 Örömmel látom visszhangját ezeknek a gondolatoknak a Szekszárdi Népbank történetéről előterjesztett jelentésben. Összefogás abban, hol lehet jót tenni, eredményt elérni nem az intézet érdekében, hanem az egész magyar gazdasági élet érdekében. Mikor az anyaintézet, az Országos Központi Hitelszövetkezet éB ezer hitelszövetkezet nevében üdvözlöm a Szekszárdi Népbankot, kívánom, hogy a Szekszárdi Népbank az elkövetkező hatvan és még sok-sok hatvan esztendőt egy boldogabb, nagyobb, az ezeréves Magyarország határain belül érjen meg és tagjai lelkisége fellendüljön és mindazok a polgárok, akik tagjai sorában vannak, a gazdasági javulást érjék meg és emeljék fel Istenhez szemüket, áldást kérve, hogy ez a szövetkezeti munka minél szebb eredményt hozzon. Bár elismerem Raiffeisen érdemeit és azt, hogy az ő gondolata alapján létesültek Magyarországon a szövetkezetek, azonban nem szabad elfelejtenünk azt, hogy volt egy nagy magyar ember, aki felvetette a szolidaritásnak, a becsületes hitelnek, az összefogásnak a gondolatát, aki azt mondotta, hogy a kaszinók mellett szövetkezeteket is kell alapítani és ez a nagy európai ember, a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István volt, akinek nyomdokain gróf Károlyi Sándor felemelte a zászlót és vitte tovább a magyar nép meg mentése érdekében. Ma, midőn az árvízi hajósnak, Wesselényi Miklósnak, Széchenyi legjobb barátjának szerepét töltik be a szövetkezetek és szerény csónakjukkal azt keresik, hogy lehet segi- tani: akkor minket elfog Széchenyi nagy lelke és bizalma a jövő iránt és azzal tekintünk az egész magyar haza jövendője felé, hogy bármenynyire érnek bennünket a hullámverések, azért mégis elérjük a jobb jö vöt, amelyért a magyarok százezrei becsületes munkával, az összefogás szent jelszavával, minden széthúzástól mentesen dolgoznának. Adja Isten, hogy úgy legyen 1 Az előkelő és legilletékesebb helyről elhangzott oly megtisztelő elis mérés és méltánylás után az elnöklő Kiss Lajos apátplebános, felsőházi tag köszönte meg Schandl vozérigaz- gatónak a Szekszárdi Népbank múltját és működését méltató beszédét, majd a hősi emlékmű leleplezése al kaiméból Kölesdre érkezett József királyi herceg üdvözlése végett távollevő dr Perczel Béla alispán megbízásából dr Haypál Sándor árvaszéki elnök a vármegye törvényhatósága nevében ezeket mondotta: MéltóságoB Elnök Ur 1 Mélyen tisztelt ünnepi Közgyűlés! A vármegyei Alispán Ur más irányú elfoglaltsága folytán az ö megbízásából nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a Szekszárdi Népbankot, mint az OKH tagját fennállásának 62-ik közgyűlése alkalmával a vármegye közönsége nevében mély tisztelettel köszöntsem. A vármegye törvényhatósága — már csak hivatásánál fogva is — élénk figyelemmel kiséri a területén létező pénzintézetek működését és örömmel ragad meg minden alkalmat, hogy a hivatása magaslatán álló, a magasabb ethikai szempontoktól vezérelt pénzintézetek iránt nagyrabecsülését kifejezésre juttassa. Különös örömmel teszi pedig ezt meg az OKH kötelékében működő pénzinté Betekkel, szövetkezetekkel szemben, amennyiben azok a szövetkezeti eszme magasabb célkitűzésének megfelelően töltik be hivatásukat. Mert, mélyen tisztelt közgyűlés, a szövetkezetek éppen a nép szélesebb rétegének és a szegényebb nép- osztály hiteligényeinek kielégítésére és tőkeképzésének elősegítésére lévén elsősorban hivatva, működésükben nemcsak a rideg finánc szempontokat, hanem a szív megértő parancsait is szem előtt kell tartaniok. Ezen tárgyi kapcsolatokon túlmenően még személyi szempontok is azok, amelyek a vármegye törvény- hatóságát a Szekszárdi Népbankhoz — működésének egész folyamán — hozzáfűzték. Hiszen egyik létrehivója és első elnöke a vármegye akkori tiszti főügyésze, Stann Ferenc volt. Elnökségének soraiban ott láttuk Fördőa Vilmos vm. tiszti főügyészt, Forster Zoltán vm. alispánt, dr Kra- molin Gyula t. főorvost, azonkívül az igazgatóságban és felügyelőbizott- ságban mindig helyet foglalt a vármegye egy-két vezető tisztviselője. Maga az a tény, hogy a törvényhatóság jónak látta, hogy vezető tisztviselői az intézet vezetésében részt vegyenek, bizonysága annak a nagyrabecsülésnek, amellyel a Szekszárdi Népbanknak a vármegye gazdasági életében kifejtett működése iránt viseltetett. Mélyen tisztelt Közgyűlés! A Szekszárdi Népbank 62 év működésére tekinthet a mai napon vissza. Ez alatt a 62 év alatt a gazdasági élet változásai sokszor tették erejét megpróbáltatásra. Ért meg nagy fellendülést, gazdasági és pénzügyi krízist, mégis jogos büszkeséggel hivatkoz- hatik arra, hogy bölcs, szolid és előrelátó vezetés lehetővé tették, hogy minden veszéllyel szemben meg tudott állani. Örömömre szolgál, hogy vármegyém törvényhatóságának nevében megállapíthatom, hogy a Szekszárdi Népbank hivatásának mindig a magaslatán állott, feladatának tiszteletre méltóan felelt meg és éppen ezért, amidőn mai ünnepi közgyűlésén a vármegye közönsége és vármegyém alispánja, dr Peresei Béla ur Öméltósága nevében mély tisztelettel köszöntőm, további működésére Istennek áldását kérem. A hivatalos vármegye szép megemlékezése után kért szót vitéz Vendel István szekszárdi polgármester és az alábbiakban méltatta a Népbank Szekszárd érdekében kifejtett hat évtizedes hasznos működését: A Szekszárdi Népbankot és annak vezetőségét a mai napon megtartott jubiláns közgyűlés alkalmával Ssek- szárd város közönsége nevében őszinte tisztelettel és szeretettel üdvözlöm. Schneider János vezérigazgató ur oly hűen, a valóságnak megfelelően és szép szavakban méltatta az intézet történetét, hivatását és működése eredményét, hogy ahhoz hozzátenni valóm nincsen. Mégis méltóztassanak megengedni, hogy pár szóval a magam részéről is lerögzítsem egyrészt azokat a szempontokat, amelyekből folyólag a Szekszárdi Népbankot városunk gazdasági helyzetében elfoglalt pozíciója alapján bírálnunk kell, másrészt megemlítsem azt a munkásságot, amelyet e jubiláló intézet az imént mondott megvilágításban hosszú évtizedeken át lelkiismeretesen folytatott. Városunkat az apátság vagyonának és a jobbágyság megszűnése után, mindenkor kispolgárok lakták. Ennek a társadalmi osztálynak is jórészét földmunkások, kisiparosok és kiskereskedők tették ki. A gazdasági élet szempontjából említett ezen etnográfiái állapot mellett közismert az is, hogy Szekszárd túlnyomórészt szőlőművelő város és esen termelési ág jó- vagy balsorsával függött ősz- sze lakossága minden egyes rétegének anyagi boldogulása, jóléte. Ha visszaemlékezünk arra a nagy pusztításra, amelyet a filloxéra végzett városunkban és környékén, ha visszaemlékezünk arra a nagy le- rongyolódásra és nagy szegénységre, amelyet ez a katasztrófa okozott, úgy bátran állíthatjuk, hogy a Szekszárdi Népbank az akkori gazdasági válság leküzdésére, — a kisemberek érdekében, — szinte meglátásszerüen alakult. Mi tehát csak akkor fogjuk tisztán látni a Szekszárdi Népbank valódi munkásságát, ha mindezt újból átgondoljuk és egyrészt visszaemlékezünk a pár koronás kölcsönkérésekre, másrészt felújítjuk azt az időt is, amidőn polgárságunk élni- akaráaa az említett gazdasági veszedelmet leküzdötte és a Népbank segítségével megkezdhette a filléres tőkegyűjtést és az ez alapon nyugvó biztos vagyonszerzést. Elmondhatjuk azt is, hogy az Intézet hivatását a legvirágzóbban akkor töltötte be, amikor a világháború előtt Nsgymágyar- ország boldog korszakát élte. A nagy világégés után a gazdasági lerongyolódáskor a Szekszárdi Népbank megint nyomban rendelkezésére állott a kisembereknek és megmutatta nekik, hogy a máról-holnapra való meggazdagodás helyett a biztos ut az anyagi boldoguláshoz a szövetkezésben rejlő erő és a becsülettel, szorgalommal végzett munka szerény jövedelmének a gyümölcse Mindezek előrebocsájtása után megállapítom azt, hogy a Szekszárdi I Népbank városunk gazdasági és kul- ] turális élete minden terén segítő ke- j zével úgy a múltban, valamint a je- ■ lenben is állandóan ott volt és kivette részét az áldozatos segítésből. Megragadom tehát ezúttal az alkalmat, hogy a város háláját és őszinte köszönetét fejezzem ki mindezekért. Ez az Intézet megmutatta, hogy az emberek megértése mit képes teremteni és ez az Intézet megérdemli» hogy továbbra is azzal a szeretettek övezzük, amelyet becsületes munkásságával megérdemelt. Kívánom, hogy a jubiláló szövetkezet érjen még meg sok-sok esztendőt és mielőbb érj» meg a magyar gazdasági élet fellendülését és a Magyar Haza feltámadását. A reális valóságokra, a város lakosságának a megsegítésére frappáns tömörséggel rámutató hatásos beszéd után Szabó János a Szekszárdi Takarékpénztár elnfiklgazgatója, a TÉBE pécsi körzetének alelnöke a tolnamegyei pénzintézetek nevében eképpen beszélt: — Úgy érzem, hogy ezen az ünnepélyen engem a jogcímek halmaza nemcsak feljogosít, hanem egyenesen ösztökél arra, hogy a jubiláló intézettel együtt örvendjek és együtt ünnepeljek. Meleg szeretettel gondolok vissza arra a 22 év előtti időre, amikor szerénységem is tagja lehetett aa ünneplő intézet választmányának. A legmesszebbmenő tárgyilagossággal hajtom meg az elismerés zászlaját azért, mert ma is az az egyenes és becsületes üzleti szellem uralkodik, amellyel az elődök 62 év előtt az intézetet megalapították és amely szellem lehetővé tette, hogy az intézet a nehéz időkben jubilálni tud. Meleg szeretettel üdvözlöm a 88 éves Szekszárdi Takarékpénztár képviseletében az ünneplő szomBzédot’és ugyancsak elismeréssel vagyok a 62 éves tisztes versenytárs és a 37 éves szomszédnak. Mélyen tisztelt Díszközgyűlés I Egyes külföldi államok hitelszerveinek robajoa összeomlása bizonyítja, hogy a közgazdaság tisztességes hitelélet nélkül elsorvad. Ezekben a nehéz időkben különösen örvendenünk kell annak, amikor egy magyar vidéki hitelszerv vezetősége hosszú évek becsületes munkájára tekinthet vissza. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének pécsi körzetébe tartozó tolnamegyei pénzintézetek nevében is elismerésemet fejezem ki és együtt ünnepiek a jubiláló intézettel és arra kérem annak vezetőségét, hogy a bekövetkező évtiiedekben is az eddigi szellemben működjék, mert csak igy tudjuk a magyar közgazdasági életben hivatásunkat zavartalanul teljesíteni. A nagy helyesléssel fogadott felszólalás után a megyebeli hitelszövetkezetek nevében Szilágyi Béla őcsényl reform, lelkész, hitelszövetkezeti elnök az alábbiakban üdvözölte a jubiláns intézetet: Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség t Kétségtelen, hogy van valami kis kontraszt abban, ha egy lelkipásztor feláll egy pénzintézetet ünneplő közönség soraiból és nem elégszik meg azzal, hogy mint néma szemlélő ve- gyén részt az ünneplésben, hanem kifejezésre akarja juttatni egyrészt a vármegyebeli hitelszövetkezetek üdvözletét, másrészt az örömét is afelett, hogy egy pénzintézet boldog és boldogtalan időben, a régi jó világban éppúgy, mint a legválságoBabh napokban is teljesítette több mint I egy félszázadon keresztül rendelte- I tését. Lelkiismeretem és hivatásom azt I parancsolják, hogy csak azt mondjam.
