Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-05-30 / 41. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 május 30. gyár imája cimtt költeményeit, majd dr Tóth Bála vezényletével a Szek­szárdi Zeneegylet zenekara Kéler Rákóczi nyitányát, művésziesen adta eló. 1 * inr Tóth Lajos református lelkész je­lent meg ezután a szónoki emelvépyen és igen ssép beszédében • hősök emlékének örökös tiszteletben tartá­sára busditotta a hallgatóságot. Bod­nár István A jövó hőseihez cimtt költeményét Wild László levente szavalta igen szépen, majd a Petz Hóhért által dirigált Szekssárdi. Da­loskor Meiszner Imre Bús magyar szív cimtt dalát énekelte pompis ki­dolgozásban, A leventezenekar Him­nusza ntán következtek a megkoszo rázások, melyek során a szekszárdi frontharcosok csapata báró Jeszenszky Miklós és Pirnitzer Jenó vezetésével hatalmas babérkoszorút helyezett a szobor talapzatára. Az Ünnepélyt tisztelgő elvoüu'ás fejezte be. Dunafölduár méltó módon Ünne­pelte meg a hősök emléknapját. Reg­gel 9 órakor a község elöljárósága, a társadalmi egyesületek, intézetek levonultak a lakosság tömege élén a zászlódiszben úszó dunaparti parkba, hol a hősök szobra előtt felállított oltárnál Ambach Mihály apátplebános tábori misét mondott s Plichta Béla kát. káplán a hősöket dicsőítő pré­dikációt tartott. Mise alatt a levente­zenekar Pintér János karnagy veze­tésével szép egyházi énekeket ját­szott. — Mise után a tttzoltózenekar eljátszotta a Hiszekegyet, majd Ágos­ton Lajos nagyapostagi földmives, népköltő szavalta el a hősöket di­csőítő és a leventéket buzdító szer­zeményét. Mise után a levente- és tttzoltózenekar indulójára diszmenet- ben vonultak el a hősök szobra előtt a ttlzoltók, a Törekvés Ifjúsági Egye­sület, a cserkészek és a leventék. Nagydorogon megható módon folyt le f. hó 27 én délelőtt II óra­kor a hősök szobra előtt az emlék- ünnepély. A református istentisztelet után igen nagy tömeg vonult a szó bor eló, ahol sorfalat állottak a le­venték diszszakaszai. A Polgári Dal­kör Himnusza után Joó András ref. lelkész megnyitó beszédet mondott, majd Benkó Teréz elemi iskolás sza vált. Az ünnepi beszédet vitéz Po­gány Miklós bzöv. igazgató mondotta. Ezután a római katolikus vegyeskar énekelt, Tolnay Béla felsőkeresk. isk. tanuló pedig szavalt. Eközben be­érkezett a Levente Sportegylet ke­gyeleti Btafétája koszorúval. Az em­lékszobrot megkoszorúzták: Renkecs József községi bíró a községi elöl­járóság nevében, gróf Széchenyi Do monkos, Qál Endre tanító a r. kát. vegyes énekkar nevében, Tornán Jó zsef . az Iparoskör nevében, Fischl Mór az izraelita hitközség nevében, Gál József a Polgári O.vasókör ne vében. Végttl a Polgári Dalkör Hi­szekegye eléneklésével ért véget az ünnepély, amely után a gyalogos és lovasleventék diszmenetben vonultak el a szobor előtt. Tamásiban 27 én ünnepelték a Hősök napját. D. e. 11 órakor a község főterén álló szobor mellett folyt le az ünnepély, melyen a hiva­talok, a testületek, iskolák, leventék vettek részt. A tttzoltózenekar him­nusza után Kimle Frigyes és Nagy Edith szavaltak, az ünnepi beszédet V. Nagy Sándor polg. isk. igazgató mondotta. Sohatz József közs. biró pár szó kíséretében megkoszorúzta az emlékművet. Nyíró József és Hrjulek Kornélia szavalata után Tar­ján Erzsébet tanárnő vezényletével a szavalókórus szerepelt. Az Ünne­pélyt a zenekar Hiszekegye után a csapatok tisztelgő elvonulása fe­jezte be. Uzdborjád községe is kegyelettel emlékezett május 27 én a nemzetért életüket áldozó hősödről. A. szent­misét. Pethő Gyula kajdacsi. segéde lelkész mondottéi, majd a közönség a hősök szobrához vonult, ahol Pethő Gyula segédlelkész és Bors József igjtggató tanító mondottak beszédet, az iskolás gyermekek és leventék pedig szavaltak. A Vármegyei Gazdasási Egyesület kfiz^yaiése. Tolna vármegye Gazdasági Egye­sülete e hó 26 án tartotta közgyűlé­sét a vármegyeházán báró Fiáth Tibor elnöklete alatt. A közgyűlésen megjelentek dr Hagymássy Zoltán főispán, dr Peresei Bála alispán, Le­gény Oszkár vármegyei magyar ki­rályi gazdasági főfelügyelő, a gazda- társadalom tagjai kösttl gróf Apponyi Károly, gróf Appenyi Rezső, Bírtál Aurél, dr Bernáth Bála, Bernrieder József, Döry Frigyes, Döry László, Gözsy Tibor, báró Jeszenszky Jó­zsef, Mechwarth Ernő, Reichmann Imre, báró Schell József, Schlichterle Lipót, gróf Széchenyi Domonkos, Zöld Márton és igen Bokán a birtokos társadalom köréből. A közgyűlést megelőzően igazgató választmányi Ülés volt, amely előtt John Sándor gazdasági egyesületi igazgató, gaz dasági tanácsos ismertette az egye­sület 1933. évi működését. A közgyűlés tudomásul vette az évi jelentést, jóváhagyta a zárszáma­dást, elfogadta a költségvetést, majd elhatározta, hogy felterjesztést intéz a fÖldmivelésügyi miniszterhez az aszálykárok megállapítása iránt, tá­mogatást kérve az aszálykárosultak részére kieszközlendő adóelengedés ügyében. Ismertették az egyesületnek a tej jobb értékesítésére irányuló törekvő seit, amely cél elérésére életre hívták a Tolnamegyei Tejszövetkesetek Sző vetkezetét. Megemlékeztek azokról a mozgalmakról, amelyekben a többi szarvaamarhatenyésető egyesületekkel kapcsolatban a tejkontingens meg­állapítása ügyében eljártak. Megtár­gyalták a vármegye népies állat­tenyésztésének viszonyait, előnyeit és hiányait, az apaállatnevelés alapelveit. Előterjesztették a Szarvasmarha­tenyésztő Egyesület tejellenőrzési és törzskönyvezési adatait, amelyek sze­rint az 1933. évben összesen 2o90 darab tehén állott a vármegyében ellenőrzés alatt. Ezek kösttl 1589 volt uradalmi tehenészetből való, mig 1001 drb községi, népies tehenekből került kiv Az adatok szerint az 1933. éuben is Komlósi János dörypatlani te­henészete volt az első: 5304 kg tej, 19195 kg tejszín és 3 62°|o-os átlagos zsírtartalom eredménnyel. Az 1933. év legnagyobb teljesít- ményü tehene újra Komlósi János dörypatlani tehenészetének Tuli­pán 17- sz. tehene volt 7672 kg tejhozammal, 302‘27 kg tejszín és 3 94°Jo os átlagos zsírtartalommal. A legjobb eredményeket felmutató három kistenyésztő a következő: 1. Schlichterle Lipót Tabód,, Citrom A 10. sz. 7 éves tehene 6658 kg tejjel, 2. B um János Angyaldomb Emma 08. sz. 7 éves tehene 6581 kg tejjel, 3. R(lck György Mihátydomb Rozi 04 sz. 9 éves tehene 6317 kg tejjel. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy az egyesület kebelében megalakult a Fiatal Gazdák Szakosztálya, melynek elnöke báró Schell József, előadója báró Malcomes Gyula, jegyzője pedig L Kovács Lajos. Kegyelettel emlékezett meg a köz­gyűlés Száváid Oszkár alispán halá­láról és érdemeit jegyzőkönyvben örö­kítette meg. Fájdalmas vesztesége az egyesületnek Csapó Vilmos cs. és kir. kamarás nagybirtokos, valamint Bitter Péter apari és Märcz János majosi kisgazdák elhunyta. A köz­gyűlés fájdalommal búcsúzott el tőlük. A közgyűlés után a Szarvasmarha- tenyésztők Egyesülete tartotta évi gyűlését, melyen számos felszólalás hangzott el. A SVönkl Iparosok és Kereskedők Körének ui helyiségét ünnepélyesen felavatták. Ez az életrevaló és életképes egye-, sülét, a kerület képviselőjének lelkes támogatásával kibővítette és átalakí­totta házát, amelyet nagy táncterem­mel egészített ki. Az uj termet má­jus 27-én ünnepélyes külsőségek közt nyitották meg a kör . protektorának és mecénásának dr Pesthy Pál ny. miniszternek közreműködésével. Vé­letlenül ugyané Dapra esett az egylet második disztagjának és tevékeny barátjának Raj Oszkár főszolgabíró­nak születése napja, melynek megün­neplését bekapcsolták a programúiba, Dr Pesthy Pál feleségével Usdról érkezett és a főszolgabírói lakban küldöttség kereste fel zenével, rászló val és magyarruhás leányokkal, hogy a két disztagot a helyszínére kísérje. Az Iparoskör bejáratánál Várkonyi Béla háznagy üdvözölte az érkezőket. Az uj terem ajtaja előtt pedig az egylet megteremtője és elnöke Schmidt Jenő kereskedő fogadta dr Pesthy Pált. Forster János építőmester adta ót az elnöknek a helyiség felékesi- tett ku'csát, amellyel kinyitotta az aj lót és bekalauzolta az előkelősége­ket. Á zsúfolásig megtelt helyiség­ben Schmidt Jenő üdvözölte a ven dégeket és a közönséget, majd fel kérte Raj Ojzkár disztagot, hogy helyette foglalja el az elnöki széket. Ennek megtörténte után Huszár Sán­dor ref. lelkéss megtartotta gyönyörű, lendületes és lelkes avatóbeszédét- Utána a kör jegyzője Forster János felolvasta az egyesület 50 éves tör­ténetét, nem feledkezve meg nagy jótevőjükről dr Pesthy Pálról és tettre- kész barátjáról Raj Oszkárról. Lelkes éljenzést váltott ki a felolvasásnak az a része is, melyben megtudta a hallgatóság, hogy a kommunizmus alatt a választmány megtagadta az egyesület feloszlását, vagyoná­nak és zászlójának beszolgálta­tását. A kör történetének ismertetéséhez hozzászólt dr Pesthy Pál, aki konsta­tálta az előadásnak azt a szépség­hibáját, hogy megfeledkezett az im pozánsan lendülő kerék: tengelyéről, Schmidt Jenőről, akinek Isten után mindent köszönhet ez az egyesület. 0 a legnehezebb időkben sem csüg­gedt és nagyrészt az ő egyéni érdeme az az együttérzés, összetartás és együttműködés, amelynek eredménye az épitőmunka, annak gyümölcse ez a szép terem és lélekemelő üanepély. Reméli, hogy az eset példaadó lesz, hasonló összefogásra, egységre fog másokat is serkenteni és szeretné ezt szimbólumnak látni, amennyiben a magyar nemzet is így tartson össze, úgy dolgozzék, mint a gyönki iparo­sok és kereskedők. A nagy tapssal és éljenzéssel ho­norált, szónoki hévvel és lelkesedés­sel előadott beszéd után a gyönki iparosleányok Wild Anna Márjá. ve>>. zetésével gratuláltak Raj Oszkár.fő- sso'gabirónak születése napjához és sok rózsát adtak át neki. Az Ünne­peltet kissé kellemetlenül érintette születése napjának, tehát korának a nagy nyilvánosság előtt való Bzellőz- tetése, amelyre szokott beszédmódé rában felelt. Többek közt azt állította, hogy a virágok után második vessző­paripája a madárvilág, szintén poéti- kns dolog, hiszen már Sakszpir Ró­meója is madártani magyarázattal nyugtatta meg Júliát, aki kérlelte, hagyja már el, mert már szól a pa­csirta, mindjárt hajnalodik. Dj Rómeó azt felelte : nA csalogány az, amely szól, nem a pacsirta 1“ A derűs epi­zód után a közönség Mestyán Rezső zenekarának kíséretével elénekelte a Himnuszt és szétoszlott. Ä termet nyomban átalakították táncra, a zene­kar bevonult és a magyarruhás leányok párjaikkal táncra perdültek. Dr Pesthy Pál az ipartestület he­lyiségében még meghallgatta az ügyes­bajos feleket, feleségével meglátogatta herceg Sulkowski Viktort és nejét, 8 órakor pedig a főszolgabírói lakban vacsora volt tiszteletére, amelyen részt vettek még dr Illgenn Aurél kerületi pártelnök és neje, Mühl Sán­dor ev. lelkész helyi pártelnök, Szé­kely János gimn. igazgató körzeti pártelnök, Schmidt Jenő kereskedő, az iparoskör elnöke és Szendrődy János községi főjegyző. Vacsora után a társaság vissza­ment az Iparoskörbe, ahol táncestély volt. Éjfélkor dr Pesthy Pál és neje búcsúztak és hazamentek Uzdra, de a tánc a legjobb hangulatban regge­lig tartott. Anyák napla. A szekszárdi református elemi iskola tantestülete és növendékei folyó hó , 21-én tartották meg az r Anyák napját a templom udvarában, ahol a szülők és hozzátartozók nagy ­számban jelentek meg. Az ünnepélyt Ráca Gyula igazgató tanító az anyák* hoz és a gyermekekhez intézett ked­ves szavai nyitották meg» majd a növendékek ügyesen előadott éne­kükkel és szavalataikkal varázsolták a szülők szemeibe a meghatottság gyöngyét. Tóth Lajos lelkész záró szavaival végződött a megható Ün­nepély. A Dunafötdvári Polgári Leány•, iskola növendékei 26 án ünnepelték meg az Anyák napját nagy érdek-, , lődés mellett. A növendékek a Vö­röskeresztes indulót énekelve vonul­tak föl Szászyné Nyirő Amália veze­tésével. Csöbör Katalin szavalata, majd a növendékek éneke után Kou- . deláné Loisch Ilona gyönyörű felol­vasása következett az édesanyáról. Foltz Márta, Kasztell A., Székely Ilona és Kéri Ilona szavalata és a növendékek éneke után Jászayné Hatezer M. m Anyák könnye“ c, ün­nepi játékát adták elő Sirohne Julja betanításával, Az üuuepélyen elhang­zott szép éqekeket SzáBzyné Nyirő Amália tanította be és vezényelte. A tamási polgári iskola ifjúsági vöröskerezt egyesülete az iskola fel­díszített udvarán szép ünnepély ke­retében emlékezett meg az édes­anyáról, Az anyai szeretetet dicsőítő költemények, énekek, szindarab-tet- ték változatossá a szép műsort, mely­nek kiemelkedőbb pontjai vitéz Nagyné Wahl Katalin tanárnő ünnepi beszéde, Tarján Erzsébet tanárnő Ál­tal betanított szavalókórus voltak. Igen nagy hatást,, keltett a gyerme­kek fogadalomtétele..

Next

/
Oldalképek
Tartalom