Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-10-29 / 85. szám

XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 október 29. 85. szám. Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di|: félévre----------6 pengő. | Egész évre______12 pengfi. Fősz erkesztő: II Felelői szerkesztő: 8CHNE1DER JÁNOS. || BLÁZS1K FERENC A lap netlilislk mlnd.a Hirdts é. iiombiton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztAséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hir­detés egy 60 milliméter saéles hasábon millimétersoron ként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, cssládi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A nemzet) munkaterv. Gömbös Gyula nemzeti munkater­vét aa egész ország feszült érdeklő­déssel várta. A miniszterelnök eddig elhangzott beszédei egy csapásra meg* teremtették a bizalomnak, a benne való hitnek azt az atmoszféráját, amelyben a lelkek általa oly kívá­natosnak jelzett koncentrációja hama­rosan kialakulhat. Kunyhótól palotá kig mindenki megérezte, hogy valami más jön, mint eddig volt. Egy uj, egy friss szellem: a megmozdulás­nak, az életnek termékeny politikája; a hosszú leépités után felépítés. Ed* digi megnyilatkozásaiban is két cso­portra osztotta a miniszterelnök a kormány feladatait és teendőit a fon* tosság és sürgősség szempontjából. Vannak kormányzati feladatok, ame­lyekkel azonnal foglalkozni kell, mert a mai gazdasági helyzet, a sok baj, a mindennapi gond gyors orvoslást igényel. Amit ez intézkedések köré­ben meg kell és meg lehet tenni, azt Gömbös eddigi kijelentéseiben kör­vonalazta és a kormány azok keresz­tülvitelét máris megkezdette: leszál­lította A kamatot, gondoskodott az Ínségesek támogatásáról, folyamatba tette a gazdaadósságok rendezését, felhívást intézett a munkaadókhoz újabb munkaerők alkalmazása érde­kében. A kormányzati tevékenység máso­dik csoportját azok a távolabbi cél­kitűzések alkotják, amelyek az egész kormányzati munka összefoglaló ke­retéül, mozgató rugójául és elvi alap­jául szolgálnak. Mert Gömbös Gyula a mai keserves magyar élet ezernyi gondjainak-bajainak enyhítésében még nem látja kimerítve a kormányzat feladatait, hanem a • távolabbi nagy cél felé törekedve, már most kijelöli az öncélú magyar nemzeti állam ki­építésének útjait és eszközeit. Eze­ket a távolabbi célkitűzéseket, meg­valósításuknak irányelveit, építő po­litikájának alapgondolatait és egész szellemét ismerteti a nemzeti munka­terv, amelyet most bocsátott az or­szág nyilvánossága, a nemzet itélő- széke elé. Ez a munkaterv egyenként hordja össze a téglákat egy boldogabb jövő épttletéhez^Megmutatja az utat, ame­lyen keresztül,, — bár keserves ál­dozatokkal, folytonos önmegtagadás sál, megfeszített munkával —• a ma­gyar nemzet eljuthat az erkölcsi, a lelki és az anyagi megújhodás áhitott révébe. A nemzeti munkaterv a nemzet minden polgárához, kicsinyhez és nagyhoz, szegényhez és gazdaghoz egyaránt szól. A benne lefektetett eszmék éB célkitűzések megvalósítása a magyar parlament feladata ugyan, de Gömbös Gyula arra törekszik, bogy a nemzeti munkaterv nagy cél­jai és igazságai a nemzet közkincsévé váljanak és azok megvalósításában minden magyar testvér segítse és tá­mogassa kormányát és a törvényho­zást, Es a törekvése valósítja meg az igaz, a szó nemes értelmében vett magyar demokráciát, amikor közvet­len és belsőséges kapcsolatot létesít önmaga és a magyar társadalom leg­szélesebb rétegeivel. És azzal, hogy a nemzeti munkatervet az egész or­szág, a nép bírálata és megvitatása A balatonboglári ravatal előtt a meghatottság és az őszinte részvét érzésétől áthatottan áll ennek a csonka országnak egész népe. Amig élt, pár­tok és emberek igyekeztek maguk­nak megnyerni és moBt, amikor har- cos életének megfelelő élet-halálharc ban nemes szive megszűnt dobogni, mindazok, akikért küzdött és akik el­len viaskodott, egyaránt fájdalommal állnak meg kihűlt teteme előtt. Részvéttáviratában a nemzet vezére, Gömbös miniszterelnök azt irta róla, hogy a somogyi Koppányok tüze izzott benne. Jobban és bűebben megfesteni aligha tudja valaki Gaál Gaszton alakját, mint e pár szóval sikerült Gömbös Gyulának. Izzó, örökké harcoló, hazájáért és nemzetéért örökké égő lelkületű em­ber volt. Mindent megadott neki az élet, hogy vezér legyen: kiváló szel­lemi képességet, hatalmas szónoki erőt, nemesen érző szivet és a mun­kának fanatikus szeretetét. Izzó lel- külete, megalkuvást nem ismerő egyé­nisége, ideális elgondolásai és azok­hoz valói makacs ragaszkodása még­sem annyira az alkotás, mint a kri­tikus szerepére predesztinálták. Évtizedekre terjedő szereplésében sohasem tudott egy párt keretei kö­zött elhelyezkedni. A háború elótti időkben a függetlenségi eszmék har­cosa volt. A forradalmak elülte után alá bocsátja, mindennél ékesebben bizonyítja, hogy kormányzati mun­kásságát a magyar társadalom bizal­mának és együttérzésének kettős oszlopára kivánja felépíteni. Éppen ezért a nemzeti munkaterv abban a peroben, amelyben Gömbös Gyula országgá röpítette, nem az ő egyéni politikai programmja többé, hanem a nemzet jövendő munkájának alkotmánya. A magvető a keresztény világnézet és erkölcs talajába ülteti el eszméinek, nagy akarásának csi­ráit ; a megművelés fáradságos mun­kájába minden magyart beállít osz­tály, felekezeti és rangbeli különbség nélkül. A nagy elgondolás sikeréhez az kell, hogy a nemzeti munkaterv minden magyarnak vérévé váljék. Mert csak az egész orBiág vállvetett erőfeszítése vezethet ki a sivár jelen- | bői — egy boldogabb jövőbe. szívvel és lélekkel Nagyatádi Szabó István táborához csatlakozott, mert úgy érezte, hogy ezt a rombadöntött és megcsonkított országot csak úgy lehet felépíteni, ha az évezredes pil­léreket a magyar parasztság egész­séges és józan demokráciájával tá­masztják alá. Amikor Nagyatádi Szabó István pártja a keresztény nemzeti párttal fuzionált és megala­kult az Egységes Párt, annak köte­lékébe lépett ö is, de amikor úgy vélte, hogy eme párt segítségével alkotott adótörvények elsorvasztják a magyar agrárizmust, akkor letette a képviselóház elnöki tisstét és e magas és kiváló közjogi állás helyett az egyedülálló politikus szerepét válasz­totta, hogy függetlenül minden párt­köteléktől, a maga felfogása és meg­győződése szerint harcolhasson az agrárérdekekérf. Később a balatoüvidéki képviselők­kel megalkotta a parlamenti agrárpár­tot. Megfontoltsággal ennek a pártnak a kötelékében emelte fel mindig szavát a parlamentben és parlamenten kívül. Akik az ő politikai működését bírál­ták, azt hoiták fel ellene, hogy fel­fogásban túlzott sgrárista lévén : az ország más gazdasági exponenseit | mindig szemben találta magával és I igy nem tudott egyetemes magyar | érdekekért harcolni, azokban alkotni. Az egész világ agrártársadalmára nehezedő visionyok között úgy vélte, hogy a magyar gaidaköiöuséguek nehéz helyzete speoiilis magyar okok* bői tzármaaik. Fizikai és szellemi erejét tehát az uralkodó párt műkö­désének kritiaálásában merítette ki. A nagy halott iránti mélységes tiszteletből és az igazság szeretetével meg kell azonban állapítanunk, hogy ez a kritika és küsdelem mindig illő keretek között maradt és az ó politikai befolyását, Biónoki erejét sohasem bocsátotta azok rendelkezé­sére, akik ebből felfordulást, a nem­zeti érzület tompítását és a nemzet erejének gyengítését akarták lángra- lobbantam. Ideális gondolkozása, a magyar nép, a magyar parasztság fanatikus szeretető állította őt a Független Kisgazda Párt élére. En­nek a pártnak ideális oéljaiért ve­tette latba egész erejét és hiába volt barátainak, családjának aggodalmas­kodása, legyengült szervezettel is fa­natikus lélekkel járta az országot, mert azt hitte, hogy amit hirdet, ab­ból a magyar népnek és ennek a megosonkitott országnak boldogulása fakadhat. Ideális szép elgondolásai voltak és azokat a jóhiszemű, puritán ember akadályt nem ismeró munká­jával akarta megvalósítani, E'őtte nem a hatalom elérése volt a végcél, hanem eszméinek megvalósítása. Nem az ő hibája, hogy az ő ideális el­gondolását sokan félreórtettók. A cél eléréséért való küzdelmében sokszor nem vette éBzre, hogy a körülötte állók és a mögéje csoportosunk kö­zött sokan vannak, akik az ő ideális elgondolásainak lángja mellett saját pecsenyéjüket akarják megsütni. Magasban járó lelke nem érezte meg, hogy ugyanakkor, amikor az elégedetlenkedő és a szerencsétlen gazdasági visionyok miatt válságba jutott kisgazdatárs&dalmat magához igyekezik vonni és az ő eszméi éB céljai körül csoportosítani, hogy igy elejét vegye a vessedelmes szélsősé­ges irányzathoz való kapcsolódásuk­nak : olyan egyének, akiknek sem a múltban, sem a jelenben, de még a jövőben sem lesznek lelki kapcso­latai a magyar parasztsággal, saját politikai érvényesülésük érdekében a magyar kisgazdatársadalom leikébe nem nyíltan, de titkos össsejövetele- ken oly mérget csepegtetnek, amely ha uralkodóvá lesz ennek a társa­dalmi osztálynak a vérkeringésében, akkor sem ő, a vezér, sem azok, akik I a népnek valóban érdeknélküli ba- | rátái, a veszedelmes folyamatot meg­I Gaál Gaszton f I Egyes szám ára 16 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom