Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-10-29 / 85. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 október 29. 85. szám. Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di|: félévre----------6 pengő. | Egész évre______12 pengfi. Fősz erkesztő: II Felelői szerkesztő: 8CHNE1DER JÁNOS. || BLÁZS1K FERENC A lap netlilislk mlnd.a Hirdts é. iiombiton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztAséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirdetés egy 60 milliméter saéles hasábon millimétersoron ként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, cssládi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A nemzet) munkaterv. Gömbös Gyula nemzeti munkatervét aa egész ország feszült érdeklődéssel várta. A miniszterelnök eddig elhangzott beszédei egy csapásra meg* teremtették a bizalomnak, a benne való hitnek azt az atmoszféráját, amelyben a lelkek általa oly kívánatosnak jelzett koncentrációja hamarosan kialakulhat. Kunyhótól palotá kig mindenki megérezte, hogy valami más jön, mint eddig volt. Egy uj, egy friss szellem: a megmozdulásnak, az életnek termékeny politikája; a hosszú leépités után felépítés. Ed* digi megnyilatkozásaiban is két csoportra osztotta a miniszterelnök a kormány feladatait és teendőit a fon* tosság és sürgősség szempontjából. Vannak kormányzati feladatok, amelyekkel azonnal foglalkozni kell, mert a mai gazdasági helyzet, a sok baj, a mindennapi gond gyors orvoslást igényel. Amit ez intézkedések körében meg kell és meg lehet tenni, azt Gömbös eddigi kijelentéseiben körvonalazta és a kormány azok keresztülvitelét máris megkezdette: leszállította A kamatot, gondoskodott az Ínségesek támogatásáról, folyamatba tette a gazdaadósságok rendezését, felhívást intézett a munkaadókhoz újabb munkaerők alkalmazása érdekében. A kormányzati tevékenység második csoportját azok a távolabbi célkitűzések alkotják, amelyek az egész kormányzati munka összefoglaló keretéül, mozgató rugójául és elvi alapjául szolgálnak. Mert Gömbös Gyula a mai keserves magyar élet ezernyi gondjainak-bajainak enyhítésében még nem látja kimerítve a kormányzat feladatait, hanem a • távolabbi nagy cél felé törekedve, már most kijelöli az öncélú magyar nemzeti állam kiépítésének útjait és eszközeit. Ezeket a távolabbi célkitűzéseket, megvalósításuknak irányelveit, építő politikájának alapgondolatait és egész szellemét ismerteti a nemzeti munkaterv, amelyet most bocsátott az ország nyilvánossága, a nemzet itélő- széke elé. Ez a munkaterv egyenként hordja össze a téglákat egy boldogabb jövő épttletéhez^Megmutatja az utat, amelyen keresztül,, — bár keserves áldozatokkal, folytonos önmegtagadás sál, megfeszített munkával —• a magyar nemzet eljuthat az erkölcsi, a lelki és az anyagi megújhodás áhitott révébe. A nemzeti munkaterv a nemzet minden polgárához, kicsinyhez és nagyhoz, szegényhez és gazdaghoz egyaránt szól. A benne lefektetett eszmék éB célkitűzések megvalósítása a magyar parlament feladata ugyan, de Gömbös Gyula arra törekszik, bogy a nemzeti munkaterv nagy céljai és igazságai a nemzet közkincsévé váljanak és azok megvalósításában minden magyar testvér segítse és támogassa kormányát és a törvényhozást, Es a törekvése valósítja meg az igaz, a szó nemes értelmében vett magyar demokráciát, amikor közvetlen és belsőséges kapcsolatot létesít önmaga és a magyar társadalom legszélesebb rétegeivel. És azzal, hogy a nemzeti munkatervet az egész ország, a nép bírálata és megvitatása A balatonboglári ravatal előtt a meghatottság és az őszinte részvét érzésétől áthatottan áll ennek a csonka országnak egész népe. Amig élt, pártok és emberek igyekeztek maguknak megnyerni és moBt, amikor har- cos életének megfelelő élet-halálharc ban nemes szive megszűnt dobogni, mindazok, akikért küzdött és akik ellen viaskodott, egyaránt fájdalommal állnak meg kihűlt teteme előtt. Részvéttáviratában a nemzet vezére, Gömbös miniszterelnök azt irta róla, hogy a somogyi Koppányok tüze izzott benne. Jobban és bűebben megfesteni aligha tudja valaki Gaál Gaszton alakját, mint e pár szóval sikerült Gömbös Gyulának. Izzó, örökké harcoló, hazájáért és nemzetéért örökké égő lelkületű ember volt. Mindent megadott neki az élet, hogy vezér legyen: kiváló szellemi képességet, hatalmas szónoki erőt, nemesen érző szivet és a munkának fanatikus szeretetét. Izzó lel- külete, megalkuvást nem ismerő egyénisége, ideális elgondolásai és azokhoz valói makacs ragaszkodása mégsem annyira az alkotás, mint a kritikus szerepére predesztinálták. Évtizedekre terjedő szereplésében sohasem tudott egy párt keretei között elhelyezkedni. A háború elótti időkben a függetlenségi eszmék harcosa volt. A forradalmak elülte után alá bocsátja, mindennél ékesebben bizonyítja, hogy kormányzati munkásságát a magyar társadalom bizalmának és együttérzésének kettős oszlopára kivánja felépíteni. Éppen ezért a nemzeti munkaterv abban a peroben, amelyben Gömbös Gyula országgá röpítette, nem az ő egyéni politikai programmja többé, hanem a nemzet jövendő munkájának alkotmánya. A magvető a keresztény világnézet és erkölcs talajába ülteti el eszméinek, nagy akarásának csiráit ; a megművelés fáradságos munkájába minden magyart beállít osztály, felekezeti és rangbeli különbség nélkül. A nagy elgondolás sikeréhez az kell, hogy a nemzeti munkaterv minden magyarnak vérévé váljék. Mert csak az egész orBiág vállvetett erőfeszítése vezethet ki a sivár jelen- | bői — egy boldogabb jövőbe. szívvel és lélekkel Nagyatádi Szabó István táborához csatlakozott, mert úgy érezte, hogy ezt a rombadöntött és megcsonkított országot csak úgy lehet felépíteni, ha az évezredes pilléreket a magyar parasztság egészséges és józan demokráciájával támasztják alá. Amikor Nagyatádi Szabó István pártja a keresztény nemzeti párttal fuzionált és megalakult az Egységes Párt, annak kötelékébe lépett ö is, de amikor úgy vélte, hogy eme párt segítségével alkotott adótörvények elsorvasztják a magyar agrárizmust, akkor letette a képviselóház elnöki tisstét és e magas és kiváló közjogi állás helyett az egyedülálló politikus szerepét választotta, hogy függetlenül minden pártköteléktől, a maga felfogása és meggyőződése szerint harcolhasson az agrárérdekekérf. Később a balatoüvidéki képviselőkkel megalkotta a parlamenti agrárpártot. Megfontoltsággal ennek a pártnak a kötelékében emelte fel mindig szavát a parlamentben és parlamenten kívül. Akik az ő politikai működését bírálták, azt hoiták fel ellene, hogy felfogásban túlzott sgrárista lévén : az ország más gazdasági exponenseit | mindig szemben találta magával és I igy nem tudott egyetemes magyar | érdekekért harcolni, azokban alkotni. Az egész világ agrártársadalmára nehezedő visionyok között úgy vélte, hogy a magyar gaidaköiöuséguek nehéz helyzete speoiilis magyar okok* bői tzármaaik. Fizikai és szellemi erejét tehát az uralkodó párt működésének kritiaálásában merítette ki. A nagy halott iránti mélységes tiszteletből és az igazság szeretetével meg kell azonban állapítanunk, hogy ez a kritika és küsdelem mindig illő keretek között maradt és az ó politikai befolyását, Biónoki erejét sohasem bocsátotta azok rendelkezésére, akik ebből felfordulást, a nemzeti érzület tompítását és a nemzet erejének gyengítését akarták lángra- lobbantam. Ideális gondolkozása, a magyar nép, a magyar parasztság fanatikus szeretető állította őt a Független Kisgazda Párt élére. Ennek a pártnak ideális oéljaiért vetette latba egész erejét és hiába volt barátainak, családjának aggodalmaskodása, legyengült szervezettel is fanatikus lélekkel járta az országot, mert azt hitte, hogy amit hirdet, abból a magyar népnek és ennek a megosonkitott országnak boldogulása fakadhat. Ideális szép elgondolásai voltak és azokat a jóhiszemű, puritán ember akadályt nem ismeró munkájával akarta megvalósítani, E'őtte nem a hatalom elérése volt a végcél, hanem eszméinek megvalósítása. Nem az ő hibája, hogy az ő ideális elgondolását sokan félreórtettók. A cél eléréséért való küzdelmében sokszor nem vette éBzre, hogy a körülötte állók és a mögéje csoportosunk között sokan vannak, akik az ő ideális elgondolásainak lángja mellett saját pecsenyéjüket akarják megsütni. Magasban járó lelke nem érezte meg, hogy ugyanakkor, amikor az elégedetlenkedő és a szerencsétlen gazdasági visionyok miatt válságba jutott kisgazdatárs&dalmat magához igyekezik vonni és az ő eszméi éB céljai körül csoportosítani, hogy igy elejét vegye a vessedelmes szélsőséges irányzathoz való kapcsolódásuknak : olyan egyének, akiknek sem a múltban, sem a jelenben, de még a jövőben sem lesznek lelki kapcsolatai a magyar parasztsággal, saját politikai érvényesülésük érdekében a magyar kisgazdatársadalom leikébe nem nyíltan, de titkos össsejövetele- ken oly mérget csepegtetnek, amely ha uralkodóvá lesz ennek a társadalmi osztálynak a vérkeringésében, akkor sem ő, a vezér, sem azok, akik I a népnek valóban érdeknélküli ba- | rátái, a veszedelmes folyamatot megI Gaál Gaszton f I Egyes szám ára 16 fillér.