Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-08-20 / 65. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 augusztus 20. 65. szám. Szerkesztőség és kladéhlvatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre -----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Ft azerkeiztS: SCHNEIDER JÁN08. Felelte uarkeutA DLÄZS1K FERENC A lap megjelenik minden aaerdán ée aaombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez kQldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi nir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kéről. rülmény, hogy a minden áron való kormánybuktatás érdekében egy gyékényen árulnak olyan emberek, kiknek elvi álláspontját és politikai meggyőződését egyébként egész világok választják el egymástól: mutatja azt a beteges, lázas nyugtalanságot, mely utóbb is majd fölőrli a nemzettest idegrendszerét. Bizonytalanság a kulturéletben, hiszen az elemi iskoláknak oly Bzépen megindult kiterjesztése megakadt, a főiskolák ellenben CBak úgy döntik évenként a diplomás nincsteleneket, akik éveken által hasztalan várják, keresik, kérik, követelik elhelyezkedésüket. Bizonytalanság a pénzügyi és kereskedelmi forgalomban, ennek következtében az ipar pangása, a kereskedelem csődje, a mezőgazdaság s a bérleti gazdaság bukása: kell-e ennél nagyobb bizonytalanság? De kell e ennél súlyosabb, sorvasz- tóbb betegség ? És hol van ennek a betegségnek orvossága ? Vagy van e egyáltalán orvossága ? Var. Kell lennie. Mert ha nem volna, máris el volnánk veszve. Másutt, mint a történelemben, hasztalan keressük ennek a népgyilkos, ennek a nemzetölő betegségnek orvosságát. A történelem megmutatja, hogy máskor is lebegett már az emésztő veszedelemnek réme nemzetünk fölött. Sőt nemzeti és állami életünk legelején, a kalandok | ugyancsak nyugtalan korának végén, a nemzet már a sir szélén állt s veszedelmét növelte az a körülmény, hogy az államiság szempontjá bél még kisdedkorát élő magyarság mBga még csak nem is sejtette önnön veszedelmét. De volt valaki, aki nemcsak sejtette azt, de föl is ismerte, sőt elejét is vette: Szent István királyi Innen, a mai korból, innen mostani nyomorúságunknak szemszögéből bontakozik ki előttünk egész nagyságában Sat. István egyénisége, Szt. István müve. De innen kell megtanulnunk azt is, aminek igazságát kilencszáz esztendőnek minden válsága, küzdelme, borúja és derűje bizonyítja: csak úgy kristályosodbatik ki a mai nyugtalan, ideges, sőt félelmetes helyzetből egy jobb jövő, ha visszatérünk Szt. István alapjához és eszközeihez, a vallásossághoz, mely nélkül nincs lelkiismeret, a munkához, mely nélkül nincs haladás, az egyetértéshez, mely nélkül nincs termékeny közélet, a törvénynek és tekintélynek tiszteletéhez, mely nélkül nincs állami rend s a magánéletben a meggyőződésen kereszténységhez, mely nélkül nincs tisztes családi élet, nincs vér és »velő a jövő nemzedék Bzivében és csontjában, nincsenek Szent Imrék, nincs magyar jövő. Ezért kiván Téged a magyar, magyarok tündöklő csillaga, Szt. István király 1 A szekszárdi bortermelés kérdése a kereskedők debreceni kongresszusán. Téged magyar htoán... — Szt. Iztván-napi gondolatok. — Irta: dr Magyarász Ferenc. Mennél inkább keressük-kutatjuk, hogy mi az, amire most legnagyobb szükségünk volna, mi az, ami lelkünket Bzinte egyetlen csapásra meg tudná menteni a reája nehezedő rettenetes nyomástól, mi az, ami nemcsak bent az országban tudná megváltoztatni az egész közélet képét, ha megvolna, igy azonban, mivel nincsen meg, kifelé, a többi nemzetekkel való érintkezést is csak megnehezíti: azt kell felelnünk, hogy soha még annyira nem hiányzott az ember testi-lelki életében a biztonságnak megnyugtató érzete annyira, mint manapság. Mintha olyan házban laknánk, melynek düledező falait a korhadt oszlopok már csak ideig-óráig bírják támogatni. Mintha sürü erdősötétségében gyanús nesz szállna idegeinkre b nem volna más választásunk, mint eltalálni, hogy vadállattól ered e vagy utonállótól. Mintha lejtős utón, tátongó ösvény szélén kocsink féke fölmondaná a szolgálatot. Egész életünk csupa aggodalom, az egész társadalom idegrendszerét a végsőkig feszíti a nyugtalanság és még álmaink is riadoznak a sok kényszer- képzettől, melyek egyaránt megrontják elménk józan ítélőképességét és azt a kedélyi nyugalmat, mely minden munkánkhoz megkivántatik. Bizonytalan a nemzetközi helyzet. Hiába akarják narkotizálni a világot a leszerelési konferenciákkal: az a tény maga, hogy annyit beszélünk a leszerelésről, legjobban mutatja, hogy a levegő telítve van a háború gyilkoB gázaival s hogy egyetlen szikra is elegendő ahhoz, hogy a puskaporos hordó főirobbanjon. Bizonytalan az egyes nemzetek belpolitikai helyzete. — Gondoljunk csak Németországra, a politikai megfontoltságnak, a rendszeretetnek, a józan számításnak nemzetére, Bismarck népére, hol egymást ölik most az emberek. Gondoljunk Spanyol- országra, hol a polgárháború vörös- kakasa szállt az Alhambra hires épületére. Gondoljunk Amerikára, a munka hazájára, hol a munkanélküliség napról-napra ijesztőbb mérveket ölt. Gondoljunk Oroszországra, ez örökké fenyegető vulkánra. És gondoljunk saját hazánkra... I Mily kinzó itt is a bizonytalanság érzete 1 Gazdasági helyzetünk a levegőben lóg. Közbiztonságunk nyugodalmát jellemzi, hogy a törvény szigorának és a törvény őrei éberségének ellenére íb hol itt, hol amott fölüti fejét a kommunista sejtrendszer, annak bizonyságául, hogy parázs van a hamu alatt. Politikai életünk lassan bár, de állandóan balfelé tolódik és az a köA napilapok hirt adtak már az OMKE debreceni országos kongresz- szusáról, ahova tömegesen tódultak az ország minden részéből a kereskedelmi testületek delegátusai. Közel ezer kereskedő sereglett ott össze, hogy a kereskedelem panaszait feltárják és a kormány segítségét kérjék a súlyos közterhek ellen és a kartellek kizsákmányoló politikájával szemben. A gyűlésnek a szekszárdiakra különösen az volt az aktualitása, hogy Pirnitzer Ede, a Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó alelnöke, az OMKE Szekszárdi Kerületének főtitkára — mint ezen érdekképviseletek delegátusa — szólalt fel, lendületes beszédben a borexport érdekében, Határo zati javaslatát az országos kongresz- saus egyhangúlag elfogadta és a kormány elé is terjeszti. Minthogy a szekszárdiakat legközelebbről érdekli a borexport és hogy Pirnitzer Ede mennyire felismerte azt, hogy miképpen lehet és kell szükebb hazájának kereskedőin a termelőkön keresztül segíteni, ide- iktatjuk nagy tetszéssel fogadott beszédét és határozati javaslatát, amely nagyon helyesen szembeállítja az export- és importkereskedelmet, mint | utat a borvidékek megsegítéséhez. — Olyan vidékről jöttem — kezdé beszédét Pirnitzer, — ahol a gazdatársadalommal együtt szenved és sorvad a kereskedelem, mert a termelők nem tudják értékesíteni a valamikor világhíres szekszárdi vörösbort. Pedig a kereskedő jóléte éB boldogulása a gazdáéval szorosan összefügg. A körülmények összejátszása idézte elő, hogy a borok a gazdák pincéiben eladatlanul maradnak és igy nagy nemzeti érték vonódik ki a gazdasági élet vérkeringéséből. Ezen az országos bajon csak kivitellel lehet segíteni, olyan külkereskedelmi szerződésekkel, amelyek lehetővé teszik a borexportot. Semmiképpen sincs szándékomban a dédelgetett gyáripar ellen hangulatot kelteni, azonban rá kell mutatnom, hogy azok túlzott védelme az ország termelőin keresztül főképpen a vidéki kereskedelmet sújtja. Ezen segítsen a kormány olyképpen, hogy engedje be olyan országok textil- termékeit, amelyek kedvezményes vámtarifa mellett beengedik és hazájukban külön adóval nem sújtják a magyar bort. Végül beterjesztette az OMKE szekszárdi kerületének következő sző vegü határozati javaslatát: Az OMKE szekszárdi kerülete Jelkéri a debreceni országos nagygyűlés Vezetőségét, járjon el a kormánynál és a bortermelő vidékek kereskedőin olyan módon segítsen, hogy célirányos kereskedelmi szerződések kötésével hasson oda — szükség esetén még a magyar gyáripar érdekeinek mellőzésével is, — hogy a borexportot lehetővé tegye, mert sokkal nagyobb érdeke az országnak a felgyülemlett nagy nemzeti vagyont képviselő bor kivitele, mint a gyáripar további dédelgetése. Hisszük, hogy a gazdák és a kereskedők vitális érdekében a gyors segítség nem fog késni, nehogy a borvidékek jobban elszegényedjenek, mint a filioxera idejében. Sokgyermekes tolnamegyei anyák kitüntetése és megjutalmazása. A sokgyermekes anyákról Szent István napján a templomi prédikációk alkalmával fognak megemlékezni és a hatóságok ünnepély keretében fogják nekik átnyújtani a pénzjutalmat, illetve azoknak, akik jobb módban vannak és segítségre nem szorulnak, a sokgyermekes anyák érmét. Pénzjutalomban részesülnek: Mátyás Dánielné Cseh Lidia Tamási (15 gyermek), Séta Jánosné Cseh Éva Tolnanémedi (14 gy.) özv. Boros Ferencné Kovács Mária Zomba (14 gy.), Bakonyi Józsefné Sata- nyinka Julianna Pusztaheccse (14 gy.), Ozsdor Jánosné Horváth Mária Dunaföldvár (13 gy.), özv. Gelencsér Jánosné Galambos Katalin Tamási (12 gy.), özv. Nagy Jánosné Németh Etel Pusztahencse (12 gy.), Tóth Istvánná Grünwald Borbála Györköny (12 gy.), Ács Mártonná Merekla Katalin Dombóvár (12 gy.), özv. Schmidt Jánosné Sztehler Er. zsébet Szakadát (12 gy.), Schäfer Péterné Hafner Eva Szakadát (12 gy.), Schüth Györgyné Mórocz Er. zsébet Tolnanémedi (11 gy.), Szeri Józsefné Kiss Julia Pusztahencse (11 gy.), Molnár Adámné Kiss Mária Pincehely (11 gy.), Becht Jánosné Fuchs Katalin Szárazd (11 gy.), Pospis Mártonná Kiakajdacs (11 gy.), Horváth Jánosné Sós Rozália Miszla (11 gy.), Huszarek Mihály né Bokros Teréz Tolnanémedi (11 gy.), özv. Gubicza Istvánná CcUti Teréz Dombóvár (10 gy.), Holczer Jánosné Fischer Rozália Dunakömlőd (10 gy.), Horváth Lajosné Supliczl Rozália Pusztahencse (10 gy.), Csehák Andrásné Bitter Mária Fadd (10 gy.), Susák Józsefné Orbán Teréz Szekszárd (10 gy ), Sipos Sándorod Lóránt Zsófia Fadd (10 gy.), Keresztes Imréné Jakab Rozália Kajdacs (10 I gy )> Reich Györgyné Rauth Mária Egyes szám ára 12 fillér.
