Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-05-02 / 34. szám

XVI. évfolyam

Szekszárdi 1934 május 2.

34. szám.

TOLNAHEGYEI ÚJSÁG

HETENKÉNT

l MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP

Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő:

Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS

Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC

Hirdetések éralt

A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 filter.

Előfizetési dili I .«ru.n «. «W...UO.U... i AllSstkeresőknek 50 százalék kedvezmény.

Fop«7 ővro 19 nonrrA II Fólóuro f. I E,ön*e,e»l Híjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a

egész évre _ pengő j| relevre-----------6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyfttlér soronként 60 fillérbe kerül.

Májusi gondok.

Verőfényes, szép májusi nap. Amint kora reggel felébredünk s a madár- csicsergéstől hangos kristálytiszta levegőbe belezenditi a rádió hulláma Cselényi Józsefnek májust köszöntő magyar dalát, egy pillanatra elfeledjük terhes gondjainkat, a mindennapi kenyérért való keserves küzdelmet, az évek számát, az ősz fürtöket és boldog ifjúnak képzeljük magunkat, aki örül a verőfényes napsütésnek, a madárdalnak, az életnek, az ifjúságnak. De azután visszazökkenünk a mindennapi életbe és az a szokatlan meleg április, amely a növényzettel úgy csinál, mint az örök tavasz honában a napsütés a nőkkel, hogy hamar hajadonná fejleszti őket, de hamar meg is véniti. A természet abnormitása már kalászba futtatja a rozsot, a búza közel áll ahhoz, hogy hányja a fejét, millió és millió rovar és bogár támad fel, amely az élni- kívánás rohanásával pusztítja gyü- möiös- és szőlőtermésünket egyaránt,

A gazda hajadonfővel bámul az azúrkék ég felé. Pirosra festi a nap melege, de a szeméből mintha hiányozna az öröm fénye. Mély barázdát von homlokára a gond, mert a természetnek szépségébe keserűen vág bele a gazdának májusi gondja. Az áprilisi és májusi bőséges esőzések voltak eddig azok, amelyek biztató reménységgel töltötték el a gazda szivét, hogy lesz mit betakarítani a júliusi aratáskor, az októberi szőlő- és gyümölcsszüretkor. Ez az eső, amelyről az öregek hagyományából tudjuk, hogy aranyat ér, amely erőt ad a gabonának, a veteménynek és a gyümölcsfáknak egyaránt, hogy megtartsák üdeBégüket és ne élje őket utói a korai megvénülés, hogy megvédje a leszálló hőmérséklet a rovarok pusztításától és elszaporodásától, — katasztrofálisan késik. Eddig a júliusi hőhullám és a szeptemberi esők voltak a gazda ellenségei, most a korai nyári hőség ejti kétségbe.

Ez az ország eddig azért volt kétségbeesve, mert nem tudta terményét hasznothajtólag értékesíteni. De mi lesz ebből a szegény, megcsonkított országból, hogyha tovább tart ez a verőfény és az esőtelenség és nem lesz a gazdának mit értékesíteni. Nem az áron dől el tehát az életküzdelem, hanem a nincsnek kétségbeejtő kilátása remegteti meg nemcsak azoknak szivét, akik a földből, hanem ásókét is, akik a föld terméséből élnek.

Pacsirta száll az ég felé, boldogan dalol a verőfényes napsugárban és mi emberek, akik annyiszor vágyódunk a melegség és verőfény után, kétségbeesetten nézünk az égre ób szivünknek legforróbb óhaja, hogy arra a gyönyörű kék firmamentumra boruljon rá a sürü felhőtömeg, amely azzal a reménységgel tölti el szivünket, hogy meglesz a mindennapi kenyerünk. 3Dr Téglássy Béla nagy beszéde a Költségvetési vitában.

Dr Téglássy Bála főorvos, a paksi kerület országgyűlési képviselője, a mult héten feltűnést kelté nagy beszédet mondott a költségvetési vita során és fejtegetéseiben a Társadalombiztosító Intézet orvosi munkájával foglalkozva tanácsokat adott arra nézve, miként lehetne a munkástársadalom betegellátását tökéletesebbé tenni. A beszéd bé kivonatát az alábbiakban adjuk:

Az ország székesfévárosában az utóbbi időben megélénkült idegen- forgalom a legteljesebb bizonysága annak, hogy Magyarországon rend és nyugalom van. Ez a rend a belügyminiszter ur erélyes és szakavatott tevékenységének a legteljesebb bizonysága. A legnagyobb elismeréssel és megbecsüléssel kell tekintenünk azt a tevékenységet, amely lehetővé teszi, hogy akkor, amikor Kurópábad minden forrong, Magyarországon — ha a szociális válság és a gazdasági közállapotok megromlása megnehezítette is az élet járását — mégis az államélet nyngodt mederben folyik és az állam jogi és vagyoni biztonsága minden tekintetben meg van védve.

Az 1832. évi XII. te. az egész- ségügyi problémákat — úgyszólván 100 °/o-ig a belügyminiszter ur hatáskörébe utalván, ez alkalommal a szociális biztosítás problémájával kívánok tüzetesebben foglalkozni és abban különösen az orvosi rend helyzetével. (Halljuk 1 Halljuk 1 — a jobboldalon.)

A betegsegély ző pénztárak orvos- kérdésének nemzetközi alapon való megvizsgálása a következő eredményekhez vezet:

Az OTI 1932-ben 600.000 — pontosan 599.929 — főnyi biztosított állományának orvosköltségei 5,252.000 pengőt igényeltek. Ugyanakkor a wieni hatalmas Arbeiter Krankenver- sicherungs Kasse 300.000 biztosítottjának az ellátása 3,700.184, vagyis személyenként 12 3 schillingbe került. Németország legjelentősebb pénz tárainál a helyzet a következő: Berlinben esik egy tagra 14*69 márka, Hamburgban 22*94 márka, Münchenben 23*18 márka, Drezdában 20 30 márka, Stuttgartban 19*91 márka, Kölnben 19*90 márka, Nürnbergben 2214 márka.

Hogy e számokat összehasonlíthassuk s belőlük következtetéseket vonhassunk, előbb közös nevezőre kell őket hozni. Tudnunk kell azt, hogy a külföldi orvosi költségek tétele alatt az összes orvosok, orvostiBztviselők költségei szerepelnek, holott az OTI által kimutatott 5,252.000 pengőben nem szerepelnek a tisztviselőorvo- sok, akiknek illetményei mintegy 450.000 pengőt tettek ki 1932 ben. Ezzel az összeggel együtt az OTI orvosköltségei 5,702.000 pengőt tesznek ki. A német pénztári orvosok

költségei között szerepelnek azok a kiadások is, amelyek röntgen-felvételekkel, vegyelemzéssel, injekciókkal, kötszerekkel stb. vannak kap csolatban. Ennek megfelelően az OTI orvosi költségeihez hozzá kell adni a rendelőintézeti, dologi költségeket, azaz mintegy 1,380 000 pengőt. Ennek az összegnek figyelembevételével az összehasonlítás alapjául szolgáló OTI orvosi költségeinek végösszege 7,082 000 pengő. Ennélfogva az OTI-nál az egy tagra eső orvosi költség átlag 11*6 pengőt tesz ki, a wieni pénztárnál pedig 12 3 Schillinge!. A német pénztáraknál az egy tagra eső járulékbevételek jóval meghaladták az OTI egy tagra eBŐ járulékbevételeit, tehát a magasabb költségekre magasabb fedezet állt rendelkezésükre.

A magyar betegségi biztosításnak aránylag nem alacsony orvosi költségei azonban sem a biztosított társadalom tökéletes egészségügyi ellátását, sem pedig az orvostársadalomnak jogos igényeit nem tudják teljesen kielégíteni. Ennek okát a következőkben találhatjuk meg. Az OTI

600.000 főnyi tagjának betegellátását összesen 2444 orvos végezte 1932-ben, azaz egy orvosra mintegy 241 biztosított beteg ellátása esnék elméletben. Ez az arányszám még nemzetközi viszonylatban is a lehető legkedvezőbb. Ez a kedvező helyzet azonban CBak papíron van meg. Németországban legújabban a törvényes intézkedések kimondották, hogy minden 600 biztositottra lehet egy orvost felvenni betegsegélyző pénztári szolgálatra.

Ha megnézzük a budapesti körzeti orvosok taglétszámát, azt láthatjuk, hogy számos esetben egy egy körzeti orvos több, mint 1000, sőt 1400 biztosított egészségügyi védelmét tartozik ellátni évi 2790—3600 pengő díjazásért. Az ezer biztosított azonban lényegesen többet jelent, mint például németországi relációban 1000 biztosított. Berlinben például a betegsegélyző pénztárak a tagokat csak 26 héten át segélyezik, nálunk pedig 52 héten keresztül, a családtagoknak pedig csak 13 héten keresztül van igényük ingyenes orvosi ellátásra, mig nálunk ismét egy éven keresztül.

Továbbá Berlinben a családtagok, amennyiben nem fekvő betegek, csak a betegsegélyző pénztárak által fenntartott ambulatóriumokat vehetik igénybe, körzeti orvosokat nem. — Végül nem utolsó körülmény az sem, hogy a magyar betegségi biztosítási törvények a családtagok sokkal nagyobb körét ismerik el, mint a megfelelő német és osztrák törvények.

Ha mindezekre a körülményekre figyelemmel vas vünk. akkor az 1000—

1400 biztosítottat számláló orvosi kör* Betektől egészségvédelmi, embervédelmi, profilaktikus működést teljes pontossággal nem igen várhatunk.

Itt van a rugója annak, hogy miért elégedetlenek az orvosok, miért elégedetlenek a biztosítottak. Ha a körzeti orvos nem képes hivatása magaslatán állni azért, mert lehetetlen feladat elé állítják s mert ennek a lehetetlen feladatnak el• végzéséért kellő anyagi támogatásban nem részesül

, ez kihatással van az összes költségek alakulására. A túlterhelt körzeti orvos, minthogy nincs elég ideje a beteggel alaposan foglalkoznia, — a tagokat nyakra-főre a rendelő intézetekbe küldi bajmegállapitásra, röntgenfelvételre. A rendelőintézetek túlzsúfoltságának oka elsősorban itt keresendő.

De kihatással van a körzeti orvosok működése a kórházi költségek alakulására is. A betegek nagy száma mellett a körzeti orvos fekvő betegeitől legkönnyebben úgy ssabadulhat meg, ha őket kórhásba vagy ambulatóriumba utalja.

Megállapíthatjuk tehát azt, hogy túlzsúfolt a budapesti körzeti orvosok rendelője, s ezekben a gyógyító munka csak felületes lehet, túlzsúfoltak a rendelőintézetek, amelyekre a körzeti orvosok szabadítják reá a betegeket, s túlzsúfoltak a kórházak, mert a fekvő betegek komoly gyógyítására kevés idejük marad a körzeti orvosoknak.

Az egészséges állapotok megteremtése felé vezető ut tehát csak a következő lehet:

A körzeti orvosok maximális taglétszáma az 500 biztositottat meg nem haladhatja. E körzeti orvosok a mainál jobban dotáltassanak, hogy kedvvel és anyagi gondoktól mentesen végezhessék feladatukat. A fekvő betegek kezeléséért külön prémiumban részesitendők, aminek meglesz az a hatása, hogy a kórházi költség* számla azonnal tetemesen csökkenni fog. Az egészséges taglétszám és az anyagi gondoktól való mentesítés mellett azonban az OTI megkövetelheti majd körzeti orvosaitól azt, hogy minden egyes körzetükhöz tartozó biztosított tagról kartotékot vezessenek, azokon a tagok egészségi állapotát feljegyezzék és minden egyes tagot évenként lehetőleg egyszer megvizsgáljanak és igy idejében preventív tanácsokat adjanak. Hathatós preventiva, bajmegelőző gondoskodás mellett sok táppénztől és idővel jelentékeny rokkantsági járadékfizetéstől tehermentesítik a pénztárakat.;

Végül vizsgáljuk meg a szabad orvosválasztás kérdését. Külföldi példák azt mutatják, hogy a szabad" orvosválasztás tetemes anyagi megterhelést jelent a társadalombiztosításban. Tény az, hogy ott, ahol a teljesen szabad orvosválasztás alapján állanak, mint például Franciaországban, ennek költségei jelentékeny róEgyes szám ára 12 fillér.