Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-10-29 / 85. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 október 29. Miért ajánlják a Has-kávát as egészségeseknek lat Helyes-e az, ha az ember a coliéin- mentei Hág-kárét csak akkor fogyasztja, ha már nagyon szükséges ? Vájjon nem lenne-e okosabb ezt a teljesen ártalmatlan hatású babkávét már akkor ts fogyasz­tani, amikor szervezetünk még egészsé ges ? Izét, zamatét és árát tekintve a Hag- kávé egyáltalán nem különbözik a kö­zönséges, jóminöségü babkávétól. Ezért fogyasztja millió és millió ember a Hág* kávét. Egy osomag ára 3 pengő. Kapható: Gauzer Adám fűszer- és csemegeáruházában Telefon 31 Szekszárdi Telefon 3| ■F’ állítani képesek nem leesnek. A bábom előtti évek törtetői Kos Buth Lajos nevével ée annak a nép lelkében élé issó sseretetének köpe­nyével járták a politika oreságntját. A mai nehés időkben Gaál Gaeaton köpenyege volt az, amely alá oda« igyekestek bújni sokan, akik igy akarták a jóhiszemű magyar gasda bizalmát ée nagy erőt jelentő erkölcei támogatását megsserezni. A Teremtőnek véghetetlen böl- oeeeége ügy akarta, hogy Gaál Gass- tonnák nemes lelke előbb röppenjen el erről a földről, mielőtt életének, bizonyára legretteneteeebb osalódásá hős érkeznék el, amikor látnia kel­lett volna, hogy ideális, nagy elgon­dolásait az emberek gyarlósága más irányba vitte, mint ahogy azt az ő lelke megálmodta. Parlamenti szereplésének hattyú- dalában kritizálta a nemzet uj vezé­rének Gömbös Gyulának politikai programmját. De beszéde végén ki tört belőle a magyar hasa és a ma­gyar nép glóriáé szeretető és azt kí­vánta az nj vezérnek, hogy adjon a Mindenható erőt neki, hirdetett prog­ramodénak megvalósitására. Ab ő halálával a parlamenti élet­nek minden vonatkozásban tagadha­tatlanul kiváló egyénisége tűnt le a küzdelem porondjáról. Bár nem fő­södnek nevéhes nagy politikai alko tások sikerei, mégis úgy véljük, hogy as ő politikai küsdelme azért nem volt meddő, Az ő mindig mérsékelt kritikai hangja, az ő fanatizáló ké­pessége, puritán érinthetetlensége, a politikai élet sokssor nem teljesen egészséges levegőjébe egy tisztitó, megrásó elektromosságot vitt. Lehet, hogy azok, akiknek a ssemét a jelen közelsége már nem homályositja el és a múlt távlatából nézik az ő mű­ködését és élete utolsó éveinek bar oát, azt fogják megállapítani, hogy as ő izzó lelkének és fanatikus küz­delmének folyománya as az uj irány­zat, amely Gömbös Gyulát állította be a magyar nép nagy küzdelmének vezetésébe. A koporsó fedele politikai ellen- lábasságot, sseratetet és gyűlöletet egyaránt el tud takarni. A ravatal előtt a becsületes és őssinte érzések szoktak csak megnyilatkozni. Midőn a harcban elfáradt magyar testvérünk örök pihenésre váró porhüvelyétől mélységes tisstelettel veszünk búcsút, a hivő ember szivéből felfakadó imá­ban ast foglaljuk: legyen az ő pihe­Hasáb, dorong és aoritott TI DzifAt nyából), dunakavicsot, legolcsóbban — csak kszárd kőszenet, faszenet,meszel, cementet,léglát, fehér homokot (saját bi mindenfajta szigetelő- és tetólemezeket a legmegbizhatóbban és ía- és ssénkereakedénél ue- M STClUCR oZc néae nemes életéhes illően esendő és valósuljanak meg minden föld salaktól mentesen ások a nagy el A kormány nemzeti munkaterve Tizenkét részből és 95 pontból áll Gombos miniszterelnök programmja IV. Igazságügy. Gömbös Gyula miniszterelnök nagy érdeklődéssel várt nemseti munka­terve már megjelent. A miniszter elnök rövid, tömör előszava után kéri a nemzetet, hogy elkövetkezendő kormánysati munkásságát pártra, osz­tályra és felekesetre való tekintet nélkül támogassa, majd 12 szakaszba foglalt 95 pontban ismerteti a nem­zeti munkatervet, amely nagy vona­lakban az alábbi célkitűzéseket adja: I. Bel- és külpolitika. Politikánk célja az öncélú nemzeti állam kiépítése és olyan külpolitika, amely történelmi hivatottsigunknak, múltúnknak és képességeinknek meg­felelő helyet biztosit az európai népek között, továbbá a békeszerződés )k revíziója, a kisebbségi jogok érvé­nyesítése és a dunai államokkal való együttműködés. II. Alkotmányjogi és közigazga­tási feladatok. Erőteljes nemzeti közvélemény ki­alakítása, uj országgyűlés megalakí­tása a titkos választójog alapján, amely a nemzeti érdekek figyelembe vételével alkotandó meg, olcsó és gyors közigazgatás, tisztviselői prag­matika, a polgári kösigazgatás egy­séges irányítása, as illetmény- és nyugdíjügyek rendezése, a fokozatos felelősség elvének kimondása, az egyéni szabadság elvének biztosítása a munkaviszony szabályozása tekin­tetében is, társadalmi egyesületek összevonása, nagyobb területi hatő- ságu közigazgatási egységek alko­tása, szakszerű szelekció a közigaz­gatási tisztviselői kar kiegéssitésénél és előléptetésénél, az ifjúság érvényesülésének biz­tosítása, kisebb állások kreálása, az álláshalmozások megszünte­tése, az összeférhetetlenség szi­gorú ellenőrzése, a sajtó- és gyülekezési szabadság vissza­állítása. III. Allampénzügyek. A pangó értékállandóságának biz­tosítása, az aranyfedeseti rendszer fenntartása, az államháztartás egyen­súlyának megérzése, a kösterheknek a jövedelmekkel való arányosítása, a szigorú adómorál alapján az igazsá­gos közteherviselés, végül a belső tőkeképződés elősegítése. Uj törvények helyett a jogszolgál­tatást gyorssá, egyszerűvé ée olcsóvá kívánja tenni a nemzeti munkaprog- ramm, mert a mai igazságszolgáltatás nem tart lépést a mai gazdasági élet ütemével. Fokozottabb védelmet ki ván biztosítani a termelő és alkotó munka, valamint a társadalmi és ál­lami élet alapját alkotó intésmények: a család, a nemzet, a vallás, a ható­ságok, a hadsereg, valamint az őr- testületek részére, V. Termelési politika. A magántulajdon elvének és a ka­pitalista rend formáinak megtartása, a termelés o'csóbbá tétele, a nemzeti termelés folytonosságának biztosítása, a termelés és fogyasztás összhangjá­nak megteremtése a tömegek élet­színvonalának az emelésével, olyan termelési ágak bevezetése, amelyek nagyobb tömegeket fog lal közt Áthatnak, a kis és középexÍBstenciáknak a me­zőgazdaságban és iparban való sza­porítása, az egyéni kezdeményezés szabadságának biztosítása, uj vám­politika, a dolgozók erkölcsi és anyagi érdekeinek fokozottabb védelme, az érdekképviseleti rendszer kiépítése, a társadalombiztosítási intézmé - nyék reformja, a munkanélküli­ség leküzdésének végleges ren dezóse, munkaalkalmak terem­tése. VI. Mezőgazdasági és birtok- politika. A mezőgazdasági termelésnek ak­ként leendő átállítása, hogy az na­gyobb tömegek eltartására legyen alkalmas. A mezőgazdasági kisérlet- ügy és szakoktatás fejlesztése, minta- mezőgazdaságok létesítésének előse­gítése, az öntözés és vízellátás kér­désének megoldása, egészséges tele­pítési politika, az állam elővásárlási jogának gyakorlása révén telepítési alap létesítése, a hitbizományi rendszer bizonyos reformja, kiterjesztve a kis- és középbirtokra, a szövetkezeti önsegítés elvének men­nél tágabb alkalmazása a falu érde­kében és a kisbirtokok hiteligényé­nek kielégítése. Gyümölcs-, disz-és gnzdaiügi fákat («öris, ákác, nyár stb) szállít, kívánatra árjegyzéket küld Moenioh Károly faiskolája, Varaid, u. p. Gyünk, Tolna megye. 678 VII. Iparpolitika. Ai életképes iparágak fejleaatése és támogatása, a hazai nyersanya­gokkal dolgozó üzemek megsegítése, a nagy, közép és kisipar közötti összhang megteremtése, a magyar háziipar messzemenő támogatása és lehetőségeinek minden eszközzel le­endő előmozdítása, az ipari cikkek áralakulásának befolyásolása, az árak igazságos megállapítása, az indokolatlan nyerészkedés letörése, az energiatermelés és elosztóhálózat harmónikus kifejlesztése. Vili. Kereskedelmi politika. A hazai nyersanyagtermelés elő­mozdítása, uj nyersanyagoknak a természettudomány és technika utján való felkutatása, a külföldi anyagok­nak hazaiakkal leendő pótlása, az egészséges kereskedelem érdekeinek védelme és támogatása, a felesleges közvetítés kiküszö­bölése, a forgalom fejlesztése, a külföldi piacok megszervezése, a márkázáai törvénynek a magyar termelés jóhire és a magyar termé­kek kiváló minőségére való tekin­tettel leendő kiterjesztése, a közle­kedési politikának a gazdasági poli­tika szolgálatába való állítása a vasút, posta, táviró és telefon terén is, féltő gonddal való őrködés afelett, hogy külföldön megvédjük a magyar ke­reskedelem érdekeit, úthálózatunk tervszerű kiépítése és fenntartása a gépjármű és lágiforgalomoak külö­nösen nemzetköii viszonylatokban leendő fejlesztése, a visiutak gazda­ságosabb kihasználása, a közérdek szempontjából szükségtelen közüse- mek megszüntetése. IX. Hitelpolitika. Fokozottabb hitelpolitika, az uzsorA lehetetlenné tétele, hitelellátásunk ja­vítása a termelés érdekében, olcsóbb pénz, a bankok fokozot­tabb ellenőrzése és a kisipari hiteligények kielégítésének meg könnyítése, a hitelszervezet egyszerűsítése, a belső tőkeképződés elősegítése, a hitelszer­vezőt és a hitelélet működésének figyelemmel kisérése, a külföldi adós­ságok rendezése, azok elviselhetővé tétele és a fennálló viszonyokkal való összhangba hozatala. A nemzet to* vábbi eladósodásának meggátlása cél­jából a külföldi hitelek fokozott el­lenőrzése, a gazdasági egyedek lété­nek és termelőképességének bizto­sítása. X. Kultúrpolitika. . Magyar faji sajátságunkban gyö­keredző keresztény erkölcsön és világ­I gondolások, amelyekért esive amíg I élt oly fanatikus lássál dobogott. Schneider János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom