Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-01-28 / 8. szám

XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 január 28. 8. szám. tzerkssztfség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di|; Félévre ________6 pengő. | Egész évre-----------12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden sserdán As esombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamin . a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. I Törvények a nép érdekében Ot fontos törvényjavaslat fekszik az újonnan összeült képviselőház asz­talán b mindegyik szociális és gazda­sági eélt szolgál. A belügyminiszter a közigazgatás rendezéséről szóló törvény módosításával Azt a sokat hangoztatott kívánságot akarja kielé­gíteni, hogy olcsóbbá, egyszerűbbé és a viszonyokhoz simnlóbbá tegyük az állami igazgatást. A reform meg alkotására legfőképpen azért van szükség, mert a tál méretezett köz igazgatás terheit az ország mai teher- biróképessége nem képeB elviselni. Mellőzhetetlenül előtérbe nyomulnak olyan takarékossági szempontok, ame­lyek biztosítják az igazgatás rendes menetét, de amellett egyszerűsítenek is minden vonatkozásban, amennyire •Bak lehet. Ez a törekvés elsősorban a köz igazgatási fellebbezési fokozatokat érinti s igy a jövőben közigazgatási ügyekben csupán két fórum dönt. Eszel elérhető lesz az az évtizedek óta hangoztatott kívánság, amely a közigazgatás gyorsítására irányult. Ha a törvény reformja megtörténik, nem kell minden közigazgatási vonat­magas volta tudvalévőén régi panasz, amelyet különösen időezerttsitett az adóhátralékok elszaporodása. A ré­gibb adókkal is hátralékban levő adó­zókat ugyanis valósággal elriasztja az a tudat, hogy a lefizetett összeg túlnyomó részét kamatra és költsé­gekre számolja el a kincstár, úgy­hogy az adótőke maga, a fizetés da­cára sem csökkenik. Amint értesülünk, a kormányzó pártban örffy Imre képviselő és társai kozásn ügyben végső fokon a mi­nisztériumhoz fordulni, mert csupán egyfokú fellebbezésnek lesz helye s a minisztérium egy erre illetékes közbeiktatott szerv utján csupán ellen­őrzést fog gyakorolni. A közvélemény, melynek sorából rengeteg panasz hang­zott el a közigazgatás túlméretezése, költséges volta s lassú üteme miatt, bizonyára örömmel és megelégedéssel fogadja a belügyminiszter törvény- javaslatát. Szociális szempontból nem kisebb jelentőségű a földművelésügyi mi­niszter törvényjavaslata, mellyel a gazdasági munkásoknak nyújt tör- 1 vényes védelmet. A múltban ugyanis | I gyakori tapasztalat volt az, hogy a | most erélyes akciót indítottak a ma­gas adókamat leszállítása iránt. Ha a szállongó hirek igazak, úgy ez az akció rövidesen eredményes lesz: a kormány az adókamatokat lényegesen le fogja szállítani. Amint halljuk, a 12°/o-os késedelmi kamatot a felére fogják leszállítani. Ha ez megtör­ténik, úgy őszintén gratulálnunk kell pártkülönbBég nélkül a mozgalom kezdeményezőinek. munkaadó gazdák anyagi összeomlá­suk esetében nem tudták kielégíteni gazdasági munkásaik bérkövetelését. Megtörtént, hogy ez a legszegényebb néposztály elvégzett nehéz testi mun­kája ellenszolgáltatásához jutni nem tudván, hosszú időre ki volt téve az élet legsúlyosabb megpróbáltatá­sainak. A Gömbös-kormány szelleméből árad a földművelésügyi miniszternek az a szándéka, hogy törvényes utón kell biztosítani a mezőgazdasági munkás­ság védelmét, még abban az esetben is, ha a munkaadó ellen végrehaj­tást, csődöt vagy zárlatot kell elren­delni. A földművelésügyi miniszter javaslata még arra az esetre is gon­dol, ha a munkaadó ingatlana gazdát cserél. Ebben az esetben az uj in­gatlantulajdonos felelősséggel tartozik aa előző gazdasági évben fennállott munkabérkövetelések tekintetében. —• Ezzel az okos törvényes intézkedéssel a kormány egy csapásra elejét veszi azoknak a jogos szociális elégedet­lenségeknek, amelyek a múltban ily értelmű jogi kérdések rendezetlensé­géből fakadtak. Fontos szociális érdek fűződik ah­hoz, hogy ez a legszegényebb nép- osztály, különösen a téli ínséges idők­ben megfelelő munkaalkalomhoz 'jutva, biztosítani tudja megélhetését. Éppen ezért a kormány erőteljesen felkarolja az útépítés problémáját és erre a célra két millió pengőt bocsájtott rendel­kezésre. A munkálatok megindításánál az volt a kormányzat célja, hogy minél több pénzt juttathasson munkabé­rekre. Természetes, hogy ennek a lényeges összegnek okos felhaszná­lása is fontos követelményeket tá­maszt s szem elől téveszteni nem szabad, hogy az elvégzett útépítési munka megfelelő értékkel is bírjon. Ilyen nagy összeget silány teljesít­mény céljára éppen a mai nehéz gsz- ; dasági viszonyok között nem lehet I könnyelműen sárba dobni. Az asut. Mit hoz a „Holnap"? Irta: Szilágyi Baba. „S ifjúságom Sohse volt: Ma, mindig: a Holnap.” Nem tudom, melyik évszámot ír­ták akkor az emberek, nem tudom, hogy nevezték a felettünk élő isten­séget. Nem emlékszem, hogy melyik ország földje volt a lábam alatt, de azt tudom, hogy én éltem akkor. A fiatalság fehér ruhája volt raj­tam és a fiatalság fehér lelke volt bennem. Fent álltam egy magas szik­lán egyedül. Lent sok sok zöld viz, talán valamennyi tenger. Én álltam a sziklán és valami kimondhatatlan türelmetlenség dübörgött bennem. Olyan mély és kétségbeesett vágyó­dás volt a szivemben, hogy forróbb lett tőle a vérem és kihullott sze­memből a könny. És egyszercsak ott ült a lábam­nál egy ember, öreg volt és olyan jóságos a szava, mintha az édesapám beszélt volna hozzám. Talán ... az édesapám jósága élt benne. Úgy si­mogatták szavai megvadult telkemet, mint aggódó, hűvös anyakéz a lázas gyermekhomlokot. Hallom a szavát: »Ismerem a szivedet, tele van nyug­talansággal, csodaváró reménységgel, mert nagyon fiatal vagy. Tele van sokat akarással, dacos önzéssel, mert nem tudod még, hogy mi az élet. Sok az önmagadba vetett hited, mert nem tudod még, hogy mennyire ki­csiny vagy. De igy van jól, mert ez a Fiatalság benned.« Maga mellé ültetett és igy foly­tatta: »Mondd el, mi kínozza lelke­det. Ha a saját ajkad fonja monda­tokká, ami lüktet benned, felszaba­dulsz.« Néma szomorúsággal ültem a parton és néztem a zöld vizet, mely már kezdett sötétcsillogásu lenni, mert az éjszaka feketefürtü leányai rábontogatták hosszú hajukat. Ami addig kimondhatatlanul égett bennem, lassan szavakká formálódott a számon és lázadó hangon kiáltot­tam embernek, tengernek, sziklának és éjszakának, hogy mi fáj és mit akarok. Szeretném, ha az emberek, akik rosszalólag követik a messzenéző sze­mem kereső pillantását, vagy moso­lyogva nézik a rámterülő szomorú­ságokat és értelmetlenül néznek utá­nam egy-egy szivemből kiszálló szó nak, vagy sóhajnak, szeretném, ha ezek az emberek, mint egyetlen fül hallgatnának most rám. És megér­tené mindenki a fiatalságom türel­metlenségét, hogy szeretném nagyon élni ezt az életet, most, most, rög­tön, amíg fiatal vagyok. Most aka­rom minden ízét érezni a számban, minden muzsikáját hallani a fülem­mel, minden melegségét érezni ma­gamban, minden célt elérni, minden szépséget meglátni, minden öröm- kelyhet fenékig kiinni és minden szo­morúságot átszűrni a szivemen. De mindent most, mert a holnap talán már magával viszi a fiatalságomat, holnap talán már minden késő, hol­nap talán már nem is élek... Néz­zétek, most még friss az agyam a gondolatokhoz, fürge a lábam célok után futni, erős a hitem szépségek­ben hinni, puha a karom az öle­lésre 1 De holnap ? Holnap talán mindebből semmi sem lesz és ak­kor ... miért éltem ? Az öreg ember felemelte kezét és végig-végig húzta a hajamon, olyan simogató, megnyugtató volt a keze is, mint a hangja. És szólt: »Nézz a tengerre, csónakok jönnek minden­felől. Kiáltásodat elvitte a víz hul­láma s a beszéded hívásként hang­zott szét a mindenségbe. Minden csónakban egy férfi jön feléd! Hal­lod ? Ez azt ígéri, hogy elvisz cél­jaid megvalósulásához, emez az élet muzsikáját hozza a fülednek. A má­sik szépségeket libegtet szépségéhes szemeidnek. Ez melegséget hoz, hogy sohse dideregjen a lelked. Emez az ölelő két karját nyújtja feléd. Vá­lassz, válogass, melyik csónakos mellé állsz oda társnak ?« Én meg­rettenve néztem körül, mert ekkor már ott himbálta a viz a csónako­kat a lábam előtt. De egy kicsi bol­dog hurocska megremegett bennem. Választhatok! Talán . . . elmegyek a céljaim felé 1 .. . Jaj, de ki fog ak­kor a fülemnek csodahangu hárfán muzsikálni, ki fog akkor a szemem­nek szépségeket teregetni, jaj, ki fog akkor engem melengetni, szeretgetni ? Nem, nem 1 Mást választok. És ahogy sorba vettem a csónakosokat, mind­egyiknél ugyanaz a döbbenet sújtott belém I Ami egyikben megvolt, az hiányzott a másikból. Csalódottan és Egyes szám ára 16 fillér« Az adóhátralékok után lárá kamatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom