Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-02-01 / 9. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 február 1. 9. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztésig is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre ________6 pengd. | Egész évre_______12 pengd. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: * BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden eserdAn ée szombaton. Eldfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetd közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkéat 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamin a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. | A nemzet éldozAtkés2$é^€ Amibor a nemzet feltűnni látja már sorsa kibontakozásának útját s minden remény megvan arra, hogy a végsőkig romlott viszonyok javuló irányba terelődjenek, nem torpannak meg az újabb áldozatkészséget köve* telő intézkedések előtt. E'őkelő külföldi szab férfiak s nagy nemzetek irányitó tényezői véleménye szerint is elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor rövid pár hónap megpróbáltatása után, talán rövidebb idő alatt, mint ahogy kiszámítani lehetne, bekövet« kezik a helyzet javulása. Minden nagy teljeBitmény az utolsó pillanatban kívánja az erők legtömörebb koncén trálását. Az a nemzet, amely hosszú esztendőkön át bámulatos megadással, béketüréssel, a szebb jövőbe vetett hit minden reményével viselni tudta a rászakadt terhek súlyát, nem bukhat el a szerencsés kibontakozás küszöbén. A jobb jövő érdekében a kormány utolsó alkalommal kér áldozatkészséget a nemzet minden tagjától. Érez zük, hogy nagy dolog ez, amikor a gazdasági élet sorvasztó hatása fellelhető társadalmunk minden rétegében, de nincs gazdasági életünknek egyetlen területe sem, amely ne ál« dozott volna bőségesen a ránk szakadt világválság hullámverésében. Mégis azt kell állítanunk, hogy jobb és célravezetőbb úgy a nemzet, mint az egyén szempontjából, ha az élet s a jövő reménye céljaira megteszünk minden erőfeszítést, mintha ennek megvonásával önként ajánljuk fel ma gunkat és országunkat a kilátástalan pusztulásnak. Korántsem olyan súlyosak azonban a bajok, semhogy megfelelő eszközöket ne lehetne találni azok eltüntetésére. A kormány errevonatkozó terveit a legelőkelőbb külföldi szakférfiakból álló népszövetségi bizottság ie elis méréssel vette tudomásul s nem mernénk feltételezni, hogy egy ilyen fórum, melynek legfőbb értéke az ő tekintélye, odaadná helyeslő véleményezését olyan programm számára, amely nem kecsegtetne teljes sikerrel. Azok az intézkedések, amelyeket kormányunk életbeléptetni kénytelen, nagy megértést, hazafias áldozatkészséget s a nemzet minden tagja részéről való őszinte megajánlást igényelnek. Bizonyos, hogy újabb térhekkel állunk szemben. Ezek a terhek azonban elsősorban azokat a rétegeket érintik, amelyek még részt vehetnek a nemzet gordjain való segítésben. Ezt az áldozatkészséget annál inkább meg kell tennünk, mert az ország háztartásának egyensúlya forog kockán s ha ezt biztosítani nem tudjuk, a lejtőn való lefelécsuszás szinte kiszámíthatatlan következményeivel kellene számolni. Nem akarunk széles perspektívát festeni a különböző európai államok pénzügyi és gazdasági helyzetének ecsetelésével, de elég csupán arra rámutatnunk, hogy az a Francia- ország, amely a győzelem minden babérát lesratta s Wertheim-szekrényeibe valósággal ömlött tengeren túlról s a kontinensről az arany, most költségvetése deficitje miatt olyan sulyoB válsággal küzd, aminek mérete messze túlhaladja a mi gondjainkat. Ha tehát még ily hatalmas országok is deficites gazdálkodással tudják csak állami életük gépezetét irányítani, lehet-e csodálkozni azon, hogy a megnyomorított kis Magyarország, melynek életgyökereit szinte vandál kegyetlenséggel vagdalták el, most legfőbb gondjának a deficit kiküszöbölését tartja. Erre a célra többféle eszközt lehetne igénybe venni. VanA múlt hét végéu sürgős műtétre a szekszárdi kórházba hozták Horváth Dénes bölcskei plébános, pécs- egy házmegyei szentszéki bírót, aki már hosszabb ideje betegeskedett. A 68 éveB és szervi szívbajban is szenvedő öreg pap nagyon legyen gült állapotban, betegsége legutolsó stádiumában került a gyógyintézetbe, ahol a saját kívánságára végzett műtét Bem segíthetett rajta, mert Istenért és Hazáért folytatott izgalmas mun kában kifáradt szive felmondta a szolgálatot. A műtét után hazaszálli tották Bölcskére, ahol szombaton hajnalban meghalt a község és környékének köztiszteletben és közszere tetben állott lelkipásztora. Hívei és az egész vidék óriási részvétele mellett vasárnap délután V 2 4 órakor helyezték örök nyugalomra a bölcskei temetőben. A temetési szertartást a Pécsről ez alkalomra autón érkezett Virág Ferenc megyéspüspök maga végezte a környékbeli papság fényes segédletével. A püspöknek ez a kegyeletes aktusa annál meghatóbb, mert a te- metó& idején 13 fokos hideg uralkodott. A Budapesten távol volt al- ] ispánt a vógtisztességtétel n Polgár nak, akik inflációt, mások devalvációt s egyéb szerencsétlen megoldási módokat ajánlgatnak, mint rendkívüli pénzügyi csodabalzsamot, de amint Imrédy Béla pénzügyminiszter kijelentette, ezeket a kísérletezéseket, amelyek nemzetünk jövőjét most már véglegesen megpecsételnék, semmi körülmények között igénybe venni nem hajlandó. Marad tehát a deficit eltüntetésére a kölcsön felvétele és a bevételek fokozása. Ezek azok a normális és bevált módszerek, amelyek megrázkódtatás nélkül célhoz vezetnek, ha a nemzet minden tagját őszintén át és átjárják azok a nemes érzések, amelyek egy igazi hazafi gondolkodását kell, hogy mindig éltől tsék. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a kormány által megjelölt kibontakozási irány áldozatkészséget s a nagy ügyhöz mért megértést követel. Ne felejtsük, hogy nemzetünk nagy időkben nem vonta meg hazájától se vér, se anyagi áldozatát. Ma a haza nem kivánja fiai hősies vérét, de követel áldozatkészséget és ezt fel kell ajánlanunk s zúgolódás nélkül meg kell adnunk, már csak azért is, mert minden reményünk szerint ez a megajánlás lesz az utolsó, sutit célhoz I jutásunk előtt a haza oltárára helye- I zttnk. István paksi főszolgabiró képviselte; Az elhunyt plébános a vasmegye1 Porpác községben született, ahol nem* csak atyja, hanem nagyatyja és déd- atyja is tanító volt. Középiskoláit Kőszegen, a bencéseknél kezdte, a szombathelyi premontreieknél végezte, majd belépett a szentferencrendiek közé, ahol pappá szentelték. A rend újjáalakulása után néhai Dulánszky Nándor pécsi püspök a pécsi egyházmegye kötelékébe vette fel. Különféle helyeken káplánkodott, majd Vajay István halála után az 1911. évben elnyerte a bölcskei plébániát, ahol becsületes papi munkában serénykedett huszonkét esztendőn keresztül. Az ő érdeme, hogy Bölcskén az ő közbenjárására Szakách Ernő kormányfőtanácsos, nagybirtokos jóvol tából a Miasszonyuokról elnevezett női tanitórend zárdát és internátust létesített és hogy Dunaföldváron ugyancsak Szakách Ernő áldozat- készségéből a Szociális Misszió Tár sulat a noviciátusának megfelelő házat kapott. Érdemeinek elismeréséül Virág Ferenc pécsi püspök az 1927. évben tiszteletbe'i szentszéki taná- I csossá nevezte ki. [ HORVATH DÉNES f Egyes szám ára 12 fillér» Fáradságot nem ismerő buzgó pap volt, aki kötelességét egészségének feláldozása árán is a legpontosabban és a legnagyobb lelkiismeretességgel teljesítette. Nem kímélte magát soha és különösen sokat dolgozott a kom- mün idején, amikor a vörösök izzó magyarságáért letartóztatták és a budapesti markóuccai fogházba hurcolták. A kommün izgalmai kezdték ki jóságos Bzivét, amely meleg szeretettel övezte híveit, akik őszinte fájdalommal gyászolják lelkipásztorukat. Utolsó szó a tolnai pártalakulósról szóló cikkek ügyében. Dr Klein Antal képviselő ur cikkének befejezésére röviden csak azt válaszoljuk, hogy meggyőződésünket és cikkeinket semmiféle „anyagi" kérdés nem irányítja és sem most, sem a múltban — egy esetet kivéve, amikor dr Klein Antal ur még csak párnapos főispán volt — befolyásolni senki meg sem kisérelte. Ha ezt tenni megpróbálná, épugy visszautasításban részesülne, mint akkor dr Klein főispán ur. A lap helyzete épp oly független ma, mint volt akkor, amiker dr Klein Antalt, a már felmentés alatt álló főispánt védte. Hogy ma ezt nem teheti, BŐt korrekt formában, mint a közélet porondján forgolódó politikust meg is kritizálja, annak oka semmieBetre sem az, hogy a lap változtatta volna meg pártállását. Ezen válaszunkkal minden további vitát a magunk részéről befejezettnek tekintünk; Védekezzünk az Influenza ellen! Az Amerikában nagy erővel újjáéledt és Európába is áthureolt influenzajárvány Magyarországon is súlyos méreteket öltött. Mint ismeretes, Budapesten a középiskolákat is bezárták e gyorsan terjedő veszedelmes betegség miatt. Tekintve, hogy komoly járványról van szó, az influenzáról és az ellene való védekezésről az alábbi ismertetést és tanácsokat közöljük. Az influenza leggyakoribb és leggyorsabban terjedő fertőző betegség. Az iránta való fogékonyság általában nagy. A betegség kórokozója a Pfeiffer - féle influenza bacillus, melynek élet- képességétől, méregtermelésétől függ az egyes járványok súlyossága és a különböző szövődmények (tüdőgyulladás, középfülgyulladás, agyhártyalob Btb.) gyakorisága. Legsúlyosabb formája az influenzának az úgynevezett
