Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-03-24 / 24. szám
XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 március 24. 24. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 86 és 102 Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizetési dift Egész évre _ 12 pengő |j Félévre _ ____ 6 pengő A lop megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1'60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter scales hasábon mlllimélersoronként 10 filler. ÁUástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint ■ nyflttér soronként 60 fillérbe kerül. A hazug skót. A „skót utazónak“ mór a háború előtt is jól megfizetett tolle, egy gyalázatos röpiratban foglalkozik a ma gyár revízió kérdésével. Seaton Watson nrat, vagy hogy álnevét említ- síik, Scotns Viatort nem kell bematatni a magyar közvélemény előtt. Már a háború előtt olyanok zsoldjában állott, akiknek machinációja hozzájárult a monarchia szétrombol ásóhoz. A béke szerződések atán sokáig tetszelgett a célt ért sajtógladiátor mesében s nem egyszer keserítette meg a Trianonban feldarabolt Magyarország agmgy is eléggé szomorú életét. Most feltette a koronát Seotus Viator az ő eddigi ravasz machinációira. Asoq a napon, amikor Rómában a három miniszterelnök aláírta a római egyezményt, megjelent a magyar revíziós törekvések ellen egy röpirat, amelynek szerzője Seaton Watson. Ez a förmedvóny válasz akar lenni gróf Bethlen István angliai felolvasó aljára s keresztezni igyekszik azt a békemódositásra törekvő elhatározást, molynek élén Sir Robert Gower áll s felsorakozik mellette az angol parlament magyar csoportja. Seotus Viator röplapjával érdemben foglalkozni annyit jelentene, hogy komolyan vesszük az ő hitvány cselszövéseit. Szemet hunyni azonban nem lehet az. ilyen átlátszó tendenciájú cselekmények előtt, mert ha még ma is akad valaki, aki azt merészeli állítani, hogy a „magyar nép nem kívánja a békeszerződések módositá- sátu, az vagy őrült, vagy valamelyik afrikai vad törzs tájékozatlanságával nézi a magyar ügyet Van még egy eset: a megfizetett toll, melynek pénzéhes vezetője gyakran mindenre képes. Mily szomorúság fog el bennün* két, hogy ez a Seaton Watson nevű röpiratszerkesztő annak az angol nemzetnek a tagja, melynek részéről annyi megértést, jószándékot, ttgy- ^ buzgalmat s határozott fellépést tapasztaltunk a magyar igazság mellett. Honfitársairól s az angol politika kiváló tényezőinek felvilágosodásáról és ügyünk mellett történt lándzsa- töréséről állítja Seaton Watson, hogy e mögött „óriási mennyiségű tokaji bor, fácánvadászatok és egyéb csáb- eszközök húzódnak meg“. Hogy mi található az ő röplapjának megszerkesztése mögött, erról nem beszél Seatou Watson, de talán beszélnie sem kell. Véglegesen elintézett dolog szerinte az a tény, hogy „népszavazásról pedig szó sem lehet“. Lássuk hát, miként képzeli ez a gyűlölködésében s indokolatlan haragjában megenyhülni nem tudó angol újságíró a magyar kérdés kifejlődését. Várni azok halálát, akik még ismerték a történelmi Magyarország életét, várni, amíg magába zárja a magyar föld mindazokat, akik nem a Seaton Watson által megálmodott és a békeszerződések asztalán valóra váltott Csonkamagyarország eazmekörében BziUetfek és éltek. Mily mélységes tévedés b helytelen irányú befolyásolás lükröaik vissza ebből az ellenséges irányú ábrándozásból. Ez a megrendelt röplap s mindazok, akik mögötte állanak, ugylát- szik, érzik a magyar igazság dübörgő útját. Minden jel erre mutat. Ezt igazolja az. átlátszó, de ördögien gonosz tanácsa, amely a röplap záradékában foglal helyet. „A magyarokat a területi viták határozatlan időre való kikapcsolására kell bírni. Esetleg azzal az ígérettel, hogy majd ké- sőbb , . . nyugodtabb légkörben . . . ekkor gok minden lehetséges less, ami most lehetetlen.4 Tévedtünk. Ez a mézesmadzag korántsem oly ördögien gonosz, mint ahogy az első pillanatra láttuk. Inkább sötét és ostoba, mert feltételezi sgyrésst, hogy Magyarország szemét hosszú időn át be lehet kötni az ígérgetések papiroB- rongyáva.l, másrészt elő merte Seaton Watson terjeszteni aa elé az angol közvélemény elő, amelyik megtes tesitője a becsületnek s bele merte vonni ebbe az undorítóan átlátszó csal ve télbe azt a francia közvéleményt, amely lovagiasságáról s tisztességéről ismeretes a világ közvéleménye előtt. Seaton Watson „ígéret programmja“ annál megdöbbentőbb, mert önmaga nyugtatja meg — bizonyára a kisan- tant körébe tartozó — inspirátorait és barátait, hogy „aa ilyen ígéret semmire Bem köteles és időt enged a jelenlegi viszonyok megszilárdításához4. Ki csorbult, hasznavehetetlen fegyverek esek már a magyar igazsággal szemben. A kisan tant magyarellenes arzenálja nagyon fogytán lehet ptár eszközökben, ha még mindig csak a békeszerződések utáni idők gyűlölködő légkörében bevált, de közben megroisdásodott eszközökhöz tudnak csapán folyamodni. Seaton Watson személye is elszürkült, érvei megbuktak, mert minden gondolkozó tő tudja már Európábzn, hogy nem a mai állapotok megrögzítésére, hanem a régi nyugalmi helyzet feltámasztására kell minden igyekezetét fordítani. Dr Dulin csúfos veresége a szekszárdi városházán. A volt birkózó városatyát könnyen két vállra fektette a polgármester. A hangos népvezérnek megint visszafelé sült el a kapanyele. Hiánytalanul vonultak fel az ellenzéki képviselőtestületi tagok a keddi városi közgyűlésre. Harminchét ügy szerepelt a tárgysorozaton és ezek közt volt egy, a múlt évi szekszárdi kiállítás elszámolása is, amelyben a nagy bajkeverő panamát szimatolt. Akasztást, kivégzést akart rendezni és szüksége volt rá, hogy a háta mögött legyen a terrorkórus, amely a nagy népboldogitó intésére nyomban feBzitsdmeget kiált. Dr Dalin ez okból berendelte hát összes híveit. Szokott modorában kezdett szavalni. Illegette, billegette magát. Hol fuvo- lázott a hangja, hol meg recsegett. És ahogy azt a lapjában, a Tolnamegyei Hírlapban is állandóan csinálja, ez alkalommal is burkolt gyannsit- gatásokkal kezdte. Majd a valótlan adatok és a mások bemocskolására szánt hamis következtetések egész sora röppent ki müfelháborodásra toraitott szájából. Háta mögött ülő félrevezetett jóhiszemű híveinek egyre sttrüsbödő helyeslése volt a visszhang a könnyelmű vádaskodásokra. Aztán megpihent egy kicsit és szétnézett maga körül a teremben, hogy bezsebelje hívei éljeneit és elismerő pillantásait. Ugyanúgy, mint annak idején, mikor még birkózó volt. Bizonyára az aránában akkor is ilyen tapsraéhesen fordult a porondot körülfogó közönség felá. Ahogy mosolyogva leste a hatást, nyomban lecsapott rá a polgármester. i Az igazság mindennél erősebb lóvén, nem került nagy fáradságába kimutatni, hogy dr Dalin adatai és azokból levont következtetései mind valótlanok. Az igazság erejével aztán pár pillanat alatt szabályosan ngy két vállra fektette a kiérdemesült birkózót, hogy az szinte nyekkent egy nagyot és meg sem bírt moccanni. A közgyűlés közönsége helyesléssel vette tudomásai a polgármester bravúrját, Dalin pedig csak mosolygott, zavartan, sáppadtan, mint a csinytevésen rajtakapott gyerek és agy látszott, mintha elfanyarodó arcáról ezek a gondolatok tükröződtek void a vissza: — Ejnye, a fene egye meg ezt a Vendel Pistát. Hisz ez goromba ember, aki vissza is üt, ha bántják. Ezután minden különösebb emóció nólkül folyt le a közgyűlés, melyről részletes tudósításunk a következő: A közgyűlés az Országos Testnevelési Tanács kitüntetéseinek átadásával kezdődött. Szekssárd leventeügyének két buzgó munkását, Stocker Géza vezető főoktatót és Csankó Imre • főoktatót ugyanis a Tanács éremmel és díszoklevéllel tüntette ki. Érdemeiket dr Kliegl főjegyző méltatta és vitéz Vendel István polgármester hazafias beszéd kíséretében adta át nekik az érmet és az oklevelet. Az ünnepi aktuson az O. T. T. Bárdossy előadóval képviseltette magát. A tárgysorozat Megszavazott ezután a képviselőtestület a Balatoni István volt szekszárdi kösgyám sikkasztásával megkárosított Zsmán Jánosnak és ögv. Ribling Istvánnénak az 1935, illetve az 1936. évi költségvetés terhére összesen 2400 P t, majd kimondta, hogy az üzemi tisztviselők szolgálati viszonya nyugdíjjogosultság tekintetében a közigazgatási tisztviselőkével azonos. A kishasionbérlők érdemességének megállapítására és egyéb ügyek intézésére alakítandó és a polgármester elnöklete alatt működő bizottságba kiküldték Malonyay Elemér, Székely István Majsai és Szűcs János Fuksz képviselőtestületi tagokat. Kisebb vita volt az apaállatok beeaeraésére vonatkozó gazdasági fel- Ugyelóségi átirat tárgyalásánál, melyre vonatkoaóan elhatározták, hogy ked*. veiményes kölcsönnel beszerzik a tenyésiállatlátszámhoz még szükséges apaállatokat. A vásári rendtartásról szóló szabályrendeletet akként módosították, hogy a vásári helyek lefoglalásánál elsőbbségük van a hadirokkant iparosoknak és kereskedők* nek, akiknek működési idejét a többiekkel szemben kétszeresen kell szá* mitani. A házaló kereskedelmet szabályozó rendelkezés is változáson ment keresztül, mert kimondták, hogy a hadirokkantak Ssekszárd területén szabadon házalhatnak. A vámszolgálat ügye is változáson ment keresztül. Rémi vita volt az apaállattartási költségek tárgyalásánál. A polgárság ugyanis sokallva a fedestetési dijakat, a szomszédos községekbe viszi állatait. Taksonyi János Heimann azt kívánta, bogy a város az apaállatok élelmét számítsa • piaci árnál olcsóbban, * gondozó nyugellátása pedig ne as állattartási költségeket, hanem a város háztartási alapját terhelje. A polgármester erre azt az ajánlatot tette, hogy vegye az állattartó polgárság a saját kezelésébe az apaállatokat, szabja meg és szedje be agy a fe- deztetési dijakat, amint jónak látja. A vároB az élelmezéshez szükséges rétet is hajlandó rendelkezésre bo- csájtani. Az ellenzék azonban ezt a megoldást nem akceptálta, hanem a dijak leszállítását kérte. A közgyűlés a fedeztetési dijat 4 pengőben állapította meg. Az nj vágóhíd ópitósónél egyes magáncégek által elfogyasztott viz- mennyiség dijának megállapítása után a Szekszárd Szálló bár- léinek lakbér- és vizdij• csökkentési kérelme került a képviselőtestület elé. A polgármester ismertette a kérelmet, majd ama javaslatát, hogy az ügyben 90 nsp múlva hozzanak határozatot, amikor a miniszteriális bizottság munkája alapján a közüzemi dijak csőkEgyes szám ára 12 fillér.
