Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-03-24 / 24. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 március 24. SZELEKTÍV CURÓPAVEVŐ SZÉP IS, JÓ ISf . BŐ IS: Forduljon legközelebbi bizomá­nyosunkhoz vagy központunk­hoz: Budapest, Rottenbiller-u. 33 a MAUTHNER-MAG termése! HONI BADIO kentésónek mértéke már megállapít­ható lesi. Dr Dalin Janó, Schneider János, dr Aldor György, Szeghy Sándor, dr Zdgmond Ferenc és dr Rubinstein Mátyás felssólalása után a polgármester a vitát beiáró besté­dében külön is hangoztatta, hogy a siálloda vezetése ellen semmi kifogás nem emelhető és hogy ennek az üzemnek sok kárt okoznak a társa­dalmi egyesületek, különösen a leg- ntóbb épült Iparosssékház. A köz­gyűlés a polgármester javaslatát el fogadta, úgyhogy e kérdés három hónap múlva kerül ismét a közgyű­lés elé. A kiállítás számadása. Ezt követően ismertette a polgár- mester az október hóban a Falu Or­szágos Siövetséggel együtt rende­zett szekszárdi kiállítás elszámolását, amely 4686 pengő 84 fillér veszte­séggel zárult. Ebből az összegből 2393 pengő 42 fillért a városnak, Ugyanennyit a Falu Szövetségnek kell kifizetni. A város a kiállításra azonban ezen elszámolási hiány da­cára sem fizet rá — úgymond a pol­gármester, — mert a közös bevéte­lek alól szerződésileg kivette a kö­vezetvám és helypénzjövedelmet, ame­lyek teljesen a várost illetik. Ezek­ből a kövezetvám alap terhére aztán teljesen pótolható a mutatkozó hiány. Dulin támadásai. Ahogy a polgármester befejezte előterjesztését, nyomban felállott dr Dalin Jenő és terjengősen beszélt arról, hogy a kiállítás rendezősége milyen bőkezű volt a kiadások terén. Kellő előrelátás és gondosság nélkül vásároltak mindent nyakrafőre, úgy­hogy osak papirosért 2251 pengőt fizettek a szekszárdi Molnár nyom­dának. Felháborító, — úgymond dr Dalin, — hogy ilyen nagy összeget kifizetnek egy favorizált cégnek anél­kül, hogy a többinek is juttatnának. Rendeltek ezenfelül — folytatta le­leplezéseit — 10.000 darab prospek­tust is, amelyből csak 3000 darabot tudtak eladni. Ez is nagyfokú köny- nyelmüségre mutat. A felmerült kiadások és még ki nem egyenlített számlák kifizetésébe belenyugodnék, azonban a leghatá­rozottabban elleneznie kell egy 300 pengős tételt. Est a 300 pengőt a Tolnamegyei Újság kéri azokért a dicsérő és tömjénező közleményekért, amelyeket a kiállításról és a kiállí­tás rendezőiről megjelentetett. Nagy hangon beszélt ezután az újságírói tisztességről és arról, hogy a város ügyeit önzetlenül kell szol­gálni, majd kihúzta a zsebéből a sa­ját újságját, a Tolnamegyei Hírlapot és szinészkedő módon lobogtatva han­goztatta, hogy ő minden ellenszolgál­tatás nélkül adott a kiállítás alkal­mával terjedelmesebb lapot, amely még a prospektus jó részét is le­hozta. .Kemény hangon ostorozta a Tolnamegyei Újság eljárását, majd amikor tulheves kifejezéseire erélyes visszautasító megjegyzések hangzot­tak el, azt mondotta, hogy nem volt szándékában senkiről feltenni, hogy a kiállítás révén bárki is illegitim jövedelmet kívánt volna szerezni. A ravasz módon burkolt gyanúsítások­tól hemzsegő és lapunk ellen izgató erkölcsi prédikációt azonban a pol­gármester figyelmeztetésére félbe kel­lett szakítania, mert vitéz Vendel pol­gármester felszólította, hogy maradjon az elszámolás tárgyi bírálatánál. Utána még Taksonyi János és Törő József szólalt fel és utóbbi kérte, hogy a város térítse meg az ipar­testületnek is azt az 50 pengőt, ame­lyet a kiállítás szervezési munkáira kiadott. A polgármester azután el­kérte Dalintól újságjának előbb fel­mutatott számát, majd ezeket mon­dotta. A polgármester megsem­misítő válasza. Mindenkinek emlékében él még — úgymond vitéz Vendel István — az októberi kiállítás fényes sikere. — Szekszárd mintha kicserélődött volna a kiállítási napok alatt. O'.yan ide­genforgalom volt itt, amelynél kü« lömbet elképzelni' sem lehet. Ambí­cióval készültünk fel erre a mun­kára, igénybe vettük a reklám min­den eszközét és sikerült a kiállítást mások pénzéből megrendezni. Min­denki fizetett, mindenki áldó zott itt, csak Szekszárd nem, hiszen az idegenektől közel százezer pengő maradt a vá­rosban. Hogy ez mit jelent, arra vonatkozóan legyen sza­bad megjegyeznem, hogy Ka posvár városa például 15.000 pengőt adott a Falu Szövet­ségnek az ottani kiállítás ren dezésére. Furcsa dolog a kép viselőtestületi tag úrtól féltég­lával verni a mellét és erkölcsi felháborodást színlelve nagy­hangú előadást tartani a pu ritánságról akkor, amikor jól tudja, hogy alapjában véve a városnak 3000 pengő jöve­delme volt a kiállításból. Ez a tárgyi Igazság, j Nekem mindegy, folytatta tovább I beszédét a polgármester, hogy a Tol- | namegyei Újság engem dicsér-e vagy I sem. A kiállítás rendezőségétől sem ilyen dicsérgetésekre kapott megbízást ez a sajtóorgánum, hanem arra, hogy tegye közzé a kiállítás sikerét elő­készíteni hivatott és rendelkezésére bocsájtott közleményeket és nyilvá­nossága révén csináljon propagandát a város érdekeit is szolgálni hivatott ezen gazdasági és kulturális esemény­nek. A Tolnamegyei Újság a kiállítási rendezőség megbízását elfogadta, ki­kötvén az e munkával * felmerülő nyomdai készkiadásainak megtérítését és a kiállítás rendelkezésére bocsáj- totta azt a több ezer lappéldányt is, amelyet mi miB városokban lakó ki­állítók stb. címére sorozatosan elküld- tünk. A másik újság is kaphatott volna hasonló megbizást, az azonban a polgármesternél a városi események iránt sohasem érdeklődik. Engem — mondta emelt hangon vitéz Vendel István — nem lehet azzal gyanúsí­tani, hogy én a saját személyem di­csőítésére a kiállítás pénzén rendelek meg ujságközleményeket. Dr Dulin közbeszól: — Nem szoktam gyanusitgatni 1 Schneider János: — Dehogy nem, csakhogy mindig bocsánatot kér és kimagyarázza szavait vagy cikkeit. — Biztosíthatom DuUn képviselő testületi tag urat — folytatta a pol­gármester — hogy az ilyen burkolt gyanusitgatásokkal nem fogja szónoki sikereinek erkölcsi tőkéjét gyarapí­tani. Nagyfokú tévedés az az állítás is, hogy mi itt a kiállítás alkalmával egyes nyomdákat kedvezményekben részesítettünk, illetve támogattunk. Minden szekszárdi, sőt egy budapesti nyomdától is kértünk árajánlatot és a megbízást a legelőnyösebb ajánlat­tevőnek adtuk. A leghatározottabban visz- sza kell utasítanom Dulin képviselőtestületi tag urnák azt a teljesen légből kapott, minden alap nélküli vádját, hogy mi itt pazaroltunk és hogy csupán papírra 2251 pen­gőt fizettünk ki. Ez a szám a Molnár-féle nyomdai Rt. számlájának végösszege, amely­ben benne van az összes plakátok, röpcédulák, levélpapírok, kartoték­anyagok, írószerek, nyomtatott ki­állítási névtáblák, 9000 belépőjegy ára, sőt a kiállítási prospektust tar­talmazó és Szekszárdot az idegenek« Húsvéti ajándéknak csokoládé tojás és nyuiak, különféle csokoládébonbonok. A nagyböjtre különféle sajtok, szardíniák és oroszhalak a legolcsóbb árban Gauzer Adám főszer- és csemegeáruházában Telefon 31 Szek8Zál*d Telefon 31 Szállítás postán és vasúton Bölcs tanácsra aki hallgat: Nem hord mást csak OkmataBpat Kérien cipészétől PALMA Okma taloalást nek ismertető 10 000 darab vaskos füzet elkészítésének dija is. Hogy a tízezer darab pros­pektusból csak háromezret tudtunk eladni, azt Dulin képviselőtestületi tag ur új­ságja okozta. Ez az újság ugyanis azt állítva, hogy a Tolnamegyei Hírlap lesz a kiállítás hivatalos prospek­tusa, nagytömegű jól fizetett hirdetést vett fel kiállítási szá­mába és ezeknek a hirdeté­seknek a jövedelméből adott bővebb példányt, nem pedig a saját áldozatkészségéből. Da nemcsak ezzel károsította meg a kiállítást, hanem azzal is, hogy a már kész prospektusból ezen újság­jába lenyomatta a kiállítók adatait és ezt a hirdetésekkel megtömött számot — mint hivatalos prospek­tust — már a vonaton fáláron áru- sittatta az idegeneknek. Dulin lapja megkontrami- nálta a kiállítási pros­pektusok árusítását és most ő ide áll a képviselőtestület elé, szemforgató módon úgy állítva be az eseményeket, hogy azért ma­radtak a prospektusok a kiállítás rendezőségének a nyakán, mert a város nem járt el a megrendelések és a kiadások tekintetében a kellő előrelátással és gondossággal. Ebből erkölcsi és anyagi felelősségrevonási vádat emelni a polgármester ellen legalább is — könnyelműség. A kép­viselőtestületi tag ur — végzá be­szédét a polgármester— akkor csele­kednék leghelyesebben, ha beismerve tévedését, visszavonná elhangzott állí­tásait. A polgármester nagy tetszéssel fo­gadott és az egész kérdést teljesen megvilágító beszéde megsemmisítő hatással volt Dulin Jenőre és párt­jára. Makacsul kitartottak azonban a vezető mellett és ellene szavaztak a polgármesteri javaslatnak, amelyet a többség elfogadott. Beszámoltak ezután az irodaszerek beszerzésére tartott versenytárgyalás eredményéről, megszavaztak a Bella cégnek a Séd szabályozásánál végzett tervezési munkákért 1283 P 81 fil­lért, dr Kunczer Jenő ügyvédnek perbeli képviseleti előlegül eddig vég­zett munkájára 500 P-t kiutaltak, elhatározták, hogy a Séd patak meg­kötési munkálataira 23.000 P állam­segélyt kérnek. Az iparostanoncisko­lának az országos tanonckiállitáson való részvételre 100 pengőt adtak, tudomásul vették 2 apaállat eladá­sát, határozatot hoztak a Szekszárd Szálló üzleteinek uj versenytárgyalás utján leendő bérbeadására és tudo­másul vették, hogy a színigazgató a Szekszárd Szálló nagyterméért 100 P bért, a villanyért ipari áramdijat fizet, fűtést nem kap. Több lényeg­telen ügy letárgyalása után dr Dalin Jenő három interpellációt terjesztett elő. Ezekre a polgármester adott a közgyűlés által tudomásul vett vála­szokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom