Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-12-31 / 101-102. szám

1932 december 31. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3­4--------------:-------------:--------------------------------------------­Ig entisztelt vevőinknek boldog újévet kívánunk; megköszönjük cégünk iránt tanúsított bizalmukat, amelyre ezentúl is rá fogunk szolgálni. Szekszárd, 1933 január 1. Pimitzer József és Pia* áruháza. Óriási bányaszerencsétlenség Hasymányokon. Tizenhárom bányász meghalt, egy pedig életveszedelmesen megsebesült. C ü'örtökön délben megdöbbentő bírt röpített világgá a bad*pesti rádió: a nagymányoki kőszénbányában bor zalmas robbanás történt, amely tizen* három halálos áldozatot követelt, egy bányász pedig életvessedelmesen meg­sebesült Szekszárdra és Bonyhádra, valamint a környékre már kora dél­előtt elérkezett a szörnyű esemény hire, amely annál inkább is konster- nálta a közönséget, mert a nagy­mányoki és szászvári bányák kiváló és a tudomány színvonalán álló gon* doB és kifogástalan műszaki vezetése köztudomású volt. A rettenetes katasztrófa, amely mélyen megrendítette az egész or­szág lakosságát, különösen nálunk okoz mély részvétet, mert hisz jó­részt a mi megyénk polgárai, a mi testvéreink voltak azok, akik az el­háríthatatlan baleset áldozataivá vál* tak és akiknek halála mély gyászba borítja a mi bányavidékünk közsé­geit, a hátrahagyott ösvegyeket és árvákat. A szörnyű szerencsétlenség körül­ményei az eddigi megállapitások sze­rint a következők: Az áldozatok. Folyó hó 28-án délután a nagy­mányoki kőszénbánya Szarvas-akná­jának a föld ssinétől 200 méter mély­ségben levő egyik folyosójába leeresz kedtek Beck Frigyes főaknász veze tésével Máté János 31 éves váraljai, Pfísztner Károly 37 éves szalatnaki, Herbert Ferenc 47 éves nagymá- nyoki, Pap János 18 éves váraljai, Hukker Péter 34 éves nagymányoki, Hári István 28 éveB györei, Müller János 27 éveB püspöknádasdi, Isztl Adám 20 éves nagymányoki, Schlauf- man Henrik 26 éves váraljai, Steiger JósBef 22 éves nagymányoki, Sikecz Ferenc 46 éves váraljai, Gradwohl Antal 29 éves püspöknádasdi és Mül­ler György 20 éves nagymányoki lakos, bányászok. Hogy történt a balosét? i Ennek a csapatnak az volt a kö- ■ telessége, hogy az ott lévő fejtési 1 üregben, ahol a szén teljesen le volt I fejtve, az ácsolatok eltávolításával | összeért ssze a két fejtési Art. Ez úgy történik, hogy a fejtési üreget aUgutszerüen kiducoló áceolati fákat megfúrják, a fúrt lyukakba egy-egy fél dinamitpatront he yesnek el. Ettől a helytől azután messzebbre eltávoz nak és egy másik folyosóról villa­mos szikrával elsütik, felrobbantják a patronokat. Az ácsolatok beomla- nak és egymásba omlik a két üreg is. így volt most is. Amikor as ácső­látókat megfúrták, 21 és 22 óra közt mindannyian lementek a fejtési üreg tői 20 méter mélységben lévő, tehát a föld ezine alatt 220 méternyire fekvő folyosóra, ahol Gradwohl An­tal és Sikecz Ferenc 200 méternyire voltak a robbanás helyétől, Müller György pedig 100 méternyire tolt egy csillét ugyanazon a folyosón, mig a többiek a főaknásszal együtt a szénréteg alatt húzódtak meg. A robbantást Beck Frigyes főaknász, vizsgázott lövőmester hajtotta végre. Ki vetfe észre a katasztrófát? A gyújtás pillanatában óriási rob­banás hangzott el és ez az txplozió olyan rettenetes dübörgéssel történt, hogy a szomszédos táróban dolgozó Jancsura Vince aknásznak feltűnt ez a rendkívüli körülmény. A robbanás helye felé ment, ahol a körülmények­ből megállapította, hogy rendkívüli katasztrófának kellett történnie. A A bánya mélyéből telefonon jelentette as üzemvezetőségnek, hogy sürgős mentési munkára van szükség. A mentés. Az Üzemvezetőség Huszth Aladár bányaügyi tanácsos, bányaigazgatóval és a véletlenül éppen Ntgymányokon tartózkodó Kerényi István bánya hatósági tanácsossal, a pécsi bánya­kapitányság főtisztviselőjével, a bánya összes mérnökeivel és műszaki sze­mélyzetével, valamint dr Dimb János körorvossal és dr Popper Béla bánye- orvossal azonnal leszállt a mélységbe, aholy megtalálták előbb Gradwohl Antal és Sikecz Ferenc holttestét, majd a borzalmasan megsérült Müller Györgyöt, aki röviden még el tudta mondani a katasztrófa lefolyását, to vábbá a többi tizenegyet, akik már mind halottak voltak. Felhozzák a halottakat. Legelőször Müllert hozták fel és vették gondozás alá az orvosok, majd a hullákat hozták felssinre és a kétségbeesett hossátartosók, vala­mint as egész bányatelep összegyűlt lakosságának a jelenlétében, ssivtépő jelenetek kösepette a munkáslakásra Beállították őket és megvizsgálták rettenetes sérüléseiket. Borsai mse volt a tárna bejárata előtt összegyűlt bá nyászcsaládok, asszonyok ób gyer­mekek jajgatása, mert Benki sem tudta, hogy mi történt és hogy a tárókban lenn dolgosolt 2&0 hány áss közül, kinek a hozzátariosója szeren- csétlenült el. Előbb le kellett fürdetni as ujjnyi vastagságú kormot a rette netesen megcsonkított bullákról, mert csak azután lehetett kinek-kinek a sze­mélyazonosságát megállapítani. Leg­jobban megsérült Beok Frigyes főak- nász, akinek a teste egészen eltorzult. A föld mélyén lévő melegben úgyszól­ván valamennyien félmeztelenül, ing és cipő nélkül dolgoztak és a rob­banás lángja olyan irtóztató volt, hogy össze-vissza égette felsőtestüket, amelyről a bőr tejesen lehám'ott és csak a nyers hús látssott. Majdnem valamennnyinek szénné égett a kese és a lába. As egyik jobb combjának a belső fele is megssenesedett. A nad­rágokon csak kisebb égési felületek látszanak és altestükön nem szen­vedtek sérülést. Csodálatos, hogy mig a hullákon zúzott Bebek, törések nin­csenek, addig as életben maradt Müller által tolt csillét a robbanás ereje teljesen összelapitotta. A halált az orvosok megállapítása szerint ssiv- bénulás okozta. Es a szivbénulás a robbanás pillanatában azonnal beállott. Az égési sebek egyébként olyan na­gyok, hogy azok folytán is meghal­tak volna az illetők. A szerencsétlenség oka a bányakapitányság vezetőjének, Ke­rényi István bányahatósági taná­csosnak a véleménye szerint való­színűleg az volt, hogy az ácsolaton szénpor gyülemlett össze és ez a dinamitrobbantás alkalmával meg­gyulladt. Az igy keletkezett láng és explozió okozta astán a sok halál­esetet. Bányalég (az U. n. sajtólég) jelenléte ugyanÍB Kizártnak látszik, mert a bányalég világitógásszertt anyag, amely könnyebb a levegőnél és es a kifogástalanul működő vil­lanyos szellőztető készüléken keresz­tül a bánya mélyéből eltávozhatott. Hatósági intézkedések. A szerencsétlenséget 23 án reggel azonnal távbesaélőn közölték a pécsi bányakapitánysággal, a szekszárdi kir. ügyészséggel, a bonyhádi fő­szolgabírói hivatallal ób a Salgótar­jáni Kőssénbáoya rt. budapesti igas- gatóságával. Dr Kurz István bony­hádi főszolgabíró az értesítés vétele után azonnal megjelent a helyszínen , és megtette a szükséges intézkedő ■ j seket. Dr Gaal Dezső, a szekszárdi | királyi ügyéssség vesető ügyésze is nyomban kiszállott Nagymányokra, hogy a nyomozást megindítsa és ott kihallgatta as illetékeseket a katasz­trófára és annak keletkesésére vo­natkozólag, majd a szerencsétlen ál­dozatok eltemetésére megadta as en­gedélyt. A temetés. A nagymányokiakat pénteken az ottani temetőben helyesték óriást réssvét mellett örök nyugalomra, mig a többieket a bányaigasgatóság Szá­váid Oszkár alispán engedélyével lakóhelyükre ssállittatts. A szénporrobbanás érthetetlen módon történt. Az 1926. év óta 878 ilyen áosoLtrobbantást vé­geztek a bányában és aselótt több esret, de egy alkalommal sem volt semmi baj. Az ácsolatok szénporából folyton vettek mintákat, de azt soha­sem sikerült felrobbantani, csupán egy alkalommal, amikor a szénport lisztfínomságura ssitálták. Ezeket az elővigyázatossági rend­szabályokat és a ssénporrobbantáei kísérleteket asért végeste a bánya, mert a szomssédos Szászváron az 1910- évben tör­tént hasonló szerencsétlenség, amikor 10 emberélet esett áldozatul. A nagymányoki bányában nem volt ilyen baleset. Az 1923. évben csupán bányai űz támadt, amely két halálos áldozatot követelt. A tüzet akkor elfalazással oltották el. A robbanás tulajdonképpeni okát a pénteken meg­tartandó szakértői szemle lesz hivatva megállapítani. Est a szemlét a pécsi kapitányság vezeté­sével tartják őb résztveBBnek rajta Kerényi István bányahatósági taná­csos vezetésével a Magyar Általános Hitelbank tatabányai, a Dunagős- hajózási Társaság pécsi bányáinak egy-egy üzemmérnöke, valamint a a pénzügyminisztérium kőssénbánya ügyosztályának kiküldöttje. Müller György sérülései. Müller Györgyöt, a súlyosan sé­rült bányászt mentőautón csütörtö­kön délelőtt beszállították a szek­szárdi kórházba, ahol asonnal ápolás alá vették, bár nem valószínű, hogy életben marad. Rettenetes sérülések vannak a fején, a mellén és a késéin. A szerencsétlenséggel kapcsolato­san nagyon érdekes telepatikus Jelenség is besséd tárgya Nagymányokon. Hukker Péter bányamunkás a tár­nába való leszállás előtt említette, hogy neki aggodalmai vannak. Úgy érzi, hogy élve nem kerül vissza a bányából és eleinte vonakodott is a liftbe beszállni. Hukker felesége a Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. — (H Belváros központjában) 60 éve a fővárosi ói vidéki úri köséposxtály találkozó helye. — 100 modern kényelmes sióba. Ax étterem- és kávékéiban cigányiene. Az Ensébetpince a főváros legsiebb söröióje. Egypincér-rendsior. Leszállított árak1 35 Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom